Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-12 / 240. szám

8 KELET-MAGYARORSZÁG — VASÁRNAPI MELLÉKLET 1975. október 12. KEZDEMÉNYEZŐ, VITAKÉSZ FIATALOK Igényes ifjúsági munka ............ " 1 '"■> .....................-..-........ A rátermettség számít 1975 mozgalmas esz­tendő a KISZ-fiatalok “számára. “Az év elején megtartott jubileumi — tizedik — forradal­mi ifjúsági napok me­gyei eseménysorozata több, mint húszezer fi­atalt mozgósított. Szin­te ezzel egyidőben ké­szítették elő a KISZ- vezetők az első — áp­rilistól áprilisig tartó r— mozgalmi évet. Az egy évvel korábban megjelent áprilisi KISZ KB-határozat alapján a fiatalok megtették az egyéni feladatvállalá­sokat; az öntevékeny­ség, aktivitás szem­pontjából jelentős ja­vulás jellemezte az if­júsági életet. Ifjúkommunistáink a fel- szabadulási és kongresszusi verseny szinte minden ren­dezvényén tömegesen és ak­tívan vettek részt. A nyári ifjúsági építőtáborokban a hagyományoknak megfele­lően jól dolgoztak — egymil­lió forint értékű munkát vé­geztek — és öregbítették jó hírnevüket megyénk diákfia­taljai. A nyáron megkezdő­dött a KISZ politikai képzé­si határozatának végrehajtá­sa is. A sóstói vezetőképző táborban 1500 fiatalt — köz­tük lényegében valamennyi alapszervezet KJSZ-tLtkárát -r készítették fel az egyhetes tanfolyamokon; ’a3'járási';'és városi bizdttságbk áltál szer-.' vfezett továbbképzéseken a vezetőségek 3500 tagja is­merkedett meg az új tenni­valókkal. Nagy lelkesedéssel vett részt megyénk ifjúsága az I. magvar—szovjet ifjúsági ba­rátságfesztiválon, fiatalok ez­rei segítették a rendezvénye­ket, erősítették a magyar és a szovjet ifjúság barátságát. Pontos állomása a megye fejlődő ifjúsági életének, hogy október 6-án megnyílt az úi KISZ-iskola, amely a politikai képzésben, a KISZ- vezetők felkészítésében je­lent tyägypru;sóidat,. íilsp.kónt nyolcvan nagyüzemi KISZ- titkár/Vetfe .birtokba hát hét- 1 re az űj létesítményt. A leglényegesebb esemé­nyek puszta felsorolása is jelzi a megélénkült KISZ- életet, s azokat az új mód­szereket, amelyek többsége az ifjúsági szövetség központi bizottsága tavalyi, áprilisi határozata szellemében gaz­dagítja az ifjúsági munkát, amely egyre igényesebb. Er­ről beszélgettünk Vass János­sal, a KISZ megyei bizottsá­gának titkárával. — Az igényesebb ifjú­sági munka elsősorban & jó kollektívákon, a felké­szült KISZ-vezetőkön múlik. A nyári felkészítés során csaknem minden alapszervi KlSZ-vezetö- vel találkoztak. Hogyan felelnek meg az új, na­gyobb követelményeknek az alapszervezeti vezetők? — Az már az áprilisi ha­tározat megjelenése után be­bizonyosodott — mondta Vass János —, hogy a mun­kastílus változtatására fel­tétlenül szükség van. Fiata­losabb és egyben felkészül­tebb alapszervezeti vezetők­re van szükség. Jó munka, állandóan bővített ismeretek, értelmesen eltöltött szabad idő —• szerintem ez jellemzi a mai jó ifjúsági vezetőt. Mi a magunk eszközeivel ezt se­gítjük, tudatosítjuk. Ami a találkozásokat, továbbkép­zéseket érinti, jó tapasztala­taink vannak. A választások során sok új titkár és veze­tőségi tag kapott először bi­zalmat és megtisztelő felada­Fiatalok az új megyei KISZ-iskola első tanévének megnyi­tóján. (Sitku Csaba felvétele) tot a tagságtól. Mi mindig arra biztatjuk alapszervezeti vezetőinket, hogy bátran lép­jék túl a régi, begyakorlott munkastílust, ami már nem felel meg a mai követelmé­nyeknek — legtöbben ezt meg is teszik, mozgalmasabb, az eseményekre gyorsabban reagáló most a KISZ-élet, alapszervi vezetőink politi- kusabbak, vitakészebbek, ér­zékenyebbek az ifjúságot érintő ügyekben. Igényesség­re, szükséges mennyiségű kri­tikára és önkritikára is biz­tatjuk a fiatalokat. Szeret­nénk elérni, hogy alapszerve­zeteink vezetői — gazdasági, hivatali munkájuk mellett — KISZ-vezetőként is legyenek egy kicsit szakemberek. Ezért