Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-28 / 253. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. október 28. Noteszlapok Narancsital Nem szeretem a romlott gyümölcslevet. Lehet, hogy kényes az ízlésem, de valahogy balsejtelem és ellenérzés fog el, ha egy na- rancsiitalos üvegen október végén azt látom: „Szavatossága lejárt 1975. aug. 30.” Márpedig a Toldi utcai ABC-áruház egyik polcán tucatszámra sorakoznak az ilyen narancsitalok. Helyeslő hümmögés- sei reagáltak a megszólított elárusítok, amikor figyelmeztettem őket a két hónapja lejárt szávatossá- gú üdítő italra, megtekintették a címkét, aztán kész... Az üvegek azóta is ott sárgállnak a polcon. Persze azért bizonyára figyelemmel kísérik ezeket az üzletben: várják, hogy mikor fogy már el... Válasz nélkül „A nagy ötlet" címmel csipkelődő hangnemű kis írás jelent meg ez év tavaszán a Kelet-Magyaror- szágban. Szóvá tette: a nyíregyházi Árpád u. végén található szép kis erdőcs- kében egyes ott lakók konyhakertet létesítettek, hagyma, karalábé, káposzta zöldell a fák alatt — holott nagyszerű pihenőparkot lehetne kialakítani a nyárfák között. A glosz- sza írója aztán várt. Azt a hiú reményt táplálta, hogy valaki, aki illetékes ez ügyben, válaszol az írásra. De válasz nem jött. A szerző elgondolkozott a dolgon. És rájött a nyitjára. Az volt a baj, hogy humorosan írta meg a visz- szásságot. Az Illetékes elolvasta (remélhetőleg), mosolygott rajta egyet (remélhetőleg), aztán elfelejtette. Ez már biztos. Bezzeg, ha dörgedelmes hangon íródik meg. Hogy: naezmártűrhe- tetlen, meg miféledologez... De így?! Nevetséges. Tessék kérem komolyan venni az illetékeseket. Csak nem fognak válaszolni egy komolytalan írásra?!... Tarnavögyi György Új kiállítás Nyíregyházán Á bányász a képzőművészetben Sok látogatóban felötlik a kérdés a vasárnap délelőtt 11 órakor a nyíregyházi Jósa András Múzeumban megnyílt érc- és ásványbányászati kiállításon, vajon mi adta az időszerűségét, hogy a bányászattal nem rendelkező Szabolcs-Szatmár megyében sor került e kettős jellegű tárlat bemutatkozására. A válaszért 30 évvel vissza kell menni, ugyanis Szabolcs megye küldte a fel- szabadulás után az első élelmiszer-szállítmányokat a bányászoknak, később az emberi munkaerő egy jelentős részét is. Erre hivatkozott megnyitó beszédében Czottner Sándor nyugalmazott nehézipari miniszter. Elmondta, hogy a kiállítással a megyével szembeni adósságot is törleszteni akarja a bányászat. A kiállítás a síkvidéki ember számára a kuriózum erejével hat. Két részből áll, ‘az egyik teremben színes, fényképes tablók és ásványminták gyűj - teménye érzékelteti az érc- és ásványbányászat harmincéves fejlődését. A másik teremben hazai és külföldi képzőművészek bányásztémájú alkotásait, kisplasztikáit, festményeit állították ki. EzHolnap avatják az új megyei könyvtárat Október 29-én, délután 4 órakor adják át rendeltetésének a 30 millió forintos beruházással épült új nyíregyházi megyei Móricz Zsig- mond Könyvtárat. A Lenin tér 2. sz. alatti modern, kétszintes épület ünnepélyes avatásán Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mond beszédet. Október 30-án tudományos üléssel folytatódik az ünnepség a megyei könyvtár előadótermében az Országos Széchenyi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központja, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a nyíregyházi Móricz Zsig- mond megyei Könyvtár rendezésében. A GYŐZTESEK. A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglá-J tóipari Szakszervezethez tartpzó dolgozók szocialista brigád-1 jainak megyei vetélkedőjét szombaton rendezték meg a me-| gyei művelődési központban. Az induló 12 brigád közül a 4 döntőbe került csapat között a késő esti órákban dőlt el a sorrend. Első lett a MÉK brigádja, második az OTP, hármaik a Fehérgyarmati ÁFÉSZ, negyedik a Tiszalöki ÁFÉSZ apata. Képünkön: a győztes kollektíva. (Elek Emil felv.) zel a Jósa András Múzeum elsőként tárja a közönség elé a „bányász a képzőművészetben” témájú gyűjteményes anyagot, amelyet az ország több múzeuma, köztük a rudabányai bányászati múzeum adott kölcsön. A november 30-ig látható kiállítás alkalmából 2 ezer forintos díjjal pályázatot hirdettek középiskolásoknak „Mit tanultam a kiállításon az érc- bányászatról” címmel. (p.) Geográfia - magas szinten Gyorsan változó világunkban, amikor az információk nagy része kapcsolatban áll a földrajzzal, az eddiginél is nagyobb jelentőséget kap a tantárgy oktatása és nevelése. Nemcsak a térképen való biztos eligazodás, hanem a földrajzzal kapcsolatos gazdasági összefüggések felismerése is igény és követelmény. Ezt fogalmazták meg hétfőn azon a továbbképzési napon, amelyet a tanárképző főiskolán rendezett meg a földrajz tanszék, a Magyar Földrajzi Társaság és a továbbképzési kabinet. A szocailista országok gazdasági együttműködésének földrajzi vonatkozásairól dr. Antal Zoltán, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem tanszékvezetője, a földrajztudományok kandidátusa. Farkas Edit, az Országos Pedagógiai Intézet adjunktusa az új iskolai munkafüzetek fel- használásának módszertani kérdéseit ismertette, majd az intézet másik munkatársa, Varajti Károly docens Az önálló munka lehetőségei a középiskolában címmel tartott nagy érdeklődéssel fogadott előadást. A továbbképzési nap, melyen a megye földrajztanárai vettek részt, azt bizonyította, hogy e fontos tudomány korszerű oktatása. Tévé, mosógép, porszívó Áram a lakásban NYÍRBÁTOR Szobrok és grafikák A múzeumi és műemléki hónap egyik eseményeként nyílt meg október 1-én a nyírbátori Báthori Múzeumban Kiss Nagy András és Raszler Károly Kossuth-díjas képzőművészek kiállítása. Kiss Nagy András szobrászművész a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán, majd a leningrádi Repin Akadémián végezte tanulmányait. Kétszeres Munkácsy- díjas (1965 és 1970), Érdemes művész (1972). Idén kapott Kos- suth-díjat. Nyírbátorban szobrokat és érméket állított ki. Szobraira a geometrizáló formaalakítás és a pontos fogalmazás jellemző. A figura és a tömeg viszonyának, egyensúlyának keresése több szobrának témája (Kenyérvivő). Elvont formák jelképét sugalló szobrai közül a Nascitas I. művészi erővel telített. Érmein a formák gazdagsága a fölényes mesterségbeli tudással párosul. Az anyag nyelvén játszik az anyaggal, s ez a játék a természet és az ember gazdagságának, sokarcuságának kifejező megvalósítása (Meteorphoses-sor). Raszler Károly az Iparművészeti Főiskola és a Leningrádi Képzőművészeti Akadémia hallgatója volt. Munkácsy-díjas (1955, 1958 és 1960), Érdemes művész (1970). Kossuth-díjat 1975-ben kapott. A Budapesti Képzőművészeti Főiskola tanszékvezető tanára. Most kiállításra került művei mind grafikai alkotások: filctoll: színes filctoll, kőnyomat, rézkarc, hidegtű. Grafikáira a formák burjánzása jellemző, amelyet dinamikus vonalvezetéssel hoz létre. Minden vonalának meghatározott helye van; a természet „rendezett rendetlenségét” tárja fel. Duna-parti tájain a növényzetnek, de elsősorban a fának az élethez való viszonyát vizsgálja (Dunai fűzek, Gyökerek). Római és kubai élményei is ezt a gondolatot regisztrálják útirajzain (Habana, Viguales, Róma, Siracusa). Ezeken a képeken a folt és a vonal ritmusjátékából, valamint a napkorongot jelképező körből építkező rajzok általános