Kelet-Magyarország, 1975. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-25 / 276. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. november 25. JÁTSSZUNK BÁBSZÍNHÁZÁT Gyermekbábosok fesztiválja Nyíregyházán Ebben az évben negyedik alkalommal hirdették meg Játsszunk bábszínházát címmel az országos televíziós bábfesztivált, öt tájegységi döntőn ezeken a bemutatókon választják ki azokat a szereplőket, akik a televízióban vasárnap délelőttönként, egy tizenháromszor 40 perces sorozatban mutatják be műsorukat. Nyíregyházán, a megyei művelődési központ épületében november 23-án rendezték meg a tájegységi döntőt, amelyen három nyíregyházi óvodai, három szabolcsi és három Hajdú-Bihar megyei iskolai bábcsoport mutatkozott be a szakembereknek, majd a közönségnek. A 13., 14. és 17. számú nyíregyházi óvodák bábosait, s mindenekelőtt a csoportok vezetőit azért illeti dicséret, mert nem vállalkoztak a gyermekek erejét meghaladó produkcióra, a mesevilág meg- elevenedését, a mondókák és a gyermekdalok előadását nem megjátszották, csupán eljátszották. A nagyobb gyerekek produkciói közül is azokat érezA „Létrácska" című jelenetet a 14. számú óvoda együttese adta elő. (Gaál Béla felv.) tűk sikerültebbeknek, amelyek az óvodásokéhoz hasonlóan, az életkori sajátosságokhoz, a gyermeki világhoz alkalmazkodtak. A bárándi, a hajdúhadházi és az ebesi, illetve a nyíregyházi úttörőházi, a gávavencsellői és a vásárosnaményi együttesek műsorait figyelve az volt az érzésünk, hogy a gyerekek örömüket lelték a játékban, s éppen ezáltal tudtak a közönségnek is örömet okozni. Ügyes ölet volt báb- és gyermekrajz-kiállítással kiegészíteni a programot, de nagy sikert aratott a helyszíni bábkészítés is, hiszen láthattuk, hogyan lesz főszereplő egy tervből. A csoportok vezetőinek Hollós Róbertné, a Népművelési Intézet munkatársa tartott szakmai tanácskozást. Elmondta, hogy a csoportok közül négy-öt esélyes a tévészereplésre, a meghívásokról ké^pbb döntenek. A rendezvény Géczl Ferencnek, a megyei művelődési központ igazgatójának zárszavával és az oklevelek, valamint az ajándékok átadásával ért véget, majd a legsikeresebben szereplő együttesek a nagyközönségnek mutatták be kétórás műsorukat. Jamil és a többiek Jemeni est a főiskolán Folklórműsorral, dalokkal, táncokkal szórakoztatta 14 jemeni fiatal szombat esHozzászólás // Önmaguk // oromere... Nagyon kifejező címet választott a cikk írója, mikor a szabolcsi színjátszók nívódíjas versenyéről írva, úgy jellemezte a a bemutatót, hogy a résztvevők a maguk örömére játszottak. Ezt csak az tudja igazán megítélni, aki részt vesz egy ilyen bemutató előkészítésében. így lehet látni, mennyi fáradság, odaadás és a játéknak mekkora öröme rejlik a csoport munkájában. Éppen ezért még fájóbb, az egész csoport munkáját visszahúzó, egységét megbontó probléma, ha az utolsó pillanatban a hosz- szas előkészület ellenére vissza kell lépni a versenytől. Ez történt a túristvándi csoporttal a megyei szervezés miatt, amely a végsőkig nyitva hagyta a bemutató színhelyének és feltételeinek kérdését. Azért fogtam tollat, hogy támogassam azt a javaslatot, amely szerint a bemutató körülményein változtatni kell: a szervezést határozottabbá, mindenki számára elérhetővé tenni. Elérni, hogy a szereplők ne csak önmaguk, hanem a nézők örömére tudjanak játszani, előre- vive az aktív művelődő közönség létrehozásának ügyét. Márton István, a túristvándi műkedvelő csoport vezetője te a Nyíregyházi Mezőgazda- sági Főiskola diákjait. Budapest egyetemeiről, főiskoláiról érkeztek, s valamennyien részt vesznek a Magyarországon tanuló jemeni diákok egyesületének munkájában. Az egyesület 11 éves. Megalakulása óta szinte hagyománnyá vált, hogy tagjai a különféle ifjúsági és KISZ- klubok, szervezetek meghívására járják hazánkat, s ízelítőt adnak népük sajátos folklórjából. Ma már annyi meghívást kapnak, hogy nehezen van idejük valameny- nyit teljesíteni. Nyíregyházára egy itt tanuló társuk, Jamil Ahmed meghívására érkeztek. — A jemeni est megrendezése az én gondolatom volt — mondja Jamil. — Az iskolai KlSZ-szervezet-és a diák- bizottság segítségével végeztem a szervezőmunkát. A kapcsolatfelvétel, az időpont egyeztetése, az elhelyezés megoldása sok időt igényelt. Szívesen csináltam. Mióta Magyarországon vagyok, s ennek bizony már három éve, nem voltam otthon. Itt Nyíregyházán ritkán van módom honfitársaimmal találkozni. így nagy örömmel készültem társaim fogadására, jó érzés volt' beszélgetnem velük. A fiatalok Ahmed Abdulla, a jemeni diákegyesület kultúrosa vezetésével jöttek megyénkbe. Műsoruk gazdag és érdekes volt. Bevezetőt és összekötő szöveget Ahmed Abdulla mondott, néha kicsit törve a magyart. Röviden ismertette Jemen gazdasági és politikai életét, de kitért a hagyományokra és a szokásokra is. Minden előadott számhéfz magyarázatot fűzött, s lefordította a dalok szövegét. Beszélt arról, hogy népük gazdag folklórkincsének ők 14-en csupán a töredékét tudják most felvillantani. Szívvel, átéléssel mutatták be a produkciót, s vastapsot kaptak. Különös hangzású táblán (kettős dob) kísérte forradalmi és népdalaikat. Egzotikus, csupa ritmus, páros és csoportos táncaik nagy sikert arattak. Velük együtt énekelt Jamil, a Nyíregyházán tanuló jemeni diák, s velük együtt tapsolta a ritmust az egész közönség. Rövid itt-tartózkodásuk idejére mini kiállítást is rendeztek. Tablóikon fényképek segítségével szemléltették hazájuk jelenét. KEDVEZŐ FELTÉTELEKKEL Kétszázhúszezer juh Szabolcsban A juhtenyésztés időszerű kérdéseiről tanácskoztak a múlt héten Nyíregyházán megyénk mezőgazdasági nagyüzemeinek állattenyésztési szakemberei. A tanácskozáson részt vettek a szomszédos megyék állattenyésztési felügyelőségeinek, tsz-szö- vetségeinek a szakemberei is. E kérdés napirendre tűzésének időszerűségét mutatja, hogy a szabolcsi juhtenyésztés eredményei országosan számottevőek. Amíg az ország mezőgazdasági területének 7,1 százaléka jut a megyére, az anyajuhoknak 11 százalékát Szabolcs-Szatmár- ban tartják, az értékesített vágójuhnak pedig több mijit 13 százaléka a megyéből származik. Ebben a mutatóban — területi egységre számolva — Szabolcsot csak egy megye előzi meg. A megyében hagyományai vannak a juhtenyésztésnek, a mezőgazdasági nagyüzemek is gyenge termőképességű talajuk egy részét juhtenyésztéssel hasznosítják. így, eltérően az országos jelenségektől, amikor egyes helyeken stagnált vagy visszaesett a juhtenyésztés, itt az elmúlt években is egyenletesen fejlődött. A megye juhállományának száma jelenleg meghaladja a 220 000-ret, s ebből több mint 140 000 az anyajuhok száma. A tenyésztési színvonal növekedését mutatja, hogy amíg 1970-ben 100 anyajuh után 81 hízottbárányt értékesítettek, 1974-ben már 143 darabot. Élősúlyban 1970-ben 32 600 mázsa, tavaly 42 400 mázsa bárányt értékesítettek a megyében. A megye természeti adottságai kedvezőek ennek az ágazatnak a továbbfejlesztésére, a tenyésztési színvonal emelésére. Fontos feltétel viszont a tartási körülmények, a takarmányozás javítása, a szakember-utánpótlás, s ösztönzőbb bérezések kidolgozása, alkalmazása. (H. L.) A programozott oktatás Tanuljunk magnóval A magnó eszköze az alig húszéves múltra visszatekintő programozott oktatásnak. Ez az új .tudományág fiatalkora ellenére máris jelentős eredményeket mutat föl. Bár módszere még nem tökéletes, mégis ,sikerrel alkalmazzák a tanyák osztatlan iskoláiban, a modern nyelvi laboratóriumokban. A gyerekek magnóról hallgatják a tananyagot, amely tökéletesen kapcsolódik a könyv és a munkafüzet fejezeteihez. A diákok 'bizonyos időközönként kontroll kérdéseket kapnak. Ma még kevés a gondosan összeállított, jó programok száma. Ez nem csoda, hiszen csupán egyetlen óra anyagának. elkészítése is sok munkát igényel. Tudományos munkatársak, pedagógusok dolgozzák ki a variációkat hosszas viták, próbálkozások után. A programozott oktatás nem elvont tudomány. Eredményeit