Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-31 / 256. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. október 31. Takarékos életmód IMMÁR ÖTVENEGY ÉVE, hogy világszerte megemlékeznek a világtakarékosság napjáról, melyet Milánóban 1924-ben határoztak el a világ takarékpénztárai. Ez a nap minden év október utolsó munkanapja. Hazánkban tizenegy éve emlékezünk meg a takarékosság napjáról. A dolgozó emberek világszerte kemény munkával állítják elő azokat a szellemi és anyagi javakat, melyek jelenünket és jövőnket szolgálják. Az előállított javakkal pedig jól kell gazdálkodnunk, felhasználásukat jól kell megtervezni, hogy jövőnk gondtalanabb legyen, mint jelenünk. Nem elég csak jól dolgoznunk, a jó munka tartozéka a gondos, takarékos élet. Olyan alapot kell teremteni a mában, amiből a holnapot építjük. A takarékosságra nevelést gyermekkorban kell megkezdeni. Tudja és érezze a gyermek, hogy a meleg családi otthonok a szülők becsületes munkájának és takarékos életének az eredményei. Az elmúlt 30 szabad évben szorgalmas munkával, tervszerű gazdálkodással megteremtettük a fejlett szocialista társadalom építésének anyagi bázisát. A XI. KONGRESSZUS határozata kimondja; „Átfogó takarékosságra van szükség a népgazdaság minden területén. Az ésszerű takarékosság váljék közüggyé társadalmunkban.” Ez azt jelenti, hogy ésszerűbben és takarékosabban használjuk fel az előállított javakat. A meghirdetett takarékossági mozgalom ma már országos méretű. Sok szép követésre méltó példa van, de sok tennivaló akad még a társadalmi termelésben, a családban, az egyén munkájában, gazdálkodásában egyaránt. Ez a mozgalom több, mint egyszerűen forintokban kifejezhető takarékosság. Arról van szó, hogy minden magyar állampolgár a munkahelyén és otthon meggon- doltabban gazdálkodjék anyagi lehetőségeinkkel, mert ezzel azon túl, hogy saját magának is takarékoskodik, részt vesz egész társadalmunk, szocialista hazánk gyarapításában. Az 1975. évi világtakarékossági nap jó alkalom arra, hogy a párt és a kormány által meghirdetett általános takarékossági feladatokhoz kapcsolódva számot adjunk a lakosság pénzbeni takarékosságáról. Számos adat bizonyítja, hogy az országos és megyei eredmények kedvezőek. MEGYÉNK LAKOSSÁGÁNAK betétállománya jelenleg 2 milliárd 697 millió forint. 1975. év első háromnegyedében 239 millió forinttal nőtt a megtakarítás összege. Az egy főre eső takarékbetét 4750 forint. Örömmel közölhetjük, hogy megyénk általános- iskolai tanulói az elmúlt tanévben 13 millió 517 ezer forintért vásároltak takarékbélyeget, de népszerű az ifjúsági takarékbetét is, mellyel 13 469 fiatal rendelkezik. A TAKARÉKBETÉTEKBEN ELHELYEZETT lakossági megtakarítások összefüggésben vannak a kormány hitelpolitikai elvével. A lakásfejlesztési célok úgy válhatnak valóra, ha az állami erőforrások mellett az egyén is részt vállal belőle. E tekintetben a megtakarított pénz a saját anyagi erő megteremtését képezi, egyben hitelnyújtás feltételeit is jelenti. Várható, hogy a jövőben a takarékos életmód, a tervszerű gazdálkodás, a fegyelmezettség megyénkben is még inkább közüggyé válik, hogy ez így legyen, népfrontmozgalmunk is dolgozni fog érte. Gulyás Emilné dr. HNF megyei titkár PEDÁGÓGUSGONDOK Az iskolai órák védelmében Sok az értekezés — Rendezvények és helyettesítés — Annyi az iskolán kívüli elfoglaltságom, hogy alig emlékszem a gyermekek arcára. Egy héten belül öt tanácskozáson kellett részt vennem, mint tiszteletdíjas művelődésiotthon-vezető, honvédelmi felelős, népfrontaktíva, hogy tovább ne is soroljam... — Egy hét alatt a huszonöt tagú tantestületből legalább négy-öt nevelőt kell mentesíteni, hosszabb rövidebb időre a tanítás alól, mert hívják őket tanfolyamra, megbeszélésre, továbbképzésre, különböző rendezvényekre... A két vélemény kétségtelenül túlzó, nem minden iskolára vonatkozik és nem mindennapra, hétre. De a probléma jogosságát a megyei tanács művelődési osztálya is