Kelet-Magyarország, 1975. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-20 / 272. szám
2 KELET-MAGYARORSZAG 1975. november 20. Épül Nyírbátorban az új SZTK rendelőintézet. (E. E. felvétele) Önkéntesen - másokért A beregi falvakban szebbnél szebb házak magasodtak a keze alatt. Szerette szakmáját, szereti az embereket, a közösségi szellem hatja át munkáját, ezért is állították a kőművesbrigád élére. Egy szép nyári délután bűnözők ütötték ki kezéből munkaeszközeit: a kalapácsot, a függőt, a cserpákot. Bal keze megbénult, így kénytelen volt búcsút venni szakmájától, de az önkéntes rendőri testülettől még sokáig nem kíván búcsút venni. Pedig már húsz éve a testület tagja, ott volt az alapítók között, a jubileumot is velük szeretné ünnepelni. Baráth Balázsról van szó, aki Vásárosnaményban, de többnyire Gergely iugornyán vigyáz a rendre és a nyugalomra. A tiszai strandnak országos híre van, külföldiek is látogatják és hogy látogatásuk- után szép emlékekkel térnek haza, az a rendőrök segítőjének is köszönhető. Magas termetű, erős ember, alig van túl az ötvenen, ha megjelenik kék szalaggal a karján, idegen kéz nem érinti a homokon hagyott tárgyakat, a vagányok nem merészkednek a mélyvízbe. A sajnálatos baleset napján is a strandot ellenőrizte, s hazafelé tartván meglátta, hogy a gergelyi italboltba sietve megy be a körzeti megbízott. Utána sietett, de mire odaért, már többen is megtámadták az intézkedő rendőrt. Erre így emlékezik vissza: — Nyomban a védelmére siettem, de ezek a lingárok engem is megtámadtak. Egyikőjük késszúrása a karomat érte. Szerencse, hogy a becsületes emberek röviddel később a segítségünkre jöttek. Munkahelyén, a Vásáros- naményi Vegyesipari Szövetkezetben „leszázalékolták”, így hazament Gergelyiugor- nyára, a helyi tsz-be, ahol azóta is mezőőrként alkalmazzák. A fegyvert a baleset után is nagyszerűen tudja kezelni. Munkaköri kötelességének tesz eleget, amikor a közös vagyont védi, önként vállalt kötelességét teljesíti, amikor a közrendre, a közbiztonságra vigyáz. Közepes nagyságú faluban nem éppen hálás, vagy nem mindig népszerű feladat önkéntes rendőrnek lenni. Erről így vélekedik: — Sokan segítik a munkámat a faluban, a rendes emberekkel jó a kapcsolatom. És ők vannak többen. Érdekükben áldozza fel szabad idejének jelentős részét. A beregi emberek érdekében ugrott talpra a közelmúltban, amikor gyanús ' lett neki egy kijelentés. Azt hallotta ugyanis, hogy „már megint ellenőrzik a borokat”. Nyomban eszébe jutott, hogy országos körözést adtak ki egy közveszélyes bűnöző ellen, aki egyebek között borellenőrnek adja ki magát. Nem is vesztegette az időt, magához vette fegyverét és erélyes intézkedésére a bűnöző rács mögé került. Egy másik esetben motorkerékpár-tolvajt tett ártalmatlanná, s ki tudná megszámlálni, hogy a húsz év alatt a bálban, a kocsmában hánvszor fékezte meg az indulatokat. Többször hajnalig is karján volt a kék szalag, reggel pedig ment az állványra és egész nap rakta a téglát. Felesége és három gyermeke is nélkülözte megszámlálhatatlan órákon át. Áldozatos munkájáért a Közbiztonsági érem arany fokozatával tűnHOZZÁSZÓLÁS tették ki, elismerést, jutalmat a tsz vezetőitől is kapott. A tsz-tagoktól, a falubeliektől gyakran kap kitüntetést. Ezek a kitüntetések a baráti tekintetekben, a kézfogásokban találhatók... NT. L. PANASZ NYOMÁN Miért kevés a cserépkályha? A Szabolcs-Szatmár megyei Kéményseprő Vállalattól ebben az évben ötszázzal több cserépkályhát vásároltak, illetve rendeltek. A változatlan termelési kapacitás mellett a vállalat e feladatot nem tudja teljesíteni. Kályhacsempéből nemcsak a