Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-22 / 18. szám

4

KELET-MAGYARORSZÄ3

1976. január 22.

Ülést tartott a Rákóczi-emlékbizottság

Állásfoglalás az évforduló megünnepléséről

„1976. március 27-én lesz II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója. II. Rákóczi Ferenc a függetlenség és a haladás eszméit megtestesítő, kiemelkedő személyisége a magyar történelemnek. Felismerte és megalkuvás nélkül vállalta a 18. század elején a Magyarország fejlődését szolgáló történelmi feladatokat, az önálló állam megteremtését és a feudális társadalom korszerűsítését.

Rákóczi a felkelő jobbágyok élén bontott zászlót az ország függetlenségéért és a fegyvert fogott jobbágyokat felszabadította a földesúri hatalom alól. A nemességre támaszkodott és a vitézi rendre, de bevezette a közteherviselést és korlátozni kívánta a feudális előjogokat.

Arra törekedett, hogy fejlessze az ipart és a kereskedelmet, megteremtse az állandó hadsereget, korszerűsítse a közigazgatást és terjessze a műveltséget. Küzdött azért, hogy minden társadalmi erőt összefogjon, a szabadságharcban biztosítani tudta az akkori Magyarország területén élő- különböző népek együttműködését, türelmi politikájával pedig kiküszöbölte a vallási ellentéteket. Széles körű külpolitikai tevékenységet folytatott, tudva azt, hogy egyedül egyetlen nép sem képes kivívni önállóságát és nem tud a társadalmi haladás útjára lépni.

A szabadságharc elbukott a külső segítség hiánya, a belső gazdasági nehézségek és a nemesi-rendi ellenzék árulása miatt. A küzdelem ennek ellenére nem volt hiábavaló, hatással volt az

egész későbbi fejlődésre. Rákóczi és a szabadságharc emlékét megőrizték nemcsak a magyarok, hanem a hajdani Magyarország más népei is. Nevét zászlajukra tűzték a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás elkötelezett harcosai a jakobinusok, Petőfi, Ady Endre a haladó politikai és társadalmi célkitűzések jelképeként tisztelték és őt idézve léptek fel az uralkodó osztály torz nemesi nacionalizmusa, illetve arisztokratikus nemzeti közömbössége ellen. Társadalmi haladás és nemzeti érdek, emberség és magyarság megbonthatatlan egységének programja volt számukra Rákóczi neve.

Haladó hagyománynak tekinti Rákóczi tevékenységét a magyar forradalmi munkásmozgalom és a szocialista Magyarország is. Emléke tiszta és éltető forrása a mai szocialista hazafiságnak és internacionalizmusnak, a közösségért való tenniakarásnak, a tántoríthatatlan haza- és népszeretetnek. E gondolatok jegyében ünnepeljük II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulóját” — hangzik a Rákócziemlékbizottság állásfoglalása.

Miért harcolnak a szakadárok Angolában ?

Január 13-án az Addis Abeba-i Afrika Hallban döntés nélkül ért véget az Afrikai Egység Szervezet (AESZ) Angolával foglalkozó rendkívüli csúcsértekezlete. A szavazáson 22 afrikai állam szilárdan kitartott az Angolai Népi Köztársaság MPLA alakította kormányának teljes elismerésére, az FNLA és az UNITA szakadár tevékenységének elítélése mellett.

Ennek a 22 országnak a területe az AESZ-tagországok területének 56,5, lakosságának 51,0, illetve az afrikai kontinens területének 49,8 és és lakosságának 45,7 százalékát adja.

Ugyancsak 22 állam foglalt állást a „nemzeti megbékélés” mellett. A csúcsértekezlettel egyidőben minden fronton tovább folytatódott az Angolai Népi Köztársaság hadseregének sikeres támadássorozata, az imperialista érdekeket védelmező FNLA, UNITA, valamint a dél-afrikai és más külföldi (portugál, amerikai, belga, francia stb.) zsoldosok ellen Az imperialista beavatkozás célja megőrizni a monopóliumok pozícióit Angola gazdasági és politikai életében.

