Kelet-Magyarország, 1975. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-21 / 273. szám
2 KEI-ET-MAG Y ARORSZ AG 1975. november 21. Helytállás a Hangtárlat versenysorozatában Színes televízió Mátészalkának Szonda — vadászoknak Dörög 1100 vadászpuska — Baleset nélkül Hatezer nyúl, fogoly új hazába költözik Szerdán este a mátészalkai úttörő- és ifjúsági házban nagy izgalommal készültek a Hangtárlat döntőjére a versenyzők és a segítők. Az egyéves versenysorozat döntőjébe bekerülni nagyon szép teljesítmény volt. A művelődési házak közt már felfigyeltek a szalkaiakra. Mintegy százötvenen gyűltek össze az ifjúsági ház nagytermében. Megérkeztek a megyei és a Nyíregyházi Városi Tanács és a megyei pártbizottság képviselői is. Tanárok, könyvtárosok, levéltárosok, múzeológusok és érdeklődők segítették a csapat szereplését. A rádió egyenes adásban közvetítette a versenyt, négy helyszínről, a négy győztes művelődési A közlekedési úttörőrendőrök komoly tananyagot sajátítanak el. Megismerkednek a gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályaival. A nyolcadikosok közül sokan segéd- motorvezetői engedélyt is kaptak. Először csak Nyíregyházán működött néhány ilyen csoport. Az évek során azonban egyre népszerűbb lett és ma már a megyében 59 csoport közel 1000 fővel ismerkedik a KRESZ-szel iskolás korában. — Elsősorban az a célunk, hogy a gyermekbalesetek számát csökkentsük, mert sajnos, otthon nem mindig tanítják meg a szülők a gyereket a helyes és biztonságos közlekedés szabályaira. A megyében ezer gyerek már ismeri a legfontosabb KRESZ-tudnivalókat. De a közel 90 ezer általános és körülbelül 30 ezer középiskolásnak ez csak elenyészően csekély hányada. Egyre több baleset történik és ez ellen tenni kell valamit. Nemcsak elszigetelten foglalkozik a közlekedésbiztonsági tanács és a rendőri apparátus az úttörőkkel. Országos hálózattal rendelkeznek és igen aktív a mozgalmi életük. 1972-ben az országos versenyen, ahol a 19 megye és Budapest öt fős csapata szerepelt, a szabolcsiak második helyezést értek el. Ugyancsak másodikok lettek 1973-ban. A tavalyi év hozta meg az igazi sikert számukra. — A nemzetközi versenyre, Koppenhágába sikerült eljutniuk, ahol a 16 csapat közül a mieink lettek az elsők. Nem is tudom elmondani a gyerekek örömét. Jövőre Bécsbe is szeretnénk elmenni, itt már a segédmotorosok ház otthonából. A mieinken kívül Békés, Győr és Budapest II. kerületi művelődési háza jutott a döntőbe. A zsűri elnöke Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke volt. A műsort Rapcsányi László vezette. a mi helyszínünkről Ulbrich András riporter jelentkezett. A csapatkapitány tisztét ez alkalommal is dr. Németh Péter, a Jósa András Múzeum igazgatója látta el. Az első kérdések és válaszok után nagy volt a szal- kaiak öröme, mert első-második helyen álltak. A tíz kérdéscsoport közepén már a budapesti és a győri csapat szerepelt jobban. Az utolsó kérdésekre adott válasszal szorultunk a negyedik helyre. Végeredményben az elsőis szerepelnek a hagyományos kerékpár-szabály ossági, ügyességi és elméleti versenyen. / Az úttörőrendőrök minden tanév elején Nyíregyháza forgalmasabb pontjain irányítják a közlekedést. Elsősorban a gyerekek áthaladását segítik. — De nemcsak a gyerekeknek jeleznek, hanem a kocsiknak is. Nagy öröm, hogy a járművezetők előtt tekintélyt ^szereztek a biztos forgalomirányítással és hallgatnak rájuk. A kis úttörőrendőrök elvégzik a tanfolyamot, vizsgát tesznek és hivatalosan is felavatják őket. A megyében évenként és az országban is, Zánkán rendeznek szaktáborokat a továbbképzésre. Cgyike azoknak az elfe- ™ lejtett szabolcsi származású művészeknek, akikről érdemes néhány sorban megemlékezni. Nyíregyházán született az 1880-as évek elején. Apja Hudák Károly Nyíregyháza város főügyésze volt. Hudák Juliska Rákosi Szidinél a kor híres színésztanáránál jelentkezett meghallgatásra. Az ügyes kislány annyira megtetszett Rákosi Szidinek, hogy felvette magán színiiskolájába. Az iskola elvégzése után a