Kelet-Magyarország, 1975. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-18 / 270. szám

K 3LET-M AG Y ARORSZÁG 1973. november 18. o ÖNMAGUK ÖRÖMÉRE Szabolcsi színjátszók Kihaló és születő mesterségek Á múlt: gyertyamártó, szitakötő, kútásó, üstfoltozó A jelen: falradirozó, műanya­gos, kutyakozmetikus Gyertyamártó, szitakötő, paszományos, kötél­verő, mézeskalácsos, üstfoltozó, drótos, fésűs, hurka­pálcakészítő, ostoros, zománcozó, vasporkészítő... Folytathatnánk még a sort, a régi és napjainkban már kihalófélben lévő, vagy már teljesen kihalt kismes­terségekről. Említhetnénk a takácsot, a bognárt, a falmintakészítőt, a kútásót és még több kismestersé­get, melyeket az idő lassan a múzeumokba küld. nívódíjas versenye November 16-án, vasárnap délelőtt 9-től délután 5-ig amatőr' színjátszók vették birtokukba a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház „deszkáit”. Tíz szabolcsi cso­port, mintegy 250 színjátszó és irodalmi színpados vett részt a megyei tanács által meghirdetett nívódíjas ver­senyen. A megyei tanács azért kezdeményezte a ma­gas díjakkal jutalmazható versengést, hogy elősegítse a színjátszó mozgalom fejlődé­sét, az aktív művelődő kö­zönségek létrehozását. A no­vember 16-i színjátszó vasár­nap teljesítményei bizonyí­tották, hogy a szabolcsi szín­játszók a tavalyihoz, képest továbbfejlődtek. Kevesebb volt a csoport erejét, képes­ségeit meghaladó darabvá­lasztás, javult a tartalom és a forma egysége, színvonala­sabb lett a játék. A megyei tanács elnökhe­lyettese, Gyúró Imre össze­gezte a nívódíjas verseny erdményeit és a zsűri döntése alapján nem díjakat, hanem jutalmakat adott át a három legjobb teljesítményt nyújtó A Magyar Televízió, á Ma­gyar Úttörők Országos Szö­vetsége és a Népművelési In­tézet a megyei tanácsok mű­velődésügyi osztályaival és a megyei művelődési közpon­tokkal együttműködve idén ismét meghirdette a kétéven­ként hagyományos televíziós bábfesztivált, Játsszunk báb­színházát címmel. Az orszá­got öt tájegységre osztva négy helyen már lebonyolították az elődöntőket, a tét ugyanis a legjobb tizenhat bábegyüttes kiválasztása, amelyek tagjai vasárnap délelőttönként mu­tatkoznak majd be a televí­zióban. Az utolsó tájegységi feszti­vált Nyíregyházán a megyei művelődési központban tart­ják november 23-án Hajdú és Szabolcs megye gyermekbá­bosainak részvételével. A ren­dezvényt Bárdi Margit, a mű­csoportnak. Hatezer forintos jutalmat kapott a tanárképző főiskola zsebszínháza, . négy­ezer forintot a megyei mű­velődési központ Bessenyei stúdiója és háromezer forint­ban részesült a nagykállói Korányi Gimnázium csoport­ja. A zsűri a jutalmak kiosz­tása után szakmai tanácsok­kal látta el a csoportok ve­zetőit. Felhívták a figyelmet a gondos "témaválasztásra, a korszerű tartalomra, s a hél­velődési központ munkatár­sa szervezi, aki érdeklődé­sünkre elmondta, hogy há­rom nyíregyházi óvoda — a 13., a 14. és a 17. csoportjai, valamint a derecskéi Papri­kajancsi, a hajdúhadházi Ir- gum-burgum, az ebesi Nap­sugár, a vásárosnaményi Rosszcsont, a nyíregyházi Brumi és a gávavencsellői Tiszavirág együttesek verse­nyeznek. Az ide tartozó bor­sodiak nem jelentkeztek a fesztiválra. A versenyző együttesek ko­rábbi szereplésükkel már bi­zonyították, hogy részvételük jogos ezen a rendezvényen. A nap nagy részében ugyanis szakemberek és meghívottak '|óO köznapok munkájának erősí­tésére. Elhangzott olyan ja­vaslat is, hogy célszerűbbnek látszik a jövőben két területi selejtezőn megszűrni a cso­portokat és a megyei döntő­re a legjobbakat meghívni, természetesen közönség előtt. Most ugyanis, a színjátszók önmaguk örömére — és ön­maguknak, illetve egymásnak játszottak — a szó igazi ér­telmében vett közönség nél­kül. P. G. előtt mutatják be fesztivál­programjaikat, a nyíregyházi közönségnek szánt nyilvános program délután négykor kezdődik. Ehhez néhány meg­lepetést is tartogatnak, ilyen lesz például a báb- és gyer- mekrajz-kiállítás. Életrevaló ötlet, hogy az anyagot a nagy lépcsőházban helyezik el, így már a belépéskor közvetlen kapcsolatot teremtenek a