Az 1 246 700 km3 területű,

5,8 millió lakosú Angolában az egy főre jutó nemzeti jövedelem 333 USA-dollár (1973). A lakosság túlnyomó része ma is az egyszerű árutermelés körülményei közölt él, mivel a kitermelő és feldolgozó ipar, a mezőgazdaság és az energiaipar javarészt idegen kézben van. Amerikai monopóliumok ellenőrzése alatt áll az ország évi 9 millió tonnás kőolajtermelése

Angola déli részén az amerikai Texaco kénlelőhelyeket aknáz ki, de jelentős amerikai tőke van a gyémánttermelésben is. Az amerikai Betlehem Steel a vasérctermelésben, a Rockefeller-csoport a foszfortermelésben,

más tőkés társaságok az

urán- és mangánbányászatban érdekeltek. A világranglista 3. helyén álló angolai gyémántbányászat legjelentősebb cége az 1912-ben alapított, 208 lelőhelyet ellenőrző

Eya Az MPLA-t Angola törvényes kormányának ismeri el-CABINDA]

—Cabindi

CarmoÍM

c 1

!•> \ ÉSZAK \ JCUANZA \

• Müssende ^

’LisboaJ* / É‘

ZAMBIA

Uhuimé;

IMocSmedi

•Ruacana/f/,

NAMÍBIA'uhanpo.

Vasút

ÍMPLA EZ2FNLA ra UNITA E3 Ä'IA és EÜ£3 DÉL-AFRIKA

Diamant, amely dél-afrikai, brit és belga monopóliumok tulajdonában van. Cassinga nagy vasérctelepeit nyugatnémet, francia, dél-afrikai és brit tőkével működő Companhia Mineira do Lobito ellenőrzi.

A társaság kutatási és kitermelési engedélye 200 000 km!-re szól. Huila és Mocamedes körzetekben a vasérctermelést a Campanhia Mineira do Curene társaság végzi, az utóbbi időben azonban a japán tőke is részt vesz a kitermelésben. Huila, Benguela és Huambo körzetekben amerikai, nyugatnémet, dél-afrikai, brit és francia monopóliumok radioaktív ásványokat termelnek ki, az itt található arany- és rézércet amerikai, japán és svájci társaságok hozzák a felszínre.

A kitermelő iparon kívül jelentős külföldi tőke van a villamosenergia-ellátásban, de a monopóliumok kizsákmányolása a mező- és erdőgazdaságban, valamint a feldolgozó iparban is jelen van. Az ország mezőgazdasági exportjában — kávé, gyapot és szizál — francia, belga, nyugatnémet és brit vállalatok érdekeltek.

HÍRÜGYNÖKSÉGEK JELENTIK:

London: Az angolai népi felszabadítási mozgalom rádióközleményben jelentette be, hogy a szakadár szervezeteket támogató Zaire területéről vasárnap három vadászbombázó Cazombo és Lumbala angolai városok fölé repült és bombákat szórt le. A támadásnak két halálos áldozata volt.

A' közlemény a továbbiakban az MPLA csapatainak az ország különböző területein elért újabb sikereiről számol be: az északi fronton elfoglalták Sanza Pombo városát, az Ambriztól keletre fekvő területen szintén visszavonulásra késztették az ellenség * erőit, Luandától délre pedig birtokba vették Cela, Santa Comba és Amboiva városát.

Könyvsiker, egy elmaradt vita helyett

Találkozás a szerzővel

Magyar újságírótól hallottam Párizsban, hogy az ott kiadásra került könyvek átlagpéldánya háromezerre tehető. Jacques de Bonis, a France Nouvelle-nek, a Francia Kommunista Párt hetilapjának szerkesztője 1975 tavaszán interjúsorozatot készített Aczél György elvtárssal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Minisztertanács elnökhelyettesével a szocializmus magyarországi építésének kérdéseiről, melyet Párizsban ez év nyarán könyvalakban kiadtak. Sikerére jellemző, hogy már a L’Humanité őszi ünnepségéig több mint háromezret eladtak belőle.

Jacques de Bonissal novemberben Párizsban, a France Nouvelle szerkesztőségében beszélgettem.

A nagysikerű könyv szerzőjétől érdeklődtem, hogy milyen körülmények között készült az interjúsorozat, véleménye szerint mi váltotta ki ezt a nagy érdeklődést?

— A könyv egy elmaradt párbeszéd helyett jött létre, melynek 1974-ben a francia és a magyar televízió nyilvánossága előtt kellett volna lefolynia Aczél György és Alain Peyrefitte, az URD akkori főtitkára között, 1972 egyik estéjén a francia televízióban Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára és. Alain Peyrefitte álltak egymással szemben, aki a szocialista Magyarországot durván megrágalmazta.