folyamatosan ismertetni kell a pedagógusokkal, a főiskolák, egyetemek tanárszakos hallgatóival. Ezt a célt szolgálta a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola — „Matematikus napok” rendezvénysorozata, melyen a programozott matematika oktatásról dr. Gyaraki F. Frigyes docens, az Országos Pedagógiai Intézet didaktikai tanszékének munkatársa tartott előadást. Beszélt a tudományág kialakulásáról, módszereiről, jelentőségéről. Többek közt elmondta: — A programozott oktatás lényegében önálló tanulási rendszer. Jelentősége nagy. Részben, mert lehetővé teszi a diákok egyéhi ütemű tanulását. Másrészt módot ad arra, hogy a pedagógus differenciáltabban avatkozzon be a tanulásba. Több lehetőség van a tehetséges gyermekek patronálására, a gyengébbek korrepetálására. Becsléseik alapján a század végére hazánkban mindenütt megvalósul az új tanítási rendszer. Egyelőre persze még sok kérdés tisztázatlan. Pótolja-e a gép a tanárt? Hiszen a magnóval nem tud a tanuló személyes, emberi kapcsolatot kialakítani. Kiküszöbölhető-e a monotonitás? S mi a biztosíték arra, hogy a gyerek valóban figyelni fog? E kérdésekre egyenlőre feltételes válaszokat kaphatunk. Az igazi feleletet csak a gyakorlat adhatja meg. Házi Zsuzsa JEGYZET Öröm és üröm A nyíregyházi, városmajori óvodában az ablakok életveszélyesen kilazultak. A gyermekekre leselkedő veszély mellett a szobák fűt- hetetlenné váltak. A vezető óvónő hosszú kilincselésé végül is a Kelet-magyarországi Faipari Vállalat igazgatójánál megértésre talált. A vállalat műszaki dolgozói közül tizenketten, és néhány ipari tanuló az egyik szabad szombaton úgy megerősítették az ablakokát, hogy az életveszély elmúlt és fűteni lehet. A gyors segítségért, a szabad időben végzett társadalmi munkáért elismerés, köszönet jár a faipari vállalat dolgozóinak. Itt be is lehetne fejezni a ma már nem ritkaságszámba menő munkát megköszönő sorokat. Be lehetne, ha mondjuk egy harminc-negyven éves épületről lenne szó. De nem így van: a városmajori óvoda alig hároméves. Igaz, annak idején sok társadalmi munkával épültek az óvodák. Ez azonban a műszaki ellenőrzést végző, és a használhatóságot jóváhagyó akkori VABER szakembereit nem menti. Sőt, a selejt hatványozottabban vet árnyat az ilyen munkára, amelyben a város lakóinak kötelezettség nélkül, önként adott forintjainak beépítéséről van szó. Ezért vegyült a hír hallatán örömünkbe üröm. Cs. B. Balra fordult — halált okozott Nagy Józséf baktalóránt- házi lakos, a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat tehergépkocsiját vezette Bak- talórántháza és Levelek között. Öt követte egy motor- kerékpáros és egy holland állampolgár által vezetett személygépkocsi. Nagy egy baloldali dűlőútra akart bekanyarodni, kanyarodási szándékát igen rövid ideig tartó indexeléssel jelezte, amely azonban az erős napfényben alig volt látható. Ezenkívül a mögötte haladó forgalomról sem győződött meg. Az előzésben lévő holland állampolgár már hiába fékezett, nagy sebességgel nekiütközött a tehergépkocsi bal hátsó kerekének. A baleset következtében a személygépkocsiban ülő Horváth Zoltán berettyóúj falusi lakos életét vesztette, felesége 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett, a gépkocsit vezető holland állampolgár sérülése 8 napon belül gyógyult — az enyhe sérülés a biztonsági övnek is köszönhető. A tehergépkocsi vezetőjét halálos közúti baleset gondatlan okozásának bűntettével vádolták. Az új KRESZ-ben már benne lesz: „Csak akkor kezdheti meg a balrakanyarodást, ha meggyőződött arról is, hogy balról járművének előzését, vagy kikerülését másik jármű nem kezdte meg.” Nagyot a régi szabályok szerint is bűnösnek találták, ezért őt a bíróság dr. Demeter Ferenc tanácsa másfél évi szabadságvesztésre ítélte, egy évig a járművezetésről is le kell mpndania. Az ítélet nem jogerős. Fotópályázatunkra érkezett Székelykapu a mező- gazdasági főiskolán Fotó: Káré János, mezőgazdasági főiskola.