elismerte, s lépéseket tett és tesz a tanítási óra védelmében. A tantervben előírt követelményeket teljesíteni kell tanárnak, diáknak, s ezt csonka órákkal, beugró helyettesítőkkel nem lehet megoldani. A megyei oktatási szervek ragaszkodnak ahhoz, hogy csak az éves munka tervükben szereplő rendezvényeken vegyenek részt a pedagógusok, s a minimumra csökkenjenek az ötletszerű, a pedagógusokat készhelyzet elé állító legkülönbözőbb rendezvények. Nem arról van szó, hogy az iskolák nevelőit el kívánják szigetelni minden olyan eseménytől, amely kívül esik az oktatási épületen. A nevelŐK valamennyi társadalmi és tömegszervezet munkájában részt vesznek, népfront és szakszervezeti tisztségviselők, MHSZ-aktívák, tanácstagok, lakóbizottsági vezetők. Több százan tiszteletdíjas népművelők, művelődési otthonok, klubok, szakkörök, énekkarok stb. irányítói. Elkerülhetetlen, hogy ilyen minőségükben is részt vegyenek a legkülönbözőbb rendezvényeken, kulturális és sporteseményeken stb. MindEgymilliárdon felül termelnek megyénk ipari szövetkezetei A KISZÖV elnöksége október 30-i ülésén megtárgyalták a szövetkezetekben dolgozó fiatalok helyzetét, tájékoztatás hangzott el a szakmunkásképzésről, a képzési alap felhasználásáról, és értékelték a harmadik negyedévi teljesítéseket. A megye 43 ipari szövetkezetében a harminc éven aluliak száma 6276, a teljes létszám 53 százaléka. Ezért is fontos, hogy a vezetők egyre több intézkedéssel könnyítsék a fiatalok beilleszkedését a szövetkezetek életébe, segítsék továbbtanulásukat, javítsák a munka- és szociális körülményeket. A szakmunkásképzésre a jövőben nagyobb gondot kell fordítani. Bár nőtt az iskolai tanműhelyek száma, a gyakorlati képzést az elsősöknek mindössze 15 százaléka kapja ezekben a műhelyekben. Problémát okoz a felszerelés és a szerszámellátás. Egyes helyeken olyan gépeken oktatnak, amelyek már elavultak, és a pontos munkára sem alkalmasak. Javítani kell a szociális körülményeket, csak így érhető el, hogy a tanulók többsége a szövetkezetben maradjon a szakvizsga után. Az ipari szövetkezetek szakmunkásképzési alapja 2 millió 566 ezer forint, melyet a tanműhelyek korszerűsítésére, egyéb oktatási célokra, ösztöndíjakra fordítják. Az elnökségi ülésen értékelték a harmadik negyedévi munkát. A szövetkezetek 1 milliárd 141 millió 414 ezer forintos termelést valósítottak meg eddig, amely 26,5 százalékkal több a múlt év hasonló időszakához képest. 1844. augusztus 28-tól a párizsi Journal de Debats folytatásokban közli Dumas „Monte Cristo grófja” című regényét. A siker már az első hetekben óriási, az izgalmas, cselekményekben bővelkedő történet ma is lenyűgözi az olvasót, aki talán felteszi a kérdést: élő személyről mintázta-e Dumas Edmond Dantést? Habár a történetet magát sokban megváltoztatta, a cselekmény alapja egy korabeli bűntény rendőrségi dossziéja, íme, mit tartalmaztak a benne lévő iratok. 1807. Napóleon terjeszkedési ambíciói sok terhet rónak a tömegekre, ezért az összeesküvések számára kedvező a helyzet. A rendőrség lesben áll, s elég egy feljelentés, a puszta gyanú a letartóztatásra. Párizs. A vásárcsarnokok negyede. Egy fiatal cipész, Picaud, alig várja, hogy elvehes- se feleségül Margueritet, akinek a hozománya sem megvetendő. De egy feljelentés alapján letartóztatják. A valószínűleg alaptalan feljelentés szerzői: Mathieu Loupian kocsmáros és két barátja, Solari és Chaubard. Nyolc év múlva: Loupian ekkor már Marguerita férje, az üzlet jól megy. Picaud állítólag meghalt. És egy szép napon megkezdődik a szerencsétlenségek sorozata. A kocsmárosnak első házasságából két gyermeke volt. Az egyik, Thérese, terhes marad egy börtöntölteléktől, aki az esküvő után olajra lép. Thérese és mostohaanyja, hogy a szomszédok pletykáitól megszabaduljanak, falura költöznek, ahol Marguerite-nak kis birtoka van. Loupian egy vasárnap este, amikor a faluból hazatér, kocsmájának csak a romjait találja, mindene odaégett. A szomszédok