is tanítunk a tanfolyamokon sok más tudnivaló mellett pedagógiai és vezetési isme­reteket is. — Számos új vonás jel­lemzi a KISZ-munkát is: áprilistól áprilisig’ ter­jedő mozgalmi év, Kilián- próbák, egyéni feladatvái- lalások-értékelések. Me­lyek az első esztendő ta­pasztalatai? — A mozgalmi évről érté­kelést mondani még korai lenne. Mindenesetre élénkeb­bé tette a szervezeti életet. Még javítani kell a tervezés rendszerén, a helyi lehetősé­gekre, igényekre a mozgalmi éven belül is még többet kell építeni. Az egyéni fel­adatvállalások és teljesítésük nagyon . nagy jelentőségű. Eleinte gondot okozott, hogy az egyéni vállalásokból, ho­gyan alakul az akcióprogram és viszont — de az ilyen el­méleti fejtegetésekre rácáfolt a gyakorlat, s elsősorban a forradalmi ifjúsági napok gazdag rendezvénysorozatá­nak köszönhető, hogy már az első hetekben mindenki te­vékeny munkát végezhetett, aki tenni akart. Az első érté­kelések nagyon érdekesek voltak: az alapszervezetek többségénél megtalálták a helyes arányt a követelmé­nyek, vállalások, teljesítések között. Néhány helyen — ahol pedig magasabbra emel­hették volna a mércét — még nem éltek eléggé a lehető­séggel. Voltak olyan fiatalok, akiknek nem újította meg tagságát a taggyűlés, mert úgy látta a kollektíva, hogy az illető fiatal sokkal keve­sebbet tett, mint ami elvár­ható tőle. A KISZ taglétszá­ma ennek ellenére a megyé­ben emelkedett: 35 ezer ifjú­kommunista dolgozik az 1200 alapszervezetben. Úgy érzem, a Kilián-körökről, a leendő KISZ-tagok felkészítéséről szívesen beszél bármelyik KISZ-vezető. Tapasztalata­ink kedvezőek: a pártszerve­zetek, pártösszekötő tanárok — és természetesen régebbi KISZ-tagok — segítségével több ezer ifjúkommunista is­merkedett meg az ifjúsági élettel, felkészültebbén tép­tek a KISZ soraiba. —t— Az ifjúsági kollektí­vák jó néhány kezdemé­nyezésével ismerkedhetett meg az év korábbi részé­ben a közvélemény. Mi­lyen eredményekről szá­molhatunk be? — A legutóbbit említeném elsőként: az őszi betakarítás­ba munkás- és diákfiatalok tízezrei kapcsolódtak be. A Kemecsei Állami Gazdaság KISZ-szervezete, majd a KISZ megyei bizottság felhí­vására csaknem valamennyi alapszervezet, ifjúsági kol­lektíva bekapcsolódott a me­zőgazdasági munkák segíté­sébe. A KISZ egy korábbi akciója alapján megyénk fia­talsága 2500 tonna vas- és fémhulladékot gyűjtött és adott át továbbfeldolgozásra. Fiataljaink az idén is dere­kasan helytálltak az egy nap városainkért akciókban — Nyíregyházán a most tartó nagy társadalmi munkában is minden hét végén nagy számban vesznek részt a fia­talok. Más természetű, de az ifjúság állásfoglalását jól fe­jezik ki az alapszervezetek chilei szolidaritási megmoz­dulásai: 10 ezer fiatal emel­te fel szavát a Chilében ural­kodó terror ellen. — Eddig elsősorban az eredményekről készítet­tünk összegezést. Milyen gondok, tervek foglalkoz­tatják a KISZ-vezetőket? — Az eredményekhez kap­csolódnak a gondok is, hiszen a csak mai eredményekkel holnap nem számolhatunk el. De van egy terület, amiről eddig nem esett szó, és sze­retnék kiemelni. Ez pedig a pályakezdők helyzete. Sze­retnénk lerövidíteni azt az időt, amíg az első munka­helyre kerülő fiatal beillesz­kedik, a kollektíva teljes ér­tékű tagjává válik. Minden ifjúkommunistát kérünk, hogy munkahelyén segítse a fiatalabbakat^ Néha egyetlen gesztusról, egy tapasztalat át­adásáról van csak szó. Külö­nösen fontos a szakmunkás- tanulók segítése. Tehessék magukévá mielőbb a már ki­alakult munkáshagyományo­kat — ezért mi, idősebb KISZ-esek sokat tehetünk. Ugyanakkor szükség van ar- í'a is, hogy az ifjúsági szö­vetségbe került ifjúkommu­nistákat is mindenki segítse. Lehet ez egy könyv, baráti beszélgetés, információadás, vitába bekapcsolódás — tulaj­donképpen egyszerű dolgok, de az indulás hónapjaiban nagyon sokat számítanak. Ott is szeretnénk lecsökkenteni azt az időt, amit a beillesz­kedéssel töltenek el. — Természetesen távolabbi terveink is vannak. Szá­munkra, mai KlSZ-fiatalok- nak a párt XI. kongresszu­sán elfogadott határozat és programnyilatkozat nagyon sokat ad, hiszen 10—15 év múlva a megvalósítók derék­hadát képezzük. Erre is fej akarjuk készíteni fiataljain­kat, a közös munkából mi is kivesszük részünket. Ugyan­akkor számolunk azzal is, hogy négy és fél éve volt a KISZ legutóbbi kongresszusa, s fel kell készülni az újabb számvetésre, újabb felada­tokra — mondta befejezésül Vass János. Marik Sándor Egy KISZ-szervezet akkor működik igazán jól, ha nem­csak a rábízott feladatokat látja el maradéktalanul, ha­nem elsősorban a tagok ön­álló kezdeményezőkészsége érvényesül. S ez a készség mindenkiben megvan, hiszen nincs olyan ember, aki ne szeretne valamivel többet foglalkozni, mindenkinek van valami hobbyja. A Kisváfdai Szeszipari Vállalatnál is sokat jelent a fiatalok aktivitása. Jó hely­zetben vannak, dolgozóik 40 százaléka fiatal. A munka nagyfokú szervezettsége, a termelés elsődlegesen már kialakította bennük a fegye­lem. az összetartozás, a kol­lektivizmus érzését. Vértessy Géza, a pártszervezet titkára elismerően beszél róluk: — Szerencsésen alakult most a gárda a saját terüle­tén — akár KISZ-tag, akár nem — szinte mindannyian becsülettel helytállnak, önál­lóak, a KISZ-eseknek mindig sok- ötlet van a tarsolyában. A fiatalok kezdeményezték Tóth Zoltán, a KlSZ-alap- szervezet kultúr- és termelési felelőse. Nem véletlen ez a párosítás: — Nagyon fontosnak tart­juk, hogy a termelési munka ugyanolyan fontos szerepet kapjon a KISZ-szervezet te­vékenységében, mint a kultu­rális, sport- és egyéb rendez­vényén. Akcióprogramunk egyik leglényegesebb pontja a politikai oktatás. Minden KISZ-tag részt vesz valame­lyik politikai rendezvényün­kön. így a felvonulásokra, koszorúzásokra, különböző szellemi versenyekre sokan eljönnek. Csipke Gyula agitációs és propagandatitkár a társadal­mi munkák szervezéséről be­szél. — Az üzem szervezettségé­ből következik, hogy fiatal­jainkat könnyű „elérni”, egy területen dolgoznak és így a közösségi szellem is jobban él mindenkiben. Minden hó­napban végzünk egy nap társadalmi munkát, kommu­nista műszakot is gyakran szervezünk. Aminek örülünk, különösebben nem kell agi­tálni senkit sem — mondja az agit-prop. titkár. A fiatalok több féle szak­mai továbbképzésen, politikai oktatáson vehetnek részt. So­kan járnak a párt szeminá­riumaira, szakszervezeti to­vábbképzésre, polgári védel­mi oktatásra, szakmunkás- képzés is folyik, jó néhányan az általános és középiskolát fejezik be. A vállalat fiataljai kezde­ményezték a kapcsolat felvé­telét a 3-as számú általános iskolával. Ez a kapcsolat ma igen széles körű. Az iskola tanárai a közismereti tantár­gyakat oktatják a párt- és KISZ-szemináriumokon, a KISZ-esek pedig szemléltető­eszközt készítenek a gyerme­keknek, dekorálnak, festenek, javítgatnak az iskolaépüle­ten. Nemrég az úttörők vé­geztek el egy apró, de a vál­lalatnak nagyon fontos kézi műveletet. Az újító házaspár Az öntevékenység, a kez­deményezés egyik legélőbb példája, hogy a fiatalok sok értékes újítást adnak be. 1975-ben például eddig tízen — mind fiatal — adtak be újítást. Ha ebben lehet vala­kit „csúcstartónak” nevezni, úgy Berta Mihály tmk-gép- lakatos annak számítana. Ta­valy hét (!) újításából hatot elfogadtak és alkalmaznak is azóta. Idén januárban is volt egy nagyszerű ötlete, ami a vállalatnak milliós megtaka­rítást jelent. — Megfigyeltem,; hogy , a palackok töltése nem fait olyan hosszú ideig, mint ameddig a gépsoron végig­mennek az üvegek. A régi módon óránként 2000 palac­kot töltöttünk. Most, a töl­tési idő gyorsításával 3500 üveget palackozunk minden órában. Vértessy Géza párttitkár elismeréssel beszél a szerény fiatalemberről. — Ez