Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-14 / 241. szám

2 KELET-NIAGYARORSZÁG 1975. október 14. Megnyílt új otthonában a Magyar Nemzeti Galéria Vasárnap délután ünnepé­lyes külsőségek között nyilt meg új otthonában, a buda­vári palotában a Magyar Nemzeti Galéria. Az ünnep­ségen Pogány ö. Gábor fő­igazgató üdvözölte a vendége­ket. Jelen volt Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, Katona Imre, a budapesti pártbizottság első titkára, Tóth Dezső, az MSZMP KB osztályvezető-he­lyettese, Molnár Ferenc kul­turális minisztériumi állam­titkár, Szépvölgyi Zoltán Bu­dapest főváros tanácsának elnöke, politikai, társadalmi, művészeti életünk több szá­mos képviselője, több buda­pesti nagykövetség vezetője. Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke mondott megnyitó beszédet. A budavári palotában a Magyar Nemzeti Galéria egy­szerre több kiállításával is várja a látogatókat. A régi művészeti osztály időszaki ki­állítást rendez középkori és barokk anyagából. A középkori kiállítás a XIV. század köze­pétől az 1540-es évekig, a táb­laképek és a faszobrok anya­gából nyújt válogatást. A ba­rokk stílusú alkotások közül egyelőle csak a XVIII. szá­zadi magyarországi művészet került nyilvánosság elé. A budavári palota nagy számú kiállítóterme módot nyit arra is, hogy a Magyar Nemzeti Galériában őrzött mintegy 30 000 grafikai lapot az elkövetkező évek során fo­kozatosan a közönség elé tár­ják. A háromhavonként újra rendezendő tárlatok ahhoz is lehetőséget teremtenek, hogy a művészeket és korszakokat egyenként mutassák be. Az első tárlat anyaga 150 év mű­vészetét öleli fel a lehetősé­gekhez képest időrendben, az 1800-as évektől napjainkig, mintegy 200 alkotás közvetí­tésével. A XIX. és XX. szá- zadú éremanyag a kisplaszti­kái gyűjteménnyel vegyesen került a tárlókba. Végül ugyancsak az új Nemzeti Galériában nyilt meg a Szolnoki művészek (185(1—1910) című kiállítás, amely a ma már 125 éves múltra visszatekintő szolnoki festőiskola első félévszázadá­nak képeit vanultatja fel. A tárlatot magyar—osztrák ösz- szefogással rendezték meg. A kiállítás anyagát a bécsi ös- terreischische Galerie, a His­torisches Museum, a Grázi Neue Galéria és a szolnoki Damjanich János Múzeum, valamint a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből vá­logatták. Látogatók a kupolateremben. Angyalkák. A szolnoki művésztelep festőinek kiállítása. „Igaz ez a szép' Vetélkedősorozat szocialista brigádoknak Váci Mihály egyik szép ver­sének fő gondolatát kölcsö­nözte a nyíregyházi városi művelődési központ mottó­ként újabb kulturális vetél­kedősorozatához. Igaz ez a szép — címmel, hazánk fel- szabadulásának 30. évfordu­lója tiszteletére indult tavaly a vetélkedő a szocialista bri­gádok között, ennek folytatá­sa a második, csaknem egy éven át tarló versengés. A vetélkedőforma nyújt ke­retet annak a versenynél és elérhető helyezéseknél is fon­tosabb célnak, hogy a szocia­lista brigádok segítséget kap­janak az önművelés igényé­nek felkeltésére, s támogatást vállalásaik teljesítéséhez. Ez a forma már első alkalommal hatékonyabbnak bizonyult a, brigádok alkalmi és sokszor csak kötelező rossznak érzett, tétova kezdeméhyezéseinél. A közművelődési intézmények és a népművelők támogatását az üzemek is szívesen fogad­ták. A második rendezvény- sorozattól tehát joggal remé­lik azt a rendezők, hogy a vetélkedőt egyre inkább ke­retnek tekintik a szabad idő hasznos eltöltéséhez. Erre utalnak az adatok is. Ezúttal 23 munkahely — öt­tel több, mint tavaly — 170 szocialista brigádja'küldte el jelentkezési lapjait a művelő­dési központba. Újdonság, hogy a nyíregyháziak tavalyi eredményein felbuzdulva az idei rendezvényhez Záhony, Kisvárda, Tiszavasvári és Nyírbátor nagyüzemeinek brigádjai is csatlakoztak. A hétszemélyes csapatok vetél­kedői már meg is kezdődtek, a helyi és üzemi selejtezők­kel. A november közepén rendezendő elődöntőig hetven csapat marad versenyben, kö­zülük kerülnek majd ki a kö­zépdöntő negyven csapatának résztvevői. A brigádok verse­nye, a döntőn, április első napjaiban fejeződik be. A vetélkedő témakörei ha­sonlóak az első rendezvény témáihoz. Ajánlott szakiroda- lom segítségével, illetve me­id műszaki hónap eseményei Október 15-én, szerdán, a megyei műszaki hónap ren­dezvényeinek keretében há­rom előadást tartanak Nyír­egyházán, a technika házá­ban. Az első előadás az Or szágos Erdészeti Egyesület megyei csoportja rendezésé­ben hangzik el 9 órakor A nyárfatermesztés technológiá­ja címmel. Előadó dr. Tóth Béla, a Püspökladányi Erdé­szeti Kutató Intézet igazgató­ja. Az ezt követő két előadás rendezője a Magyar Agrártu­dományi Egyesület megyei szervezete. Délelőtt 10 órakor a Parazitózisok elleni védeke­zés az üzemben címmel dr. Nemeskéri László, az Orszá­gos Állategészségügyi Intézet osztályvezető főállatorvosa tart előadást. Vadegészségügy — vadgazdálkodás címmel 11 órakor dr. Koltai László MÉM-főállatorvos előadását hallgathatják meg az érdek­lődők a technika házában. A földi kutyáról „Földi kutyája pilla­natnyilag az allatkertnek sincs” — fejeződik be la­punk egyik kis cikke, a 10-i, pénteki lap hatodik oldalán. Ez biztos így is van. Csak éppen egy meg­jegyzést hiányol az ember. Persze utólag mindenki lehet okos. de jobb későn, mint soha. Ez a ritka ál­lat, amelynek védett érté­ke jelenleg 50 ezer forint, megyénkben még találha­tó. Él. igaz nem túl sok. de Nyírbéltek környékén honos. Több ízben talál­tak iskolások is, sót a Spalax Hungaricus Ne- hringről említést tesz Muszta János ottani tanár is disszertációjában. Vagy­is csupán tájékoztatáskép­pen: Szabolcs egyik vidé­kén még ott él ez a rend­kívül ritka, arasznyi rág­csáló, amelyet az iskolá­sok is megtaláltak, sőt. a tanár szemléltetésként több ízben fel is használt. Jó tudni, hogy természeti érdekességekben gazdag megyénk olyan értékekkel rendelkezik, melynek in­tézményes védelmét tör­vény írja elő. Védjük, óv­juk. hiszen olyan állat birtokosai vagyunk, mely­ből még az állatkertnek sincs, (bürget) ZAJÁRTALOM Hallásszűrő állomás kellene A hallásszervi megbetege­dések arról tanúskodnak, hogy Szabolcs-Szatmár di­namikus ipari fejlődésével nem tart lépést a megyei üzemegészségügy fejlődése. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy zajosak a munka­helyek — a vasas üzemek, a textilgyárak, tejporító, TI- TÁSZ-erőmű, Taurus ibrányi üzeme, papírgyárbálázó Szatmár Bútorgyár Mátészal­ka, MEZŐGÉP egyes üzemei, nagyhalászi zsákgyár. Ezek ellenére a megyében nem működik halásszűrő állomás. Ma már szükségszerű a zaj­szint állandó mérése, a 80 decibell körüli zajártalom megszüntetése. Az állomás létrehozásával nemcsak a már jelentkező halláskároso­dásokat lehetne felszámolni, de a rendszeres mérésekkel elejét lehetne venni a zajár­talommal együttjáró egyéb megbetegedéseknek is. Tudjuk, hogy egy hallás- szűrő állomás felállítása je­lentős anyagi és szervezési erőfeszítést kíván. Mivel szükségességét kétségbe vonni alig lehet, ezért az érintett vállalatok anyagi hozzájáru­lását is kérve, kellene létre­hozni a dolgozók elég széles körét érintő üzemegészség­ügyi intézményt. (sigér) gyejáró kirándulásokon is­merkednek meg Szabolcs- Szatmár irodalmi és történel­mi emlékhelyeivel. Az év leg­jelentősebb kül- és belpoliti­kai eseményeiről, illetve a XI kongresszus határozatairól és végrehajtásukról a művelődé­si központ hírlapolvasójában tájékozódhatnak. Foglalkoz­nak az üzemi demokrácia kér­déseivel és munkajogi esetek kel. Ismeretterjesztő előadá sokat, közös komoly zenei és lemezbemutatókat, múzeumi sétákat, irodalmi ankétokat terveznek, hogy a népműve­lők segítségével könyebb le gyen az ismerkedés napjaink irodalmával, képzőművésze­tével, valamint a művészetek klasszikus alkotásaival. Társadalmi munkán vett részt szombaton a HAFE nyíregyházi gyáregységé­nek 466 dolgozója. A 316 fi­zikai munkás és a 150 alkal­mazott a gyár műhelyében dolgozott. A szakképzettek szakmunkát, a többiek se­gédmunkát végeztek. A nyolc órás kommunista mű­szakon keresett pénzt az „Együtt Nyíregyházáért” mozgalom javára utalták át. Kevesen tudnak róla Iskola a gyengénlátó gyermekeknek Ha valamit nagy becsben tartunk, arra úgy vigyázunk, mint a szemünk világára. Tudatosan talán fel sem becsüljük, milyen nagy kincs a lá­tás, erről a legmegrázóbban inkább csak azok tudnának beszélni, akik valaha láttak. Mert tudják, mit veszítettek el. Erről az érzésről vallottak a tévében bemutatott riport­film szereplői, a vakok és csökkentlátók. Bebizonyítot­ták, hogy többségük nem szánalmat érdemel, hanem elismerést, hiszen kisebb-na- gyobb tragédiájukon felül­emelkedve hasznos, dolgozó tagjai a társadalomnak. Üjabb hasonló témájú filmet készít a televízió, ez­úttal a Debreceni Gyengén- látók Általános Iskolájában és nevelőotthonában. Ebből az alkalomból tájékoztatta' lapunkat e kevéssé ismert intézet munkájáról Kincses Gyula, az iskola igazgatója. Száznegyven gyermeknek ad otthont az intézet, amely nevelési céljaival, iskolai tantervével ugyanolyan fel­adatokra vállalkozik, mint akármelyik általános isko­la. Tantervűk csak apró rész­letekben tér el az általános­tól, s legfőbb céljuk, hogy az időben felfedezett látászava­rokkal érkező gyermekeket a látás javulása után mi­előbb visszaadhassák a csa­ládnak. Harminc pedagógus, tanár és intézeti nevelő gon doskodik róluk. Eredmé­nyeikre jgosan büszkék, hi­szen az intézetbe kerülő gyer­mekek 68 százalékának javul a látása a megfelelő tanul­mányi feltételek és körül­mények között. Speciális nevelésüknek köszönhető, hogy tanulóik nagy szorga­lommal sajátítják el az esz tétikai ízlésnevelő feladato­kat. Foglalkoznak a gyen génlátók tanulmányainak ellenőrzésével, a színtévesz­tők látását speciális felada­tokkal igyekeznek javíta ni. Az iskolából kikerülő gyerekek nagy része káro­sodás nélkül folytatja ta­nulmányait. Kevesen tudnak az intézet működéséről, sőt már az is előfordult, hogy megyénk­ből azt a választ kapták: nincs olyan általános iskolás gyermek, akinek ebben az intézetben lenne szüksége a tanulásra. Ugyanakkor más megyékből évente általában száz gyermek elhelyezéséi kérik. Kerékpártolvaj Egy nyírgyulajl rokkant em­ber vallotta a rendőrségen: — Tizenhárom gyermekem van. Míg nem rokkantam meg, mindegyiknek tudtam paran­csolni. András is szófogadó, rendes volt, de az utóbbi évek­ben elromlott, azóta nem bírok vele. A fiatalkorú V. A. valóban nem született bűnözőnek, de környezete rossz hatással volt rá... Az általános iskolának csak a négy osztályát végezte el, az­tán csavargásnak adta a fe­jét. Tavaly garázdaság miatt hét hónapi szabadságvesztésre ítélték, a büntetés letöltését azonban két évre felfüggesztet­ték. ígéretéhez híven egy bu­dapesti építőipari vállalatnál állt munkába, de itt is azoknak a fiataloknak a társaságát keres­te, akik kevésbé tisztelik a tör­vényeket. V. A.-t a VI. Kerüle­ti Rendőrkapitányság garázda­ság miatt háromezer forintra büntette. Röviddel ezután kilé­pett munkahelyéről és ismét itt­hon csavargón. Elfelejtette, hogy próbaidőre függesztették fel a büntetését: a helyi cukrászda elől egy ke­rékpárt lopott. A tanúk szerint kihasználta, hogy az emberek többsége őrizet és lakat nélku. hagyja kerékpárját és adta-vet­te, cserélgette a kerékpár al­katrészeket. A fiatalember a hétfőre kitűzött tárgyaláson nem jelent meg... KPVDSZ kulturális napok Újabb eseményekkel foly­tatódik kedden és szerdán a KPVDSZ kulturális napok rendezvénysorozata. Az ün­nepélyes műsoros estek ke­retében divatbemutatót tar­tanak október 15-én a Vá- sárosnaményi ÁFÉSZ-nél a szövetkezeti kultúrcsoport fellépésével. A két nap alatt több vetélkedő rendezésére is sor kerül. Kedden a Ke­lettextil Kisker Vállalat négy szocialista brigádja mé­ri össze tudását szakszerve­zeti, politikai és szakmai kér­désekben. A Tarpai ÁFÉSZ dolgozói szerdán vesznek részt egy, a szövetkezet éle­tével kapcsolatos vetélke­dőn. Szintén kedden tart­ják a KISZ-szervezet bevo­násával a Centrum Áruház házi szavalóversenyét. Az áruház dolgozói október 15 —16—17-én kollektív mozi­látogatáson vesznek részt a nyíregyházi Krúdy Film­színházban. Szintén közös mozilátogatást szerveztek a Nyírmadai ÁFÉSZ-nél. Keddtől csütörtökig te­kinthető meg a Tiszavasvári ÁFÉSZ „dolgozók s„ját ké­szítésű kézimunkái” című kiállítása. Több helyen tar­tanak nyugdíjas és szocialis­ta brigádtalálkozót. Kedden az iparcikk kisker vállalat­nál, szerdán a Baktalóránthá- zi és a Nagyhalászi ÁFÉSZ- nél ünnepük az öregeket. A Tarpai és a Nyírbátori ÁFÉSZ dolgozói október 14-én, Gá- vavencsellőn pedig október 15-én rendeznek szocialista brigádtalálkozót. H. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents