Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-17 / 14. szám

Fegyverrel, munkával Irta: Ballai István, a munkás­őrség megyei parancsnoka A munkásőrök ismét egy eseményekben gazdag esztendőt hagytak maguk mögött. Az új esz­tendő kezdete most is a mérlegkészítésnek és egyben a feladatok meghatározásának az ideje. Január második felében ünnepélyes egységgyűlése­ken értékelik a munkásőr-zászlóaljak, önálló századok 1975. évben végzett munkáját. Időszerű és indokolt te­hát megyénk dolgozóit tájékoztatni a munkásőri párt­megbízatásról, a munkásőrszolgálat lényegéről. A munkásőrök kettős feladatot látnak el. Az anya­gi javak előállítása mellett — a társfegyveres szervek­kel együtt — a szocialista vívmányok védelmében való aktív részvételre vállalkoztak. Erre a nagyobb áldozatokat igénylő életformára csak akkor lesznek képesek és készek, ha megfelelően felkészülnek rá. A munkásőri felkészülés nagyon sok összetevőből álló, egymásra épülő tevékenységi sor, amely huzamos időig tartó nevelési folyamatban valósul meg. Egy olyan dinamikus folyamatban, amelyben minden évben egészséges arányú cserélődés történik: a munkában, a szolgálatban megfáradt, idősebb elvtársak helyét a fia­tal generáció képviselői, kommunista és párton kívüli fiatalok veszik át. Az eltelt közel két évtized alatt bebizonyosodott, hogy a felkészültségbeli különbségek sem okoznak el­lentétet a munkásőregységekben. A nyolc elemit vég­zett idősebb munkás, a mérnök, az orvos, a főiskolai ta­nár, a pártmunkás, a tsz-dolgozó jól megértik egymást: a közös cél az együtt töltött évek összekapcsolják azo­kat, akik vállalták a szocialista építésnek és védelem­nek felelősségteljes megbízatását. Kádár János elvtárs a munkásőrök egyik gyűlésén így jellemezte a munkásőrséget: ,,A munkásőrség nem esetleges, hanem állandó jellegű intézmény, amely na­gyon sokáig fog létezni...” Amikor a munkásőrségről beszélünk, nemcsak fegy­veres szolgálatra gondolunk, hanem arra a társadalmi küldetésre is, amit a munkásőrség betölt. Mert az a tény, hogy van egy önkéntes szervezetünk, a munkás­­osztály fegyveres ereje, amely olyan emberekből áll, akik mindennapi munkájuk elvégzése mellett — térítés nélkül látnak el szolgálatot — ez nagy erkölcsi nevelő­erő, jelentős mértékben segíti a kommunista közgon­dolkodás és a kommunista erkölcs fejlődését. A mi munkásőrségünk forradalmi célok érdekében született. Forradalmi erő. amely rendeltetését, feladatát mind ez ideig betöltötte, s minden feltétele megvan an­nak, hogy a jövőben is betöltse. E testület életében őszinte, nyílt, elvtársias szellem uralkodik. Működésében lépten-nyomon kifejezésre jut a munkásszolidaritás összekovácsoló, emberformáló ereje. A munkásőrség tevékenysége a nép, a munkás­­osztály, a párt kapcsolatára és kölcsönös bizalmára épül. Célja közismert és egyértelmű: a munkáshatalom védelme, erősítése. Hogy ezt a nagyszerű hivatást megfelelően be­töltsék, gondoskodnunk kell a munkásőrök rendszeres eszmei-politikai neveléséről, kom­munista meggyőződésük elmélyítéséről, a mun­kásőri feladatokra történő Jó felkészítésről. A munkás­őrök gondolkodásában és magatartásában olyan poli­tikai követelményeket kell érvényesítenünk, mint a szocialista rendszerhez fűződő feltétlen hűség, a kö­zösségi érdekek előtérbe állítása. Meg akarjuk terem­teni. a feltételeit annak, hogy a munkásőregységek egyre inkább olyan kommunista közösségekké válja­nak, amelyek magas szinten biztosítják az önkéntes, öntudatos fegyelmet. A magyar és a nemzetközi mun­kásmozgalom hagyományai, a névadók, a példaképek életútja, harca, osztály- és párthűsége eleven, ember­­formáló tényezőként hatnak a munkásőrök cseleke­deteire. Nevelőmunkánk középpontjában áll, hogy az első proletárállam, a kommunizmust építő szovjet nép iránti testvéri hűség, barátság érzése legyen minden munkásőr belső meggyőződése, egész emberi tevé­kenységének lényeges forrása. Váljon minden mun­kásőr tudatos meggyőződésévé szocialista hazánk, né­pünk iránti szeretet, a