Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-18 / 15. szám

1976. január 18. KELET-MAGYARORSZÄG 9 Mit főzzünk ? A színes bútor divatja KENŐ SZENDVICSRE: fél kiló disznó-, vagy ba­romfihúsból, negyed kiló gombából rövid lével pör­költet készítünk. Ha ki­hűlt, átdaráljuk. Teszünk hozzá három apróra vag­dalt kemény tojást, törött borsot, 5 dkg vajat és any­­nyi tejfölt, hogy jól ken­hető pépet kapjunk. Ubor­kával, céklával díszítjük. (Készíthetjük májból is.) HALRUDACSKA ARGENTIN MÓDRA Egy kiló halfiié, 2 deci fe­hér bor, 30 deka hagyma, egy kiló burgonya (sült), 10 deka finomra vágott petrezselyem, só, bors, szerecsendió, négy tojás, 30 gramm kukorica­­liszt, egy deci olívaolaj. Szósz: harminc deka hagy­ma, egy kiló hámozott para­dicsom, ötven deka zöldpap­rika, tíz deka vágott petre­zselyem, só, bors, majorán­na, fél deci olaj. Áztassa rövid ideig a halfi- Iét fehér borban, törje dara­bokra, majd tegye a húsda­rálóba hagymával, burgo­nyával, és fűszerekkel együtt. Verje fel a tojásokat, keverje hozzá a petrezsely­met, kukoricalisztet. any­­nyit, hogy sűrű pépes le­gyen. Keverje hozzá a halat. Fűszerezze jól meg, majd formálja dlónagyságU go­lyócskákra, lisztes kézzel. Tegye forró olajba és pirít­sa meg. Szósz: párolja a hagymát (finomra vágott) olajban, te­gye hozzá a feldarabolt zöld­paprikát és a paradicsomot, párolja tovább tíz percig, ke­vés vizet tegyen hozzá. Fed­je le és lassú tűzön főzze egy óráig. Tegyen hozzá szükség esetén kevés vizet. Végül szórja be sóval, borssal és majoránnával. öntse a hal­golyócskákra és tálalja. A elmet szó szerint kell ér­teni, mégpedig úgy, hogy a szí­nes, pasztellszínű bUtor világdi­vat lett. Eddig is használtunk színes bútorokat, de leginkább a konyhában és a gyermekszobá­ban volt elfogadott a fehér, a zöld, a kék, vagy éppen rózsa­színre festett bútor. Most azon­ban a szobákba is betört a szí­nes bútor és ma már a magyar bútorgyárak is sorozatokat ké­szítenek belőle. Ha ennek a kétségtelen kelle­mes és a lakáskultúra fejlődé­sét tekintve jelentős ténynek as eredetét kutatjuk, tulajdonkép­pen a szecessziós idő lakás­­kultúrájának kialakulásáig kell visszaforgatni a fejlődés kere­két. Akkor, a finn építészek a fából készített, de préselt és hajlított székeiket élénk színek­re festették, s ezáltal kellemes szlnhatásokat értek el a lakó­szobákban. A színes bútor divatjának má­sik jelentős — de sokkal fonto­sabb indítéka az, hogy a mű­Kanizsa-toalett és íróasz­tal, narancsszínű paffal. Elemekből összerakható fehér-piros könyvespolc. anya? a bútorgyártásban szinte vezető szerephez jutott. — Mivel bútoranyagunk ma már nem csupán a fa, hanem a műanyag, nevetséges dolog lenne ragaszkodnunk a bútor­­tervezésben a fa természetes színeihez — írja a Kultúr im Heim című német lakberendezé­si lap. A sötét színű bútor elegáns. A sötét bútorokkal berendezett szobában azonban az emberek hangulata borongósabb. Ha pél­dául a falak is sötétek, állandó rosszkedvet éreznek a szoba la­KERESZTREJTVÉNY 1809. január 19-én született Edgar Allan Poe, amerikai költő. O a megszállott, az első, aki szembehelyezkedik a ... folyt, a sorrendben be­küldendő vízsz. 6. függ. 1. vízsz. 45. és 59. so­rokban. VÍZSZINTES 1. A viszály, vetélkedés is­tennője. 14. Takarít. 15. Al­­latlakás. 16. Krétai mitológiai királylány. 17. Atlasz része! 