Kelet-Magyarország, 1975. december (32. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-13 / 292. szám

1975. december 13.

KELET-MAG Y ARORSZÁG

3

Sikeres esztendő értékelésére készülnek pártszervezeteinkben. Ahhoz, hogy az 1975-ös év mérlege reális legyen, s a XI. kongresszus, a párt-kb 1975 novemberi határozatának szellemében jelöljék ki a feladatokat, fontos feladat hárul a pártcsoportokra.

Szabolcs valamennyi

pártszervezetében megkezdődtek, sok helyen be is fejeződtek ezek a tanácskozások. Több ezer pártcsoport értékelte a hozzájuk tartozó párttagok munkáját. A Szabolcs Cipőgyárban csaknem 100 párttag 4 pártcsoportban elemezte a kommunisták pártmegbízatásait, s mondott véleményt a vezetőség munkájáról. A Nyíregyházi Konzervgyárban most folynak a tanácskozások, amelyeket a pártvezetőség úgy is segített, hogy felkészítette a pártcsoportok vezetőit.

Ezek az egész pártot átszövő „sejtek” olyan alkotó légkört alakíthatnak, teremthetnek, amelyekben minden párttag sajátos pártmegbizatást kaphat. És ez óriási erő lehet, ha számítanak rá pártszervezeteinkben.

Jól segítette ezt a Balká- nyi Állami Gazdaság hét pártcsoportja, amelyeken sok olyan javaslat, észrevétel, kezdeményezés hangzott el, amelyeket a pártvezetőségnek szükséges is, de kötelezettsége is figyelembe vennie és hasznosítani.

Fontos, hogy e pártcsoport- tanácskozások ne rejtsék véka alá a hibákat sem. Szóljanak ezekről felelősséggel, segítsék így is a pártvezetőségeket abban, hogy a jövő, az 1976-os esztendő feladatait még reálisabban, a párttagság kollektív bölcsessége alapján jelöljék meg.

Helyes, ha azt az elvet képviselik, hogy jövőbeli terveink, elképzeléseink végrehajtásáért egyaránt felelős a pártvezető, a gazdasági vezető, a KISZ- és szakszervezeti vezető és a dolgozók. Saját maga posztján mindenkitől joggal várható el. hogy tudása, energiája legjavát adja, mert azok a célkitűzések, amelyeket a XI. kongresszus fogalmazott meg, s amelyek alapján nem is sokára az üzem, vállalat, tsz, gazdaság tervei elkészülnek csak úgy valósulhatnak meg, ha egy nyelven beszélünk és cselekszünk.

E politizáló légkör kialakításáéért most különösen sokat tehetnek a pártcsoportok.

F. K.

A lányok, asszonyok munkája nyomán készülnek a szemüveglencsék a Magyar Optikai Művek mátészalkai gyárában. A modern, világos üzemcsarnokokban nagyrészt mátészalkai és környékbeli községekből bejáró nőknek teremtettek jő munkalehetőséget az optikai gyár létrehozásával. Termékeik nemcsak a hazai piacon, külföldön is igen keresettek. Nagy mennyiségben szállítanak még az év utolsó napjaiban is exportra szemüveglencséket. (Elek Emil képriportja)

Fazekas Lajosné csoportvezető Igaz Mária munkáját kíséri figyelemmel.

Az elektromos mikroszkóp segítségé vei Élesdi Éva végellenőrzést vé géz.

hogy évente jól szerepelnek tanulóink a szakmunkásversenyeken, több megyei első helyezést, sőt országos helyezéseket értünk el és több tanulónk kapott már szakmunkás- bizonyítványt fél évvel korábban a jó szereplésért. De azt igenis el kell mondani, hogy lelkiismeretesebb, szorgalmasabb munkával még a mostani körülmények között is többre vagyunk képesek.

— Nem az időnkénti szerényebb eredményeket akarom magyarázni. de közismert, hogy szakmunkástanulónak nem az általános iskola legjobb tanulói jelentkeznek. Ebből már leszűrhető, hogy több a gondunk és van még valami, ami kikívánkozik ; belőlem. Egy szakközépiskolában ha valaki nagyon j rosszul tanul, vagy rosszul viselkedik, kiteszik a szű- i rét. Mi háromszor is megbocsátunk, mert szükség van a szakmunkásokra. Röviden: nincs még olyan esz- j köz a kezünkben, amely alkalmas lenne a fegyelem megszilárdítására.

— No de nem panaszkodni akarok, hiszen nem állunk azért olyan rosszul. De ha javítani , akarunk munkánkon, akkor a raj- I tunk múló dolgokon kívül

a feltételeken is javítani kell. Mert minden oktatónak az a célja, hogy olyan szakmunkásokat neveljen, akik szeretik szakmájukat, értenek a korszerű technikához. s olyan közösségi emberek lesznek, akiket örömmel fogad a legjobb már leszűrhető, hogy a munkáskollektíva is.

VÁLASZOL:

Béres Gyula

LEHETNE

JOBBAN?

Az MSZMP Központi Bizottsága 1974 decemberében határozatot hozott a gazdasági munka színvonalának javítására. Minden ember a maga munkaterületén tudja legjobban, hogy mi az, amin változtatni kell. Ezért kérdezünk meg sorozatunkban vezetőt és beosztottat, ipari és mezőgazdasági munkást: milyen területen lát eddig kihasználatlan tartalékokat.

Aki válaszol: Béres Gyula szakoktató, a MEZŐGÉP Vállalat tanműhelyének vezetőhelyettese.

— Nem túlzás azt mondani, hogy nagyon sok múlik rajtunk, oktatókon. Kétségtelen, hogy a’gyerek tulajdonságai, jelleme formálódik a szülői házban, alakítja, simítgatja az általános iskola, elméleti tudást szerez a szakmunkás- képzőben, de hogy milyen szakember, milyen munkás válik belőle, az nagyrészt rajtunk múlik.

— Hogyan lehet ezt jobban csinálni? Először a tárgyi feltételekkel kezdeném. amelyek meghatározzák: mennyit tud nálunk

elsajátítani szakmájából. Sajnos nem a legkedvezőbb a helyzetünk. Van olyan forgácsoló- és marógépünk, amelynek értéke 100 forint, .életkoruk 15— 20 évre tehető.'Ezeken természetesen el lehet sajátítani a szakmát, de mi lesz akkor, ha a szakmunkásbizonyítvány megszerzésé után olyan gépen kell majd dolgozni a fiataloknak. amilyet legfeljebb csak akkor láttak, ha

: üzemlátogatásra vittük : őket egy korszerű üzem- { be?

— Az utóbbi időben — a gyáregységvezető változáj sa óta — más szemlélettel figyelik a mi munkánkat is. ügy látjuk, azóta arra törekszenek, hogy jobban kihasználjuk a műhelv- ben. a tanulók munkájában rejlő lehetőségeket. Ez öröm nekünk és hasznos I lesz a tanulóknak is. mert I együttjár majd korszerűbb I berendezések vásárlásával. I amelyek jobban segíthetik az oktatómunkát.

— A másik fontos szempont a személyi feltételek jobbá tétele. Nem azt akaI rom én ezzel mondani, hogy nincsenek meg a személyi feltételek, inkább azt. hogy itt is van még javítani való. Oktatói gárdánk eddig is jól dolgozott, amelyet igazolhat.

Munkában a minőségellenőrző csoport.

Szemüveglencse exportra Mátészalkáról

M

I őst lenne 70 éves, de már 19 éve halott. Testi-lelki erejének teljében ölte meg az ellenforradalmárok golyója. Korai halála azoktól az évektől fosztotta meg, amelyekben szocialista hazája gazdasági, politikai, kulturális virágzásának és ebben saját munkája, harcai gyümölcsének örülhetett volna. Mégsem mondhatjuk, hogy élete csonka maradt, mert amit gyermekkorától, ifjú éveiben és férfikorában tett, kimeríti a teljes élet fogalmát.

Életútján rendkívül akaratereje, bátorsága és optimizmusa vezette, oly biztonsággal, hogy soha nem tévesztett irányt és meg se torpant semmilyen nehézség előtt. Akaratereje győzedelmeskedett, amikor tizenhat éves korában, cselédsorban tanult meg ími- olvasni, amikor a szabómesterségben segédlevelet szerzett, amikor emigráns létére Belgiumban nyelveket és marxizmust tanult; amikor kifejlesztette szervezői képességeit, mert szükség volt rá, hogy a kivándorolt magyar munkásokat tanulásra összefogja.

De a spanyol szabadságharc lett nagy iskolája. Ez edzette meg bátorságát, tette rendíthetetlenné a kommunizmusba vetett hitét és ott tanulta meg a Nemzetközi Brigádok proletár internacionalizmusának elméletét és gyakorlatát. Ott tűnt ki a különböző frontokon bátorságával, és bizakodó optimizmuséMEZŐIMRE

val, amelyből juttatni tudott mindazoknak, akik mellette harcoltak.

Spanyolország népének hősi szabadság- harcában a nemzetközi önkéntesek jó politikai iskolát jártak. Élő kapcsolatba kerültek az egységért, a népfront győzelméért és védelméért folyó küzdelemmel, annak katonai és politikai nehézségeivel, szembekerültek a népek szabadságának, Spanyolország függetlenségének ellenségeivel. Megismerhették a spanyol reakció természetét, a német és olasz fasisztákat. A politikai életben jól tájékozódó ember számára, amilyen Mező Imre volt, csaknem kimeríthetelen lehetőségek nyíltak a munkásmozgalmon belüli .ellentmondásos erők tanulmányozására is: az anarchizmus, a trockizmus, a szociáldemokratizmus megismerésére. Amikor a fegyverek egyik-másik fronton rövid időre elhallgattak, amikor a harcosok sebesülten, betegen kórházba kerültek, ott sem telt idejük hiába: előadásokat hallgattak, vitatkoztak, politikai ismereteket szereztek.

Mindez felkészítette Mező Imrét arra a politikai pályára, amelyre hazatérése napján lépett és melyen vezető posztra került. A népfront Spanyolországában kialakult egy új típusú állam, amely a világháború utáni népi demokratikus államok előfutárának tekinthető. Nagy gyakorlati értéke volt tehát mindannak a tapasztalatnak, amelyet Mező Imre magával hozott Magyarországra.

De ez nem volt minden. Mező Imre a spanyol frontokon többször is megsebesült, majd egy délfranciaországi koncentrációs tábor viszontagságait is kikellett bírnia. Mégis ezek után új feladatokat vállalt. A Francia Kommunista Párt hívására részt vett azokban a harcokban, amelyeket 1943—44-ben

a francia hazafiak oldalán a volt „spanyolosok” Franciaország teljes felszabadításáért, a Hitler-csapatok kiűzéséért folytattak.

Mező Imre nemcsak bátor partizán, de kiváló agitátor és propagandista is volt. A ma még élő volt harcostársai közül bárki elmondhatja, hogy megnyerő egyénisége utat nyitott számára mindazok szívéhez, akikhez szólt. Mindenkivel ügyes-bajos dolgáról a saját nyelvén, saját stílusában beszélgetett.

Mező Imrét gazdag tapasztalatai, szervezői tehetsége, rendíthetelen hűsége és sok év munkájával szerzett politikai tudása tette alkalmassá arra, hogy Párizsban az ellenállás nemzeti csoportjainak csúcsszervében felelős munkát végezzen.

Eljött végre az idő. amikor a sokat küzdött harcosok hazájukba térhettek vissza. Mező Imre az elsők között indult útnak, hogy itthon, 18 évi távoliét után, részt vegyen az új. szocialista Magyarország építésében. Nagy- feladatok előtt állt az alig negyvenéves, szerény kommunista. Képességeit felismerve, a budapesti pártbizottság titkárává választották és a nagymzemi pártszervezetek irányítását bízták rá.

Tanította, nevelte munkatársait. Magyarázta nekik, hogy okosan, megértőén és türelmesen foglalkozzanak a munkásokkal. Életének végső, drámai szakaszában, 1956- ban hősi halált halt a Köztársaság téri pártház védelmében.

„Mező Imre — írta Kádár János elvtárs a Mező-életrajzhoz fűzött előszavában, — eszével, szívével, két kezével vette ki részét népünk szocialista vívmányainak létrehozásából és azok védelméért adta életét”.

É

réséből is.

ete bővelkedik tanulságokban a mai nemzedék számára. De ne csak nemes életéből okoljunk, hanem halála okainak felismeKomját Irén