Kelet-Magyarország, 1975. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-07 / 262. szám
>1 FORRADALOM ÚTJÁN Á tíz napot, amely megrengette a világot, évtizedek követték. amelyek szinte alapjaién megváltoztatták. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 58. évfordulóját ünnepeljük ma. A forradalmat köszöntjük, amelynek történelmi jelentősége a majdnem hat évtized távlatából is nőttön nő, amely valóban egy új és más fejezetet nyitott az emberiség történetében. „Mióta ember néz az égre vörös csillag volt a reménye” — írta Ady Endre, s a forradalom megtestesítette és magasabb fokon valósította meg mindazt, amiért a haladás képviselői mindig is küzdöttek. A Nagy Október az előtörténet vége és egy kor kezdete is, hatása érződött az egész földkerekségen. Amióta van szovjethatalom, a vele való szolidaritás a nemzetköziség próbaköve volt és marad is. Elsők között felelt Péter várnak Budapest; az idegen beavatkozás megsemmisíthette a Magyar Tanácsköztársaságot, de a 133 nap vetése termékeny talajra hullott. A szovjetek országát nem bírták megfojtani sem intervencióval, sem ellenforradalmakkal. Létrejött és kiállta az idők hallatlanul nehéz próbáját a Szovjetunió, amely megteremtette és megerősítette a szocialista rendet, s hihetetlen véráldozattal — 20 millió szovjet ember az életét adta a győzelemért — a II. világháborúban megvédelmezte a világot a fasizmustól. A Nagy Október eszméi- nekj életerejének új dimenziója bontakozott ki a II. világháború után, amikor országok sorában győzhetett a szocializmus Európában, Ázsiában és Latin-Amerikában is. A szocialista világrendszer létrejöttekor a gyengébbik rendszer volt, de gyors fejlődése révén mindinkább a történelmi fejlődés menetét meghatározó erővé vált. Ma politikai, katonai és gazdasági ereje a fő tényezője annak, hogy a termonukleáris háború fenyegető gombafelhője távolabb került tőlünk, s hogy a gyarmatok népeinek harca teljes függetlenségükért felgyorsulhatott; az imperializmus többé ott sem avatkozhat be kénye-kedvére. Ma már más Ázsia és Afrika is, mint amikor József Attila ezt írta: „Kis buvó országokra rálehel a tőke tátott sárga szája”. Minden kontinensen új milliók értik meg, épp a megvalósult szocializmus példája nyomán, hogy :'1v'k rendszer képviseli az emberiség jövőjét. A világesemények sokoldalúan tükrözik a történelmi fejlődés fő irányát — akkor is, ha a fejlődés nem 1 egyenletes és nem visszaesések nél- I küli. Szűkebb pátriánkban, Európá- I ban a három legreakciósabb fasiszta I rendszer közül kettő összeomlott, s a I harmadik, a spanyol brutális kegyet- j lenségeivel csak sietteti saját végzetét. "Ebben az esztendőben került sor I arra a találkozóra, amelyhez hasonlót | nem ismer a kontinens históriája: \ harmincöt ország vezetőinek találko- | zójára az európai biztonsági és j együttműködési konferencia zárósza- . kaszán. Helsinki — tapasztalhatjuk — nem tett pontot az „ellenzők” próbálkozásainak végére, de az enyhülés hívei most kedvezőbb körüimények közt vívhatják harcukat azért, hogy a békés haladás kiteljesedjék, hogy az államok közti együttműködés „tízpa- * rancsolatát” mindenkivel meg is le- > hessen tartatni, hogy az enyhülés a ‘ politikai kapcsolatok szférája után | katonai területre is kiterjedjen. Ez j utóbbi fékezheti meg s korlátozhatja I az emberiség létérdekeit sértő s a népeknek oly nagy terhet okozó fegy- -• verkezési versenyt. A Nagy Október évfordulója nemcsak a megtett út felmérésére - ösztönöz, hanem a cselekvésre is, an- I nak megválaszolására késztetvén, j hogy mit tehetünk a fejlődés meg- gyorsításáért. Az egyik legfontosabb | feladat, hogy népünk alkotóenergiáit : még erőteljesebben bontakoztassuk ki a gazdasági