megyei megrendeléseknek kell eleget tenniük. Ebben az évben mintegy 650 ezer darabot gyártottak, ebből 400 ezer a TÜZÉP-en keresztül jut el más megyékbe, elsősorban Hajdúba és Borsodba. A vállalat jelenleg 250— 300 olyan megyei lakossági megrendelést tart nyilván, amelyeknél már az előleg befizetése is megtörtént. E megrendelésekkel szemben azonban előtérbe kellett helyezniük nyolcvan gyermek- és oktatási intézményt, ahol elsősorban biztosítaniuk kellett a fűtési idény kezdetére a fűtési lehetőséget. Emiatt Zajártalom és megelőzés Ö römmel olvastam Balogh Júlia újságírónő cikkét a Kelet-Magyaror- szágban, melyben „Ki kire vár?” cím alatt a zajártalommal kapcsolatos problémákra irányította a közvélemény figyelmét. Megyénkben az utóbbi időkben örvendetesen fejlődő ipar hozta előtérbe e problémát. Bár a megyei KÖJÁLL önálló zaj vizsgáló csoporttal nem rendelkezik, s ilyen irányú fejlesztést a későbbi években sem tervezünk, a zajártalom tényének feltárása rendszeresen folyik. Munkaegészségügyi osztályunk irányításával a Hajdú-Bihar megyei KÖJÁLL zajvédelmi csoportja rendszeresen végzi az üzemi zajterhelések ellenőrzését. A mérési adatok birtokában intézkedünk a szükséges megelőző, feladatok végrehajtására. A megelőzés két irányban folyhat: korszerű technológia alkalmazásával, s egyéb, a zajszint csökkentését célzó technikai eszközök beépítésével, míg másrészt egyéni hallásvédő eszközök alkalmazásával a zajterhelésnek kitett dolgozók egészségkárosodását lehet megakadályozni, csökkenteni. E két probléma így végtelen egyszerűnek látszik, az életben viszont a megvalósítás számos, nehezen áthidalható tényező függvénye. A zajos gépek kicserélése, új üzemek létesítésénél a zajvédelmi előírások megvalósítása igen jelentős gazdasági kihatással jár. Mindenekelőtt az ipar fejlődésével párhuzamosan a zajos üzemek száma, a keletkezett zaj mértéke évről évre csökkenő tendenciát mulat, s nem szabad, hogy bárkit megtévesszen az élet természetes fejlődése, mely szerint ma a kir sebb problémára is nagyobb figyelmet fordítunk, mint akár ezelőtt 10 évvel is. Egyszerű és olcsó megoldásnak látszik az egyéni hallásvédő eszközök alkalmazása. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a zajártalom által veszélyeztetett dolgozók a rendelkezésükre bocsátott egyéni hallásvédő eszközöket saját érdekük ellenére nem használják. Igen fontos kérdésre: a szűrővizsgálatok fontosságára is figyelmeztet a cikk írója. Remélhetőleg az illetékes állami és egészségügyi szervek ezirányú törekvései mielőbb előrelépéshez fognak vezetni. Szeretném felhívni a figyelmet a zajra, mint környezeti ártalomra. Sajnálattal kell megállapítani, hogy napjainkban nem az ipari zajártalom jelenti a legnagyobb veszélyt az emberiségre, mivel ez csak a dolgozók szűk rétegét érinti. Az urbanizáció fokozódásával, a gépjárművek szaporodásával, s nem utolsósorban a modern zenei szokások révén a lakosság legszélesebb rétege nap mint nap súlyos zajterhelésnek van kitéve. Hiteles mérések bizonyítják, hogy egyes belvárosi utcák zajszintje még a második-harmadik emeleten is eléri, vagy meghaladja az un. zajos üzemek zajszintjét. Az orvosi szakirodalom rendszeresen felhívja a figyelmet a fiatalok halláskárosodására, mely a már szinte élvezhetetlenül felerősített zene hallgatása eredményeként jön létre. neflexiómban nem bizonyítványt lcí■* vántam magyarázni, csupán néhány gondolatban igyekeztem méltatni a cikk jelentőségét, s egy pár gondolattal kívántam kiegészíteni abból a célból, hogy a közvélemény még világosabban ismerhesse meg a meglévő, s csak folyamatosan megoldható problémát. Dr. Márton