Kelet-Magyarország, 1976. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-17 / 14. szám
Fegyverrel, munkával Irta: Ballai István, a munkásőrség megyei parancsnoka A munkásőrök ismét egy eseményekben gazdag esztendőt hagytak maguk mögött. Az új esztendő kezdete most is a mérlegkészítésnek és egyben a feladatok meghatározásának az ideje. Január második felében ünnepélyes egységgyűléseken értékelik a munkásőr-zászlóaljak, önálló századok 1975. évben végzett munkáját. Időszerű és indokolt tehát megyénk dolgozóit tájékoztatni a munkásőri pártmegbízatásról, a munkásőrszolgálat lényegéről. A munkásőrök kettős feladatot látnak el. Az anyagi javak előállítása mellett — a társfegyveres szervekkel együtt — a szocialista vívmányok védelmében való aktív részvételre vállalkoztak. Erre a nagyobb áldozatokat igénylő életformára csak akkor lesznek képesek és készek, ha megfelelően felkészülnek rá. A munkásőri felkészülés nagyon sok összetevőből álló, egymásra épülő tevékenységi sor, amely huzamos időig tartó nevelési folyamatban valósul meg. Egy olyan dinamikus folyamatban, amelyben minden évben egészséges arányú cserélődés történik: a munkában, a szolgálatban megfáradt, idősebb elvtársak helyét a fiatal generáció képviselői, kommunista és párton kívüli fiatalok veszik át. Az eltelt közel két évtized alatt bebizonyosodott, hogy a felkészültségbeli különbségek sem okoznak ellentétet a munkásőregységekben. A nyolc elemit végzett idősebb munkás, a mérnök, az orvos, a főiskolai tanár, a pártmunkás, a tsz-dolgozó jól megértik egymást: a közös cél az együtt töltött évek összekapcsolják azokat, akik vállalták a szocialista építésnek és védelemnek felelősségteljes megbízatását. Kádár János elvtárs a munkásőrök egyik gyűlésén így jellemezte a munkásőrséget: ,,A munkásőrség nem esetleges, hanem állandó jellegű intézmény, amely nagyon sokáig fog létezni...” Amikor a munkásőrségről beszélünk, nemcsak fegyveres szolgálatra gondolunk, hanem arra a társadalmi küldetésre is, amit a munkásőrség betölt. Mert az a tény, hogy van egy önkéntes szervezetünk, a munkásosztály fegyveres ereje, amely olyan emberekből áll, akik mindennapi munkájuk elvégzése mellett — térítés nélkül látnak el szolgálatot — ez nagy erkölcsi nevelőerő, jelentős mértékben segíti a kommunista közgondolkodás és a kommunista erkölcs fejlődését. A mi munkásőrségünk forradalmi célok érdekében született. Forradalmi erő. amely rendeltetését, feladatát mind ez ideig betöltötte, s minden feltétele megvan annak, hogy a jövőben is betöltse. E testület életében őszinte, nyílt, elvtársias szellem uralkodik. Működésében lépten-nyomon kifejezésre jut a munkásszolidaritás összekovácsoló, emberformáló ereje. A munkásőrség tevékenysége a nép, a munkásosztály, a párt kapcsolatára és kölcsönös bizalmára épül. Célja közismert és egyértelmű: a munkáshatalom védelme, erősítése. Hogy ezt a nagyszerű hivatást megfelelően betöltsék, gondoskodnunk kell a munkásőrök rendszeres eszmei-politikai neveléséről, kommunista meggyőződésük elmélyítéséről, a munkásőri feladatokra történő Jó felkészítésről. A munkásőrök gondolkodásában és magatartásában olyan politikai követelményeket kell érvényesítenünk, mint a szocialista rendszerhez fűződő feltétlen hűség, a közösségi érdekek előtérbe állítása. Meg akarjuk teremteni. a feltételeit annak, hogy a munkásőregységek egyre inkább olyan kommunista közösségekké váljanak, amelyek magas szinten biztosítják az önkéntes, öntudatos fegyelmet. A magyar és a nemzetközi munkásmozgalom hagyományai, a névadók, a példaképek életútja, harca, osztály- és párthűsége eleven, emberformáló tényezőként hatnak a munkásőrök cselekedeteire. Nevelőmunkánk középpontjában áll, hogy az első proletárállam, a kommunizmust építő szovjet nép iránti testvéri hűség, barátság érzése legyen minden munkásőr belső meggyőződése, egész emberi tevékenységének lényeges