építésben, s az élet min- | den területén. E feladat tudatos vállalását is tükrözte az MSZMP XI. kongresszusa a célok megjelölésével, a társadalmi jelenségek és folyamatok értő, tudományos értékű vizsgálatával. Mint ahogy ezt a kongresszus — és a párt mindennapos gyakorlata tükrözi: egyik legfontosabb feladatunkat abban látjuk, hogy következetesek legyünk a nemzeti és a nemzetközi érdekek összehangolásában. A szocialista országok nemzetközi tapasztalatai, a Varsói Szerződés, illetve a KGST országai közti bővülő együttműködés mindennapos tényei tanúsítják, milyen sikeresen folyik e feladat megoldása. Nagy Október évfordulóján ilyen gondolatokkal köszöntjük a testvéri szocialista országokat és a haladás élharcosait, a kommunista és munkáspártokat; ilyen eszmények jegyében üdvözöljük annak az országnak a népét, amely a legnagyobb áldozatot hozta az emberiség és a haladás, a béke és a szocializmus ügyéért: a szovjet népet. Október hagyatéka forradalmiságra kötelez Gyenes András beszéde a rádióban és a televízióban Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 58. évfordulója alkalmából csütörtökön köszöntő beszedet mondott a rádióban és a televízióban. Beszédét az alábbiakban közöljük. — A Nagy Októberi Szocialista Forradalomra, 1917. november 7-re emlékezünk. Nemzeti ünnepe ez a nap a Szovjetuniónak, a hatalmas ország minden népének és nemzetiségének. De november 7,-e egyben nemzetközi ünnep is. 1917 őszéig vezetheti vissza szabadságának gyökereit valamennyi szocialista ország, köztük a Magyai Népköztársaság is. Felbecsülhetetlen jelentőségű e nap a kommunisták immár több mint 50 milliós nemzetközi seregének, akik tudják, hogy a forradalomért vívott küzdelem legelső sorában október vöröskatonái harcoltak. Az 1917-es Pétervárra tisztelettel gondolnak a világ minden sarkában azok, akik harcosai a társadalmi haladásnak, akik a nemzeti függetlenség és felszabadulás ügyének szolgálatát elválaszthatatlannak tudják az imperializmus elleni küzdelemtől. S október jelentőségét mindinkább felismerik azok is, akik világszerte nagyra becsülik a forradalom szülötte, a Szovjetunió következetes békepolitikáját. — Néhány hónappal az októberi forradalom után Lenin látnoki erővel állapította meg, hogy „az emberiség története napjainkban egyik legnagyobb, legnehezebb fordulatát teszi meg, amelynek mérhetetlenül nagy — a legkisebb túlzás nélkül mondhatjuk: „világfelszabadító — a jelentősége”. Október vezére olyan fordulatról beszélt, amely „a töménytelen szenvedéstől, kíntól, éhezéstől és elvadulástól a kommunista társadalom, az általános jólét és tartós béke ragyogó jövőjéhez” vezet. Az 1917 óta eltelt csaknem hat évtized teljes egészében igazolta az októberi forradalom világtörténelmi jelentőségét. — Nagyszerű az az út, amit a szovjet nép 1917 óta végigjárt. A pétervári munkások és katonák, az orosz parasztok, Oroszország rabságban tartott népei és nemzetiségei Európa egyik legelmaradottabb részén vállalták a sokak szemében reménytelennek ítélt forradalmat. — Október fiai és leányai hallatlan erőfeszítésekkel leküzdötték a cári rendszer örökségét, az első világháború, az intervenció, a polgár- háború pusztításait, a nemzetközi imperializmus elszigetelési kísérleteit. A Szovjetunió példátlan véráldozatokkal szétzúzta a második világháborúban a hitleri fasizmust. A szovjetek országa viselte az imperializmus által kikényszerített hidegháború fő terheit. Megpróbáltatások, áldozatok közepette és hatalmas tettekkel született meg, fejlődött a világ első szocialista állama, s halad előre a kommunista társadalom felépítésének útján. A szovjet kommunisták elvhűségének, a szovjet nép áldozatkészségének, hazaszeretettel párosult internacionalizmusának, a szovjet hatalom szilárdságának nemcsak a megtett út nagysága, hanem annak hősiessége is hiteles mércéje. Ezért töltheti el jogos büszkeség a Szovjetunió minden polgárát és igaz barátját, hogy a szovjet állam ma politikai, gazdasági és katonai értelemben egyaránt a világ élenjáró országa. E dinamikusan fejlődő szocialista nagyhatalom teljesítményei mind több területen és mind nagyobb mértékben hatnak az emberiség előrehaladására, a gazdaság, a tudomány, a technika, a kultúra általános fejlődésére. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa előtt joggal állapíthatjuk meg: a szovjet nép következetesen teljesíti október forradalmi küldetését. — Az 1917-es forradalomtól, s a forradalom szülöttétől, a Szovjetunió létezésétől elválaszthatatlan mindaz, ami a társadalmi haladásért történik a világon. Október forradalmának folytatásaként, a Szovjetunió második világháborús győzelmei nyomán bontakozott ki, s lett az imperializmus elleni harc döntő tényezője a szocializmus útján járó országok ereje. 1917 forradalma adott ihletet, ösztönzést és támogatást a nemzeti felszabadító mozgalmaknak, a gyarmati rendszer felszámolásáért vívott küzdelemnek. A Szovjetunió, a szocialista világrend- szer fejlődése példát mutat és szilárd támaszt nyújt a nemzetközi munkásosztálynak a burzsoázia ellen vívott harcában. — A Szovjetunió fennállása óta mindig a legnagyobb felelősséget és terhet vállalja az egyetemes társadalmi haladásért s a szocialista világ fejlődéséért. A Szovjetunió Kommunista Pártja — mint a leggazdagabb és legátfogóbb tapasztalatokkal rendelkező párt — teszi a legtöbbet a világméretű osztály- harc sikeréért, a lenini örökség megvédéséért és gyarapításáért, a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért. Ez a megkülönböztetett szerep és felelősség mondatja velünk igaz meggyőződéssel, hogy — amint évtizedek (Folytatás a 4. oldalon) Díszünnepség Nyíregyházán november 7 alkalmából A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 58. évfordulójának tiszteletére ünnepi nagygyűlést rendeztek csütörtökön Nyíregyházán a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat nagytermében. Az ünnepi nagygyűlés elnökségében foglalt helyet dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, Ekler György, a megyei pártbizottság titkára, Bánóczi Gyula, a nyíregyházi járási pártbizottság első titkára, Varga Gyula, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagjai, Szilágyi József, a KISZ megyei bizottságának első titkára, dr. Fekszi István, az SZMT elnöke, Ballai István, a megyei munkásőrség parancsnoka, Bíró László, a Nyíregyházi Városi Tanács elnöke, Je- szenszki Gábor, az ÉPSZER lakatosa, országgyűlési képviselő, Kállai Bálintné, a Nyíregyházi Konzervgyár kiváló dolgozója, Márki János, aSZÁÉV igazgatója, Moldván György, a Zrínyi Ilona Gimnázium párttitkára, Mrenkó Mihályné a MÁV kiváló dolgozója, Oláh László veterán, Nyíregyháza város díszpolgára, Szabó Gyula, a SZÁÉV pártbizottságának titkára, Szebeni András veterán, Takács Anna varrónő, a nyíregyházi háziipari és népi iparművészeti szövetkezet szocialista brigádvezetője, Támba András lakatos, a SZÁÉV szocialista brigádvezetője, Nyíregyháza város díszpolgára. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok képviselője. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Szabó Gyula, a SZÁÉV pártbizottságának a titkára nyitotta meg a nagygyűlést és kérte fel Bánóczi Gyulát, a megyei párt-vb tagját, a nyíregyházi járási pártbizottság első titkárát ünnepi beszéde megtartására. (Folytatás a 4. oldalon) ^XXn^VFOLYAM^26^ZÁRlARA^Torin^^^l975^»ovembe^^éntekl Képeinken: Bánóczi Gyula beszédét mondja; az ünnepség résztvevőinek
