Kelet-Magyarország, 1975. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-13 / 266. szám

1975. november 13. KELET-MAGYARORSZÁG 7 tJDONSAGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK Torony üvegház Lettország fővárosa, Riga mellett szokatlan külsejű melegházat építettek. Ez a melegház egy tízszintes üvegtorony. A szakemberek választása azért esett a toronyformára, mert ez igen kis helyet fog­lal el és maximális fényt biztosít a növényeknek. A torony üvegházban minden fontosabb termelési folya­matot automatizáltak. A táp­oldatot a torony alsó részé­ben levő kádakból, futó­szalag viszi a vetemények- hez. Műszerek szabályozzák a levegő és a talaj nedves­ségtartalmát, valamint a hő­mérsékletet. Csigák és kagylók a múzeumban öt világrész csiga- és kagy­lóérdekességeit mutatja be a párizsi Múseurh National d’Historis Naturelle falai kö­zött megnyílt kiállítás. A vitrinekben kiállított 3000 csiga- és kagylópéldányon kívül diafilmeken termé­szetes környezetükben is láthatjuk a puhatestűeket. A kiállított csigák és kagylók közül a legidősebb a több mint 540 millió éves kihalt állat. A legfiatalabb korosztályokat hónapokkal, évekkel ezelőtt a tengerek, tavak, folyók mélyéről gyűj­tötték be. A gondosan rajzolt tab­lókon a látogató figyelem­mel kísérheti a puhatestűek életét, szaporodását. Egy másik szektorban azt mutatják be, hogy a történe­lem folyamán az ember mi­lyen célokra használta fel a csigákat és a kagylókat. Kultúrtörténeti szempontból igen érdekes ez a visszapil­lantás. A puhatestűeket a neolitkorig az ember elsősor­ban étkezési célokra hasz­nálta. Később pénz, csere­eszköznek, játékfigurának, ajándéktárgynak, ékszernek, fétisnek, stb. Ausztráliában a bennszülöttek ágyékkötő- * nek használnak kagylófü- zéreket, Üj-Kaledoniában a klánokat védő fétisfigurá­kat alakítanak ki csigákból és kagylókból. Szovjet hajóexport Kuvaiti megrendelésre a szovjet hajógyárak egy szé­ria ömlesztett árut szállító hajót gyártanak. A legkor­szerűbb navigációs beren­dezésekkel és rakodógépek­kel ellátott Diesel-motoros hajók próbaútjára a Feke­te-tengeren kerül sor. Az utóbbi években egyre fokozódik a szovjet hajóex­port, többek között Anglia, Norvégia, Pakisztán, Kuba és NSZK vásárolnak száraz- terhet szállító, és tankhajó­kat. A közeljövőben bolgár, keletnémet, román és indiai megrendelések teljesítésére kerül sor. Porszívó szerelvény A kanadai Montreal vá­ros kiterjedt földalatti vasút hálózatának alagúttisztításá- ra porszívó szerelvényt konstruáltak a szakemberek. A szerelvényt alkotó három kocsi közül a középső szip­pantja fel hatalmas ventillá­tora segítségével a vágányok között összegyűlt port és szemetet, majd a két szélső tartálykocsiba továbbítja, miután a nagyobb darabokat leválasztja belőle. E durva hulladék egyszerű módon ki­emelhető, kiüríthető tartály­ba hull. A tartálykocsikban szállítószalagos rendszerbe osztja el egyenletesen az oda betóduló hulladékot. A há­rom kocsit két darab neo- prénből készült hanmónika- cső köti össze egymással. A porszívó szerelvény 26 kilométernyi alagút megtisz­títását végzi el havonta, miközben mintegy 450 kilo­gramm port és hulladékot gyűjt össze. Korábban sok gondot okozott a metrótár­saságnak az alagutak rendszeres tisztítása, hiszen kézi erővel vagy félauto­matikus módon csupán az éjszakai órákban végezhet­ték a munkát, akkor is kü­lönleges biztonsági óvintéz­kedések között. Olcsó energia A Daugava folyón — a lett főváros közelében — elké­szült a harmadik vízierőmű és megkezdte az energiater­melést. Az idén már teljes üzemmel dolgozik és a tel­jesítménye 384 ezer kilowatt. Az ország legnagyobb folyó­ján a kegumi és pljávinyi erőművek után most már tel­jes terheléssel dolgozik a Rigai Vízierőmű is. A Dau­gava olcsó energiája a Szov­jetunió északnyugati egye­sített energetikai