budapesti Király Színház szerződtette énekes-táncos szerepekre a kiváló képességekkel rendelkező nagyon csinos színésznőt. Akkora sikerei voltak a Király Színház színpadán, séget Budapest csapata szerezte meg 190 ponttal, második Győr 185, harmadik Békés 140 és negyedik Mátészalka 135 ponttal. Mind a négy csapat egy- egy színes televíziót kapott a Videoton gyártól. A mieink még Balogh András egyik festményét és egy 2500 forintos vásárlási utalványt kaptak. A díjakat Nagy Bertalan, a Mátészalkai Városi Tanács elnökhelyettese vette át Budapesten. A rádiós közvetítés után Lánczi János, a Mátészalkai Városi Tanács elnöke köszönte meg a csapatnak és a városnak a jó szereplést. Mátészalka joggal lehet büszke; az induló huszonegy csapatból igen előkelő helyezést értek el. T. K. Csányi Istvánnak igen nagy megtiszteltetés volt, hogy a zánkai tábor vezetésével őt bízták meg nyáron. Tizenöt éves önzetlen társadalmi munkájának elismeréseként idén november 7-én „Kiváló úttörővezető” kitüntetést kapott. — Szívesen foglalkozom a gyerekekkel. Amikor még én úttörő voltam, nem létezett szinte semmilyen mozgalom. Tizenkilenc éves koromban lettem rendőr, de most pótolom az úttörőmozgalmi éveket. Azt szeretném, hogy a gyerekek minél alaposabban ismerjék a KRESZ-t biztonságosabban tudjanak közlekedni és minél kevesebb baleset történjen az utakon. hogy híre külföldre is eljutott. Még egy évet sem töltött a színházban, amikor a milánói Scala meghívta magához néhány szerep eljátszására. 1906-tól énekelt, táncolt Firenze, Róma, Mon- te-Carlo, Barcelona, Madrid operáinak kényes ízlésű közönsége előtt hatalmas sikerrel. A „Nyírvidék” című Szabolcs megyei lap többször közölt sikereiről híreket: „A milánói Teatro Dal Verne színpadán óriási sikerrel szerepelt Hudák Juliska, nyíregyházi születésű primabale- rina"... Nyírvidék, 1912. ül. 31. „Hudák Juliskát Olaszországban a balett legfényesebb csillagának nevezték’’... Nyírvidék, 1914. IV. 12. Ki hallott már ilyet; nemcsak a gépkocsivezetők, hanem a vadászok is kötelesek belefújni a szondába. Az utóbbi években elég gyakorivá vált vadászbalesetek tették szükségessé a szonda bevezetését, amelynek megyénkben is jó a hatása. Az elmúlt vadászidényben nem történt a megyében balesel. Ez természetesen sok tényezőnek, nem pusztán a szondának köszönhető, mégis a szakemberek a balesetek megelőzésére okos eszköznek tartják a szondát. Különösen időszerű a téma most, amikor javában tart a vadászati idény. Augusztusban kezdődött a vadkacsával, folytatódott szeptemberben a fácánnal, az őzsutával, novemberben az őzzel, a nyúllal. A megyében 38 vadásztársaság van, a vadászati engedéllyel rendelkezők száma 1150. Ennyi vadászpuska dörög, azaz nem valamennyi, mert nem zavartalan a lőszerellátás. A vadászat népszerűségére jellemző: az idén a vadgazdaság helyzete és egyéb tényezők lehetővé tették, hogy újabb 250 vadászt „avassanak”, akik hat hónapig kemény munkával sajátították el a szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket. Az új „Nimródok” között sok a fizikai munkás és a fiatal. Több mint kétszáz vadászjelölt vár még felvételre a vadásztársaságoknál, hogy a népgazdaságilag hasznos, egyénileg pedig sok izgalommal, szórakozással járó szenvedélyének hódolhasson. Mind nagyobbak a vadgazdálkodásra háruló feladatok. Az idén a megye vadásztársaságai 15 ezer lőtt fácánra és 800 őzre, 6 ezer élő nyúlra és ugyanennyi élő fogolyra kötöttek szerződést. A nyúl és a fogolyszállítmány új hazája Franciaország, az NSZK és Olaszország lesz, ahol nagyra becsülik a jól idomuló, a betegségeknek ellenálló magyar mezei nyulat. A vérfrissítésre szánt nyulak, fácánok befogása nagy ügyességet és szakértelmet kíván. Milyen veszélyek fenyegetik a szabolcsi vadállományt? — kérdeztük Tardy Zoltán megyei fővadászt. A mostoha időjárás, a betegségek, a vegyszerek és e forgalmas útszakaszokon őszi-téli időszakban a gépkocsik. Tavaly Ramocsaháza és - Kisvárda környékén a fácánállományt a pestis kiritkította. Az idén nem volt járványos betegség a megyében. Előfordul azonban, hogy a növényvédő szerek játszanak közre abban; a nyulak leromlanak, elhullanak. Ez őzeknél is előfordul. Ilyenkor a Debreceni Állategészségügyi Intézetbe szállítják az elhullott állatokat, hogy kiderítsék, milyen szer okozta a bajt és hogyan lehetne kiküszöbölni a kártételt. Olaszország után Amerika közönségét hódította meg, New York, Philadelphia, Chicago és San Francisco operáiban. 