Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-10 / 238. szám
kelet-magyarorszag 1975. október 10. 2 Mi a véleménye a borravalóról ? AZ ÖREG HÁZ Az idén a Hajdú-Bihar megyei Berettyóújfaluban került sor a hagyományos őszi megyei könyvhetek országos megnyitójára. E jelentős kulturális esemény keretében (október 5-től 26-ig) a szövetkezeti könyvterjesztés azon igyekszik, hogy az országban minél több új olvasót toborozzon, minél több könyvet juttasson el azokhoz, akik a nyári nagy mezőgazdasági munkák idején kevésbé érnek rá az olvasásra. Az őszi megyei könyvhetek idejére esik a politikai könyvnapok és a műszaki könyvhét megrendezése • is. Nyilvánvaló tehát, hogy a könyvterjesztés nem szorítkozhat csupán a szépirodalmi művek ajánlására, hanem fel kell hívni a figyelmet az ismeretterjesztő irodalom, közötte a politikai és ä műszaki irodalom fontosságára is. A fogyasztási szövetkezetek mindig is nagy gondot fordítottak arra, hogy a vidéken élő embereket olvasnivalóval ellássák. A negyedik ötéves terv időszakában közéi háromezer községben, városban több mint 700 millió forint értékű könyvet adtak el. Ezzel a tevékenységükkel mintegy négy és fél millió ember kulturált könyvellátásához nyújtottak segítséget. Nyilvánvaló, hogy a megyei könyvhetek sikere két alapvető fontosságú tényezőtől függ. Az egyik az, hogy legyen mit kínálni, legyenek kaphatók friss, érdekes, tartalmas olvasmányok. Az idei könyvtermés — akár a közelmúlt napokban meg1 jelent könyvekre is gondolhatunk — gazdag, van miből választani. A másik dolog a hatásos propaganda és a körültekintő szervezés. Ennek már jó hagyományai vannak. A szövetkezeti könyvterjesztők mellett bekapcsolódnak a könyvhetek megszervezésébe a Hazafias Népfront bizottságai, a Tudományos Is* kis szatmári cselédház felett eljárt az idő. Nem so- k ig bírja már tar- taxii magát. Kúpos tetőzete még délcegen emelkedik a magasba, de szarufáit már kikezdte az idő vasfoga — panaszkodik is a tulajdonos, özv. Borbély Balázsné, aki több mint nyolcvan l évet az öreg házzal együtt töltött, — hogy beázik a tető. Kölcsey István cselédháza volt, szabad kéményében valamikor nagyon sok sonkát és szalonnát füstöltek az uraság számára, kemencéje ontotta a jó házi- kenyeret. A kis ház az egyik legszebb népi építészetünk Szatmárban, ezért is döntöttek úgy az illetékesek, hogy megmentik az utókor számára a szat- márcsekei házat. Az idős tulajdonos eladta a megyei múzeumnak, de kívánsága, hogy őt még innen kísérjék utolsó útjára. ' Zsófi néni szabad idejében regényt olvas. Muskátli az ablakban. (Elek Emil képriportja) meretterjesztő Társulat szervezetei, a KISZ-szervezetek és az úttörőcsapatok is. Országszerte ünnepélyes megnyitókat rendeznek, íróolvasó találkozókra, irodalmi estekre hívják meg az érdeklődőket. Sajátossága az idei eseménysorozatnak, hogy a nők nemzetközi évében kerül megrendezésre. Ez a tény alkalmat ad arra, hogy a könyvhetek szervezői külön gondoljanak a női olvasótáborra. Éppen ezért kell törekedni arra, hogy a vidéken élő nők életének is szerveshasznos része legyen a rendszeres olvasás. A könyvhetek rendezése elsősorban új paraszti olvasórétegek kialakítását, megnyerését célozza. Az esemény azonban jó alkalom arra, hogy a fogyasztási szövetkezetek a vidéki ipari munkásság között is minél több új olvasót toborozzanak, az olvasás szeretetére és hasznára irányítsák a figyelmet. M. I. érleli. A százötven éves ház. A diófa gyümölcsét az őszi nap A megyei tanács évi költségvetése 2 milliárd forint. Nemrég jelent meg egy kimutatás arról, hogy körülbelül ugyanilyen összegű borravaló talált gazdát egy év alatt hazánkban. Egész sor olyan foglalkozási ág van, ahol ma mór szinte „szégyen” nem honorálni a fáradozást. A pincér, fodrász, benzinkútkezelő, postás, kéményseprő, szállodai portás és még sorolhatnánk a szakmákat, ahol a legtöbb a „hálapénz”. Egy pincért, egy fodrászt, és egy benzinkútkezelőt kérdeztünk meg Nyíregyházán, mi a véleménye a borravalóról. — Milyen