szocialista hazafiság érzése. Nevelőmunkánk segíti a munkásőrbecsület, a tes­tület tekintélyének erősítését, az olyan személyes tu­lajdonságok kialakítását, fejlesztését, mint a bátorság és az elvtársi segítőkészség. A munkásőri állomány jelentős része eszmeileg­­politikailag jól felkészült párt- és tömegszervezeti ve­zetőségi tagokból, propagandistákból, szocialista bri­gádtagokból áll. Mivel azonban a munkásőregységek­ben nincsenek választott párt- KISZ- és más társa­dalmi szervezetek, ezért az irányító pártszervek sok­oldalú gondoskodásával, segítésével vagyunk képesek Jól végezni az ideológiai munkát. A munkahelyi párt­­szervezetekkel ezért nagy figyelmet fordítunk a mun­kásőrök rendszeres politikai informálására. A testületben folyó szocialista versenymozgalom is eredményesen segíti a munkásőrök politikai-erkölcsi nevelését, a kiképzési és szolgálati feladatok teljesíté­sét és ez ösztönzőleg hat a munkahelyi és a társadalmi feladatok teljesítésére is. A XI. pártkongresszus határozatainak, a fejlett szocializmus építése feladatainak megvalósítása terv­szerűbb és szervezettebb munkát követel egész társa­dalmunktól, így a munkásőrségtől is. Az 1976. évi programok, tervek a munkásőrségben is kidolgozásra kerültek. Most a feladatok végrehajtásának időszaka következik. Bolitikai nevelőmunkánk fő feladata a kongresszusi határozatok végrehajtására való mozgó­sítás. Számítunk a munkásőrök aktív közéleti tevé­kenységére, példamutató helytállására mind a termelő­­munkában, mind a munkásőri feladatok ellátásában. z az esztendő nem kötődik Jelentős történelmi dátumokhoz. Munkásőreink a megnövekedett munkahelyi és. kiképzési feladatok maradék­talan végrehajtásában, a dolgos hétköznapo­kon hívják fel magukra a figyelmet. Példamutató munkájukhoz, a kiképzési terv teljesítéséhez kívánok számukra erőt, egészséget és sok sikert. XXXIII, évfolyam, 14. szám ARA: 80 FILLftB 1976. január 17, szombat VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP SZABOLCS SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA MA Vasutas­utánpótlás Záhonyban (2. old.) Taggyűlés Tyúkodon (3. old.) SZEPTEMBER 16—18: NÉPFRONTKONGRESSZUS Illést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Á tanácskozáson felszólalt Kádár János Szervezeti életének fontos aktusáról határozott pénte­ken a Parlament vadászter­mében tartott ülésén a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa: szeptember 16-ra ösz­­szehívta a népfront VI. kong­resszusát. Részt vett a tanács­kozáson és az elnökségben foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára és Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, az országgyű­lés elnöke. Az ülést Kállai Gyula, sz országos tanács elnöke nyi­totta meg. Megemlékezett a testület elhunyt tagjairól. Emléküknek az Országos Ta­nács néma felállással adózott. Kállai Gyula az elmúlt esztendőről szólva méltatta a párt XI. kongresszusát, az események sorából kiemelte az országgyűlési választáso­kat, felszabadulásunk 30. év­fordulóját, s az országgyűlés­nek az V. ötéves tervet szen­tesítő ülésszakát. A tavalyi év nemzetközi krónikájából történelmi jelentőségűnek minősítette a vietnami nép győzelmét, s az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet sikeres befejezését. Javaslatára az ülés napirend­jére tűzte a népfront orszá­gos elnökségének indítványát a mozgalom VI. kongresszu­sának összehívásba, a nép­frontbizottságok újjáválasztá­­sára, a VI. kongresszus állás­­foglalására. Ezt követően Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára tartotta meg beszámolóját. Elöljáróban summázta a sikeresen zárult IV. ötéves terv eredményeit. Elmondotta, hogy a nemzeti jövedelem a tervezett 30—32 százalék helyett 35 százalék­kal emelkedett, s a növeke­dés csaknem egészének a ter­melékenység volt a fedezete. Mint mondotta: az eredmé­nyek egyúttal felhívják a fi­gyelmet a szervezettségben, tervszerűségben, a műszaki adottságokban és a dolgozók képességeinek kibontakozta­tásában rejlő