Mihály igazgató főorvos a lakossági megrendelések háttérbe szorultak. Nem ok nélküliek tehát a panaszok, melyek az utóbbi időben szerkesztőségünkhöz érkeztek. Legutóbb Kecskés Józsefné, Piricse, Attila utca 27. szám alatti olvasónk írta levelében, hogy május 29-én megrendelt egy cserépkályhát a vállalattól. Az előleget is befizette, de a szeptemberre ígért kályha a mai napig sem készült el. Utánanéztünk levélírónk panaszának. Bár konkrét ígéretet nem kaptunk, bizonyára minden érdekelt családnak támpontot jelent a kéményseprő vállalat vezetőjétől kapott tájékoztatás: akiknek megrendelése szeptemberig beérkezett hozzájuk, azok lakásába — az igénybesorolások sorrendjében — még ebben az évben elkészítik a kályhát. (soltész) Zálog '75 Új vonások az adófizetésben Több mint húsz éve, hogy eltűnt a régi világra jellemző és fenyegető rém: az árverés. A városi tanács pénzügyi osztályának vezetője, dr. Orosz Mihály az adótartozásokról elmondta, hogy elnyészően kevés azoknak a száma, akik nem teljesítik állampolgári kötelezettségeiket. Tíz évvel ezelőtt volt rá példa utoljára; a zálogként lefoglalt terményt a tartozás fejében értékesítették a terményforgalmi vállalatnál, hogy kiegyenlíthessék -áz adótartozást. A zálogolással, sajnos még ma is élniük kell a tanácsi szerveknek, azok esetében, akik semmiképpen nem akarják kifizetni adótartozásukat. Ez az utolsó figyelmeztetés azonban eddig meghozta a hatást, a lefoglalt ingóságok értékesítésére nem került sor. A tanácsi munka humanizmusa jut kifejezésre az adótartozások elbírálásánál, melyeknél a szociális és kereseti viszonyok alapján mérlegelik, s amennyiben indokolt, mérséklik, részletfizetést engedélyeznek, vagy idős embereknél törlik a tartozást. Akadnak azonban ingatlannal manipulálok, köztük olyanok, akik házzal ügyeskednek és tetemes hasznot akarnak zsebre vágni, magyarul: nyerészkednek. Ilyen esetekben nem kerülik el a rendkívül magas megadóztatást. Né- ihány ilyen ügy most van folyamatban. Ha az érintettek nem fizetik be a kivetett adót, sor kerülhet az ingatlan árverésére is, mert lehetnek esetek, amikor a nyerészkedőt, kupeckedőt, az állam, a közösség megkárosítóit így tudják törvényeink tiszteletére tanítani. Kezdeményeztek a közelmúltban néhány esetben iparengedély bevonását is kisiparosok és kiskereskedőknél, akik az adótartozás kifizetésének halogatásával iparuk gyakorlását kockáztatják. (Páll) PAPUCS. A minap megnyílt megyei könyvtár olvasótermébe csak papucsban lehet bemenni. Erre a célra a ruhatár előterében ott halmozódnak dobozokban a könnyen befűzhető . „mamuszok”. Jön egy idős, falusi bácsi, „tengerjáró” csizmában. Érti a dolgot, leül, nézi a sáros, „lápjáró ’ csizmáját. Aztán egy mozdulattal lerántja, felhúzza gyapjúharisnyájára a papucsot, befűzi, odaáll , a ruhatáros elé és vár. Kis idő múlva megszólal: — A pizsamát mikor kapom? — és kezdi levenni a kabátját. PILLÁM ÁTOK FÜGGÖNY. Nívódíjas amatőr színjátszók bemutatója a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. A geszterédiek egy bájos, kétrészes komédiát adnak elő, és ízes nyírségi humorral csúfolják a főhercegeket. Vége az első résznek: Legalábbis a szereplők elhallgatnak. Aztán kínosan lapozzák újságjaikat, hallgatnak. A közönség, mely eddig jól mulatott, kíváncsian figyeli, milyen poén előtt kell ilyen hosszú hatásszünetet tartani. Ki fog bejönni? Nos, a csoport vezetője jön be, elnézést kér, de a színház villamos függönylehúzó szerkezete felmondta a szolgálatot. Harsányabb hahotát régen hallottunk ebben a színházban. (g.) Fotópályázatunkra érkezett: A KISBlRÓ KÉSZÍTETTE: Antalóczi Tibor Nyíregyháza.