forrása. Váljon minden munkásőr tudatos meggyőződésévé szocialista hazánk, népünk iránti szeretet, a szocialista hazafiság érzése. Nevelőmunkánk segíti a munkásőrbecsület, a testület tekintélyének erősítését, az olyan személyes tulajdonságok kialakítását, fejlesztését, mint a bátorság és az elvtársi segítőkészség. A munkásőri állomány jelentős része eszmeilegpolitikailag jól felkészült párt- és tömegszervezeti vezetőségi tagokból, propagandistákból, szocialista brigádtagokból áll. Mivel azonban a munkásőregységekben nincsenek választott párt- KISZ- és más társadalmi szervezetek, ezért az irányító pártszervek sokoldalú gondoskodásával, segítésével vagyunk képesek Jól végezni az ideológiai munkát. A munkahelyi pártszervezetekkel ezért nagy figyelmet fordítunk a munkásőrök rendszeres politikai informálására. A testületben folyó szocialista versenymozgalom is eredményesen segíti a munkásőrök politikai-erkölcsi nevelését, a kiképzési és szolgálati feladatok teljesítését és ez ösztönzőleg hat a munkahelyi és a társadalmi feladatok teljesítésére is. A XI. pártkongresszus határozatainak, a fejlett szocializmus építése feladatainak megvalósítása tervszerűbb és szervezettebb munkát követel egész társadalmunktól, így a munkásőrségtől is. Az 1976. évi programok, tervek a munkásőrségben is kidolgozásra kerültek. Most a feladatok végrehajtásának időszaka következik. Bolitikai nevelőmunkánk fő feladata a kongresszusi határozatok végrehajtására való mozgósítás. Számítunk a munkásőrök aktív közéleti tevékenységére, példamutató helytállására mind a termelőmunkában, mind a munkásőri feladatok ellátásában. z az esztendő nem kötődik Jelentős történelmi dátumokhoz. Munkásőreink a megnövekedett munkahelyi és. kiképzési feladatok maradéktalan végrehajtásában, a dolgos hétköznapokon hívják fel magukra a figyelmet. Példamutató munkájukhoz, a kiképzési terv teljesítéséhez kívánok számukra erőt, egészséget és sok sikert. XXXIII, évfolyam, 14. szám ARA: 80 FILLftB 1976. január 17, szombat VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP SZABOLCS SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA MA Vasutasutánpótlás Záhonyban (2. old.) Taggyűlés Tyúkodon (3. old.) SZEPTEMBER 16—18: NÉPFRONTKONGRESSZUS Illést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Á tanácskozáson felszólalt Kádár János Szervezeti életének fontos aktusáról határozott pénteken a Parlament vadásztermében tartott ülésén a Hazafias Népfront Országos Tanácsa: szeptember 16-ra öszszehívta a népfront VI. kongresszusát. Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke. Az ülést Kállai Gyula, sz országos tanács elnöke nyitotta meg. Megemlékezett a testület elhunyt tagjairól. Emléküknek az Országos Tanács néma felállással adózott. Kállai Gyula az elmúlt esztendőről szólva méltatta a párt XI. kongresszusát, az események sorából kiemelte az országgyűlési választásokat, felszabadulásunk 30. évfordulóját, s az országgyűlésnek az V. ötéves tervet szentesítő ülésszakát. A tavalyi év nemzetközi krónikájából történelmi jelentőségűnek minősítette a vietnami nép győzelmét, s az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezését. Javaslatára az ülés napirendjére tűzte a népfront országos elnökségének indítványát a mozgalom VI. kongresszusának összehívásba, a népfrontbizottságok újjáválasztására, a VI. kongresszus állásfoglalására. Ezt követően Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára tartotta meg beszámolóját. Elöljáróban summázta a sikeresen zárult IV. ötéves terv eredményeit. Elmondotta, hogy a nemzeti jövedelem a tervezett 30—32 százalék helyett 35 százalékkal emelkedett, s a növekedés csaknem egészének a termelékenység volt a fedezete. Mint mondotta: az eredmények egyúttal felhívják a figyelmet a szervezettségben, tervszerűségben, a műszaki adottságokban és a dolgozók képességeinek kibontakoztatásában rejlő tartalékokra. A