Kelet-Magyarország, 1975. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-20 / 272. szám
1975. november 20. KELET-M AGYARORSZÁG 7 SZOVJETUNIÓ: A tudósok szóma hatévenként megkétszereződik Obszervatórium a hegytetőn KERTBARÁTOKNAK Az ültetés legkedvezőbb időpontja az egész november hónap. A fagyos decemberi hónapban már lehetőleg ne ültessünk, mert a fellazított talajban a gyökerek elfagyhatnak. A kora őszi telepítésnek előnye még az is, hogy az aránylag meleg talajban a gyökér sebeinek begyógyulási folyamata és a gyökerek fejlődése megindul. Az ilyen oltványok tavasszal korábban kezdenek fejlődni. Sok esetben csak tavasszal tudjuk kiültetni gyümölcsfáinkat. Ekkor többletmunkaként jelentkezik az oltványok gyökereinek beiszapolása, beöntö- zése, és a megeredésig még többszöri belocsolása. Ennek ellenére az eredési százalék gyengébb lesz. Az oltványok őszig kisebb hajtásokat hoznak, kevesebb lombot fakasztanak. A beszerzett oltványokat leszállításuk után az elültetésig ideiglenesen vermelni kell, azaz nyirkos földdel takarni a gyökereket a kiszáradás ellen. A vermeléshez egy széles, de sekély, mindössze 30 cm mély árkot ássunk, majd ebbe fektessük az oltványkötegeket, ferdén a falhoz támasztva. A gyökereket a melléje ásott árokból kivett porhanyó? földdel takarjuk be. Ebbe az árokba újabb oltványkötegeket helyezünk és addig folytassuk e műveletet, még minden oltványunkat el nem vermeltük. Ezzel a vermelési módszerrel az oltványokat nem lehet átteleltetni, ez csak ideiglenes tarolásra alkalmas. Ha az oltványok fagyos időben érkeztek, akkor azokat fagymentes, hűvös helyre kell A gyümölcsfák ültetése I. helyeznünk. Ha a megfagyott gyökerek lassan melegednek fel a fagykár kevesebb lesz. A fagyás kiengedése után téli vermeléssel kell az áttelelésük- ről gondoskodni. A téli vermelés annyiban különbözik az ideiglenestől, hogy itt a kötegeket szétbontva, az oltványok gyökereit egyenként vesszük földdel körül. A vermelési árok is mélyebb, 40—50 cm legyen. Ajánlatos a verme- lőt ideiglenesen dróthálókerítéssel megvédeni a nyulak kártétele ellen. Ültetést megelőzően az oltványokat elő kell készíteni az ültetéshez, vagyis a vermelőbői kiszedett oltványok gyökereit meg kell metszeni és agyagpépbe mártani. A gyökereket úgy metszük vissza, hogy a gyökérzetről csak a törött, zúzott, sérült, beteg részeket vágjuk le az egészséges részig. Rövidíteni a gyökereket ok nélkül nem szabad, mert minél nagyobb gyökérrel ültetünk, annál biztosabb az eredés, a növekedés is gyorsabban indul meg tavasszal. A metszlap mindig merőleges legyen a metszett gyökérre. Nem ferdén mint azt régebben helyesnek vélték. A megmetszett gyökereket agyagpépbe kell mártani. Erre a célra a telepítés helyén, a vermelő közelében, nagyobb gödröt készítsünk, vagy egy kádat süllyesszünk a földbe. Ebben vízből és agyagból olyan pépet készítsünk, mely jól Kenhető és jól is tapad. A vízbe, melyet a pép készítéséhez használunk előzőleg oldjunk fel 100 literenként 10 dkg higanyos csávázószert. Ezzel védekezzünk a gyökérgolyva ellen. Pajorok ellen az ültetés előtt a gödörbe, ‘illetve annak közelében a talajra hintett és bekapált L 7 vagy Basudin talajfertőtlenítőt használjunk. Inántsy Ferenc Válasz Koós Imre október 30-i hozzászólására, amelyet a szeptember 11-én megjelent „A kajszi- és