rendsze- tébe kapcsolódik. Ez az ener­getikai rendszer Baltikumot Belorussziát és az OSZSZSZK egyes területeit hálózza be. Bányagépóriás Különleges méretű és tel­jesítményű marótárcsás ex­kavátort készítettek Krama- torszk ukrajnai városban. A külfejtésű szénbányák részére konstruált 16 kana­las óriásgép előzetes rob­bantás nélkül is képes ki­termelni a kemény kőszenet. A fejtő-maró gépóriással óránként 5 ezer tonna sze­net lehet kibányászni. Csengetés helyett villogás Egy dán cég „Callux” né­ven ötletes kiegészítő be­rendezést hoz forgalom­ba a telefonkészülékekhez. A készülékek alá helyezhető kis doboz elülső részén egy hálózatról táplált villanyégő van, amely a telefon csenge­tésével egyidejűleg — beállít­ható szaporasággal — felvil­lan, mégpedig, úgy, hogy nem vezetékes, hanem induktív kapcsolat hozza működésbe az izzó kapcsolóját. A fény­jelek addig tartanak, amíg fel nem emelik a kagylót, il­letve amíg abba nem marad a csengetés. A „Callux” elsősorban na­gyothallók részére készül, akik nem hallják a magas frekvenciájú telefoncsenge­tést. Persze, olyan üzemek­ben is jó hasznát vehetik, ahol a magas zajszínt el­nyomja a csengőhangot (pél­dául a szövödékben, kovács­műhelyekben, stb.) A „Cal- lux”-szal kombinált tele­fonkészülék akár a stúdiók­ban is elhelyezhető, ahol — természetesen a csengőszer­kezetet kikapcsolva — fény­felvillanások adják tudtul, ha valakit telefonon keres­nek. A készülékhez több, tá­volabb elhelyezett izzólámpa is csatlakoztatható. Az első lökhajtásos ag rotechnikai repülőgép A lengyel ipar egyik leg­gyorsabban fejlődő ága a re­pülőgépgyártás. A KGST-n belüli, repülőgépipari együtt­működésre és integrációra vonatkozó szerződések, va­lamint a lengyel és szovjet kormány által 1972-ben alá­írt repülőgépipari tudomá­nyos-műszaki együttműkö­dési egyezmény hatalmas lehetőségeket teremt a len­gyel agrotechnikai repülő- gépipar fejlődésének. A KGST-együttműködés keretében a lengyel repülő- gépipar, amely az agrotech­nikai repülőgépekre szako­sodott jelenleg — az Egye­sült Államok után — a vi­lág második legnagyobb gyártója. A jelentékeny ex­port révén a lengyel .félnek módja van az agrotechnikai gépek és berendezések ál­landó tökéletesítésére, s a repülőgépes agrotechnikai műveletek folytonos bőví­tésére. Jelenleg két új — gyártás alatt lévő — repülőgéptípus áll a figyelem középpontjá­ban. Az egyik az M—15-ös típus, a világ első lökhaj­tásos agrotechnikai repülő­gépe. A gép tervei szovjet megrendelésre a mieleci len­gyel—szovjet tervezőirodá­ban készültek. A lengyel re­pülőgépipar másik újdon­sága a légcsavaros PZL—106 típusú agrotechnikai repülő­gép, amelyet a vrsói Okecie kerületben lévő repülőgép­üzem konstruktőrei tervez­tek. Korszerű vasúti jelzőberendezések Az angol vasutaknál a vo­natok jelzőberendezései je­lenleg csupán fény és lengő jelzésből állnak. Hogy a ve­zérlő, ellenőrző automata és a vonatvezetők kapcsolata megbízhatóbb és folyamato­sabb legyen új információ- továbbító berendezésekre van szükség. A közönséges vezetésnél­küli rádió például nem ké­pes kapcsolatot teremteni a földalatti megállókkal és' alagutakkal. Számos lehető­ség közül a jelek továbbítá­sára előnyösnek látszik egy speciális áteresztő kábel. A terv szerint a vágány men­tén a fektetett kábelvezeté­ken alacsony frekvenciájú rádiójelzéseket sugároznak. Ezek a gyenge jelzések a vo­nat vezetőfülkéjébe anten­nával felfoghatók. A londoni Victoria földalatti vonalain a szerelvények pedig maguk vinnék e rádiójelzéseket átalakító berendezést. Kí­sérleteznek a két vágány kö­zött futó csupasz kábellel is, ez azonban gyakran „átüt”, zárlatos lesz és azonkívül túlságosan energiaigényes. ' A kiskertekben is a nagyüzemi szőlő termesz­tése engedélyezett és leg­jobban bevált fajták közül érdemes választani. Ha a terület nagysága lehetővé teszi, a telepítés előtt a talajt 60—70 cm mélyen forgassuk le. Aján­latos a forgatással egyidő- ben a talaj tápanyaggal való feltöltését is elvégez­ni. Hektáronként istálló- trágyából 800—1000 q-át szórjunk szét, pétisóból 5— 8 q-át, szuperfoszfátból 15—30 q-át, kálisóból szin­tén 15—20 q-át. Talajfer­tőtlenítés céljából Hungá­ria L—7-es, vagy Bazudin 'talajfertőtlenítő szert jut­tassunk ki a területre. Ki­sebb földterület esetén gödröt ássunk, amelynek mélysége 40—50 centiméter legyen. A talajfertőtlenítést elvégezhetjük ebben az esetben úgy, hogy a ki­ásott földre egy kávéska­nál mennyiségű talajfer­tőtlenítő szert szórjunk ki. A kiskertekben javasolt sor- és tőtávolság a ki­sebb gépek használatára számítva 200x120 cm a megfelelő. A gyökeres szőlő szaporí­tóanyagot ültetésig hűvös, de nem túl száraz pincébe, nyirkos homokba vagy sza­badföldben vermelve véd­jük a kiszáradástól és egyéb károsodástól. Köz­vetlen a telepítés előtt egy napig vízben áztatjuk. A vékonyabb gyökereket 1— 2 cm, a vastagabbakat 5— 6 cm hosszúságúra vágjuk vissza, csak egy hajtást hagyunk meg, amelyet egy-két virágos rügyre metsszük vissza. A szőlőt a kiásott gödörbe 40—50 cm mélységre ültetjük, a hajtás kezdete vagy olt­vány esetén a forradás he­lye homokterületen a ta­laj felszíne alá kerüljön 2—3 cm mélyen. A gödör­be kb. 4—5 liter vizet ön­tünk, majd betakarjuk, felkupacoljuk a fagyok el­len. A fajták megválasztá­sánál a fő cél, hogy a kert­ben megteremjen a család csemege- és borszőlőszük­séglete. Csemegőszőlő ese­tén célszerű a fajtákat úgy megválasztani, hogy a ko­A szőlő ültetése rai fajtáktól a legkésőbbi fajtáig legyen. Újabban kédvelten telepítik a ve­gyes hasznosítású fajtákat, amelyekre jellemző, hogy étkezésre is alkalmas és bor is készíthető belőle. Most ismertetem azokat a fajtákat röviden, ame­lyek kaphatók lesznek. A fehér borszőlő fajták kö­zül a Fehér burgundi, amely fagytűrő, magas művelésre alkalmas, ki­váló minőséget adó fajta, bora különleges zamatú pecsenyebor, szeptember közepén érik. Király leány­ka fürtje kicsi, tömött, bo­ra illatban gazdag, szep­tember végén, október ele­jén érik. Ezerjó fürtje kö- zépnagy, tömött, talaj iránt nem igényes, bora al­koholban gazdag, szeptem­ber közepén érik. Vörösborszőlő fajta a Kékfrankos, fürtje közép- nagy, bogyói sötétkékek, jó minőségű, bőven termő, bora kellemes zaniatú, szép színű vörös bor. Csemegeszőlő fajták kö­zül a Csabagyöngye a leg­korábbi, kellemes musko- tályos zamatú, talaj iránt nem igényes, tápanyagban gazdag talajon lugasnak is nevelhető. Irsay Olivér fürtje középnagy, a Csa­bagyöngyénél 8—10 nap­pal később érik, talajjal, fekvéssel szemben nem igényes, nem rothad, bő­ven terem. Bor is készít­hető belőle. Szőlőskertek királynője fürtje igen nagy, kellemes, muskotályos ízű, ropogós, bőven terem, lugasműve­lésre alkalmas, augusztus második felében érik. Pannónia kincse fürtje igen nagy, ropogós, kelle­mes ízű, lugasművelésre alkalmas, bő termő. Au­gusztus végén, szeptember elején érik. Cardinal fürtje igen nagy, igen bő termő, fű­szeres ízű, augusztus vé­gén, szeptember elején érik. Kocsis Irma homo­kon is jól fejlődik, lugas­nak nevelhető, jó borszőlő is. Attila fürtje nagy, kel­lemes, muskotályos ízű, bő termő. Kései szőlőfajta, szeptember második felé­ben érik. Karádi István Az ország legnagyobb gabonatárolója Jól halad a Szolnok megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat karcagi gabonatárolójának építése. A 3050 vagonos és 50 méter magas építmény a legnagyobb és legmagasabb tároló lesz az országban. Az épülő létesítményt 1976. júniusá­ban adják át rendeltetésének. Az új tároló építése már. be­fejeződött és megkezdték a szerelési munkákat. A képen: sze­relők a gabonatároló tetején. (MTI fotó — Kozák Albert)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents