Kelet-Magyarország, 1975. december (32. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-23 / 300. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. december 23. Két ipari szövetkezetről Rakamaz: több termék exportra Ez év végéig várhatóan 380 ezer pár női szandált, cipőt és csizmát készítenek a Ra- kamazi Cipőipari Szövetkezet­ben. A mennyiség 75 százalé­ka exportra kerül — az NDK- ba. a Szovjetunióba, Len­gyelországban, Angliába, Svájcba — és kisebb része a hazai piacra. A következő években a mennyiségi növelés mellett ugyanezt piaci arányt szeretné a szövetke­zet megtartani. A termelés ár­bevétele 230 millió forint volt, 50 millióval több, mint az elmúlt évben. Az emelke­dés a nagyobb volumenű ter­melés és az évközi árváltozá­sok következménye. A RACITA-cipők hír- ' neve kötelez, ezért az idei és a következő évek fő feladata a mun­ka- és üzemszervezési célok következetes végrehajtása. Ebben az évben a tervezett üzemszervezési intézkedések­nek csak kisebb részét való­sították meg. Az előregyártás megszervezése a sorozatter­meléshez és az előkészítő üzemrész futószalagos terme­lésre való átállása részben si­került. Egy, a következő évi rekonstrukció miatt elmaradt az idén az aljaüzem átszer- port a fasarok és a platform vezése is, viszont felszámol­ták az egészségre ártalmas _ üzemrészekben. A műszaki fejlesztések is a jobb munkaszervezést szol­gálják. „Befutott” termék lett a mokaszin, a jobb minőség, a több termelés érdekében 1976 második felében két olasz könnyűtalpvarró gépet állítanak munkába. Megérkez­tek a csehszlovák tűzőgépek is, amelyek két tűsorral ter­melékenyebben dolgoznak. A szabászaton 720 ezer forintért hazai gyártmányú gépeket al­kalmaztak. Termékeik 93 százaléka el­ső osztályú, egy százalékkal több mint a múlt évben. A minőségi termelés fokozását gépesítéssel, a munkások szak­tudásának növelésével, szigo­rú minőségi ellenőrzéssel ér­ték el. A takarékosság mér­téke náluk sok esetben már a tervezőasztalnál eldől, de a megfontolt készletgazdálko­dásra, a határidőkre történő szállításra nagyobb figyelmet kell fordítaniuk. A következő években a ti- szaeszlári és a. szabolcsi rész­legeiket nem fejlesztik és nem növelik jelentősen g 260 tagú bedolgozógárdát sem. A jövő évi 900 ezer párás ter­melési tervüket a mostani 1300-as létszámmal hajtják végre. A szövetkezet vezetői óvatosan terveznex, aminek az idén 26 százalékkal több lábbeli volt az eredménye. Kapacitásukat az 1976-os év első felére már lekötötték, s a másodikra is csak a tőkés megrendelésre „hagytak nyi­tott kaput”. Fehérgyarmat: plusz 12 millió év végéig Tizenkétmillió forint ter­melési értékkel teljesíti túl december 31-ig ötéves tervét a Fehérgyarmati Asztalos és Vasipari Szövetkezel. A szö­vetkezet tevékenységéről pon­tos kimutatás a háromnegyed év végén készült, amelyből kiderül, hogy minden terüle­ten jelentős a túlteljesítés. A készterméktermelési tervüket 117, javító-szolgáltató tevé­kenységüket 109, építőipari tevékenységüket 106, háztar­tási kisgépjavítási tervüket 143 százalékra teljesítették. A rádió- és televíziójavítási tevékenység teljesítése 116 százalékra alakult, így a la­kossági javító-szolgáltató te­vékenység összeségében 124 százalék lett. A szövetkezet — amelynek a tervidőszak kezdetén 7 mil­lió 195 ezer forint vált a tel­jes termelési értéke — ebben az évben már 20 millió forint bevételre számit késztermé­keiért és a szolgáltatások munkadíjáért. Az öt év alatt nemcsak az árbevétel növe­kedett, hanem az egy dolgo­zóra jutó termelési érték is. Ehhez-hozzájárult, hogy eb­ben a tervidőszakban új üzemcsarnok épült, ahol kor­szerű berendezéssel készíthe­tik keresett bútoraikat, va­lamint, hogy felépült a szol­gáltatóház, ahol kulturáltabb körülmények között, megfele­lő műszerekkel ellátva elégí­tik ki a lakosság igényeit. A sikeres tervteljesítés alapja annak, hogy a szövet­kezet a következő tervidő­szakban előbbre léphet a vas­ipari üzemrész fejlesztésében, a dolgozók munka- és szociá­lis körülményeinek javítá­sában. & mm • I wr Szumao — ünnepköszöntő A fehérgyarmati járásban összesen 6114 tanuló kezdte meg hétfőn a téli szünetet. Ezt megelőzően, szom­batón, a járás több iskolájában megrendezték a fenyőfa- ünnepséget is. A Fehérgyarmati 1. sz. Általános Iskola úttörői az erdőgazdaságtól kapott és az iskolai SZMK által feldíszített fa körül szórakoztak. A kisdobosok régi karácsonyokra emlékeztek, a zenekarok műsort rendez­tek, miközben levetítették azokat a színes diákat, ame­lyeket az őrizzük a lángot mozgalom eseményeiről megörökítettek. Nyíregyházán a cipőgyár Bessenyei szocialista bri­gád tagjai a Jakus-bokori iskolában rendeztek fenyőfa­ünnepélyt a gyerekeknek. Az Egy üzem egy iskola jelszó keretében patronált iskola tanulóinak egy-egy könyvet és a gyár termékeit jelképező, miniatűr pantonettet ajándékoztak. Az ünnepségen a kisiskolások műsort ad­tak. Készül a második vonal villamosítása. A csehszlovák szerelők Tuzsér térségében dolgoznak a felső vezeték építésén. (Hammel József felvé­tele) Győzelem az Ecsedi-lápon Hektáronként 65 mázsa kukorica A Mátészalkai Állami Tangazdaság növény- termesztési főmérnökét, Belényessy Sándort december elején már nyugodt körülmények között találtuk az irodájában. Megnyugodott, mert az erős novemberi fagyok kisegítették. Hatvan hektár kukoricájuk olyan vizes terü­leten volt, hogy a legnagyobb erőfeszítés mel­lett sem sikerült korábban géppel megközelíte­ni. A fagy megbirta a kombájnokat, a szállító járműveket és így raktárban az utolsó szem ku­korica is. hogyan tudtak mégis jó ter­mést betakarítani? Nehéz évek Harmadik esztendeje ter­melnek rendszerben kukori­cát, de eddig még egyetlen „sima” esztendejük sem volt. Az eredmények ennek ellené­re továbbfejlesztésre ösztönöz­ték és nem visszalépésre a gazdaságot. Az első esztendő­ben 790 hektáron, egy rend­szerben termelték a kukori­cát. A termelési sikereken fel- búzdulva 1974-ben már az ösz_ szes kukoricájukat iparszerű- en termesztették. Hogy meg­legyen a két rendszer (1600 hektár) 400 hektárral csatla­kozott hozzájuk a szomszédos ópályi Kossuth Termelőszö­vetkezet. Az 1975-ös esztendő előké­szítése igen nehéz volt. A múlt évi termés tekintélyes részét csak tavasszal tudták betakarítani. Nem volt őszi szántás, sem alapműtrágyá­zás. Ilyen előkészületek után Amikor az időjárás megen­gedte minden lehetséges erőt a talajelőkészítésre mozgósí­tottak. Gyors talajvizsgálattal megállapították a szükséges műtrágyaadagokat. Végül is a vetést optimális időben, má­jus 12-re befejezték. Talajhoz a fajtát A fajtakérdésben már korábban döntöttek. A kuko­rica nagy részét az Ecsedi-lá­pon termesztik. A láp tulaj­donsága olyan, hogy a legké­sőbbi fagyok itt vannak és szeptemberben is legtöbbször lefagy a zöld növény. . Ezért választottak rövid tenyészide­jű fajtákat: a KSC—360-ast és a SZVSC—363-ast. A rövid tenyészidő hátrányát sűrűbb tőszámmal igyekeznek pótol­Félkész torta és muskotályos Pompadur Bolti hírek ünnep előtt