tartalékokra. A népfrontmozgalom múlt négy esztendejéről, az V. kongresszus óta eltelt idő­szakról szólva Sarlós István hangoztatta: a népfrontmoz­galom a szocialista demokrá­cia fejlődésének jegyében ar­ra fordított gondot, hogy se- ' gífcséget nyújtson a választott | testületek munkájához. Koz- : reműködött a testületek és a lakosság közötti kapcsolatok szervezésében, s napirenden tartotta a megoldásra váró legfontosabb kérdéseket. Az elmúlt esztendőkben a Hazafias Népfront V. kong­resszusának állásfoglalás» szellemében folytatták tevé­kenységüket a közélet min­den területén — szögezte 1« Sarlós István. Kádár-János felszólalása • Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén. (Kelet-Ma gyarország telefoto) Az országos tanács főtitká­ra végezetül indítványozta: szeptember 16—18-ra az or­szágos tanács hívja össze a mozgalom VI. kongresszusát. A kongresszus tűzze napi­rendiére az országos tanács beszámolóját az 1972 óta végzett munkáról, a kong­resszus „áUásfoglalás”-át, vá­lassza meg az országos taná­csot. A kongreszus előkészítésé­nek menetrendje: február 15. és március 31 között újjává­lasztják a Hazafias Népfront bizottságait. Májusban kerül sor a népfront városi, ki­emelt nagyközségi és buda­pesti kerületi bizottságainak megválasztására, s Júniusban tartják meg a budapesti, il­letve a megyei küldöttérte­kezleteket. Az előterjesztést vita kö­vette, s felszólalt Kádár Já­nos. A Központi Bizottság el­ső titkára elöljáróban kije­lentette: egyetért a népfront VI. kongresszusának össze­hívására, a népfrontblzottsá­­gok újjáválasztására tett javaslattal. A Hazafias Nép­front kongresszusa — mon­dotta —, nemcsak a mozga­lom életének, szervezeti rendjének időszerűvé vált aktusa, társadalmunknak is nagyfontosságú eseménye. Ez összefügg társadalmunk jelenlegi helyzetével és azok­kal a feladatokkal, amelyek népünk előtt állnak. A ten­nivalók ismertek, megfogal­mazódtak a párt XI. kong­resszusának határozataiban, a népfront választási felhí­vásában, legutóbb pedig az országgyűlés decemberi ülés­szakán, amikor jóváhagyták népgazdaságunk V. ötéves tervét s az 1976-os állami költségvetést. Joggal mond­hatjuk — húzta alá Kádár Jáno6 —, hogy a párt hatá­rozatai, a népfront céljai, az­az a párt és a népfront po­litikája a tömegek részéről megértésre és támogatásra talál. Ez a megértés és támo­gatás hatalmas erőforrásunk, talán a legfontosabb minden közül, amivel terveink vég­rehajtásához hozzáfogunk. Kádár János a továbbiak­ban arról szólt, hogy társa­dalmunk politikailag egysé­ges és összeforrott. A szocia­lista nemzeti egység további erősítéséért azonban nagyon komolvan kell dolgozni. Eb­ben a Hazafias Népfrontnak is nélkülözhetetlen és pótol­hatatlan szerepe van. Terve­inket a dolgozó emberek nagy többsége helyesli; tá­mogatják azok a száz- és százezrek, akik becsületesen dolgoznak, akik a kötelező­nél is többet adnak társadal­munknak. A jóérzésű, becsü­letesen dolgozó emberek, nagy többségére kell támasz­kodnunk, az ő segítségükkel kell Intenzívebb, szervezet­tebb munkát végeznünk az idén és a következő eszten­dőkben is. A Hazafias Népfront kong­resszusa, a kongresszusra való készülődés is pozitív szerepet játszhat az ország politikai, társadalmi, gazda­sági és kulturális fejlődésé­nek előmozdításában. Hatal­mas, élő erő ez. Hiszen tár­sadalmunkat a politikai akti­vitás nagyfokú növekedése jellemzi. Meggyőződésem — mondotta Végezetül a Köz­ponti Bizottság első titkára —, hogy eredményes kong­resszusi kampány elé né­zünk, s sikeres, nagyon hasz­nos lesz a Hazafias Népfront VI. kongresszusa. A vitában elhangzott in­dítványokra. javaslatokra Sarlós István válaszolt, majd az országos tanács jóváhagy­ta a referátumban körvona­lazottakat. Az országos ta­nács — amelynek ülése Kál­lai Gyula zárszavával ért vé­get — arról is határozott, hogy a kongresszus állásfog­lalás-tervezetét — az időköz­ben megszületett javaslatok­kal módosítva — későbbi időpontban hozzák nyilvá­nosságra.

Next

/
Thumbnails
Contents