leg­kisebb nézőkkel. A versenyző együttesek produkcióit a tv-kamerák rögzítik, hogy később kivá­laszthassák, azt a három leg­jobb programot, amelyet majd a képernyőn láthatunk. A színvonaltól függően mind­két megye szereplőit megju­talmazzák. Nagy fő Gábor, a KIOSZ megyei titkára azonban olyan ritkaságszámba menő mester­ségeket is említ, amelyek da­colnak az idővel, a korral, és tovább élnek. Közéjük tarto­zik a galamblábgyűrű-készítő is, akinek mesterségére a ga- lambászat népszerűsége miatt hosszú ideig szükség lesz. A megyében 112 szakmá­ban 3061 aktív kisiparos dol­gozik. Rajtuk kívül 601 azok száma, akik nem főhivatású kisiparosok, vállalatnál, üze­mekben, ktsz-nél. dolgoznak és mellékállásban munkavál­lalási engedéllyel a javító­szolgáltató munkában vesz­nek részt. 181 nyugdíjas kis­iparos is dolgozik a megyé­ben, akik munkájára még nagy szükség van. A megye kisiparosai egy év alatt 676 millió forint ér­tékű munkát végeznek, mely­nek 96,3 százaléka javító­szolgáltató tevékenység. 25,1 millió forintot tesz ki az áru­cikkgyártás. Nem nagy arányban, de közvetve kül­földre is dolgoznak a sza­bolcsi kisiparosok a kisipari termelő vállalaton keresztül. A megyében harminckét kis­iparos kezemúnkája van ben­ne az exportra menő termé­kekben, — egyedi gépalkat­részekben, gépegységekben — amelyek értéke tavaly 299 ezer forint volt. A technikai fejlődés, a la­kossági szükségletek alaku­lása természetesen hatással van a kisipar helyzetére is. Az a jellemző, hogy évről év­re csökken az aktív, a mes­terségüket fölavatásként gya­korlók számaránya, növek­szik — jelenleg 20,2 százalé­kos — a munkavállalási en­gedéllyel kisipari munkát végzők aránya. Sok kis. tele­pülésen jórészt így oldható meg a lakosság legszüksége­sebb, napi javítási-szolgál­tatási igényeinek kielégítése. Mire törekszik a KIOSZ megyei szervezete? Ameny- nyiben a lakossági igények kívánják, igyekeznek meg­akadályozni egyes mestersé­gek kihalását. Országosan tíz szakmát jelöltek meg — bá­dogos, cipész, kelmefestő, lát- szerész, szűcs, pék, tetőfedő, hangszerész, cserépkályhás, kádár — amelyeknél a hiva­talos juttatásokon, ösztöndí­jakon felül a KIOSZ havon­kénti ösztöndíjjal segíti az utánpótlás nevelését. Erre a célra 5 millió forint áll ren­delkezésre — országosan. Három éven keresztül ha­vonta a tanuló 250, a meste­re 300 forintot kap, hogy e legjobban hiányzó tíz kiemelt szakmában meglegyen az utánpótlás. A megyében a tiz szakmában az idei tanévben 125 fiatal kezdte meg a tanu­lást, köztük nyolcán érettsé­gi után választották a kis­ipari pályát. Vannak azonban kismes­terségek, amelyek kihalását nem tudják megakadályozni. Az említetteken kívül ide tartoznak olyanok, mint a kendőfestő és -készítő, a mo­só-vasaló, a kosárfonó, faíics- kakészítő, a salakkitermelő, cipőfűző-készítő és még egy sor mesterség. Vannak az új igények által megszületett mesterségek is, mint a szék- párnakészítő, strandkalapfo- nó, falradírozó, cipzárjavító, babajáték-javító, fogműves (fogtechnikus), műanyagfel­dolgozó, gépkocsihuzatrkészí- - tő, mechanikai műszerész; Újra feltámadóban vannak; harisnyaszem-felszedő, vatta­cukor és törökmézes. A ku­riózumok között találjuk a kutyaruha-készítőt és á ku­tyakozmetikust. A kuriózum helyett azon­ban sokkal inkább az foglal­koztatja a kisipari ágazat ve­zetőit, hogyan lehet még job­ban kielégíteni a lakosság igényeit. Ezért felelevenítik a régi vándorkisiparosok mód-, szereit; megbízásokat adnak olyanoknak, akik -vállalják hogy több községet ellátnak. Hogy ne kelljen a kisebb te­lepülések lakóinak a' távolab­bi faluba, nagyközségbe jár­ni' nyiratkozni, fényképet ké­szíttetni. A betört ablaküve­get, háztetőt vagy a rossz rá­diót, tévét helyben megjavít­ja a „vándormester” A kihalt vagy kihalófél­ben lévő mesterségek írásos és tárgyi emlékeit pedig igyekeznek összegyűjteni, hogy megőrizzék a kisipar szabolcsi történetét az utó­kornak. Páll Géza Hoelosztás A hivatalos fűtési idény kezdete óta számos panasz érkezett hozzánk a Jósa- városból, hogy egyes épü­letekben a lakások fűtése nem kielégítő. Erről