18. összetett szavak elején kettősséget jelent. 19. Régi balkáni név. 21. Sírszélek! 22. Közterület. 23. ,,Az idő pénz” angol közmondás első szava. 25. „Lisztgyár”. 27. R-rel község a hegyekben Eger mellett. 29. Svájci kan­ton. 30. Déry Tibor egyik re­gényének címe. 32. Becézett női név. 33. Visszaád! 34. A csirát hordozza magában. 35. Gáz németül. 37. Rangjelző. 38. Fasor, sétány. 40. Tantál vegyjele. 42. Közlekedési hely. 43. Idő, óra németül. 48. Helyreigazító, gyógyító. 50. Ez a nagyon kedves folyó Erdélyben van! 52. Tiltó szó. 53. Hajó része. 55. L-lel házi szárnyas. 56. Hangtalanul „ráz.” 57. Ha óra, akkor dél­után 18-nak mondjuk. 62. Korszak. (+’) 63. A ló is ilyen állat. 65. Kontingens fele. 66. Maróanyag névelő­vel. 67. DA. 68. Mássalhangzó kiejtve. 70. Ida betűi. 71. Napszak. 72. A függ. 11. első része. 73. Nem tanácsolja, sőt tiltja. 76. A tőkés mono­pólium egyik formája. FÜGGŐLEGES 2. Meghátrál. 3. IP. 4. Sé­rülése. 5. Zűrzavar. 6. Olasz folyó. 7. Az utcán is kettő van belőle. 8. Eszkábál. 9. Európai név. 10. Magyar csa­ládnév. 11. A Ralna mellék­folyója. 12. Korjelző. 13. Csehszlovákiai községbeli. 20. A kocka el van vetve, Cézár mondásának első sza­va. 24. Személyes névmás. 25. Telepakolják. 26. A kia­dásokat visszafizeti. 28. Cé­­rium vegyjele. 30. Építő­anyag. 31. Tantál vegyjele. 34. Munkát, zsargonban. 36. Szálas takarmány 38. Tolsz­toj utóneve. 41. Turkufin vá­ros svéd neve. 42. Nagy ha­talom. 44. ETY. 46. Kölcsey mondta: ..., alkoss, gyara­­píts! fordítva. 47. Becézett női név. 49. Kémiai reakció­ba lép. (1=11). 51. Ide helye­zik az álbajuszt. 54. Segítene. 58. Morzejel. 60. O Rudi betűi. 61. Erkölcstan. 62. Einsteini­um vegyjele. 64. Ácsoknak nélkülözhetetlen. 66. Bejárat. 69. ÉNI. 71. Menetrendi rö­vidítés. 74. Paripa. 75. Mag­nótípus. 77. Rangjelző. 78. És latinul. A megfejtéseket január 26- ig kell beküldeni. CSAK LE­VELEZŐLAPON BEKÜL­DÖTT MEGFEJTÉSEKET FO­GADUNK EL! Január 4-i rejtvénypályáza­tunk megfejtése: Eszten­deink sas szárnyadon repül­nek; / Vissza hozzánk egy se jő, / Mind a setét káosz ölé­be dűlnek.” Nyertesek: dr. Csatáry Er­­nőné, Demeter István, Pin­tye Sándor, Takács Lajos, Tömöri Pál nyíregyházi, Se­bők Lászlóné baktalóránthá­­zi, Losonczi Balázsné máté­szalkai, Szabó Antalné sza­­mosszegi, B. Bakó Irma ti­­szavidi és Varjasi Béla tyu­­kodi kedves rejtvényfejtő­­ink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. kói. A világos bútorok és vilá­gos szobaszínek azonban derű­sek és jókedvre késztetik az embereket. A műanyag pedig, ami mint anyag hozta a derűs, sokszor narancs, halványzöld, lila, vagy éppen piros színeit, szinte kínálta a bútoralapanyá­­got. A zsúfolt nagyvárosokban, az urbanizált embernek pedig egyenesen szüksége volt a me­leg és kellemes színekre a köz­vetlen környezetében is. A bútoripari szakemberek, de még a bútortervező iparművé­szek sem gondolták, hogy ná­lunk a világos bútor divatja re­kordidő alatt általánossá válik. Az a fejlődés és átalakulás, ami a hatvanas években megkezdő­dött a bútoripar fejlődésével, a magyar lakáskultúrában, a köz­ízlés gyors megváltozását is ma­gával hozta. A világos Csillag: a Hajdú, a Firenze és a Car­­dó, a Kanizsa bútorok sikere után a BUBIV próbálkozott elő­ször színes ajtajú szekrények forgalombahozásával. A bemos­ható, műanyag bevonatú szek­rények, a világos felületekkel