Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-23 / 249. szám
1975. október 23. KELET-MAGYARORSZÁG 7 ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK nHangyák" a falon A londoni Hilton Hotel különös „hadgyakorlat” színire*- lye völt a közelmúltban. Angol tengerészgyalogosok tíz főből álló csoportja azzal próbálkozott, hogy miként lehet megközelíteni a 100 méter magas szállodaépület tetejéről a homlokzati fal mélyebben fekvő erkélyeit. Nem valamiféle öncélú kísérletről, feltűnést keltő bravúrról volt szó, hanem annak gyakorlásáról, hogy tűz, vagy másfajta katasztrófa esetén mi módon lehet segítséget nyújtani a toronyházakban rekedt embereknek. Napjainkban, amikor világszerte egyre több toronyházat és felhőkarcolót építenek, nagyon is reálisnak tűnik az efféle akciókra való felkészülés. • tíz főből álló csoport tagjai azok közül kerültek ki, akik már rendelkeztek bizonyos hegymászói gyakorlattal. Mig a homlokzat két oldalán két-két személy aláereszkedett, a többiek az épület tetején biztosították a vállalkozás sikerét. Egyébként ma már nemcsak a hegymászók képesek ilyen akciók végrehajtására, hanem olyan szakmák szakemberei is — a felhőkarcolók szerelőmunkásai, épületburkolók, ablaktisztítók stb. —, akik hozzá vannak szokva a nagy magasságban való munkához, az ég és föld közötti lebegéshez. Vélemények a miniszámítógépről A miniszámítógép mind gyakrabban tűnik fel az olasz iskolákban. Mi a tanárok véleménye a miniszámítógép használatáról? Az esetek többségében némi gyanakvással nézik az elektronika betörését az iskolába. Azt állítják, hogy a miniszámítógép lustaságra neveli a gyermekeket, még arra sem kényszeríti őket, hogy megértsék a négy alapműveletet, és a matematikát afféle titokzatos, minden logikát nélkülöző játékká degradálja. Vannak azonban olyan matematikatanárok is, akik örömmel üdvözlik a zsebszámítógépek térhódítását. „A miniszámítógép — mondja egy milánói középiskola matematika tanárnője — a mai kor vívmánya és semmi kivetnivalót nem találok benne. Csak arra kell ügyelnünk, hogy okosan használjuk. Máskülönben éppen a pedagógia célkitűzéséivel ellenkező hatást érünk el.” Mit jelent az, hogy „jól használni a miniszámítógépet”? Abban valamennyi pedagógus egyetért, hogy mielőtt a diák áttér az elektronikus miniszámítógép használatára, meg kell tanulnia papíron számolni, és főként meg kell értenie a matematikai problémák „megközelítésének” és megoldásának módját. „A ffiinikomputér — mondja égy másik matematikatanár — felmenti a diákot a hosszú és bonyolult számítási műveletek elvégzése alól és lehetővé teszi, hogy figyelmét a probléma lényegére összpontosítsa. A miniszámítógép használata természetesen megköveteli, hogy a matematika- tanárok új oktatási módszert dolgozzanak ki. Talán éppen ez az oka annak, hogy sok matematikatanár húzódik a miniszámítógépek használatától. A világtakarékossági nap rejtvénypályázata 1. Október melyik napján rendezik meg évenként a világtakarékossági napot? 1 Október 30. x Október utolsó munkanapja 2 Október 31. 2. Mikor alakult a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület? 1 1840. január 11. x 1880. január 11. 2 1949. március 1. 3. Melyik betétgyűjtő szerv az, amelyik csak a tagok részére ad hitelt? 1 Országos Takarékpénztár x Takarékszövetkezet 2 Postahivatal 4. Kinek nevéhez fűződik az első magyar takarékpénztár alapítása? 1 Fáy András x Széchenyi István ^ 2 Kossuth Lajos 5. Hány évvel ezelőtt határozták el a világtakarékossági nap megrendezését? 1 11 éve x 2t éve 2 51 éve 6. Hány forint a sportborítékos sorsjegy legnagyobb nyereménye? 1 25 000 Ft x 50 000 Ft 2 100 000 Ft 7. Melyik a munkahelyek dolgozóinak kedvelt betétformája? 