írtak korábban a levelükben a Korányi Frigyes utca 18— 26 számú ház lakói, legu­tóbb pedig a Május 1 tér 12-es épület keleti oldalá­ban lakók panaszolták, hogy 13 Celsius-fokot mu­tat a hőmérő, rideg, hideg a lakásuk, fáznak. Hason­ló észrevétel érkezett az Északi Alközpontból is. A Stadion utcai bérházak lakói elmondták, hogy már többször telefonon jelen­tették ezt az ingatlanke­zelő vállalat hőközpontjá­nak, de csak ígéretet, vagy még azt sem kaptak. Jogosan hivatkoznak panaszosaink a közelmúlt­ban megjelent cikkünkre amelyben lapunk munka­társának arról nyilatko­zott az ingatlankezelő vál­lalat egyik vezetője, hogy az idén nem lesz problé­ma a távfűtéssel. Nyíregy­háza ötezer lakásában me­leg lesz. És ime! Még lél sincs, máris ennyi rekla­máció. Van ahol fáznak a la­kók, ugyanakkor minden­napos látvány — szintén az említett két lakókör­zetben — hogy némely épületek ablakai pedig szinte állandóan nyitva vannak. Nem szellőztetés­ről van szó, hanem arról, hogy ezekben a lakások­ban meg a tikkasztó, szá­raz melegtől nem lehet megmaradni. A példák egyértelmű magyarázatot szolgáltat­nak: baj van a hőelosztás­sal. Ha mérhető volna az ablakon át távozó hő, pontosan megmondhat­nánk: mennyi pénzt do­bunk így ki az ablakon. De nem szükséges számí­tásokat sem végezni a megállapításhoz, hogy ez a hőpazarlás, az utcák fűté­se a takarékossági törek­vésekkel merőben ellen­kezik. Nagyfokú szerve­zetlenség er, hiszen erre a hőre máshol, más. laká­sokban igen nagy szükség volna, amint ezt a fenti­ekben felsorolt panaszok is bizonyítják. A díjat vi­szont könyörtelenül besze­dik a fűtetlen lakásokból is. Nem kétséges, hogy ezen sürgősen változtatni kell! S. A. DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Gyermeke született — elbocsátották Fontos állásfoglalás hang­zott el a Legfelsőbb Bírósá­gon a terhes nők védelmé­ben. Egy asszony az egyik járási kórház rendelőintéze­tében határozatlan időre szóló munkaszerződés alap­ján dolgozott. Gyermeke születése után fizetés nél­küli szabadságot vett ki és gyermekgondozási segély­ben részesült. Két évvel ez­előtt munkára jelentkezett és ekkor újabb munkaszer­ződést Írattak alá vele, amely szerint korábbi ha­tározott időtartamú szerző­dés lejártakor munkaviszo­nyát megszüntették. Ennek az intézkedésnek hatályon kívül helyezéséért az asz- szony pert indított. Törvé­nyességi óvásra, az ügyben a Legfelsőbb Bíróság dön­tött; az asszony munkavi­szonyát helyreállította, s ki­mondta: a felek között ha­tározatlan időre szóló mun­kaviszony áll fenn. A határozat iránymutató­ul szolgáló indokolása rá­mutat arra, hogy a Munka Törvénykönyvének rendel­kezéseit a társadalmi és az egyéni érdekek összhangjá­nak biztosításával kell al­kalmazni. A joggal nem sza­bad visszaélni! Aki mégis ezt teszi, az elhárítás kö­vetkezményeit, a felelősség- revonáson túlmenően is, vi­selni tartozik. A határozott időre létesített munkavi­szony megszűnésekor a fe­lek újabb ilyen megállapo­dást köthetnek. Ez azonban érvénytelen, ha a dolgozó valamilyen jogának csorbí­tásával jár. Amennyiben a határozott időre szóló má­sodik és az esetleg ezt kö­vető újabb munkaszerződés a vállalat részéről kellő in­dok nélkül történik, és ezál­tal a dolgozó valamilyen jogától elesik — például fel­mondási időtől, a terhes nő az őt megillető védelemtől, stb. — a jogoknak ilyen gyakorlása megengedhetet­len. Ilyen esetben a dolgo­zót hátrány nem érheti. Ezért a megállapodás ér­vénytelen, s a munkavi­szonyt határozatlan időre létesítettnek kell tekinteni. Miután az asszony terhessé­ge alatt kötöttek újabb ha­tározott idejű munkavi­szonyt, ezt már emiatt is ha­tározatlan idejűvé kell át­alakítani. Hajdú Endre A szovjet kultúra napjai alkalmából nagy sikerrel ven­dégszerepeit hazánkban a leningrádi Kirov Opera- és Balettszínház. A világhírű együttes művészeinek mű­sorából adnak ízelítőt képeink. Képünkön: Szólót tán­col Nyinel Kurgapkina és Alekszandr Csisztyakov. Paprikajancsik és rosszcsontok TELEVÍZIÓS BÁBFESZTIVÁL NYÍREGYHÁZÁN Képen: a győztes csoport.

Next

/
Thumbnails
Contents