szerint kilenc gócból indult a tűzvész, tehát valaki felgyújtotta a házat. Mivel az épület nem az övé, a tulajdonos bepereli, s a kocsmárosnak minden pénze elúszik. Eladja felesége tulajdonát, s egy nyomorúságos kocsmát vásárol a Rue Saint Antoine-on. Közben a feljelentők egyike, Chaubard meghal — erőszakos halállal. Ismeretlen tettes leszúrta. Egy este Loupian és Solati pikettet játszanak a kocsmában. Solati gyanútlanul távozik, otthon azonban szörnyű kínok között meghal — megmérgezték. Loupian megijed, hogy őt fogják gyanúsítani a gyilkossággal. De csak az ijedtségénél marad. A temetésen azonban furcsa dolog történik: valaki észreveszi, hogy a koporsón egy papírdarab lóg, rajta csak ennyi olvasható: A második. 1816 szeptembere. Ködös éjszaka, öt 18—19 éves fiatalember egy italüzlet ajtaját feszegeti. Mintha csak értesítették volna, megjelenik a rendőrség Négyen elmenekülnek, az ötödiket elcsípik: Neve: Eugene Loupian, a kocsmáros fia. A motozáskor ezüst evőeszközök és két aranymedál kerül ki a zsebéből. Eugene azt sem tudja, hogy ott vannak, azt még kevésbé, hogyan kerültek oda. Húsz év kényszermunkára ítélik. Mindez a véletlen műve lenne? 1816 tele. Mathieu Loupian a Tuile- ries palota körül sétálgat. Leszáll az est. Egyszerre csak pelerinbe burkolt, álarcos alak bukkan eléje. Picaud, a feljelentett, és halottnak hitt vetélytárs, aki a vak bosszúállás eszköze lett, azt hívén, hogy az igazságszolgáltatás fölé emelkedhet. Loupiant Párizs központjában meggyilkolva találják. Ekkor színre lép a tragédia egy újabb szereplője, Antonie Allut, aki 1807-ben sejtette a feljelentés szerzőit, és az okokat, de gyávaságból hallgatott, ö árulta el Picaud-nak, kiknek köszönheti tönkretett életét. Jutalomként Picaud egy gyémántot ajándékoz neki. Allut el akarta adni a drágakövet, de kapzsiságból megöli az ékszerészt, elmenekül az országból, majd visszatér. Tudja, hogy Picaud-nak egy haldokló rab elárulta kincsei rejtekhelyét, ezekből akar részesülni. Elfogja Picaud-t, és egy pincébe zárja. Vaspánttal a falhoz köti áldozatát, megkínozza és megöli — eredménytelenül. Befalazza a pince bejáratát és Angliába menekül. Húsz év múlva: Allut érzi, hogy halála perce közel. Papot hivat, akinek elmeséli az egész véres történetet. Az abbé mindent papírra vet, a haldokló pedig minden oldalt aláír. A pap elküldi a vallomást a párizsi rendőrfőnöknek. A helyszíni szemle igazolta a haldokló szavait. A befalazott pincében megtalálták a falhoz láncolt csontvázat. A dosszié adatai néhány év múlva belekerülnek a régi iratok szerelmesének, Jacques Peuchet irattárosnak a könyvébe. Innen halászta ki a témát Dumas, s felhasználta a „Monte Cristo grófja” megírásához. L. Zs. ezek nevelői értéke nagy, gazdagítja a pedagógusokat, életközelséget jelent, a köz- életiséget táplálja. De a mértéktartás szükséges, hisz a pedagógustól a társadalom elsősorban azt várja, hogy megtanítsa a fiatalokat a tantervi követelményekre, teljes tudásával fáradozzon a szocialista emberré nevelésükön. Ezek fő szintere továbbra is a tanítási óra... De a gyermekeket is elvonják olykor a különböző rendezvények, énekkari fellépések, sportbemutatók, és mások, a tanítási órától. Márpedig három-négy óráról hiányozni nem jó dolog, még a kiváló tanulóknak sem, szinte behozhatatlanok az elmulasztott órák. A tanulók egy iskolai évben 199 napot töltenek az iskolában, ennyi idő nélkülözhetetlenül szükséges a magas tantervi követelmények teljesítéséhez. A megyében az általános iskolai tanulóknál egy gyermekre 33 óra hiányzás esik egy évben. Nincs ok arra, hogy vészharangot kongassunk, az is kólák vezetői és a tanácsok művelődési osztályai felelősséggel munkálkodnak azon, hogy megvédjék a tanítási óra „szentségét”. Nem rosz- szabb a helyzet, mint az előző években, mégsem árt alaposan végiggondolni, a tanulók és a tanárok, tanítók oldaláról is, mikor indokolt elvonni őket az iskolai mun kától. Ellenkező esetben arra