A Szabolcs-Szatmár megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban is elérke­zett a csúcsforgalom ideje. Az eddigi jelek azt mutatják, hogy nincs fennakadás az áru­ellátásban, a karácsonyi és új évi igényeket ki tudják elé­gíteni. Nagy gondot fordított a vállalat a korszerű táplál­kozás elősegítése érdekében a készbaromfi-termékék ellátá­sára. Friss csirke- és pulyka válasz­tékban nincs hiány, ezen túl­menően fagyasztott baromfi- termékek, csirke, tyúk, pe­csenyekacsa, kövér liba a ba­romfiboltokban, ezenkívül nagyobb árudákban is bősé­gesen kapható. A tejtermékek ellátásában sem lesz fennakadás. A na­gyobb boltokban megjelent a húsz dekagrammos vaj, mely­nek vásárlása azért népszerű, mert két forinttal olcsóbb cso­magonként. Közkedveltté vált a presszótejföl, de ezen túl­menően tíz dekagramm és 1 kilós tejporral is rendelkez­nek a boltok. Tizennyolcezer darab fél­kész tortát hoztak forgalom­ba. Az ünnepi fogyasztás ital­féleségekben is változatos le­het. Húszféle borból választ­hatunk és nyolcféle pezsgő biztosítja a vásárlók igényei­nek kielégítését. Újdonság­ként számit a most megje­lent, állami gazdaságok által palackozott pezsgőfajta, a ki­váló minőségű „Pompadur muskotályos”, Olimpia elne­vezésű pezsgőfajta. Szilveszterre kocsonya alap­anyag, virsli, debreceni pá­ros, friss kolbász elegendő lesz a szakboltokban és az ABC- áruházakban. ígérik: jobb lesz a sörellátás is mint az elmúlt években volt. Üdítő italokból bőséges vá­laszték áll a vásárlók rendel­kezésére. F. P. ni, ’ hektáronként 75—76 060 csira volt. , A nagyecsedi lápon, mivel a szervesanyag-tartalma 15—20 százalék között van nem le­het vetés előtti vegyszerezést végezni. így a kikelt állo­mányban szinte perc pontos­sággal kellett megállapítani az utókezelés időpontját. Si­került, a kukorica teljesen gyommentes volt. A főmér­nök sajátos vegyszerkombiná­ciót alkalmazott, amit a siker ellenére is kísérletként kezel, tehát még nem adja közre. Már úgy látszott, hogy min­den rendben van, amikor jú­liusban, éppen csövezéskor kaptak egy 20 százalékos jég­verést. Ennyit állapított meg az Állami Biztosító. Segít az alagcsövezés Nehezen várták a betakarí­tás kezdetét, mert minden ne­hézség ellenére is biztató ter­més mutatkozott. Eljött vég­re október hatodika, amikor a három Class—D—100-assal nekiláttak a „törésnek”. A te­rület 70 százaléka lápon, 20 százaléka nyírségi homokon, tíz százaléka pedig réti tala­jon volt. A láp 66 mázsán felül adott, a homok és a réti talaj 55—56 mázsájával fizetett hektáron­ként. Az összesített átlag 63,20 mázsa’ lett. Egy 150 hektáros területről 80 mázsás átlagot takarítottak be. Ez alagcsövezett lápi ta­laj. Elsősorban a gazdaság számára érdekes: a többlet- hozam megéri, hogy tovább folytassák az alagcsövezést. A kedvezőbb — szabályozható — vízgazdálkodás miatt koráb­ban lehet rámenni a talajra, hamarabb felmelegszik, job­ban ki lehet használni a gépe­ket és még egy sor más elő­nye is van, de elsősorban a magasabb terméshozam. Bizakodnak Az 1976-os esztendő elé bi­zakodással néznek. Valameny- nyi területen megelőző ta­lajvizsgálat alapján kiszórták az alapműtrágyát. A betaka­rítással egyidőben végezhet­ték a mélyszántást. A lápon jövőre szeretnék elérni a 70 mázsás átlagot, gazdasági szinten pedig a 65 mázsát. Ez a főmérnök célkitűzése. Re­mélik, hogy a negyedik esz­tendőben már az időjárás is végig hű lesz hozzájuk. Csikós Balázs A címben szereplő kér­désre nehezen tudna meg­felelő választ adni az a két igazgató, akik ellen nem­rég szabálysértési eljárás indult Nyíregyházán. A megyeszékhelyi Irodaház­ban székelő élelmiszer- és az iparcikk-kiskereskedel­mi vállalatról van szó. A városi tanács igazgatási­hatósági bizottságának tűz- rendészeti albizottsága ugyanis súlyos szabályta­lanságokat állapított meg a vállalatok központjában. Az- Irodaházban lévő, amúgy sem túl tágas fo­lyosókat ugyanis — me­lyekből irodáik nyílnak — meglehetősen rozzant, fá­ból Készült szekrények sze­gélyezik. Köztük épp any- nyi hely marad, hogy járni lehet. Á szekrények tömve különféle iratokkal — fák­lyaként égnének egy szik­rától. S akkor aztán tüzes alagúltá válna a folyosó... A tüzrendészeti albizott­ság tagjai a fenti megál­lapításokat jegyzőkönyv­be foglalták, és gyors rendcsinálásra utasították az igazgatókat. A néni is rövid határidő után vég­zett utóellenőrzéskor azon­ban azt láthatták: semmi sem változott. A vezetők nem intézkedtek! Különfé­le nehézségekre hivatkoz­tak, gondjaikat sorolták. Az ellenőrzési végző szakemberek megértették a gondokat-bajokat — ám azt már kevésbé, hogy mi­ért nem tudtak a vezetők még csak megoldási kísér­letről sem beszámolni, il­letve azt bizonyító utasítá­sokat felmutatni... Az em­lített kérdés ismét fölve­tődött — és választ ugyan­úgy nem kaptak (nem kaphattak!) rá. így került sor arra a csak helyeselhető intézkedésre, hogy a tüzrendészeti albi­zottság kötelességüket vég­ző tagjai szabálysértési fel­jelentést tettek két igaz­gató ellen... Talán ettől gyorsabb döntés születik. Addig is reménykedjünk, hogy nem lesz tűz az Irodaházban... (tarnavölgyi) Új bélyegek A postai bélyegkiadás szép sportsorozattal zárja az évet. Az innsbrucki XII. téli olim­piáról megemlékező bélyeg­sorozat és bélyegblokk egy hét múlva, december 29-én kerül forgalomba. Az év utolsó bélyegeit Szabó Já­nos grafikusművész tervei alapján, több színű mélynyo­mással, az Állami Nyomdá­ban készítették. A 40 filléres bélyeg jégko- rongozókat, a 60 filléres női műlesiklót, ‘a 80 filléres óriás műlesiklást, a 1,20 fo­rintos síugrót, a 2. forintos női gyorskorcsolyázót, a 4 forintos sífutót, a 6 forintos pedig négyes bobot ábrá­zol. A 10 forintos bélyeg­blokkon jégtáncospárt, az olimpiai ötkarika, az olim­pia emblémája és stilizált hópehely látható. Négy év „rádiózásért” A mándoki Czap Béla az idén szabadult a fiatalkorúak börtö­néből. Szabadulása után segéd­munkásként helyezkedett el a záhonyi pályaudvaron, de ha­mar megunta a nehéz fizikai munkát és csavargásnak adta a fejét. Rövid idő alatt két betö­rést tudtak rábizonyítani. Először felutazott budapesti íokonához, betört lakására és egy rádióval, valamint kisebb tárgyakkal távozott. A zsák­mányért kapott pénzből italo­zott és hazautazott. Egy mán­doki iszogatás után határozta el, hogy sötétedés után betör a helyt ÁFÉSZ vas-műszaki bolt­jába. B'elszerelte magát a be­töréshez szükséges kellékekkel, így viszonylag könnyen beju­tott a lakat alatt lévő boltba. Rádiókat, magnókat, száraz ele­meket és készpénzt vett magá­hoz, így a boltban több mint 10 ezer forint kárt okozott. A Kisvárdai Járásbíróság dr. Vathy Ákos tanácsa két rend­beli többszörösen visszaesőként jogtalan behatolás útján elköve­tett lopás miatt vonta felelősség­re Czapot. Az ítélet szigorú volt: négy év fegyházban le­töltendő szabadságvesztés és öt év közügyektől való eltiltás. A vádlott és védője fellebbezett, de a megyei bíróság az első fokú ítéletet helyben hagyta.

Next

/
Thumbnails
Contents