népfrontmozgalom múlt négy esztendejéről, az V. kongresszus óta eltelt időszakról szólva Sarlós István hangoztatta: a népfrontmozgalom a szocialista demokrácia fejlődésének jegyében arra fordított gondot, hogy se- ' gífcséget nyújtson a választott | testületek munkájához. Koz- : reműködött a testületek és a lakosság közötti kapcsolatok szervezésében, s napirenden tartotta a megoldásra váró legfontosabb kérdéseket. Az elmúlt esztendőkben a Hazafias Népfront V. kongresszusának állásfoglalás» szellemében folytatták tevékenységüket a közélet minden területén — szögezte 1« Sarlós István. Kádár-János felszólalása • Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén. (Kelet-Ma gyarország telefoto) Az országos tanács főtitkára végezetül indítványozta: szeptember 16—18-ra az országos tanács hívja össze a mozgalom VI. kongresszusát. A kongresszus tűzze napirendiére az országos tanács beszámolóját az 1972 óta végzett munkáról, a kongresszus „áUásfoglalás”-át, válassza meg az országos tanácsot. A kongreszus előkészítésének menetrendje: február 15. és március 31 között újjáválasztják a Hazafias Népfront bizottságait. Májusban kerül sor a népfront városi, kiemelt nagyközségi és budapesti kerületi bizottságainak megválasztására, s Júniusban tartják meg a budapesti, illetve a megyei küldöttértekezleteket. Az előterjesztést vita követte, s felszólalt Kádár János. A Központi Bizottság első titkára elöljáróban kijelentette: egyetért a népfront VI. kongresszusának összehívására, a népfrontblzottságok újjáválasztására tett javaslattal. A Hazafias Népfront kongresszusa — mondotta —, nemcsak a mozgalom életének, szervezeti rendjének időszerűvé vált aktusa, társadalmunknak is nagyfontosságú eseménye. Ez összefügg társadalmunk jelenlegi helyzetével és azokkal a feladatokkal, amelyek népünk előtt állnak. A tennivalók ismertek, megfogalmazódtak a párt XI. kongresszusának határozataiban, a népfront választási felhívásában, legutóbb pedig az országgyűlés decemberi ülésszakán, amikor jóváhagyták népgazdaságunk V. ötéves tervét s az 1976-os állami költségvetést. Joggal mondhatjuk — húzta alá Kádár Jáno6 —, hogy a párt határozatai, a népfront céljai, azaz a párt és a népfront politikája a tömegek részéről megértésre és támogatásra talál. Ez a megértés és támogatás hatalmas erőforrásunk, talán a legfontosabb minden közül, amivel terveink végrehajtásához hozzáfogunk. Kádár János a továbbiakban arról szólt, hogy társadalmunk politikailag egységes és összeforrott. A szocialista nemzeti egység további erősítéséért azonban nagyon komolvan kell dolgozni. Ebben a Hazafias Népfrontnak is nélkülözhetetlen és pótolhatatlan szerepe van. Terveinket a dolgozó emberek nagy többsége helyesli; támogatják azok a száz- és százezrek, akik becsületesen dolgoznak, akik a kötelezőnél is többet adnak társadalmunknak. A jóérzésű, becsületesen dolgozó emberek, nagy többségére kell támaszkodnunk, az ő segítségükkel kell Intenzívebb, szervezettebb munkát végeznünk az idén és a következő esztendőkben is. A Hazafias Népfront kongresszusa, a kongresszusra való készülődés is pozitív szerepet játszhat az ország politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődésének előmozdításában. Hatalmas, élő erő ez. Hiszen társadalmunkat a politikai aktivitás nagyfokú növekedése jellemzi. Meggyőződésem — mondotta Végezetül a Központi Bizottság első titkára —, hogy eredményes kongresszusi kampány elé nézünk, s sikeres, nagyon hasznos lesz a Hazafias Népfront VI. kongresszusa. A vitában elhangzott indítványokra. javaslatokra Sarlós István válaszolt, majd az országos tanács jóváhagyta a referátumban körvonalazottakat. Az országos tanács — amelynek ülése Kállai Gyula zárszavával ért véget — arról is határozott, hogy a kongresszus állásfoglalás-tervezetét — az időközben megszületett javaslatokkal módosítva — későbbi időpontban hozzák nyilvánosságra.