az újítás az előzetes számítások szerint 1,26 mil­lió forintos megtakarítást je­lent, de lehet, hogy ez a szám még növekszik. Misi most ka­pott az újításáért 15 ezer fo­rintot. A felesége is itt dolgo­zik és már neki is van benn újítása. Misit a legjobb szak­emberek egyikének tartjuk, az importgépek közül már többet összeállított, beszerelt mielőtt a külföldi szakember megérkezett volna ... A kongresszusi küldött Soltész László szakszerve­zeti, ifjúsági felelőst nagy megtiszteltetés érte. Megvá­lasztották a szakszervezeti kongresszus küldöttének: — Nagyon örülök a biza­lomnak és igyekszem majd a rámbízott feladatoknak ele­get tenni. A fiatalok nevelé­se, munkafegyelemre szok­tatása, a szakszervezetekben is a legfontosabb feladatok egyike. Az ÉDOSZ-megyebizottság ifjúsági felelőse készül a kongresszusra. Számbaveszi a munkavédelemtől a politi­kai oktatásig azokat a prob­lémákat, amelyeket fél kell, vetni a tanácskozáson. ‘ Nehéz lenne még mindent felsorolni, amit a Kisvárdai Szeszipari Vállalat fiataljai kezdeményezésükkel elér­tek. Szerepük, tekintélyük abban is megmutatkozik, hogy a vállalat főmérnöke, üzem- és csoportvezetők is sokan fiatalok. Nem az élet­kor, hanem a rátermettség dönt a vezetők kiválasztásá­ban. Tóth Kornélia Klubvezetők klubja A z utóbbi években a fiatalok egyik legkedveltebb szórakozási lehe­tősége a klub. Nyíregyházán és külterületén például negyven ifjúsági klub működik. Vezetői engedélyt a vá­rosi tanács ad, a helyi KISZ-szervezet titkárának javaslata, jóváhagyása is kell hozzá. A klubtitkári funkcióval megbí­zottakra fontos feladat hárul. A városi művelődési központ klub­előadója, Kovács Ferenc az ifiklubveze­tők sokrétű munkájáról, felelősségéről beszélt. — Igen széles körű ismeretekkel és speciális adottságokkal kell rendel­kezniük a klubvezetőknek. Nem mind­egy, hogy 30—50, esetleg 100 fiatal kul­turális és szórakoztató műsorainak ösz- szeállítását kire bízzuk. Az ő tovább­képzésükre szerveztük a klubvezetőit klubját. Itt művelődéselméleti és mű­velődéspolitikai ismereteket szereznek, a vezetéshez elengedhetetlen pedagógiá­val és lélektannal a klubmunka tartalmi és módszertani elemeivel, s a klubve­zetés gyakorlati kérdéseivel is foglal­koznak. Az egységes irányelveket és a tema­tikát még a Népművelési Intézet dol­gozta ki, ma az állami ifjúsági bizott­ság hatáskörébe tartozik a klubok el­lenőrzése. Három éve működik Nyíregyházán a klubvezetők klubja. Idén november vé­gén vizsgát tesznek a klubvezetők és a sikeres vizsga után klubvezetői enge­délyt kapnak. A szakszerűbb, jobb klub­vezetés érdekében mindenkinek rendel­keznie kell ezzel az engedéllyel. Ennek megszervezéséhez viszont járni kellene a tanfolyamra. — A negyven klubvezetőből körülbe­lül húsz állandó résztvevő van a klu­bunkban. így csak ennyien kaphatnak klubvezetői engedélyt. Az állami ifjúsági bizottság határo­zata kimondja: „Valamennyi ifjúsági klub állami felügyeletét — függetlenül annak működtetőjétől — a területi ta­nács vb művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szerve gyakorolja.” yt, rdemes lenne elgondolkodni ezen JH a felügyeleten. Komolyabban kellene venni az üzemi klubve­zetőknek ezt a feladatát. Éppen azért, mert a dolgozó fiatalok kulturált szóra­kozását is hozzáértően kell megszervez­ni. Áz üzemi klubok felszereltsége a legtöbb esetben jóval felülmúlja az is­kolai klubokét. A tárgyi adottságok mellett a szellemi Irányítást is ehhez a szinthez kell mérni. — A havijegy tanácskozás és a sok­féle rendezvény — legközelebb például október 31-én a Váci Mihály szavaló­verseny lesz a város klubtagjainak ré­szére — lehetőséget ad arra, hogy egy­más klubját megismerjük, módszerein­ket, tapasztalatainkat kicseréljük, s ifiklubjaink munkáját tartalmasabbá, gazdagabbá tegyük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents