Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-12 / 240. szám
6 KELET-MAGYARORSZÁG — VASÁRNAPI MELLÉKLET 1975. október 12. KÖNYVSZEMLE NYELVROKONOK KÖZÖTT A magyarság eredetének kutatása, az őshaza, a rokon népek élete évtizedek, sőt évszázadok óta izgatja a szakembereket, de az átlag érdeklődőt is. Ezért tarthat számot a nagy érdeklődésre Radó György „Nyelvrokonok között” című könyve, melyet a Kossuth Könyvkiadó jelentetett meg. A könyv írója izgalmas utazásra hívja olvasóit, amikor a lassan homályba merülő magyar és finnugor történelem nyitott kérdéseire igyekszik választ adni. A szerző figyelmezteti olvasóit, hogy nem a vérrokonságra, hanem a nyelvrokonságra kell gondolni a téma kibontásakor, hisz az az ősnép, amely a közös ősnyelvet beszélte, úgy szétszóródott, annyit keveredett más népekkel az évezredek folyamán, hogy a leszármazás értelmében ősnek, elődnek nem tekinthető. A közös ősnyelvű nép szétszóródott — írja könyvében Radó György, aki a második világháború előtt is járt finn és észt földön, később pedig Szovjet-Észtországban, Szovjet-Mariföldön és Finnországban, így régi élményeket tudott szembesíteni újakkal. Radó György a színes, irodalmi útirajz eszközeivel élményeinek, találkozásainak megírására vállalkozott, hogy megossza régebbi és újabb felfedezéseinek örömét, eredményeit. A „Táguló horizont” című fejezetben azt írja: „Ha a leszármazási kapcsolat régen megszakadt is, feloldódott, ha a közös szókincs az évezredek során egy-két gyökre olvadt is — a nyelvek rokon logikája a gondolkodásnak rejtélyes belső összefüggéseiben él.” „Él és hat ez a varázserő, a relativitáselmélet, a magfizika, a computerek világában is érvényesül a szó, a nyelvlogika titokzatos ereje...” Munkásnevelés — munkásképzés pápai Béla könyve, „Munkásnevelés — I munkásképzés” nem kevesebbre vállalkozik, mint arra, hogy bemutassa, elemezze a munkásnevelés, -képzés, továbbképzés célját, feladatait, a munkáspolitikából eredő sajátosságait. Tények, adatok, elemzések segítségével feltárja a szakmunkásnevelés pedagógiájának legfőbb elemeit, módszereit és eszközeit, mérlegre téve a jövő lehetőségeit és a fontosabb teendőket is. Azok munkájához igyekszik elsősorban ismereteket, ajánlásokat, problémafelvetéseket és a további teendőkhöz segítséget nyújtani, akik nemcsak ma szolgálják odaadással a munkásnevelés ügyét, hanem akiktől a jövőben is várható, hogy a meglévőkre alapozva tovább munkálkodnak. A napi gyakorlat, a tapasztalat, a szükséglet, egyszer s mind az elmélet és a tudományos vizsgálódások oldaláról is megközelíti témáját a szerző, hangsúlyozza egyebek mellett a vállalatok, munkahelyek kiemelkedő szerepét. A könyv a szakmunkásképzés érvényben lévő jogszabályainak jegyzékét és a szakmák országos jegyzékét is tartalmazza. A könyv a Kossuth Könyvkiadó gondozásában jelent meg. P. G. Egy megyei kiadványsorozat megújításáról Szerény köntösben jelent meg a napokban a Jósa András megyei Múzeum legfrissebb kiadványa, amely a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács művelődésügyi osztálya által 1963-tól folyamatosan meghirdetett országos néprajzi és gyűjtőpályázat legjobb pályamunkáinak közreadását tűzte ki a korábban megkezdett t~ más jellegű — sorozat új céljául. Mindenképpen egyet lehet érteni a szerkesztő (dr. Németh Péter megyei múzeumigazgató) előszavával, mely szerint ,„. .Ez ideig hatalmas és igen értékes anyag gyűlt össze... köz- művelődési életünkre, a honismereti mozgalomra nézve igen hasznos lenne, ha ezt az anyagot hozzáférhetővé tennénk. A kitűnő pályamunkák publikálása a pályázók, honismereti kutatók munkájának újabb elismerését jelenti...” Az 1958-ban kezdett megyei múzeumi kiadványsorozatnak a fentebb jelzett koncepció jegyében megjelent 5. füzete hat, megyei néprajzi jellegű, tanulmánynak is beillő pályamunkát ad közre, dr. Erdész Sándor és dr. Farkas József értő-szerető „bábáskodásával”. A kis (alig több mint 8 A/5-ös ív) terjedelmű könyvben 6 pályamunka-tanulmány olvasható. Természetesen egyenetlen színvonalúak, azonban néhány általános következtetés levonására mindenképpen alkalmasak. Először is megnyugtató a tanulmányok általánosan jó színvonala. Ez főképpen a szerzők (Balogh Károly, Olasz Károly, Bállá Gedeon, Varga László, Szép László, Bodnár Bálint) szakmai-néprajzi felkészültségét, tárgy- és ügyszeretetét dicséri, s a közreadó szerkesztők biztos értékítéletét. Mindez azonban nem menthet föl bennünket néhány észrevétel megtételétől. A legfontosabbnak véljük ezek közül azt, hogy a szűkebb néprajzi ismeretköröket feldolgozó tanulmányok nem véletlenül a könyv legjobb írásai. (Balogh László: A szilva termesztése és földolgozása Szamosszeg községben, Varga László: A parasztudvar és építményei.) Ez arra figyelmeztet, hogy a pályázati témákat célszerűbb egy-egy szűkebb kérdéskörbe vonni, mert aki sokat markol, itt is kevesebbet fog és nehezebben tudja elrendezni anyagát. (Orosz Károly: Népi gazdálkodás és táplálkozás, szavak, szólások DomD- rádon.) A közölt pályamunkák — sajnos — nem adnak irodalomjegyzéket, ami annál is inkább hiányzik, mert az írások mindegyike élvezetes, figyelemkeltő olvasmány, s az egyes témák iránt bővebben érdeklődők így nem kaphatnak további útbaigazítást. Bodnár Bálint legendameséinek a forrásmegjelölése is hiányzik. Egy-két pályamunkát talán jobban lehetett volna tömöríteni. Ezek azonban nem homályosíthatják el a könyv alapvető érdemét: a lassan-lassan feledésbe merülő, nem kevés tanulsággal szolgáló népi kultúra, szokás- és munkarend megörökítését, megmentését a feledéstől. Külön örömünkre lehet, hogy a tanulmányok többsége a hajdani népi termelési kultúra tárgyköreiben gazdagítja a megye néprajzi irodalmát. A gyűjtők, feldolgozók lelkes, áldozatos és nem utolsósorban hozzáértő munkája minden elismerést megérdemel. A kötetben — az említettek mellett — szerepel még Bállá Gedeon írása a dombrádi füzesről, Varga László a nagydobosi parasztudvarról közölt tanulmányt, Szép László Nyírvasvári földrajzi neveit örökítette meg. Érdeklődéssel várjuk a Jósa András Múzeum sikeresen megújított kiadványsorozatának következő kötetét, amelyben — mint a mostaninak az előszavában olvasható — a helytörténeti pályamunkákat jelentetik meg. Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmár- ban. I. Néprajz. (A Jósa András Múzeum kiadványai. 5.) Nyíregyháza, 1975. 132 1. Soksz. Merkovszky Pál Helye: a tanárképző főiskola UNESCO Dokumentációs Központ Nyíregyházán Nyíregyházán, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola épületében működik a magyar asszociált iskolák és klubok UNESCO Dokumentációs Központja. Az 1971-ben létrehozott központ szerteágazó és sokrétű munkáját az UNESCO fő céljai — a nemzetközi megértésre, békére és együttműködésre nevelés — jegyében folytatja. Magyarországon 26 középiskola és a Bessenyei György Tanárképző Főiskola képezik azt az úgynevezett asszociált iskolai hálózatot, melyben a fenti célok végrehajtására különös gondot fordítanak az oktató-nevelő munka folyamán. A nyíregyházi UNESCO Dokumentációs Központ kiadványokat is szerkeszt. Fő tájékoztatási fóruma a Körlevél, mely évente hatszor jelenik meg. Havonta készítenek folyóiratszemlét, melyben az UNESCO folyóiratainak legérdekesebb cikkeire hívják fel a figyelmet. Ezt a cikkbibliográfiát azután minisztériumokba, országos jelentőségű könyvtárakba, központi sajtóorgánumokba és az asszociált iskoláknak küldik el. A Magyar UNESCO Bizottság küszöbönálló feladata az október 15. és 18. között zajló országos konferencia megrendezése Sopronban. A konferencia résztvevői áttekintik majd az elmúlt két évben végzett munkát és kijelölik a következő időszak feladatait. Ezen a nyíregyháziak is tevékenyen vesznek részt. György Péter KISPLASZTIKÁK ÖT VILÁGRÉSZBŐL M. GUGULIÁXU: „Piéta” (Románia) A Képzőművészeti Világhét központi eseményeként nyílt meg a budapesti Műcsarnokban a III. Nemzetközi Kisplasztikái Biennálé. A kiállításon (november közepéig) huszonnyolc európai és tengeren túli ország száz alkotójának több mint ötszáz művével ismerkedhetnek a tárlatlátogatók. Képeinkét a biennálé díjazott művei közül válogattuk. N. VL,AVIANOS: „Madár” (Brazília) K. VASEV: „Emberpár” (Bulgária) B. CHROMY: „Piéta” (Lengyelország) E. CARDON: „Vád” (Belgium) R. MURIEDAS: „Három nővér” (Spanyolország)