Kelet-Magyarország, 1975. december (32. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-16 / 294. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. december 17. Haderöcsökkentési tárgyalások A NATO indítványa a Nyugatnak kedvez Kedden a bécsi Hofburg nemzetközi konferenciater­mében újabb plenáris ülést tartottak a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről tár­gyaló küldöttségek. A NATO- országok kérésére összehívott és viszonylag rövid ideig tar. tott ülésen — mint azt a nyu­gati államok szóvivője beje­lentette — a NATO-államok módosítást nyújtottak be ko­rábban előterjesztett indítvá­nyukhoz. A sorrendben 89. plenáris ülésen C. M. Rose nagykövet, a brit küldöttség vezetője el­nökölt és egyetlen felszólalás hangzott el: Stanley R. Resor nagykövet az Egyesült Álla­mok delegációjának vezetője terjesztette elő a NATO-álla­mok módosító javaslatát. Minthogy a haderőcsökktnté­si tanácskozásokat zárt aj­tók mögött rendezik, a módo­sító indítványról hivata­losan nem tájékoztatták a nemzetközi sajtó képviselő­it. A nyugati országok szóvi­vője csak annyit közölt, hogy a módosítás többek között a Közép-Európában tárolt har­cászati atomrobbanófejeket is be kívánja vonni a tervezett fegyvercsökkentésbe. Bécsi sajtókörökben ismer­té vált — mint arról az Arbei­ter Zeitung is beszámolt —, hogy a NATO módosító indít­ványa is a nyugati országok egyoldalú előnyökre irányuló törekvését tükrözi. A NATO változatlanul az általa meghatározott „egyenlő szint” elérésére törekszik, ami megbontaná a térségben kialakult erőviszonyokat. PÁRIZS: Nemzetközi gazdasági konferencia kezdődött Giscard d’Estaing köztár- gia- és nyersanyagproblé- sasági elnök kedden délben mákról, a fejlődő és tőkésor- megnyitotta a „nemzetközi szagok közötti gazdasági kap- gazdasági együttműködési csolatok szerteágazó témájá- konferenciát”, amelyen ■ a ról, s az ezekkel összefüggő fejlődő országok és a tőkés- pénzügyi kérdésekről tár­országok képviselői az ener- gyalnak. A konferencia részvevői. Kürti András: 14. — Akkor mi iszko-lunk in­nen, de gyorsan! — adja ki Renate a hadparancsot, fel­ugrik a gyepről és fürgén szalad a kert túlsó vége fe­lé. Olyan kétharmados, test­hez simuló halásznadrágot visel, szűzanyám, micsoda bokák és egyebek... Csöpp lelkifurdalást sem érzek, amint futok utána. Ott len­ne a helyem e nehéz percek­ben a garázsbárban mara­dottak oldalán? Ugyan mi­ért?! Három férfi áll ott szemben a jövevény kettővel, ez még akkor is túlerő, ha a nőket nem számítom. Ab- oan az esetben pedig, ha a látogatók fegyvert rántaná­nak, nem mindegy, hány pár kéz emelkedik a magas­ba? Aztán meg a kis szep­lős amúgy is biztosan fel­veri a környéket segédcsa­patokért. Nem, nem lesz ott semmiféle vérengzés. És ha lesz, legfeljebb kimaradok belőle. A legfontosabb, hogy végre egyedül lehetek Rená­val, mégha ilyen futólago­sán is. Rohanunk, kúszunk-má- szunk, ugrálunk. Nem tu­dom, hány ingatlan lehet Aarlesnek ebben a negyedé­ben, de mi valamennyit út­ba ejtjük. Csak elvétve köz­lekedünk járdán, úttesten. Főleg ágyúsokat, bokrokat, gyümölcsfákat kerülgetünk, kerítések felett repülimk. Ér­dekes, viszonylag Részen jól megy ez nekem, úgy látszik, mégsem az ultizás, hanem az akadályverseny az én igazi számom. Különö­sen, ha az iramot egy imád­I hivató dán újságírónő dik­tálja, mögöttem pedig kü­lönféle négylábú sporttár­sak lihegnek, csaholnak. ” Mert itt mindenki tart ku­tyát. Kicsiket is, nagyokat is. Behatóan nem tanulmá­nyozhatom, hogy milyen faj­táj uak, mert minden érzék­szervemet éppen az köti le, minden erőmet, ügyessége­met éppen az veszi igénybe, hogy elkerüljem a velük va­ló közelebbi kapcsolatot. Korán dicsekedtem! Baj van! Szúrni kezd az olda­lam... És mintha görcs ké­szülődne a bal vádlimban is... Ez az oka, hogy önkényte­lenül is rövidíteni akarom a távot, és amikor Renate pompás ' -kanyartechnikával megkerül egy nyírott sö­vényt, én átvágok rajta. Páccs! Nyakig vagyok a hideg vízben! Szerencsére nem ütöttem meg magam, pár tempóval az apró úszó­medence túloldalára érek. Kimászom, emelkednék fel, de látom, nem érdemes... Két borjúnagyságú szelin­dek bámul rám tűnődve hogy hol is kezdjenek enni? Méltatlan vég! Ebek mar­taléka leszek én, aki imádom az állatokat, a kutyákat kü­TELEX... LISSZABON A Portugál Legfelsőbb Forradalmi Tanács hétfői rendkívüli üléséről kiadott nyilatkozat szerint létrehoz­tak egy öttagú bizottságot, amelynek az lesz a feladata, hogy a politikai pártok kép­viselőivel megbeszéléseket folytasson a hadsereg és a - pártok viszonyáról. A tár­gyalások ma kezdődnek. Mint már közöltük, a szo­cialista párt és a demokra- . tikus néppárt a napokban felszólította a fegyveres .erő­ket, -hogy a katonák térje­nek vissza a laktanyákba, és I a politikát „bízzák a poli- I tikusokra”. Az AP amerikai | hírügynökség szerint ennek f az álláspontnak a katona- I tisztek körében is több tá- j mogatója van. MADRID A mauritániai tüzérség 1 hétfőn tüzet nyitott La Gue- I ra dél-szaharai városra, ame­lyet a spanyol fegyveres erők távozása után a terület függetlenségéért küzdő Poli- sario Front alakulatai vet­tek birtokba — jelentette a Reuter-iroda a CIFRA spa­nyol hírügynökség El-Aiun-i 8 értesülésére hivatkozva. A CIFRA szerint a szem- | benállő felek közötti harc- I ban a mauritániai fegyvere- | sek „nyilvánvalóan” na­gyobb veszteségeket szen­vedtek. MOSZKVA A Znányije szovjet kiadó könyvsorozatot adott ki a „Szocialista közösség nap­jainkban” címmel. A szocialista világrendszer kialakulásáról és alapvető i fejlődési szakaszairól „Az I államok és népek nagy kö- I zössége” című munka nyújt I áttekintést. A szocialista or- I szágok marxista—leninista I pártjai tevékenységének fő I irányvonalait, a pártvezetés I és a pártfejlődés formáit és I módszereit, a testvéri pártok I sokoldalú együttműködését 1 elemzik „A kommunista és I munkáspártok vezető szere- I pe a szocializmus és a kom- 8 munizmus építésében” című 8 könyv szerzői. lönösen, a Magyar Országos | Állatvédő Egyesületnek jó- I formán az alapítói közé tar- | tozom, 175-ös a tagsági iga- I zolványom száma, egyszer 1 már közgyűlési küldött is, I voltam, barátom a „Kutya” § című lap főszerkesztője, de- I hát hogyan magyarázzam I meg mindezt ennek a két I hatalmas dán dognak, hi- I szén ők joggal vélhetnek | rablónak, betörőnek. — Ne ijedj meg tőlük, Ti- | bi — hallom most a fejem I felett Renate pihegését. — | Nem bántanak. Ez Gorm f és Helga. A mi kutyáink, w Ez már a mi kertünk. Meg- f érkeztünk. Rengetegszer érkeztem I már meg életemben, de ek- 1 kora megkönnyebbüléssel I még soha. Kockás plédbe burkolóz- | va, törökülésben kuporgok I egy tündéri kis tisztáson, a I gyepen, ruhadarabjaim egy 1 japán barackfa ágain szá- 1 radnak, Renate valami fé- | szerszerű faházikóban matat a hátam mögött, en­nivalót készít. Lassacskán beletörődöm, hogy dán la­kást nem fogok látni belül­ről, Renate sem hívott be a házukba, ő maga sem ment be, ezt a takarót is a fészer- 8 bői hozta ki nekem. A gyepre terít. Sonkás 9 omlettet eszünk, Coca-Colát I iszunk. Istenien érzem ma- | gam. — Mi történhetett a bará- | taiddal a garázsban? — - kérdem csakúgy mellékesen. | — Mit akarhatott tőlük a két bábatáskás? Talán letar- | tóztatta őket. (Folytatjuk) A Moncadától a kongresszusig Ma, 17-én kezdődik testvérpártunk, a Kubai Kommunista Párt első kongresszusa, Latin-Amerika, sőt az amerikai földrész első szocialista állama, a Kubai Köztársaság impozáns eredmé­nyeket ért el a Fidel Castro vezette forradalmi felkelés győzel­me — 1959. január 8-a — óta. Most, a Kubai KP I. kongresszu­sa alkalmából kubai barátaink országépítő szorgalmának néhány szép alkotását mutatjuk be képek segítségével. Az ország szántóterületé csaknem kétharmadán cukor­nádat termelnek. A legnagyobb termőterületek Oriente, Cama- güey, Las Villas és Matanzas tartományban találhatók. A ké­pen: szovjet gyártmányú gé­pekkel aratják a cukornádat. Immár ötödik esztendeje építik a Havanna közelében, Alamar kerületben a sokemeletes há­zakból álló lakónegyedeket. A kerületben eddig több mint négyezer létesítmény készült el. Nemrég még az írástudatlanság fölszámolása, a gyarmati Örök­ség átkos hagyatéka okozott sok gondot Kubában. Ma a szocialista Kuba új szakembe­rei, tudósai korszerű körülmé­nyek között folytathatják tudo­mányos megfigyeléseiket a szovjet segítséggel épült ja- rucoi csillagvizsgálóban. A Moncada-laktanya a kubai forradalom jelképe. A Batista- rezsim egykori erődítményében ma „Július 26-a” elnevezéssel iskola működik. Tetején a szo­cialista Kuba nemzeti lobogóit lengeti a tengerparti szél. A havannai Kari Marx Színház a színhelye a Kubai Kommu­nista Párt első kongresszusá­nak. A színházban 4930, vörös kárpittal bevont ülőhely, lég­kondicionáló-berendezés, 12 szimultántolmács-fülke, új hangszőrórendszer áll a részt­vevők szolgálatára. Csókol: Renate

Next

/
Thumbnails
Contents