Kelet-Magyarország, 1975. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-15 / 268. szám
1975. november 15. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Kollektív döntés Amjkor egy gazdasági döntést előkészítő munka részleteiről a vezetők nyilatkoznak, az aprólékos felsorolást rendszerint azzal zárják: „ezek után ösz- szeült áz igazgatói tanács és megszületett a döntés”. A folytatást automatikusan utánagondolja az ember, mégpedig úgy, hogy a döntést nem a tanács, hanem az igazgató hozta. A főmérnök, a főkönyvelő, a párt- és a szakszervezeti titkár, a művezető és a brigádvezető javaslatokkal, konkrét elképzelésekkel segíti az igazgatót a helyes döntés meghozatalában. A vezetői tanács „csak” segít. Az i-re a pontot az igazgatónak kell feltennie, ő az egyszemélyi felelős vezetője a termelőegységnek. Előkészít, mérlegel, dönt és felelősséget vállal, s az előkészítő munka az, amelybe bevonja a dolgozókat és az igazgatói tanács tagjait. Az egyszemélyi felelősség hangsúlyozása azért fontos, mert előfordul a gyakorlatban, hogy a hibás döntéseknél előszeretettel beszélnek kollektív döntésről és felelősségről. Különösen akkor, ha már megkezdődött a vizsgálat, aminek késleltetése, zsákutcába terelése esetleg a felelősségrevo- nást elodázhatja. Az ilyen gyakorlatnak mintapéldái lehetnek azok a termelőszövetkezetek, amelyekben az elnökök a közgyűlésre próbálják hárítani egy hibás döntés felelősségét, s azzal érvelnek: így határozott a tagság. De emlíhetjük azokat a vállalatokat is, amelyek vezetői az igazgatói .tanácsot szeretnék felelőssé tenni a történtekért. Az sem ritka eset, amikor az egyszemélyi vezetést összeegyeztetheíetlen- nek tartják az üzemi demokráciával, mondván: felesleges, hogy a munkás hallassa szavát, véleményt mondjon, úgyis az igazgató határoz. Tény az, vannak olyan központi döntések, amelyeket végre kell / hajtani, de nem mindegy hogyan és milyen eszközökkel! Ahhoz, hogy a jó módszert megtalálja az igazgató, meg kell kérdeznie a dolgozókat és úgy formálnia saját elképzelését, hogy abban helyet kapjanak a „lentről” jövő javaslatok is. Ugyanilyen fontos a megkérdezés egy- egy vállalati döntés meghozatalánál. Megyei vállalatok gyakorlatából több hasznos kezdeményezést említhetnénk, főleg onnan, ahol az üzemi demokrácia fórumait tartalmasabbá tették. Hiszen egy őszinte brigádtanácskozás, a problémákat feltáró termelési tanácskozás vagy műszaki konferencia sok jó döntést eredményezett már és fog a jövőben is. összegzésként; eleve rossz az a döntés, amely egy, vagy csak néhány vezető javaslatára, elképzelésére épül, de ugyanakkor az sem ér sokat, ha a közösség hasznos javaslataiért nincs aki a felelősséget vállalja. Az egyszemélyi döntés és az üzemi demokrácia egy dolog két oldala, amely a dolgozók és a vezetők jogait és kötelességeit egyaránt magába foglalja. Balogh Júlia Ll _________________ Szabolcsi munkások Kárpát-Ukrajnában (2.) „Gyerünk, gyerünk!” Huszton a KEMÉV-építkezés centruma, mondhatnánk úgy is, a munka sűrűje a Piroho- va utcában, a 109 lakás építkezésénél van. Egy hagy L- alakú gödörben lakatosok fonják a betonvasakat, he- gesztenek, mások ácsolnak és betonoznak. A KEMÉV-től eddig Husztra érkezett 116 dolgozó közül a legtöbb az épület alapozásánál dolgozik. — Ez az építkezés nemcsak itt Huszton, de az egész Kár- pátontúli területen valóban újság. Házgyári lakást itt még nem építettek. A lakáshoz az elemeket