őszibarackfák ágelhalása című cikkhez írt. A cikk teljes címe: A kajszi- és őszibarackfák citospórás ágelhalása”. Sajnálatos módon a citospóra elnevezést elhagyták a címből, így ez félreértésre adhatott okot. A szövegből azonban világosan és egyértelműen kitűnik, hogy itt gombás eredetű ágelhalásról van szó, melyre a cikk az elején és végén is utal. A kajszi gutaütést viszont baktérium okozza, ez ellen jelenleg valóban nem lehet növényvédő szerekkel védekezni. A két betegség együtt is felléphet. Endreffy Zsolt növényvédő állomás Lengyel múzeumok külföldön Csehszlovákiában, a lengyel határon fekvő Snezka hegység 1603 méter magas csúcsán újonnan épült meteorológiai megfigyelő állomás és tudományos kutató intézet kezdte meg működését. Az új obszervatórium egyik fontos állomása lett az időjárás-előrejelzés hazai és nemzetközi rendszerének. A világon mindenütt a greenwichi idő szerint, egyszerre történnek a meteorológiai észlelések, egyidőben Az angliai Stockton—Darlington vasútvonalon napok óta furcsa mozdony végez próba járatot: George Stephenson „Locomotion” nevű gőzmozdonyának másolata. Az eredeti „Locomotion” vontatta 1825. szeptember 27- én az első szerelvényt az ünnepélyesen megnyitott 19 km hosszú vonalon. Az ünnepélyességnek az volt az oka, hogy az angol parlament engedélyt adott, hogy ezen a pályán rendszeresen közlekedhessen vonat és az nemcsak — mint addig — szenet fuvarozzon, hanem utasokat is szállíthasson. Ezért emlékeznek meg 1975. szeptember 27-én az egész világon a vasút 150. születésnapjáról. Az évfordulóra rendezett angliai ünnepségsorozat fénypontja a régi gőzmozdonyok parádéja. Eredetileg úgy tervezték, hogy a 150 éves „Locomotion” halad majd a menet élén, de George Stephenson mozdonya már nem felel meg a mai vasútbiztonsági előírásoknak; ezért készítették el a „Locomotion” hű mását. Kívülről mindenben megegyezik a másfél száz éves őssel, de belül — szerkezetét — megfiatalították, hogy a sínekre állhasson. így. a 150 éves mozdony modernizált másolata vezeti az évforduló napján az ünneA Mercedes Autógyár mérnökei azt tanulmányozták, hogy melyek azok a színek, amelyeket a gépkocsivezetők a legkönnyebben. észrevesz- nek, és ezáltal némi védelröppennek a magasba a rádiószondákat szállító ballonok, hogy a 30—35 kilométer magasba emelkedve, a Földre továbbítsák a magaslégkört jellemző tudományos adatokat. A talajészleléseket és a rádiószondák adatait számokból álló kódokba foglalják és ezeket az időjárási központok összegyűjtik és egymás között kicserélik. Az észlelések az évek során egyre sűrűsödnek. Ezért szükséges, hogy az adatcsere percről percre összehangolva történjék. Régebben ehhez rádiót használtak fel, ma már helyükre léptek a legmodernebb telexgépek. A képen látható új obszervatórium a prágai telexközpontba továbbítja az észlelés adatait. Innen az összesített adathalmaz a Moszkvában működő időjárási világközpontba, valamint á Frankfurt am Main melletti Offen- bachban lévő regionális köz- ponba is eljut. Közben persze a hazai meteorológusok is felhasználják az adatokat az időjárás előrejelzésére. A 150 éves gőzmozdony hű másolata próbaúton. pi gőzmozdony-felvonulást, amelyre az egész világról várnak vasútbarátokat. Köztük lesz a népes ausztráliai küldöttség is, amely stílszerűen, ahol csak lehet vasúton, jut el az évfordulóra: hajón utazik a szibériai Na- hodkába, innen a transzszibériai expresszel Moszkvába, ahonnan vasúton folytatja útját Calaisba. Itt hajóra szállnak a vasútbarátok, de Dovertől ismét vonaton utaznak Darlingtonig. H. E. met nyújtanak a balesetek ellen. A narancssárga szín lett a győztes. A legveszélyesebb színnek a sötétzöld és a fekete bizonyult. A szocializmusban a tudományos-technikai forradalom fő jellemző vonása a terv- szerűség. De vajon tervezhe- tők-e a tudományos felfedezések? A kérdést nem így kell feltenni. Lehet és kell is tervezni a tudomány távlati fejlesztését éppen úgy, mint az éves, vagy ötéves kutatási terveket, — vallják a szovjet tudósok. Ezeket a terveket maguk a tudósok készítik el, de közben szigorúan figyelembe veszik az egész szovjet állam előtt álló legfontosabb konkrét feladatokat és közreműködnek azok megvalósításában. Ebben a folyamatban vezető szerepet játszik a szovjet Tudományos Akadémia és éppen ez az, amiben gyökeresen eltér más hasonló intézménytől — így például a londoni Királyi Társaságtól, vagy a Párizsi Tudományos Akadémiától. Az ország tudománypolitikájának meghatározásában, vagy kutatásfejlesztési kérdésekben ezek a tudományos intézmények csupán mint konzultatív szervek működnek. Többségük nem is rendelkezik saját tudományos kutatóintézettel, bár egyes laboratóriumok, könyvtárak és levéltárak a tulajdonukban vannak. A szovjet Tudományos Akadémia, mint a Szovjetunió legmagasabb rangú tudományos intézménye hatalmas anyagi-technikai bázissal rendelkezik. Míg 1940- ben a Szovjetunió az egész nemzeti jövedelmének 0.3 százalékát (300 millió rubelt) költötte tudományos kutatásokra, az elmúlt öt év alatt a költségvetés 4 százalékát fordítják erre a célra. Ez évente kb 16 milliárd rubelt tesz ki. AZ UNESCO adatai szerint a Szovjetunió területén él a világ lakosságának 8 százaléka. Ugyanakkor a Szovjetunióban élő tudományos munkatársak és mérnökök száma — kb 5 millió —, ami megfelel az egész földkerekség tudományos munkatársai 34 százalékának, összehasonlításképpen elegendő megemlíteni, hogy a nyugat-európai országokban él bolygónk laA környezet hőmérséklete igen fontos szerepet játszik a legkülönbözőbb állatok életfolyamataiban és egész viselkedésmódjában. A madaraknál és az emlősöknél bonyolult, de ma már elég jól ismert mechanizmus révén állandó szinten marad a testhőmérséklet. A környezet hőingadozását ezek az állatok úgy védik ki, hogy melegben fokozzák a hőleadást: a bőr vérerei kitágulnak, működésbe lépnek az izzadságmirigyek, fokozódik a kilégzés és a párologtatás, s mindez csökkenti a belső hőmérsékletet; ugyanakkor a szőr- és tollmerevítő izmok elernyednek, ezáltal vékonyabb szigetelőréteget képeznek a test körül (mindez jól megfigyelhető a képen látható állatokon.) Hidegben viszont a belső hőtermelés fokozódik, eközben csökken a hőveszteség, a párolgás és fokozódik az izmok hőtermelése is. A felesleges hő leadását, illetve a hőtermelés fokozását az agyközpont az ún. hipotalamusz irányítja, amely a hőérzékelést végző érzőidegrostok testfelületéről odavezetett ingerületei, illetve az odaáramló vér hőmérséklet-változása útján értesül a külső és belső hőingadozásokról. kosságának 9 százaléka, de az itt dolgozó tudományos munkatársak száma az egész világ tudósainak csupán a 14 