variálva érdekes és kellemes szobabelsőt adnak, leginkább a fiatalok kedvelik. A kezdeti próbálkozás után a tervezők és a gyárak már bát­rabban fognak színes bútorok gyártásához. Kétségtelen, hogy a színes bútor, vagy az ilyen bútorok­kal berendezett szoba nem te­kinthető átlagosnak, inkább a fiatalok ízlésével találkozik. De az egyes bútordarabok funk­ciójukat és praktikusságukat te­kintve megkönnyítik, hogy a színűket is elfogadják a vásár­lók. Van például elemekből össze­szerelhető színes bútor. Ember­magas szekrénysor állítható ösz­­sze ruhaszekrénynek, (fiókos és rakodós) toalett és íróaszt-ln''’-. ágyneműtartónak. A kétvariációs fekhelye kényelmes és könnye.1 kezelhető. Ma még a színes bútorokat kiállító kirakatok előtt sokszor hallani a lekicsinylő megjegy­zést: nem fa ez, festett, csak konyhába való. . . Régimódi szemlélet ez. Tudományosan be­bizonyított tény, hogy az em­ber közvetlen környezetében al­kalmazott színek mennyire ha­tással vannak a közérzetre. A színes bútor kellemes közérze­tet teremt. Maga az a tény. hogy a színes bútor az emberi tevékenységet logikai sorrend­ben szolgálja, ismét csak egy döntő érv a színes bútor mel­lett. S végül az, hogy a színes bútor műanyag felületű, lemos­ható, nem kell félteni a szútól, a gőztől, a megvetemedéstől, megint olyan gyakorlati jótulaj­donság, ami szintén azt bizo­nyítja, hogy jövője van, s hoer; érdemes ráfigyelni, igényelni és támogatni a bútoripar e mo­dern törekvését minden fóru­mon. Különösen azért, hogy a házgyári és városi lakások de­rűs és modern otthonokká vál­janak. Kovács Margit Most divat A hosszú farsangi, báH szezonban sok Ötletre van szükség ahhoz, hogy mindig csinosan és újszerűén le*, gyünk öltözve. A „kis fekete ruha” talán azért a legközkedveltebb, mert sokféleképpen lehet új­jávarázsolni. Természetes, hogy sokan a színesebb öl­tözködést kedvelik. Míg va­laki egészen fiatal, addig minden szín, forma szülte korlátlanul viselhető. Ma a fekete színt például szíve­sebben hordják a 40 éven aluliak, mint az ennél idő­sebbek. Ez a múltban éppen fordítva volt. De a divatból semmi nem tilos, csupán az, ami nem áll jól, ami nem előnyös. Rajzainkon néhány válasz­tási lehetőséget kínálunk ün­nepi ruhákból. 1-es modellünk sokfajta divatos anyagból készülhet. Alkalmas rá a műszálas eta­ni in, jersey, vagy a lágyan hulló selyem és a csipke is. A ruha derékban vágott, szoknyája kicsit rakott és ferdébe szabott. A rövid ujjú kifekvő gloknis sálgal­­lérú ruhát egyszínű selyem­ből vagy puha bőrből ké­szült öv is díszíti. 2- es modellünk kétrészes­ként, vagy egybeszabottan Js megoldható. Aki változtatni szeretné a ruháját, az a bo­­lerórészt különállóan készít­tesse el. Ez a ruha lágyesé­sű selyemből, vagy vékony szövetből készíthető. 3- as modellünk, kétrészes, úgynevezett kazakos ruha. A felsőrész csípőig ér, derék­ban övét is helyezhetünk el. Az ujja pántba szabott és erősen puffos résszel csatla­kozó háromnegyedes. Mély kivágását gallér keresztezi. A szoknya körbe egyfelé menő hajtásokkal bővül. Nádor Vera Orvosi előírás nélkül méreg! A gyógyszerek aranykorá­ban élünk. A gyógyszerké­szítmények száma évről évre növekszik és ezzel együtt a gyógyszerfogyasztás példát­lan mértéket ölt, és a gyógy­szerdivatok éppúgy váltják egymást, mint a divatos ru­hák, frizurák és a táncok. A rendelők folyosóin és a kórházak kórtermeiben a be­tegek panaszaikat és kezelé­sük módját szeretik egymás­közt megbeszélni. Ez érthető, de az már helytelen, hogy gyógyszereket és egyéb gyógymódokat ajánlanak egy­másnak Nincs kellő tudásuk arról, hogy vajon a másik be­teg azonos betegségben szen­ved-e és hogy az ajánlott gyógyszert a másik beteg szervezete elbírja-e, vagy sem. Bízzuk az orvosra a szükséges kezelés, valamint a gyógyszerszedés előírását, mert ő tanulmányai, a bete­gek ezreinek kezelése során szerzett tapasztalatok alapján végzi munkáját, míg a „vá­rószobák professzorai” csak a saját betegségük, vagy egy­két más eset ismerete alán­ján adják ártalmas, sőt olv­­kor végzetessé válható taná­csaikat. Mananság már ott tartunk, nem ételrecepteket ajánlanak hogy a szomszédasszonyok egymásnak, hanem divatos gyógyszerkészítményeiket is elcserélgetik. A gyógyításhoz mindenki „ért” és ez napja­inkban szinte járvány szerűen terjedő veszélyes szenvedély­éé vált. Az öngyógyítás terjedése azon a téves elképzelésen alapszik, hogy az orvostudo­mányhoz nem értő laikus meggyőződése szerint a gyógyszereknek a gyógyító hatás az egyetlen tulajdonsá­ga. Minden gyógyszer idegen anyag a szervezetünk számá­ra és a kellemetlen mellék­hatások kockázata még a legártalmatlanabbnak ismert szerek esetében isi fennállhat. A tőkés országokban a leg­több bajt az okozza, hogy a gyógyszergyártást és -forgal­mazást az üzleti verseny tör­vényei irányítják. A gyógy­szergyártás egyike a legna­gyobb hasznot ígérő ipar­ágaknak. érthető tehát, hogy a gyárak korlátlan mennyi­ségben ontják, hatalmas ap­parátussal reklámozzák, a patikák pedig gyakran recept nélkül árulják a különböző erős hatású készítményeket. A szocialista országok egészségügyében már nem ér­vényesül a kereslet-kínálat törvénye és a gyógyszergyár­tás állami tervek alapján tör­ténik. Nincsenek tömegével különböző nevű, de azonos hatású készítmények, és a múlté már a hatástalan ku­­ruzslószerekkel való szélhá­moskodás is. Nálunk a gyógy­szerártalmak szaporodásának veszélye főleg abból ered. hogy a lakosság többségének kulturális színvonala még nem áll arányban az egész­ségügyi ellátás ingyenességé­vel. Sokan minden jelentékte­len, múló panaszuk esetén teljes kivizsgálást kívánnak, és egész sor gyógyszert köve­telnek, hiszen minden csak fillérekbe kerül. Kétségtelen, hogy a modern orvostudomány naponta az emberek százezreinek életét menti meg, olyanok életét, akik 30—40 évvel ezelőtt még menthetetlenek voltak. Szá­mos fertőző betegség frontját teljesen áttörték a hatásos új gyógyszerek: a tüdőgyulladás, a gümős agyhártyagyulladás, a hastífusz, a gyermekbénulás gyógyítható betegségek lettek. Alig nevezhető veszélyesnek ma már a „vészes vérslze­­gényeég”, normális életet él­hetnek a cukorbetegek, ope­rál hatók a szervi szívbetegek és az agydaganaitok. Az átla­gos életkor Európában nem kis mértékben az orvostudo­mány csodálatos eredményei­nek hatására egy évszázad alatt csaknem megkétszerező­dött. Megbocsáthatatlan hiba volna tehát elutasítani vagy lekicsinyelni az orvostudo­mány vívmányait az előbbi­ekben ismertetett veszélyek lehetősége miatt, de sohasem feledkezzünk meg arról, hogy az orvosság csak orvosi ren­deletre gyógyszer, orvosi elő­írás nélkül méreg. ....................mam

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents