Kelet-Magyarország, 1975. december (32. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-05 / 285. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. december 5. Az orvos honoráriumáról ( M egyei lapunk november 27-i számának cikke „Az orvos honoráriumáról’’ arra ösztönzött, hogy utána nézzek és megírjam a véleményem, nem is annyira Csáky Tünde írásáról, amelyet alapjában megalapozatlannak ítélek, hanem arról, hogy hogyan kaphat helyet egy ilyen tartalmú cikk a megyei lapban. Csáky Tündével személyesen beszéltem. Megtudtam róla, hogy harmadik gimnazista és orvosi egyetemre készül. Életkorát tekintve nem is lehetnek ismeretei a külföldi orvosok munkájáról és azok társadalmi elismeréséről. Azt azonban mégsem értem,, hogy egy fiatal lány kevés élettapasztalattal hogyan mondhat véleményt Magyarország orvostársadalmáról. ■ A levél hangja és a közlés körülményei ugyanis véleményem szerint nagyon hasonlítanak a régi idők, gyakorlatához. Ezért a levél íróját nem vádolom. A vele való beszélgetés után kitűnt, hogy levele írásakor nemcsak a saját, hanem más véleményét is — köztük néhány elfogult véleményt is — megfogalmazott. Nem vonom kétségbe, hogy a kritikus észrevételeknek bizonyos esetekben nincs igazuk. Lehetnek elítélendő esetek is az orvosi gyakorlatban. A levél fogalmazásával mégsem tudok egyetérteni. Különösen azzal az általánosító megállapítással, amely szerint: „Az orvosok erkölcse nagyon gyenge lábon áll, és lelkiismeretlen munkáért busás honorárium a részük”. Szocialista társadalmunkban megérdemelten foglalnak el megbecsült helyet az orvosok. Harmincéves közéleti tevékenységem tapasztalataival tudom bizonyítani, hogy az orvosok nagy többsége mindig ügyünket szolgálta. Soha nem évül el például, hogy a megye orvosai a felszabadulást követően hogyan segítették felszámolni megyénkben a tbc néppusztítását és a kommunistákkal együttműködve társadalmi munkában hozták létre a tüdőgondozók hálózatát. A példákat még sorolhatnám. Társadalmunk az orvosokat nem azért becsüli, mert sok a pénzük, hanem a nagy többség lelkiismeretes, becsületes munkájáért. N agyon meglepett, hogy a szocialista erkölcs térhódítása érdekében megindított jószándékú vita minden átmenet nélkül jutott el az orvosi honorárium kérdésének durva felvetéséhez. Végezetül: bízom abban, hogy a szerkesztőség módot talál a megye orvostársadalmát reálisan bemutató írások közlésére. Murczkó Károly nyugdíjas veterán Kocsis Zoltán Nyíregyházán H angverseny-látogató közönségünk még jóformán fel sem ocsúdott a leningrádi filharmonikusok zenekari estjének maradandó élményéből, az Országos Filharmónia máris újabb, ezúttal egy zongorakoncert nagyszerű élményével gazdagított bennünket, a Móricz Zsig- mond Színházban december 3-án, szerdán este 7 órakor Kocsis Zoltán, a rádióból és tv-ből is jól ismert, külföldet járt 23 éves zongoraművész lépett a dobogóra, illetve színpádra. Kocsis Zoltán olyan univerzális művész, akinek izzó költőiségében újjászületnek, éltető meleget árasztanak a remekművek. Nem lélektelen virtuóztípus, hanem az előtte járó zongoraművész nemzedék legnagyobbjainak méltó utóda (Kadosa növendéke volt!), akinél a zseni teljéből fakad a művészet. A zongora nála a lélek nyelve, mellyel mindent ki tud fejezni. Hiszen a legnagyobb zeneköltők is nem annyira a „speciálisat” mint inkább az „univerzálisát” becsülték meg a zongorában és ezért kapta tőlük ez a hangszer a legátfogóbb zeneirodalmat. Kocsis Zoltán a nagy zeneköltőknek egyik leghálásabb tolmácsolója és az ő szellemükben használja a zongorát, mely a legszolgálatkészebb kifejezője az ő egyéni és az általa tolmácsolt zeneköltők érzéseinek. A muzsika szelleme, a . maga osztatlan, ősi egységében árad ki ebből a fiatal mű- vészlélekből, titokzatos hatalmával betölti az előtte ülő közönséget, akiknek lelkében a színek és árnyalatok életteljes változatosságában tükröződik vissza a muzsikáló lélek ősi, eredendő szépsége. Kocsis Zoltán grandiózus műsort játszott végig. Beethoven D-moll (op. 31. No. 2) szonáta és Asz-dur (op. 110) szonátájában fel tudta idézni a maga kendőzetlen valóságában és roppant igazságában azt a szenvedélyt, mely ezeknek az alkotásoknak tételeit fűti. A nagy alkotóművésznek, Beethovennek ősi szellemi rokonsága peesétlő- dött meg itt egy grandiózus előadóművész jegyében. Chopin f-moll balladájának (op. 52) előadása szinte összesűrítette a romantikus zene összes energiáit. A szaggatott, zilált vízióknak, a képzelet szertelen, mámoros csapongásainak, a démoniku- san fellángoló szenvedély, fájdalmasan elbágyadó líra hangulatainak láncolata volt ez . az interpretáció. Ami Chopinben elfojtott indulat, vágy, lázas, vagy elzsongító álom, mindez páratlanul gazdag és érzékeny hangszerre talált Kocsis zongorájában. Végül Bartók két műve zárta be a műsort: Szvit (op. 14) és az 1926-ból való szonáta. Kocsis Zoltán az a fiatal zongoraművész, akinek játékában újjászületik — egyénien és mégis kongeniá- lisan — Bartók zongoraköltészete. Újjászületik lázas vízióiban, tragikus pátoszában, ördögi iróniájában, duhaj humorában és végtelenül gyengéd lírájában. Bartók Béla éppen az a komponista, aki egy teljes, univerzális zeneköltői világgal gazdagította a zongorairodalmat. Az igen nagyszámú (telt ház) közönség melegen, őszinte, mély lelkesedéssel ünnepelte a művészt, aki még 3 Bartók- számot adott ráadásul. Ilyen szívből jövő tapsokat csak valódi művész arathat. mm Of év a kisvárdai járásban Nagy fejlesztés az átrakókörzetben Orvosi rendelők — Óvodák — Társadalmi munka Záhony: az új kenyérgyár belső berendezéseit Záhony—Zsurk: épül az „almaút” szerelik A kisvárdai járásban is készítik a IV. ötéves terv mérlegét. A 35 község lakossága alaposan kitett magáért a társadalmi munkában. A tervezett 19 millió forint helyett 61 millió értékű társadalmi munkát végeztek. Nemcsak a járdaépítésben, hanem az óvodai és bölcsődei helyek bővítésében is jeleskedtek. A beruházások között természetesen első a záhonyi át - rakókörzet fejlesztése, amely nem tanácsi pénzekből, hanem központi keretekből valósul meg, de a járás számára kiemelkedő jelentőségű. A kommunális ágazatban 23 millió forint kiadás volt. Legjelentősebb a több mint hat kilométer új út, a 29 kilométer járda. A villanyhálózatot öt kilométeren bővítették. A járásban hét új fú- rott kúttal javították a lakosság ivóvízellátását. A járásban 32 család vehette birtokba az új, szoba- konyhás, hideg-meleg vízzel ellátott tanácsi lakásokat. A következő ötéves tervben is több ilyen tanácsi lakást építenek. Kulturális célokra 32 millió forintot adtak ki. Az óvodákat eddig 550 hellyel bővítették és még száz hely átadása decemberre vár. Mán- dokon százszemélyes, Sza- bolcsbákán és Mezőladány- ban 50—50 személyes óvoda épült. Már majdnem minden óvodás korú gyermeket fel tudnak venni, ha a szülők dolgoznak. Az V. ötéves tervben várhatóan 200 hellyel bővítik az óvodákat. Két új általános iskola is épült: Záhonyban egy nyolctantermes, Nyírtasson egy hattantermes, ezek csökkentették a környező községek iskoláinak zsúfoltságát is. Ajakon új művelődési házat avattak. Két ifjúsági ház építését tervezték — négy épült, Kékesén, Nyírlövőn, Szabolcsveresmarton is új, modern kulturális létesítmény várja a szórakozni vágyó fiatalokat. Nyírkárászon tanácsházat adtak át, Domb- rádon bővítették a napközi otthont. Az egészségügyi ágazatra négymillió forintot költöttek. Ebből orvosi rendelők épültek Dombrádon, Fényeslit- kén és Eperjeskén. A domb- rádi orvosi renc^lők mellett orvosi szolgálati lakásokat is átadtak. Ugyancsak itt öregek napközi otthona is épült. Az V. ötéves tervben változatlanul a kulturális és kommunális építésekre, a közlekedés és az egészségügy fejlesztésére költik a rendelkezésre álló pénz nagy részét. Nyírtass: hat tanterem és úttörőszoba kapott helyet az új iskolában Dögé: művelődési ház épült Szocialista brigádok vetélkedője Igaz ez a szép címmel tavasszal másodszor hirdette meg szocialista brigádoknak szóló vetélkedőjét a nyíregyházi városi művelődési központ. Huszonhárom munkahelyen százhetven brigád kezdett versenybe kül- és belpolitikai, helytörténeti, munkajogi és művészeti témakörökben. Az elődöntőbe került 56 brigád vetélkedőjét december 5-én délután tartják a Városmajor és a Kun Béla úti, illetve a III. kerületi és a szövetkezeti művelődési házban. A versenyző csapatok fele jut tovább a februári középdöntőbe; SZOMBATON AVATJÁK a nagykállói művelődést központot Huszonkétmilliós beruházással elkészült a nagykállói művelődési központ, amelyet december 6-án adnak át a közönségnek. Avatóünnepséggel kezdődik a program délelőtt 10-kor. A Kodály Zoltán művelődési központ, a Krúdy Gyula könyvtár és az MHSZ-székház átadásán Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese mond avatóbeszédet. Sáros András Miklós grafikusművész munkáiból nyílik az első kiállítás 12 órakor. Délután 4-kor Tompa László előadóművész a könyvtárban tartja műsorát Az én katedrám címmel, este 7-től pedig népművészeti összeállítást láthat a közönség, amelyen nagykállói, bal- kányi, bökönyi és érpataki együttesek, a Budapest Tánc- együttes szólistái és Pribojsz- ki Mátyás citeraművész lépnek fiel. Klubavató Bökönyben Tegyünk többet a falvak közművelődéséért — ez az elnevezése annak az akciónak, amelynek keretében a nyíregyházi tanárképző főiskola tanító szakos hallgatói rendszeresen részt vesznek néhány szabolcs-szatmári község művelődési házának kulturális munkájában. Az együttműködési szerződést többek között a bökönyi művelődési házzal is megkötötték, ahol december 5 -én négyszáz gyereknek adnak műsort a Télapó-ünnepségen. A rendezvényt követően, délután tartják a művelődési házban kialakított klub avatóünnepségét. A harminchárom fiatal klubtag kezenyo- mán megszépült ifjúsági klub Váci Mihály nevét viseli. OLVASÓNK ÍRJA Lassú a felújítás Hónapok óta tart Nyíregyházán az Arany János utca 9. sz. ház felújítása, tatarozása. A pincében a víz áll, s többszöri kérésre 6em hajlandók megjavítani. Az átalakítási munkák is nagyon lassan haladnak, s bizony nem a legkellemesebb ilyen időben is egy nagy tatarozást átélni. Jó lenne, ha egy kicsit nagyobb tempóban haladnának a munkával — panaszolják a ház lakói. Vikár Sándor T. K. Dombrád: hamarosan gyógyítanak az új orvosi rendelőben HOZZÁSZÓLÁS