értelmet nyernek. Munkáshatalom 1919. című kőnyomatán Bíró Mihály plakátjának munkásfiguráját használja fel, ami a Tanácsköztársaság idején készült. Sajátságos kompozíciója a plakát és a grafika harmonikus összegzését adja. Az elmúlás tragikumáról vall a Trófea és az Apám a ravatalon, a Temetőben és Váci Mihály emlékére készült grafikai sorozatokban. Makacsul, kitartóan vissza-visszatérnek az élet és halál dialektikus ellentétei művein. Következetes tanulmányai egyre meghittebb kapcsolatot teremtenek Raszler és környezete között. A lét mélységeiben a természet és az ember még fel nem tárt viszonyait keresi. A kiállítás október 31-ig tekinthető meg Nyírbátorban, mely novemberben Mátészalkán és Nyíregyházán lesz látható. Tarczy Péter Nem egy fantasztikus regény megpendítette már a témát: mi történne, ha megszűnne az elektromosság a földön. Ha belépve a lakásba hiába kattintgatnánk a villanykapcsolót, ha süket lenne a rádió, tévé, nem működne a porszívó és a mosógép, hallgatna a telefon... Kép, hang, meleg Az elektromos áram lakásunkba életet hoz. Világosságot, képet-hangot, meleget. Könnyíti a munkát, mos, takarít, főz. Szabolcs- Szatmár megyében 1949-ben a lakásoknak mindössze húsz százaléka ismerte a villanyáram előnyeit — csak Nyíregyháza és pár nagyobb község házaiban volt villany. 1975-ben a megye százhetvenezer lakásából mintegy százhatvanezer villamosítva van. A fennmaradásra ki nem jelölt tanyai településeken találunk még petróleumlámpás házakat. Az utóbbi tizenöt évben megyénkben a villannyal ellátott lakások száma több, mint kétszeresére nőtt — az áramfogyasztás viszont ugyanezen idő alatt hétszeresére (!) emelkedett Sza- boles-Szatmárban. Semmiféle ellentmondás nincs a két adat között: ez rögtön kitűnik, ha szemügyre veszünk néhány számot. 1965-ben megyénkben mintegy 80 rádió jutott száz háztartásra, egy-két hűtő- szekrény, körülbelül harminc mosógép, és tíz-tizenöt televízió: 1975-ben csaknem ugyanannyi a tévé, mint a rádió — közel állnak a telítettséghez. A háztartások felében van hűtőszekrény, és csaknem mindenütt található mosógép. Emellett számtalan elektromos géppel gyarapodtak a megye családjai: 1960 és 1975 között 37 ezer porszívót, hu- szonkilencezer centrifugát, tizenkétezer villanyboylert, ugyanennyi magnetofont vásároltak Szabolcs-Szatmár lakói, hogy a különféle kisebb cikkeket — kávédaráló, vasaló, hajszárító — ne is említsük. Hét helyett nyolcvan Az áramfogyasztás ugrásszerű növekedése tehát semmiképp sem különös — a háztartások gépesítése az életkörülmények javulásának egyenes következményé. Ez leginkább a falun élő családok esetében szembetűnő. (Ahogyan a statisztikai évkönyv fogalmaz: a paraszti és keitős jövedelmű háztartásokban.) Tíz évvel ezelőtt ezekben a háztartásokban száz közül átlagosan hétben volt tévé — ma mintegy nyolcvanban; 1965- ben szinte sehol nem találtunk hűtőszekrényt — ma a harminc százalékuknál van. Száz családra egy porszívó és húsz mosógép jutott akkor — 1975-ben huszonöt porszívó és nyolevanhét mosógép az átlag... (Csak az érdekesség kedvéért jegyezzük meg a következő számokat: tíz évvel ezelőtt ugyanannyi porszívó volt a megye háztartásaiban, mint tavaly gépkocsi...) Szaporán forog És ezek a gépek mind elektromos energiával működnek — szaporán forog a villanyórák korongja a lakásokban. 1965-ben évente átlagosan százhatvan kilowattóra áramfogyasztást mértek háztartásonként — 1974-ben már ötszáz kilowattóra körül járt a fogyasztás. A kisfeszültségű hálózat hossza megyénkben megközelíti a három és fél ezer kilométert. Élelet hoz lakásunkba az áram — világít, segít, szórakoztat erejével. T. Gy. MODELLVÁLTÁS Farmernadrágok Vásárosnaményból Vastag, szöszölő anyagból készülnek a csizmanadrágok a Vörös Október Férfiruhagyár vásárosnaményi részlegében. Jobban megdolgozik vele ember és gép, mint egy vékonyabb anyaggal. A dolgozók alig várják, hogy elkészítsék az utolsó darabokat és az újabb tételnél már vékonyabb anyaggal dolgozzanak. Gyakran cserélődnek az anyagok és a modellek, ez Önbíráskodás — karóval Megdöbbents családi tragédia játszódott le szeptember 25-én Kálmánházán. Tilk János 27 éves höközpontkezelő, a TI- TASZ dolgozója éjszakai műszakból ment haza. Kellemetlen hírre érkezett: tudomására hozták, hogy Dudás Sándor röviddel azelőtt járt ott, édesanyját és feleségét életveszélyesen megfenyegette. Fáradt, álmos volt, gondolta, alszik egyet és csak azután vonja kérdőre Dudást. Most azt vallja, hogy azon a délelőtt álmodni sem merte, hogy pár órával később halálos ütésre emeli kezét. Ebéd után Tilk békítő szándékkal ment át a szomszédba húgához, aki élettársi viszonyban volt Dudással. Arra kérte őket, hogy mindketten becsületesebb életet éljenek, ne veszekedjenek és másokat se fenyegessenek. Szóváltás közben a fiatalasszony nem testvérének, hanem élettársának fogta pártját. Vitatkozás és dulakodás után kikerültek az udvarra, ahol Dudás szokásához híven fenyegetőzött és trágár szavakat használt. Tilk erős felindulásában az udvarról felvett egy karót és fejbe sújtotta vele ellenfelét, de az nem esett el, sőt, tovább támadott. Erre Tilk egy súlyosabb karót vett magához és újabb ütésétől az áldozat összeesett. Jöttek a mentők, a nyíregyházi kórház orvosai mindent elkövettek, de Dudás két nap múlva a kórházban meghalt. Tilket pedig előzetes letartóztatásba helyezték. A község lakói és a vállalat dolgozói felvannak háborodva, hogy egy erkölcstelen ember miatt becsületes, munkásfiatal került rács mögé. Tilk hosszú ideje jól dolgozott, munkatársai tisztelték, a községben is közmegbecsülésnek örvendett. Jó férj volt, két gyermekét kedvező körülmények között és jól nevelte. Soha nem volt komolyabb szóváltása Dudással, aki elcsábította húgát és többször megzavarta a család életét, ö mindig csendes szemlélője volt az eseményeknek, felgyülemlett haragját az említett két ütéssel juttatta kifejezésre. Az áldozat viszont elvált ember, büntetett előéletű és garázda természetű volt. Gyakran italozott — élettársával együtt is. A munkát nem szerette, köny- nyű életre vágyott. Korai halálát részben ö maga idézte elő, persze nem szándékosan. A közvélemény Tilk mellett áll, de önítélkezésre neki sincs joga. A rendőrség az ügyet vádemelési javaslattal átadta az ügyészségnek. (nábrádi) nehezíti a gyártást, de még ez év végétől változtatnak a régi gyakorlaton. Farmernadrágok készítésére állnak át fokozatosan. A gyár várpalotai részlegének munkáját bízzák a 160 tagú kollektívára. A modellváltáshoz újabb speciális gépeket kapnak, habár eddig minden évben korszerűsítették a termelést. Termelékeny endlizőket, gyors varrógépekkel látták el a naményi részleget. Tervezik még, hogy a következő évben még két szalagot állítanak munkába negyven új dolgozó felvételével. A betanításokat megkezdték, így induláskor azonnal kezdhetik a termelést. A hároméves vásárosnaményi részlegben még alacsonyabb norma szerint dolgoznak, mint a nyíregyházi gyárban, de a dolgozók üzemi gyakorlatának növekedésével emelni fogják a követelményeket is. A fiatal részleg a múlt évben 40 milliós termelési értéket állított elő, amely az idén kis mértékben emelkedni fog. Többre lesznek képesek, ha bevezetik az egységes gyártást és ha sikerül megegyezniük a Volán vállalattal a sok községből járó munkások közlekedésének javításában.