a debreceni házgyárból trélerekkel szállítjuk majd. Az első házgyári elemeket december 1-én kapjuk meg, addigra elkészítjük itt az alapokat. Az itteni 109 és a másik 32 lakás, az étterem valójában felvonulási épület lesz. Addig, amíg az izai dombon fel nem épül a kompresszorállomás, a Petrober, az ÉPFU, a KEMÉV és más vállalatok dolgozóinak kényelmét szolgálja majd. Aztán a városra marad. Addig is sok munkát kell még elvégezni. Sok élménnyel gazdagodik az építő, amelyből már most Sincs hiány. A brigád összetart A KEMÉV-es dolgozók többsége fiatal, feltűnő közöttük a már deresedé hajú Mikurcza Sándor vasbetonszerelő, aki 54 éves. Tizenkét embert kapott a keze alá. Itthon szocialista brigádvezető volt, többször elnyerték a címet és sajnálja, hogy régi brigádjából csak hárman vannak vele. — Szép munka ez itt — mondja —, eleinte volt bennem egy kis idegesség, de már nincs. Az a legmegnyugtatóbb, hogy minden szervezetten megy. A népekkel is megbarátkoztunk. Nekem is vannak már huszti ismerőseim, egy-két család, voltam náluk látogatóban, beszélgettünk. — Az építkezéssel tartjuk az ütemtervet. Ez fontos, mert én azt tartom, végezzük el minden nap, amit kell, akkor nem lesz semmi baj. így voltam én ezzel Mongóliában is, amikor mint KEMÉV-es a húskombinátot építettem. Baricsbáj — mondtam a mongoloknak, gyerünk, fogjátok meg a vasat. Itt a brigád tagjainak mondom, gyerünk, gyerünk! Persze nem kell sok bíztatás, jó brigád ez, olyan emberekből, akiknek megvan a jó erkölcsi magatartásuk, összetartásuk. Már foglalkoztat is a gondolat, hogy megszervezzük a szocialista brigádmozgalmat. Nemcsak a munkavállalás miatt lesz jó, másért is. Amikor velem vannak a fiúk, jól dolgoznak, fegyelmezetten viselkednek, de mit tudom én, mit tesznek, Készül a vízakna zsaluzása. ha eltűnnek a szemem elől. A szocialista brigád összetartja, fegyelmezi az embereket. Hit tesznek a fiatalok? Mit tesznek és hogyan viselkednek a fiúk, arról egy érdekelttel beszélgettem. Már elöljáróban megnyugtatott, hogy ami a magyar munkások jóhírét rontaná, olyat nem cselekednek, de hogy eljárnak néha szórakozni, az a fiatalokra jellemző tulajdonság. Huczmann Mihály, az ifjúsági komplex brigád vezetője kötetekre rúgó élményeit sorolja. — Gyakran akad ok az ün neplésre. Legutóbb szeptember 29-én a születésnapomat tartottuk meg. Huszonnégy éves vagyok, először járok külföldön, jól akartuk érezni magunkat. Nem tagadom, egy kicsit hangosabb volt a lakókocsink környéke, de nem az ilyen esetek miatt érezzük Huszton igazán jól magunkat. Jó kapcsolatokat építettünk ki a városi fiatalokkal, a Komszomollal. Futballoztunk a kalapgyári, a cipőgyári fiatalokkal, alaposan kikaptunk, de jól szórakoztunk. Meghívtak bennünket a Kom- szomol megalakulásának 58. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségekre is. Egyre több lehetőség kínálkozik az együttműködésre és ezen kívül mi is szervezünk kirándulásokat, csoportos túráliat. Virág és könyvek Az épülő lakás szomszédságában van az építők szálláshelye. Kék lakókocsik sorakoznak egymás mellett. Egy-egy lakókocsiban négy ágy van, és érdemes leírni általában hogyan néznek ki Amelyekben mi jártunk, egyikből sem hiányzott a virág, a muskátli. Ott voltak a polcokon a könyvek, sporto láshoz az expander és gitár a falra akasztva. A 30 lakókocsiból álló tábort öltöző zuhanyozó és tv-kocsi egészí ti ki. A televíziós szoba esténként, ha más program nincs, zsúfolásig