— Ekkor született az a terv, hogy nyílt vitában beszéljen a két ország és lakosainak helyzetéről Aczél György elvtárssal. Mint ismeretes Peyrefitte ezt vállalta, de később visszalépett a televíziós vita elöl. Pedig a vita iránt nagy volt az érdeklődés, hiszen Peyrefitte akkoriban jelentős szerepet vállalt a kommunistaellenes kampányban, a szocialista országok rágalmazásában. Ha létrejött volna a televíziós adás, az nagy esemény lett volna. Többen úgy gondoltuk, hogy elmaradását, az érdeklődést pótolhatja egy ilyen interjúkötet is.

— A könyv megjelenése önmagában sikernek tekinthető, mert sokféle reagálást váltott ki. Elsősorban a baloldali és demokratikus lapok figyeltek fel rá, s méltatták tartalmát. Nem tudott elzárkózni a jobboldal sem. ezt igazolja, hogy nemrégiben a Le Monde „A szabadság a szocializmus jelene és jövője” címmel éppen abból az alkalomból közölt beszélgetést Aczél György elvtárssal, hogy az interjúkötet bemutatásakor Párizsban járt.

— Ez az interjú olyan időszakban jelent meg, amikor a francia burzsoá sajtóban újra sűrűsödtek az antikommunista támadások. Igaz ugyan, hogy a könyvet nem lehet minden könyvesboltban kapni, csak azokban, melyekben haladó szellemű kiadványokat is árusítanak, de a baloldal, az FKP politikai harcának köszönhető, hogy mégis sokan ismerik, olvassák. Pártunk most nyíltan vitában küzd a jobboldal ellen, elősegítve a szabad gondolkodást, a véleménycseréket. Már a L’Humanité ünnepségén is rendeztünk vitát a könyvről, azóta több helyen vettem részt olyan beszélgetésen, amelyeken a mi országunk nehéz, sok gonddal teli gazdasági helyzetéből kiindulva, vitatkoztunk mindarról, ami Magyarországon van, ahogy fejlődik gazdasági életünk, javulnak a dolgozók életkörülményei. Szükség van az ilyen vitákra, mindazok megértetésére és magyarázására, melyekről a könyvben szó van.

— A könyv olvasása során kiderül, hogy Aczél elvtárssal találkozásaik során nagyon sok kérdésről beszélgettek. Az olvasók érdeklődését figyelembe véve melyik kérdéscsoportokat tartja a legjelentősebbeknek?

A Le Monde nagy feltűnést keltő interjúja Aczél György elvtárssal.

En direct avec un dirfgeant hongrois : György Aczél

»« JAcou** m lom»

(Edition« Soctoto«)

Discussion mu* <m«nu»t t finitetton «t «, atmocrW. la »** quoftdiann* ot t* communittn«, I#« poytoo* *t lM < bourgool* rougoo t. **c...

Pendant Phi* d* vtngt h*ur*# Jocqo*» 0« Bon* q ,M*rrog# ßvorQy Acral. vteo-pr*«fet*m <ju Consort rt** mfnwtre«. o« bufoou pom «cue du Pom So ctoliste Ouvrter Mengroi«

ta régle du m Óvott ét* <**•

,,n<* écnong* é chatud. IWMh QéiQff GOCJ é lőné. Mén 0 »«houetif nt de cHHmnrl. m un !vo« d .merrognson eurgl d»e préoccupatton* dun. porti* d* mentőn puttftqu* trónt»**#

Fű* o été "nmet** d* m*

me one lo décteton d'édtt*r *imuttoném*«! e* Inrr. en Frone*

•t en Hongri» pont- * detitna-****** o«**i bum de« citoven« bongrt»* *u* troncot*

i*. ioet*.,r* a#« déu*

ps>* iwvmtnt-é* do»» Vfm e*r.

Egy a könyvről megjelent recenziók közül.

— Elsősorban azokat, amelyek kapcsolatban állnak a francia közvéleményt foglalkoztató problémákkal. Nemrégiben a kormány hivatalosan beismerte, hogy az országban másfél millió munkanélküli van. Mindenki érzi nálunk az infláció, az áremelkedések súlyos következményeit. Ilyen körülmények között sokakat érdekel, hogy milyenek az életkörülmények a szocialista országokban, hogyan tudnak ellenállni annak a hatásnak, mely rájuk nehezedik a kapitalista országokban jelentkező gazdasági gondok következtében. Széles rétegeket érdekel az is, hogyan érvényesülnek a szabadságjogok a szocialista országokban? Az FKP számára is fontos kérdés ez. A burzsoá politikusok és újságok szándékosan elhallgatják a különbségeket, melyek a szabadságjog gyakorlásában a kapitalista és a szocialista országok között vannak. Az interjúkötetben erről is áttekintést kaphatnak az olvasók.

— A könyv áttekintést nyújt a mai Magyarország életéről. Véleménye szerint a franciáknak milyen ismereteik vannak hazánkról?

— Közismert, hogy a magyarok nagy érdeklődést tanúsítanak Franciaország iránt. Ez kivált egy francia érdeklődést is. Persze ez nem azt jelenti, hogy például nálunk is annyi magyar könyvet fordítanak le, mint franciát Magyarországon. Különböző időszakokban más-más a helyzet, a francia lapok, a televízió leginkább csak nagy események kapcsán foglalkozik Magyarországgal. Mégis: körülbelül két éve nálunk több szó esik az önök országáról, mint korábban. Mind többen ismerik el azt a fejlődést, melyet elértek. Persze a vélemények, az információk különbözők. A jobboldalnak az

az éredeke, hogy elsősorban a szocialista országok problémáit, gondjait tárja a közvélemény elé, az FKP a valós helyzet bemutatására törekszik. Ezt segítette elő az interjúkötet is, elsősorban a beszélgetés őszinte hangvételével, a kérdések megvitatásának mélységével. Erről bárki meggyőződhet, aki a könyvet végigolvassa. A francia kommunista sajtó nem nyugodhat bele abba, hogy a jobboldali lapok egyoldalú, elfogult, hamis képet alakítsanak ki Magyarországról. De ez igen nehéz feladat számunkra ...

— Az életmód, az életkörülmények, a megélhetés lehetőségeiről sok szó esett a beszélgetés során. Milyen különbözőségeket tár a könyv az olvasó elé a két ország dolgozóinak helyzetével kapcsolatban?

— A két nép életmódjának különbözőségeit nehéz megfogalmazni. Régebben, viták során, direkt különbségeket akartunk tenni: ez itt jó — ott rossz, az ott jó és itt rossz... Nem lehet a két nép életkörülményeit, életmódját egyszerűen összehasonlítani, mint ahogyan egy nőt sem lehet összehasonlítani egy férfivel. Az alapvető különbségek a két társadalmi rendszer különbözőségeiből fakadnak. Számomra az igen fontos volt, hogy a beszélgetés eredményeként teljesebb kép alakuljon ki a magyar nép életéről, a szocialista társadalom építése során elért eredményekről, azokról a vívmányokról, amelyekre a magyar dolgozók büszkék lehetnek. Aczél elvtárssal a beszélgetés során nem kerültük meg a kényes kérdéseket sem, őszintén beszélgettünk a gondokról, a problémákról is.

— Azt igyekeztem a könyvben bemutatni, hogy a gondok, az ellentmondások közepette egy szocialista ország dinamikus fejlődésének lehetünk tanúi. Megjelenése óta nekem is sokszor feltették a kérdést: milyen különbségeket tapasztaltam? Mint mondottam nehéz erre válaszolni. Lehet, hogy nálunk magasabb az életszínvonal, mint Önöknél, de én azt láttam, hogy Magyarországon a fejlődés kiegyensúlyozottabb, mint nálunk, nagyobb a létbiztonság.

— Egyenlő mérce nincs, hiszen nálunk, mint mondtam, nem szabad megfeledkezni a másfél millió munkanélküliről sem. Tizenöt éve gyakran járok Magyarországra. Azt tapasztalom, hogy a nehézségek, a gondok ellenére gyors a fejlődés, a gazdasági és társadalmi előrehaladás. Ezekről szólt őszintén Aczél elvtárs, s ezt akartam az interjúsorozatban sokoldalúan visszaadni. Számomra nagy élmény volt egy hétig, több mint húsz órát beszélgetni vele, majd ezt követően könyvbe foglalni mindazt, amiről szó volt. Kárpótlás az elmaradt vitáért!

Mitzki Ervin

Szerdán a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában Kállai Gyulának, az Országos Tanács elnökének elnöklésével ülést tartott a Rákóczi-end ékbizottság. Tagjai — történészek, művészek a politikai és , társadalmi töniegszervezetek képviselői — arról a sokszínű, gazdag emlékező szemléltető programról tanácskoztak, amellyel a magyar történelem nagy alakja II. Rákóczi Ferenc emlékének adóznak. Az ülésen — ame-