kényszeríthetjük a tanárt, a diákot egyaránt, hogy állandó versenyfutásban legyen az idővel és megküzdjön az érzéssel, hogy nem tudja utolérni önmagát... Páll Géza Fűrészelt sonka A sonkaszeletelőgépet már régen feltalálták, és ha gyermekkori emlékeim nem csalnak, már jóval a háború előtt sikerrel alkalmazták több helyen. A gép tehát „fel van találva” — csak éppen az alkalmazásával vannak bajok. Nyíregyházán ugyanis cgy-két üzletet leszámítva nem is található. Ezeken a helyeken kézzel „fűrészelik” a sonkát. felvágottat; Hogy a szeletek hogyan váltakoznak a fél és két centi között, az kizárólag a szeletelő kezének ügyességétől, vagy éppen lelkiállapotától függ. Hogy mindkettővel lehet valami haj, azt a kétcentire sikerült szeletek nagy száma bizonyítja. A kérdés: miért nincs minden valamirevaló üzletben felvágott- és sonkaszeletelőgép? Ahol van, ott miért nem alkalmazzák? (b) Tárlatlátogatás Tárlatlátogatásokat szerveztek a múzeumi hónap alkalmából az Ököritófülpösi Általános Iskolában a gyerekeknek. A nyolcadikosok a miskolci Hermann Ottó, a hetedikesek és a hatodikosok pedig a sárospataki Rákóczi Múzeum anyagával ismerkedtek a napokban. A honvédelmi szakkör tagjai november 2-án utaznak Nyírbátorba, ahol a Báthori István és a Laktanya Múzeumban tesznek látogatást — írja Kovács Márta tudósítónk. .ZSEBESEK”, KÁRTYÁSOK ÉS n TÖBBIEK A mátészalkai járás biztonságáért A mátészalkai járásban jobb technikai feltételek mellett, hatékonyabbá lett a rendőri munka, kedvezően változott az emberek szemlélete. Ennek köszönhető, hogy a járásban tovább szilárdult a közrend és a köz- biztonság. A helyzet azonban nem teljesen megnyugtató, ezért a rendőrök tovább javítják megelőző munkájukat, hogy a becsületes emberek még nagyobb biztonságban élhessenek és dolgozhassanak. Különösen az állomásokat, a szórakozóhelyeket és a köztereket ellenőrzik gyakran. A jelentősebb akciókat eredményesen segítik a munkásőrök és az önkéntes rendőrök. Főleg a garázdák veszélyeztetik a közrendet és a közbiztonságot, ezért megfékezésükre különös gondot fordítanak, örvendetes, hogy számuk, illetve cselekményük száma csökkent az utóbbi években. A járás területén a rendőrök 1971-ben 49 esetben indítottak eljárást garázdaság miatt. 1973- ban 29, tavaly már „csak” 24 garázdaság ügyét vizsgálták a bűnüldözők. A csökkenés egyik oka az, hogy a járőrök munkája átfogóbb. Idén az első félévben 261 személyt állítottak elő botrányos részegség, vagy valamilyen gyanú miatt. Közülük ötvennégyet detoxikáló állomásra küldtek el. Ezek az emberek — legalábbis aznap — már nem veszélyeztették a közösséget. Az ifjúságvédelmi munkához tartoznak azok az akciók, amelyek a fiatalkorúak szeszes itallal való kiszolgálását ellenőrzik. Ez év első felében 31 esetben indítottak eljárást a rendőrök fiatalkorúak kiszolgálása miatt. Fél év alatt 15 pincért vontak felelősségre azért, mert kiszolgálásuk nyomán a vendégek „lerészegedtek”. Az ital hatása alatt történik a legtöbb verekedés. A hetvenes években a verekedéseket jelző statisztika is javult. A mozgó járőrök megjelenése, szinte állandó jelenléte nagy mértékben visszafojtja az indulatokat. 1971-ben 52 súlyos testi sértést számláltak a járásban, 1973-ban 38-at, tavaly 34-et. Régebben gyakori okozója volt a verekedésnek, a botránynak a tiltott szerencse- játék. Meglepetésszerűen ellenőrzik azokat, akik az „ördög bibliáját” forgatják. Idén az első fél évben 14 embert vontak felelősségre tiltott szerencsejáték miatt. A pénznél említjük a zsebtolvajokat. Mátészalkán több zsebtolvajt tartanak nyilván. Nagyobb részüket állandó rendőri felügyelet alá helyezték. Jelentősebb a csavargók, a közveszélyes munkakerülők száma. A rendőri akciók, ha kis mértékben is, de csökkentik az említett emberek számát. Nem régiben például híre ment, hogy Mátészalkán és Nagyecseden előállították a közveszélyes munkakerülőket, erre Csenger környékén több munkakerülő állást vállalt. í (nábrádi)
