Kelet-Magyarország, 1975. december (32. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-29 / 303. szám
XXXII. ÉVFOLYAM. 303. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1975. DECEMBER 29., HÉTFŐ MA 2 vállalat — 1 óvoda (2. oldal) Jövőre nyit a sóstói falumúzeum (3. oldal) • Tehetségek arcképcsarnoka (4. oldal) A népgazdaság 1978. évi terve T~—iíTTMTii<ir- ---iTiif-iTrrwrír ~ - 7rr~!""iTr~UT7Broiir mmunii —’"~iíikw :j:Tm-r~tr m mwn A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta a népgazdaság fejlesztésének 1976. évi tervét, amelyet a IV. ötéves tervben elért gazdasági fejlődésre alapozva, a kialakult bel- és külgazdasági feltételek, valamint az V. ötéves terv fő gazdaságpolitikai céljainak figyelembevételével dolgoztak ki. A népgazdaság 1975-ben eredményesen fejlődött. A nemzeti jövedelem a tervezettnek megfelelően, mintegy 5 százalékkal emelkedett. A növekedés a termelékenység emelkedéséből származott. Javult a termelés gazdaságossága, fokozódott az anyagi és pénzeszközökkel való takarékoskodás. A termelés hatékonyságának növekedése mindemellett a szükségesnél és lehetségesnél lassúbb, még nagyok a ki nem használt tártaié, kok. Az ipari termelés megközelítőleg a tervezettel, 6 százalékkal nagyobb a múlt évinél. Az átlagosnál nagyobb és a tervezettet meghaladta a vegyipar és a gépipar termelésének növekedése, a tervezettnél lassabban fejlődött a kohászat és a könnyűipar. Továbbra is lassú a termelés gyártmányösszetételének korszerűsödése és nem kielégítő a minden irányú exportképesség fejlődése. Az ipar a nagyobb termelést változatlan létszámmal, a termelékenység emelkedésével érte el. A munkaerő-gazdálkodás azonban nem javult olyan mértékben, hogy lehetővé tette volna a helyenkénti munkaerőhiány megszüntetését. Az ipar állóeszközállománya több mint 8 százalékkal emelkedett. Eredményesen valósulnak meg a központi fejlesztési programok. Uj, nagy létesítményeket helyeztek üzembe és növekedtek a vállalatok beruházásai. Az építési-szerelési teljesítmény mintegy 5 százalékkal nagyobb az előző évinél, a munka termelékenysége a koráb- binél gyorsabban, a foglalkoztatott létszám kisebb mértékben emelkedett. A gyorsított ütemű megvalósításra kijelölt nagy- beruházások kivitelezése megfelelő. A felújítási-karbantartási tevékenység a terv szerint fejlődött, nagyobb volt a lakosság részére végzett építés is. A mezőgazdaság termelése — a kalászos növényekben és a gyümölcsösökben jelentős károkat okozó kedvezőtlen nyári időjárás ellenére — mintegy 1 százalékkal haladta meg az előző évit. Búzából az előző évinél kevesebb, kukoricából több termett. Jelentős mértékben növekedett a napraforgó, valamint a cukorrépa-termelés, de alacsony a cukorkihozatal. Az elmúlt évekhez képest javult a lakosság zöldség- és gyümölcs, ellátása. Az állattenyésztés termelése felülmúlta az elmúlt évit. A vágómarha-termelés meghaladta az 1974. évi szintet. Kedvezőtlen, hogy csökkent a szarvasmarha-állomány, valamint a tejtermelés. A vágósertés-termelés az előző évi magas színvonalhoz képest 3—4 százalékkal emelkedett, az év végi sertésállomány azonban kevesebb az egy évvel ezelőttinél. A közlekedés áruszállítási teljesítménye dinamikusan növekedett. Különösen erőteljes volt a közúti és a csővezetékes szállítás fejlődése. Javult a személyszállítás színvonala. Átadták a forgalomnak a szolnoki személypályaudvart, továbbá az M—7 autópálya Balatonaligáig terjedő szakaszát. A személygépkocsik száma mintegy 85 ezerrel nőtt. A hírközlésben több mint 28 ezerrel több a távbeszélő főközpontok és mintegy 89 ezerrel a távbeszélő alközpontok állomásainak száma. A lakosság jövedelmének és fogyasztásának növekedése gyorsabb volt a tervezettnél. Az egy főre jutó reáljövedelem a tervezett 3,5 százalékkal szemben 4,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér a tervezett 2,5 százalék helyett 4 száza, lékkai nőtt. A bér- és jövedelemkiáramlás különösen az első fél évben volt nagyobb a tervezettnél. A lakosság fogyasztása az élőirányzott 4 százalékkal szemben több mint 5 százalékkal növekedett. A fogyasztói árszínvonal — az augusztusi ár- intézkedésekkel és a cukor decemberi áremelésével együtt — a tervezettel megegyezően, 3,6 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi áruforgalom növekedése folyó