1 Csekkszámlabetét x KST-betét 2 Nyereménybetét 8. Melyik betét felhasználásával egyenlíthetik ki a dolgozók a rend- , szeresen ismétlődő kiadásaikat? 1 Átutalási betét x Ifjúsági takarékbetét 2 Csekkszámlabetét 9. Mikor volt a takarékpénztár fennállásának 25. évfordulója? 1 1972 x 1973 2 1974 10. Melyik városban határozták el a világtakarékossági nap megünneplését? 1 Athénben x Bécsben 2 Milánéban 11. Melyik szerencsejátékban telitalálat a 13 1? 1 Sportborítékos sorsjegy x Totó 2 Lottó 12. Melyik betétgyűjtő szervnél működik választott vezetőség? 1 Postahivatal x Takarékszövetkezet 2 Takarékpénztár 13. Hazánkban először melyik betétgyűjtő szerv rendezte meg a világtakarékossági napot? 1 Takarékpénztár x Takarékszövetkezet 2 Közös szervezéssel rendezték meg 13 -f 1 Melyik az a betétforma, amelyikben csak a 14—30 éves fiatalok takarékoskodhatnak? 1 Csekkszámlabetét x Átutalási betét 2 Ifjúsági takarékbetét Az egyes kérdések megfejtését az 1, x, vagy 2 bekarikázásával kell megjelölni. A világtakarékossági nap rejtvénypályázatán csak a Kelet-Ma- gyarországból kivágott és a totó szabályainak megfelelően kitöltött szelvények (rejtvények) vesznek részt, a postai borítékban elhelyezett megfejtéseket az alábbi címre kérjük beküldeni november 3- ig beérkezően: GTP megyei Igazgatóság, hálózati osztály, Nyíregyháza, Rákóczi u. 1. A borítékra kérjük ráírni: „Világtakarékossági nap”, továbbá a feladó nevét és pontos lakcímét. A hibamentes rejtvénypályázatok tulajdonosai között értékes könyveket sorsolunk ki. Baglyok és verebek harca Párizsban Az egész világon elterjedt baglyokat az ember hosszú időn keresztül „rossz omen”-ű madaraknak tartotta és hajlamos volt irtásukra. A legtöbb bagoly éjszaka vadászik és talán ez az életmód volt az oka annak, hogy évszázadok folyamán az ember képzeletében a baglyok különféle negatív, többek között „halálthozó” tulajdonságokkal ruházta fel. Plinius például az ókorban azt írta, hogy a házra rászálló bagoly terméketlen házasságot jelent. Az ókori népek egyébként a baglyot természetfölötti tulajdonságokkal ruházták fel. Athénének, a görög mitológia istennőjének emblémáján bagoly látható, de ez a madár számos ókori görög pénz egyik oldalán is megtalálható. Később nemcsak az európai folklór színes világában, de a primitív népek képzeletében is fel-feltünt a bagoly. Apacs indiánok az óriás bagolyban emberevő szörnyet tiszteltek. Az irodalomban is gyakran szerepel *ez az éjjeli ragadozó, így például Shakespeare „Mach- beth”-jében. A tévhittel ellentétben a baglyokat nem csak különös szemük, de igen éles hallásuk is segíti a zsákmányszerzésben. A gatyás kuviknak például 95 000 halló idegsejtje van. (összehasonlításul a hollónak 27 000.) A baglyok általában rágcsálókkal és madarakkal táplálkoznak. A párizsi macskabagoly általában a verebeket irtja. Francia ornitológusok becslései szerint Nagy-Párizs területén — beleértve a Vin- cennes-i erdőt és a Bois de Boulogne-t összesen 38—40 macskabagolypár fészkel. Számítások és felmérések szerint egy bagolypár Párizsban egy év alatt 1600 verebet ejt el. Ez 38-cal szorozva 60 800 verebet jelent egy év leforgása alatt. 