százaléka. A Szovjet Tudományos Akadémia irányítja a szovjet tudósok valamennyi alapvető kutatását a tentnészettudomá- nyi és a humán ágazatokban. Ezen kívül országos szinten koordinálja a tudományos terveket. Az akadémiához 250 tudományos intézmény tartozik, ezen kívül 14 szövetségi köztársaság rendelkezik saját nemzeti tudományos akadémiával, s itt újabb 400 tudományos intézet működik. Felmerül a kérdés: vannak-e átfedések a tudományos akadémiák munkájában? Nincsenek! Itt azok a kutatások és ágazatok kerülnek fejlesztésre, amelyek az adott köztársaság számára a legfontosabbak, amelyek megfelelnek az ottani természeti viszonyoknak, a hagyományoknak és a tudományos iskoláknak., így pl. az örmény Tudományos Akadémia a csillagászatban, az Ukrán T. A. a fémkohászatban és a kibernetikában, a közép-ázsiai köztársaságok akadémiái a gyapottermesz-' tésben, az öntözésben és a napenergetikai kutatásokban játszik vezető szerepet. A köztársasági akadémiák erőfeszítéseit a nagy tudományos problémák megoldásában egyesíti a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Tanácsa és koordinálja ezek tevékenységét. Most Helsinki után a nemzetek közötti tudományos együttműködésnek reálisabbá vált az alapja. A helsinki értekezlet záródokumentuma a nemzetközi együttműködés fejlesztéséről szólva a tudomány és a műszaki haladás területét is említi. A tudomány nagyfokú humánus missziója kap hangsúlyt ebben a dokumentumban és teljes mértékben megfelel a szovjet tudósok törekvéseinek, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája legjobb hagyományainak. Viliién Ljusztyibert A lengyel múzeumok tavaly számos érdekes kiállítást rendeztek külföldön: a szocialista országokban harminckettőt, amelyet mintegy 270 ezren tekintettek meg, a kapitalista országokban pedig tizenhetet. Ezeket több mint 153 ezer látogató kereste fel. Igen sokan nézték meg a krakkói Lenin-múzeum KiA Wroclawban működő Lengyel Állami Zeneművészeti Főiskola zeneelméleti és zeneszerzői» tanszéke mellett létrehozták a muzi- katherápia részleget. Ennek A kölni egyeten» két munkatársa olyan készüléket tervezett, amely pontosan meghatározza a drágakövek színét és csillogását. Az első készülék egy sor mérés elvégzése után értékgörbét rajzol fel, amelyet csak össze kell hasonlítani a legtisztább gyémánt értékgörbéjével. A második készülék arra jevben bemutatott „Lenin élete és forradalmi tevékenysége a krakkói vajdaságban” című kiállítást; a lodzi tex- tilmúzeum Tbilisziben bemutatott „Művészi szövetek” kiállítását és a krakkói néprajzi múzeum Helsinkiben, Lausanne-ban és más nyugati városokban bemutatott „Lengyel népművészet” című kiállítását. az a feladata, hogy orvosokkal együttműködve kidolgozzák a zene alkalmazásának módszereit a különböző ideg- és elmebetegségekben szenvedők gyógykezelésére. szolgál, hogy meghatározza a gyémánt vizét (tiszta csillogását). A gyémántokat lézersugárral vizsgálják, amely pontos felmérést végez az ékkövek molekuláris struktúrájáról. Ez afféle „ujjlenyomatvétel”, amely még abban az esetben is használható, ha esetleges tolvajok az adott gyémántot feldarabolnák. Hegy a gőzös Darlingtonba ... Győzött a narancssárga Az állatok „hőmérője" Zenetherápia Gyémántok becslése lézersugárral Ojdonsígok, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK Válasz