telik. De van más is, szintén hasznos prog ram, amellyel a nap második nyolc óráját kitöltik. Seres Ernő Évente 800 000 négyzetméter padlószőnyeg készül a nyíregyházi Taurus Gumigyárban. (Gaál Béla felvétele) LEHETNE JOBBOK? Az MSZMP Központi Bizottsága 1974 decemberében határozatot hozott a gazdasági munka színvonalának javítására. Minden ember a maga munkaterületén tudja legjobban, hogy mi az, amin változtatni kell. Ezért kérdezünk meg sorozatunkban vezetőt és beosztottat, ipari és mező- gazdasági munkást, alkalmazottat: milyen területen lát eddig kihasználatlan tartalékokat. Aki válaszol: Buga István pék, a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat Szarvas utcai sütőüzemének csoportvezető-helyettese. — Hagy kezdjem azzal, ami időnként felidegesít. Elég gyakran láthatjuk a televízióban, hogy a kenyér minőségével foglalkoznak, s azt is elmondják, hogy gyenge a kenyér minősége. Miért idegesít ez engem? Azért, mert sok nézőben alakulhat ki olyan vélemény, hogy mi pékek rosszul dolgozunk. Mitől van ez Pesten, vagy mitől nem, azt nem tudom, de az az érzésem, Nyíregyházán nincsenek ilyen panaszok. Ezt nemcsak mint pék, hanem mint vásárló is mondhatom, hiszen én is a boltban veszem a kenyeret. Azt hiszem oda éppen a kenyérgyárból hozzák. A jó kenyér titka egyébként először is a liszt. Ha jó minőségű, megfelelő sikértartalmú, akkor elég a technológiai előírásokat megtartani, biztosan jó kenyér lesz belőle. A mi szakértelmünkre akkor van igazán nagy szükség, ha gyengébb a lisztmínőség, mert akkor például a ke- lési idő nem félóra, hanem annál több. Ha pedig jobb a sikértartalom, mint amit a technológiai előírásban alapul vettek, akkor rö- videbb a kelési idő. Aztán olyan liszt is van, amelyiknek nem kell teljesen megkelni, mert akkor túl lapos lenne a kenyér. Tulajdonképpen tehát lisztje válogatja. — El lehet rontani persze a kenyeret a kovászkészítéssel is, éppen ezért ezt a munkát csak a műszak csoportvezetője végzi. Lassan négy éve lesz, hogy itt dolgozom — azelőtt Ti- szadobon voltam tanuló, — de még csak egyszer rontottam. Ez még az első dagasztásnál volt, azóta megtanultam, hogy kell bánni a tésztával. Nem dicsekvésként mondom, de nyilván, mások is így értékelték, amikor húszéves korom előtt megkaptam a Szakma kiváló dolgozója kitüntetést. — Ebben az évben, amióta új lisztet kapunk álVÁLASZOL: landósult a jó minőség. Hogy ez a jobb búzának köszönhető-e. vagy annak, hogy most már nem különböző malmok őrlik, hanem az új nyíregyházi malom, azt nem tudom, tény, hogy a mi munkánkat megkönnyíti. Nem úgy, hogy kevesebbet kell dolgozni, vagy nem kell odafigyelni, de ha kétnaponként megkapjuk azt a harminc mázsa lisztet, akkor tudjuk, hogy nincs lényeges eltérés az előzőktől. így aztán a minőség tulajdonképpen nagyrészt rajtunk múlik. Nagyrészt, de nem egészen. Mégpedig azért nem, mert közbejöhet például egy áramszünet, de mert a boltnak kenyeret kell adni, kénytelenek vagyunk korábban bevetni. De azt higgye el, hogy az ilyenkor előforduló gyengébb minőség jobban bosszantja a péket, mint a vásárlót. Mert azt csak mi tudjuk, hogy rontott a minőségen és azt is tudjuk, hogy ilyenkor minket szidnak. Nagyon rossz érzés egy boltban azt hallani, ha szidják' á kenyeret, függetlenül attól, hogy a mi üzemünkben vagy máshol készült-e. — Mi huszonhatan dolgozunk ebben az üzemben. A nappali műszak kenyeret süt, éjjel pedig 14 400 zsemle készül