1974- ben Párizs verébállománya 500 000 darab volt. A macskabaglyok tehát több mint 10 százalékát pusztították el a verebeknek. így a baglyok csekély számuk ellenére is jelentős szerepet vállalnak Párizsban a biológiai egyensúly fenntartásában. KERTBARÁTOKNAK Még az ősz beállta előtt, az ültetést jóval megelőzve át kell gondolni, illetve meg kell tervezni az új gyümölcsös létesítését. Sok-sok kérdésben döntenünk kell a gyümölcsössel kapcsolatban, ami a későbbiekben meg fógja határozni a kert jellegét. Meg kell tervezni a telepítendő gyümölcs faját és fajtáját, és ezen belül a fajták arányát, pl. 5 db magyar kajszi és 2 db kései rózsa, a gyümölcsfa alanyát, pl. vad- •kajszi vagy^, mirobalán szilva, a fa Koronaformáját, pl. termőkaros v. ferdekarú sövény, ültetési rendszerét, pl. négyzetes vagy széles sorú és ezen belül a sor-, illetve tőtávolságát. Meg kell tervezni az utat, a vízelvezető árkot, a kutat és a későbbiekben építésre kerülő ház és szerszámoskamr^ helyét. Erősen lejtős és buc- kás területen megtervezhetjük a telepítés előtt elvégzendő tereprendezést is. Első feladatunk legyen, hogy a gyümölcsösítésre kijelölt területet alaposan megismerjük. Milyen gyümölcsfajok termesztésére a legalkalmasabb és milyen körülmények között. Az alkalmasság elbírálásához segítséget nyújt a területen, vagy a környezetében lévő növényzet, elsősorban a gyümölcsfák fejlettsége. Ezek a növények közel megbízhatóan mutatják a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait. Az ellaposodott koronájú fa, hullámzó talajvíz valószínűségére vall, azaz tavasszal magasabb, nyáron mélyebb a Új gyümölcsös tervezése * r kívántnál. Az elszíneződött fakéreg a tápanyag és víz mennyiségét mutatja. A nö- j, vényzet foltokban jelentkező pusztulása, a foltszerű talajhibákra és egyenlőtlen termőtalaj vastagságára enged következtetni. A meglévő kutak vízszintje a talajvíz mélységét, illetve víz- bősége a csőkutas öntözés lehetőségére adhat tájékoz- ’ tatást. Nagyobb gyümölcsös lé- I tesítésénél a fenti nagyvo nalú tájékoztató ac tókkai ne elégedjünk meg Érdemes és javasoljuk hogy ( szabályszerű talajmintát ve- ; gyünk, amelyett talajvizsgáló intézettel meg kell vizsgáltatni (OMMI) és csak az intézet véleménye alap- ján telepíteni a gyümölcsöst. A domborzati viszonyok döntik el az új gyümölcsös munkáinak gépesít betősé- gét. A homokdomb tetején nagyon sokat szenved a gyümölcsfa a szárazságtól, de kerüljük a mélyfekvésű völgyeket is, mert. ezek fagy- veszélyesek. Nem csak a májusi, de a téli fagyok is kárt tehetnek a fákban! Csapadékos esztendőkben á tartós vízállás, illetve magas talajvíz, kipusztíthatja a gyümölcsfákat. Ha megfelelőnek tartjuk a területet gyümölcsös telepítésére, következhet a telepítés terve- ' zése. Készítsünk pontos helyszínrajzot, melyen feltüntetjük minden gyümölcsfa ültetési helyét a tervezett sor- és tőtávolság mellett. A helyszinrajzról most már leolvashatjuk a beszerzen- , dő oltványok darabszámát és fajtáját. Inántsy Ferenc Ásványi kincsek a földtakaró alatt Az ásványi kincsek külszíni fejtéssel való kitermelésének — a föld alatti bányászattal szemben — számos előnye van. Egyrészt lényegesen javulnak a bányászok munkakörülményei, másrészt nő a termelékenység, csökken a kitermelt nyersanyag önköltsége. Ugyanakkor a külszíni fejtések egyik lényeges hátránya, hogy gyakran jelentős területéket vonnak el a mezőgazdaságtól. A külszíni fejtéseken az értékes felszíni réteget különválasztják a mélyebb talajrétegektől, hogy a talaj későbbi újraművelését lehetővé tegyék, s a földtakaró visszahordásakor ügyelnek rp, hogy a fekete föld ismét felülre kerüljön. Jóllehet a külszíni bányaművelésnek alávetett terület egy időre kiesik a mezőgazdasági termelésből, később „meghálálja” az alapos átforgatást, jó termést ad, különösen akkor, ha felhasználják az alkalmat a talajjavításra is. Régebben csak a közvetlenül a földtakaró alatt fekvő ásványi kincset termelték ki külszíni fejtéssel. Manapság, a leghatalmasabb munkagépek, az exkavátorok birtokában, több tíz méter vastag földtakakaró eltávolítására, majd Visz- szahelyezésére is- vállalkoznak. A külszíni-fejtés -még -így is kifizetődőbb, mint a föld alatti bányászat.