1910-ben a bar- celóniai operaház szerződteti. 1914-ben az orosz operákban lép fel óriási sikerrel. A kényes és a balettet jól ismerő orosz közönség dédelgetett kedvence lett. 1915-ben férjhez ment Jakov Jefrenovhoz, a moszkvai Művész Színház híres drámai színészéhez. A korabeli riporterek feljegyezték róla, hogy bár több nyelven — oroszul, spanyolul, angolul, németül — ragyogóan beszélt, a legszívesebben a „nyíregyházi tótok nyelvét’’ használta. Kosa Pál A mostoha időjárás ellen, többek között a vadállomány választékos és elegendő téli etetésével gondoskodnak a vadásztársaságok. Az állatok szemes, szálas és lédús takarmányokat kapnak. A vadszámlálások ideje a tavasz, amikor a határ még kopár és az eledel után általában csoportosan előjönnek az állatok. Egy egységnyi terület átlag adataiból és az éves „kilövési mennyiségből” A növekvő turistaforgalom, az egyre szélesedő gazdasági kapcsolataink mindinkább szükségessé teszik az idegen nyelv ismeretét. A TIT nyíregyházi szervezete minden évben indít nyelviskolát angol, német, orosz és francia nyelvből. Az idén mintegy háromszázan tanulnak. Milyen képesítést ad a tanfolyam? — erről kérdeztük Hargitai Jánost, a TIT városi titkárát. — Tervezzük, hogy ebben az évben már a hallgatóink alap-, közép- és felsőfokú TIT-nyelvvizsgát tehetnek. A nyelvvizsgának ez a formája csak egy igazolást ad, ami nyelvpótlékra nem jogosít. Ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem lehet nyelvvizsgát tenni. Budapesten az Idegennyelvi Továbbképző Központ nyelvvizsga csoportjánál állami nyelvvizsgára jelentkezhetnek a hallgatók. viszonylag pontosan meg tudják mondani a vadállomány alakulását. Ezek szerint a megyében 54 szarvas, 6 ezer ŐZ, 85 vaddisznó, 54 ezer mezei nyúl, 96 ezer fácán és 57 500 fogoly volt a tavaszi állatszámláláskor. A szabolcsi vadászok örömére Nyíregyházán, a MÉK- nél kétvagonos hűtőházat építettek a lőtt vadnak, így nem kell Debrecenbe szállítani a kilőtt vadat. Páll Géza A TIT-hallgatók közül kik juthatnak el, és mennyi idő után nyelvvizsgára? — kérdezzük Kalucza Lajost, a nyelviskola német tanárát. — Legalább négy éven át folyamatosan részt kell venni nyelvtanfolyamon a hallgatónak, hogy nyelvvizsgára jelentkezhessen. A nyelvvizsga írásbeliből és szóbeliből áll. Az új vizsgáztatási rendszer előnye: nem kérdeznek tételesen nyelvtant. Három vizsgaidőszak van, de egyszerre csak egy nyelvből lehet vizsgázni: az első vizsgaidőszak januárban, a második májusban, a harmadik októberben van. A jelentkezési lapokat — melyet a nyelvvizsga csoporttól lehet kérni — Budapest, Rigó utca 16. Az első vizsgaidő- szaknál november 15-ig, a másodiknál március 15-ig, a harmadiknál augusztus 15-ig kell az iskola címére elküldeni. (nánási) Fotópályázatunkra érkezett: TANYASI ÉLET (Foto: Mikita Viktor) ÚTTÖRÖRENDŐRÖK A gyermekbalesetek csökkentéséért Bizonyára sokan emlékeznek még azokra az egyenruhás, tárcsával irányító úttörőkre, akik Nyíregyházán, az Iskola utca sarkán napközben segítették a forgalom irányítását. Valamennyien a közlekedési rendőrök fontos tevékenységében gyakorolták magukat. Hogy ezek a kis úttörők ennyire ismerjék a KRESZ-szabályokat, nagyon sok munkára, előkészítésre, oktatásra volt szükség. Ebből oroszlánrészt vállalt Csányi István rendőrszázados, a megyei rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának megelőzési főelőadója. Tizenöt éve foglalkozik a felső tagozatos úttörőkkel. Tóth Kornélia RÉGMÚLT IDŐK Nyíregyházi lány a Scala színpadán 2x2 ÓRA HETENTE Több, mint divat: a nyelvtanulás Csányi István úttörőkkel