és innen látjuk el töltelékes árukkal Nyíregyháza körülbelül húsz boltját, tehát nem mindegy, hogy milyen vélemény alakul ki rólunk. Ezért határozta el szocialista brigádunk, hogy mindent megtesz a jobb minőségért, de nem múlik el egyetlen ifjúsági kör ülése sem, — amelynek egyébként én vagyok a vezetője — hogy ne lenne szó a „mégjobbanról”. A minőség javítását szolgálja az is, hogy ha valaki nem szakmunkásként jön hozzánk dolgozni, két év után szakmunkástanfolyamra küldjük. Azt valamennyien jól megjegyeztük, hogy a műszaki fejlesztéssel kevesebb munkával tudunk többet termelni. De jobb minőséget nélkülünk a legkorszerűbb technológia sem adhat. Ha szót kap Kellemé... A Rakamazi Nagyközségi Tanács főelőadója, egyben szak- szervezeti bizalmija Keller Bálintné. Ugyan, mi dolga lehet a bizalminak a tanácson? Elismeri, hogy nagy-, vagy középüzemben élén- kebb a, szakszervezeti h?.u nk 3, 3 jt> vj nkás okn jik több az ügyes-bajos intéznivalója. De nyomban hozzáteszi: az ő társadalmi munkája sem csupán bélyegárusításból áll. Huszonhárom szakszervezeti tag (fizikai dolgozó is van közöttük) érdekét képviseli a megyei tanács nyíregyházi járási hivatalában. A közalkalmazottak, azon belül is a tanácsi dolgozók szakszervezeti titkára és vezetősége a járási hivatalban található, a községekben bizalmiak vannak. Mint mondja, téved az, aki azt hiszi, hogy nem intéz szociális ügyeket. Az üdülőjegyeket (minden évben kevésnek tartja) elosztja, szülési segély, vagy egyéb segély ügyében is intézkedik. A gyermekgondozási szabadságon lévő asszonyok a közbenjárására segélyt kapnak, persze virág és kedves szavak kíséretében. Szervezőkészségére,' kapcsolatteremtő munkájára akkor is szükség van, ha a tanácsi dolgozók kirándulni mennek. Egyik legfontosabb politikai munkájának tartja a véleményezést. Erre főleg akkor van szükség, amikor az elnök és a titkár jutalmazást, fizetésemelést, vagy kitüntetést intéz. H at éve tanácsi dolgozó és öt éve bizalmi. A fent említett ügyeket sok-sok elfoglaltsága mellett intézi. Gimnáziumi érettségivel jött a tanácsra, aztán két évi tanulás után pénzügyi zett, egy könyvelői tanfolyamot is elvégzett. A hivatal, a gyakorlati mozgalmi munka és a tanulás mellett elméletben is ta-. nulmányozta a szakszervezet jogait és köteleségeit. A felvételi jól sikerült, így szeptembertől a Tanácsakadémia levelező tagozatára jár. A tanulás mellett két kisfia nevelésére is gondot kell fordítani. Áprilisra várja a harmadik gyermekét — masnit szeretne kötni a hajába... A Közalkalmazottak Szakszervezetének egyik legfiatalabb megyei küldötte lesz a kongresszuson, a szakszervezetek legmagasabb fórumán. Ha szót kap — akár csak a megyei küldöttértekezleten —, elsősorban a nők és az ÖLt.gek éidekében hallatja hangját. E lmondja, hogy több üdülőjegyet szeretne a sokgyermekes anyáknak. A hatáskörök leadásával, a szabad szom-« hatokkal jelentősen nőtt a tanácsi dolgozók (köztük a nők) munkája, s azt akarja, hogy a kritikus helyeken, vagy pluszbért, vagy pluszlétszámot kapjanak. A tanácsi dolgozók 1974, vagyis az országos béremelés előtt kevés pénzzel vonultak nyugdíjba, azért is szót emel, hogy a nyugdíjasok és a később nyugdíjba menők is kapjanak 50%-os vasúti igazolványt. Hiszen ilyenkor van idejük utazgatni. Nemcsak emberi ügyekhez, pénzügyekhez is ért, ezért mondja befejezésül: „Mindezt előadni, kihar- nem xxoixíiyu kuíuü~ tés.” Nábrátli Lajos Buga István