érzés volt először borravalót kapni? Szakács Pál pincér: — Nem volt rossz, mindig is felszolgáló akartam lenni. Fogarasi Gábor férfifodrász: — Először restelltem, kellemetlen, kicsit megalázó volt. Ma már megszoktam. Haraszti Mihály bcnzinkút- kezelö-csoportvezető: — Először kicsit visszataszító, meglepő volt. — Barátjától, jó ismerősétől fogad-e el borravalót? Szakács Pál: — Sohasem. Ez erkölcsi kérdés és az anyagi érdek előtt áll. Fogarasi Gábor: — Elfogadom tőlük is, nem feszélyez. A barát, ismerős igyekszik még „gavallérabb” lenni. ■ Haraszti Mihály: — Igen, merj közösen osztjuk el.,a borraválót a munkatársakkal. Ha nem fogadnám el, őket rövidíteném meg. — Mennyi az alap- és átlagfizetése? Szakács Pál: — Az alap 700 forint, átlagosan 2310 forintot keresek. Fogarasi Gábor: — Nálunk elvileg nincs fizetés; forgalom után kapunk csak pénzt. 2700 forint körüli a keresetem. Haraszti Mihály: — Áz alapbérünk 1050 forint, a forgalom után jutalékkal körülbelül 1600 forint a fizetésem. — Átlagosan mennyi borravalót kap havonta? Szakács Pál: ♦ — Ne haragudjon, erre nem válaszolok. Fogarasi Gábor: — Körülbelül 500 forintot. Haraszti Mihály: — Ezt soha senkinek nem mondom meg. — Mit szólna hozzá, ha eltörölnék a borravalót? Szakács Pál: — Megérezné a zsebünk. Fogarasi Gábor: —1 Ha nem lenne, nagyon hiányozna. Szinte már hozzászámítjuk a fizetéshez. Haraszti Mihály: — Soha senki nem törölheti el, mert ha valaki akar adni, úgyis ad. — Jelent-e megkülönböztetett bánásmódot á vendégnek, ha ad borravalót? Szakács Pál: — Egyformán kiszolgálunk mindenkit. Fogarasi Gábor: — Soha nem tudjuk, ki fog adni. Még a törzsvendégek közt is van olyan, akitől soha nem kapunk borravalót. Ugyanazt a szolgáltatást adjuk minden vendégnek. Haraszti Mihály: — Talán még udvariasabbak vagyunk ahhoz, aki rendszeresen visszajön hozzánk, de más előnyt nem élvezhet. Például a sorban neki is várnia kell. — Mindig jogosnak érzi a borravalót? Szakács Pál: — Megdolgozunk érte. Ha kevesebbet kapunk, érezzük, hogy miért volt. Előfordul, hogy méltánytalannak érzem, ha túl magas az összeg. Fogarasi Gábor: — Nem kérjük soha, ha adják, elfogadjuk. Haraszti Mihály: — Ha adják, bizonyára elégedettek a munkánkkal és akkor „jogos”. — Tulajdonképpen mit jelképez a borravaló? Szakács Pál:. —■, A munkát, a fáradságot köszönik meg ezzel. Fogarasi Gábor: — Bizonyos elismerés ez a -vendég részéről. Haraszti Mihály: — Munkánk eredménye. A legtöbb szakmában a végzett munka után járó bér jelenti a fizetést. Sok foglalkozási ágban nem. Érdemes, ezen elgondolkodni... Tóth Kornélia Őszi megyei könyvhetek o Gyanakodva nézik a vasparipát, amikor elhalad mellettük. De amikor áll, jámbor gőggel elfordulnak tőle. (Elek Emil felvétele) ÉLETET MENTETT Az életét tette kockára egy hónappal ezelőtt Harsányi Béla kisvárdai pedagógus, hogy ezáltal életeket mentsen meg. A Vári Emil utca 1. szám alatt lakó fizikatanár szeptember 9-én hajnalban riadt kiáltozásra futott ki az utcára. Egyik közeli szomszédja felől hallatszott — amint odaért, ijesztő látvány tárult a szeme elé. A konyhában nagy lánggal égett a gázpalack nyaka. A tulajdonos ugyanis begyújtotta a gáztűzhelyt — a palack szivárgó elzárószelepén kiömlő pro- pán-butángáz azonban belobbant. Harsányi Béla azonnal felismerte a helyzet veszélyességét. Nem bajlódott a tűz oltásával, hanem villámgyorsan elmetszette a tűzhellyel összekötő tömlőt, s a lobogó palackot kicipelte az udvarra. Az odasereglett embereket határozott intézkedéssel kiküldte az udvarról — tudta, hogy'mi következik. A gázpalack egy perc múlva felrobbant. Harsányi Béla gyors beavatkozásával megakadályozta, hogy az égő palack a konyhában robbanjon fel — esetleg emberéleteket követelve vagy nagy anyagi kárt okozva. Ugyanakkor másodperceken múlott, hogy nem a kezei között következett be a robbanás... A higgadtan, határozottan viselkedő pedagógust október 3-án a megyei tűzoltóparancsnok dicséretben és pénzjutalomban részesítette. (t)