áron számolva mintegy 10 százalékos, felülmúlta a tervezettet. A tervben előirányzott 90 ezer lakás elkészült. Állami erőből mintegy 37 ezer, a tervezettnél 2 ezerrel kevesebb, magánerőből viszont ennyiveL több, mintegy 55 ezer lakást építettek. Az egészségügyi és szociális ellátás terén a gyógyintézeti ágyak száma a tervezett mértékben, 2200 ággyal bővült. A ná- pi szakorvosi óraszám körülbelül 100 órával, az általános és gyermekorvosi körzetek száma 170 új egységgel növekedett. A bölcsődei helyek száma 3700—3800-zal bővült. A kulturális el, látás fejlesztését szolgáló oktatási létesítmények általában elkészültek. Az előirányzottnál jóval több óvodai hely létesült, az óvodában elhelyezettek aránya eléri a 78 százalékot. A szocialista szektor beruházásai a tervezett 5—6 százalék helyett mintegy 10 százalékkal haladták meg az 1971. évit. A leggyorsabban az állami nagyberuházások teljesítményei emelkedtek. Megkezdődött a tervben előirányzott három nagyberuházás, a 750 kV-os távvezeték, a Mecseki Ércbányászati Vállalat V. sz. üzeme, a Debrecen—Mátészalkai Finomkötöttáru Gyár kivitelezése. A vállalati beruházások meghaladták a tervezettet. Ezek nagyobb hányada gépbeszerzés volt. A készletek emelkedése az előző évhez képest mérséklő, dött, de a készletfelhalmozás így is nagyobb a tervezettnél. A szocialista országokkal folytatott külkereskedelmi forgalom a tervezettnél gyorsabban növekedett. A behozatal növekedése meghaladta a kivitelét. A leggyorsabban a gépipari termékek kölcsönös szállítása emelkedett. A nem szocialista országokkal folytatott külkereskedelemben a kivitel volumene nőtt, a behozatalé csökkent. A külkereskedelmi mérleg egyenlege így a cserearányok további romlása ellenére az 1975. évihez hasonló lesz. Az 1976. évi terv fő céljai A népgazdaság 1975-ben a tervezett ütemben fejlődött, az elért eredmények jó alapot biztosítanak a további fejlesztéshez. Számolni kell azonban azzal, hogy a külkereskedelmi cserearányok romlása és a nagyobb belföldi felhasználás következtében fokozott erőfeszítésre van szükség. Az V. ötéves terv teljesítése érdekében 1976-ban mindenekelőtt a társadalmi termelés és a fel- használás hatékonyságának erőteljes növelését, a gazdasági egyensúly javítását. az export növelését kell biztosítani. Ehhez kell szabni az igényeket. Biztosítani kell a nemzeti jövedelem termelése és a belföldi felhasználás, a külkereskedelmi forgalom, az állami költségvetés bevételei és kiadásai, valamint a belföldi vásárlóerő és az áruforgalom tervezett arányait. Az 1976. évi népgazdasági terv e feladatokat állítja a gazdasági munka előterébe. A terv e fő feladatokhoz igazodva irányozza elő a termelés dinamizmusának fenntartását, gazdaságosságának fokozását; a belföldi felhasználás növekedési ütemének mérséklését; a szocialista országokba irányuló áruforgalom fejlesztését a nemzetközi megállapodásokkal összhangban; a nem szocialista országokba irányuló kivitelnek a behozatalt jelentősen meghaladó növekedését; a társadalmi tiszta jövedelemnek az állami pénzalapokban való nagyobb központosítását. Nemzeti jövedelem A terv szerint a nemzeti jövedelem 1976-ban 5—5,5 százalékkal emelkedik. Ezt az ipari termelés 6 százalékos, a mezőgazdasági termékek termelésének mintegy 4 százalékos és az építőipari termelés 5—6 százalékos növekedése hozza létre. A lermelés fejlesztése a hatékonyság erőteljes növelésével érhető el. A nemzeti jövedelem növekedését teljes egészében a termelékenység emelkedésével kell biztosítani, az anyagi termelés ágazataiban nem növelhető a foglalkoztatottak száma. Fontos tehát javítani a munka- és üzemszervezést, erősíteni a munkafegyelmet, fokozni az energia- és anyagfelhasználás gazdaságosságát, éssze- *űeu kell takarékoskodni. Szükség van a minden piacon eladható, korszerű és gazdaságosan előállítható termékek gyarapítására, meggyorsítva a műszaki fejlesztést, folytatva az elavult, gazdaságtalan termelés visszaszorítását, sőt megszüntetését. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása az 1975. évinél és a nemzeti jövedelem emelkedésénél lassúbb ütemben, kb. 3 százalékkal növekedhet. A lakosság fogyasztása 4 százalékkal emelkedhet, a felhalmozás nem haladhatja meg az 1975. évi szintet. Ipar A terv szerint az ipari termelés 1976-ban mintegy 5 százalékkal, az V. ötéves tervben előirányzott átlagos éves ütemben nő. Folytatódik az ipar ágazati szerkezetének átalakítása, az átlagosnál gyorsabban fejlődik a villamosenergia-ipar, a vegyipar, a többi iparágban a korszerű, gazdaságos és versenyképes termékeket előállító alágazatok termelése. Az iparban 1976^ban alapvető gazdaságpolitikai feladat az értékesítést szem előtt tartó változások végrehajtása: az 1975. évinél mérsékeltebben növekvő belföldi keresletet javuló színvonalon kell kielégíteni; a szocialista országokba irányuló kivitel az államközi megállapodásoknak megfelelően, az 1975. évihez hasonló ütemben emelkedik, a nem szocialista országokba irányuló kivitelt az 1975. évinél gyorsabb ütemben kell növelni. A jó végrehajtás mindenekelőtt a vállalatokon múlik, és megköveteli a műszaki fejlesztés gyorsítását, a termék- szerkezet korszerűsítését, a termékek versenyképességének növelését, a vállalatok értékesítési tevékenységének javítását, piaci kapcsolataik fejlesztését. Az iparban nincs lehetőség, a foglalkoztatottak számának növelésére, így a termelés növekedését teljes egészében a munka termelékenységének fokozásával lehet csak elérni. Az ipar állóeszközeinek állománya 1976-ban mintegy 8 százalékkal emelkedik. Számos nagyberuházás fejeződik be, így a szovjet—magyar földgázvezeték kiépítése Le- ninváros és Zsámbék között, a Duna menti Hőerőmű II. és III. ütemének, a székesfehérvári szélesszalag-hengermű II. ütemének megvalósítása, az Ózdi Kohászati Üzemek folyamatos acélöntőművének, a Hejőcsabai Cementgyárnak, a Péti Nitrogénművek új műtrágyagyárának, a mohácsi farostlemezgyárnak felépítése. A tervezett termeléshez a szükséges anyagok, a takarékos felhasználás mellett, biztosíthatók. Az alapvető anyagok és energiahordozók tekintetében lényegében érTéli munka A tuzsér-komorói Rákóczi Tsz-ben folyamatosan dolgoznak télen is. A jó munkaszervezés lehetővé teszi, hogy a tagok ilyenkor is tudják gyarapítani a közös vagyont, s a ledolgozott munkanapok számát. A hóval lepett határban műtrágyaszóró géppel pótolják a talajerőt. Saját üzemben gyártják a fagyapotot. Barabás Barna adagolja a már csak erre a célra alkalmas deszkákat a gépbe. Válogatják az almát a tárolóban. Akad munka a nyugdíjasoknak is. Révész Gyula ládát szegez. A gépműhelyben Sándor András és Nagy Miklós az MTZ teherkapcsolóját szereli. Hammel József vényben marad, egyes területeken kis mértékben módosul a forgalmazás központi szabályozásának 1975. évben alkalmazott rendje. A vállalatokat az új körülményekhez való fokozottabb alkalmazkodásra fogja késztetni a szabályozó eszközöknek 1976. január 1-én életbe lépő módosítása, különösein a termelői árak változtatása és a vállalati jövedelmek nagyobb fokú központosítása. A központi intézkedések alapján a bányászatban, a villamos és a kőolajfeldolgozó iparban, az építőanyag-iparban, a papír- és a nyomdaiparban, a fa- és a fafeldolgozó iparban, az élelmiszer- iparban, valamint az áruszállítás körében emelkednek a termelői árak. Az ipar belföldi termelői árszínvonala 7—7,5 százalékkal nő. Építőipar Az építési-szerelési tevékenységet 1976-ban 5—5,5 százalékkal, az állami építőipari vállalatok termelését ennél gyorsabban, 6 százalékkal kell növelni. Az építőiparnak továbbra is alapvető fejadata a folyamatban lévő, elsősorban az 1976. évi befejezésre tervezett beruházások építési feladatainak végrehajtása, a kivitelezés időtartamának csökkentése. Uj és fontos feladat az orenburgi gázvezeték építésében vállalt kötelezettségeink teljesítése. Az építőiparban dolgozóik száma alig emelkedhet. Számolni lehet átmeneti, helyenként tartós munkaerőhiánnyal, ezért a termelés bővítését döntően a munka termelékenységének növekedésével kell elérni. Ennek módja a belső tartalékok fokozott kihasználása, elsősorban a korszerű termelésszervezés és az építőipar gépesítésének fokozása útján. Mezőgazdaság A terv a mezőgazdasági termelésnek — az 1975. évi viszonylag kedvezőtlen eredményeihez képest — mintegy 4 százalékos növekedését irányozza elő. Ezt elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemek erősödése, a korszerű agrotechnika elterjesztése, az iparszerű termelési eljárások megszilárdulása és bővülése biztosítja, de számol a terv a háztáji és kisegítő gazda(Folytatás a 2. oldalon)
