Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-22 / 248. szám
KELET-MAGYARORSZÁG 197á. október 22. Modernebb ismeretterjesztés, korszerűbb formák A következő ismeretterjesztési évad előkészítéséről, az 1976-os munkaterv irányelveiről tartottak kibővített ügyvezető elnökségi ülést legutóbb a TIT megyei szervezeténél. A tanácskozáson Lábass Menyhért, a megyei szervezet titkára ismertette a TIT-re váró feladatokat. Ennek alapján készítik el a szakosztályok december közepéig a következő évad terveit. A jövő évben már a hetedik, tisztújító küldöttgyűlésre készülnek. Legfontosabb terveik közé tartozik — korunk követelménye indokolja —, hogy a tánsadalomtudományok fontossága mellett javítsák a természettudományos ismeretterjesztés arányait. Korszerűsítik az ismeretterjesztés formáit, módszereit is, közelebb hozzák mindennapi életünkhöz. Ennek érdekében erősítik az ismeretterjesztés és a termelés kapcsolatát, a termelőüzemekben, a szocialista brigádoknak, a munkásoknak, a mezőgazdasági fizikai dolgozóknak és az üzemi ifjúsági kluboknak szóló programokkal. Gyakrabban eljutnak majd a munkásszállásokra, a lakóterületi művelődési házakba. Ezeken a rendezvényeken a korábban is alkalmazott szempontok szerint alakítják ki a témaköröket, a tudományos élet és társadalom, a társadalom és a természettudományos, technikai, műszaki fejlődés, illetve a szocialista életmód kérdéseiről. Ezekből a témákból esetenként sorozatokat indítanak, a helyi lehetőségek és igények szerint azonos hallgatóságnak. Az ismeretterjesztés formái a megyében az országos átlaghoz hasonlítva megfelelőek. Az elmúlt év adatai szerint az összes rendezvények mintegy háromnegyed része előadásokból áll, a többi tanfolyam, vagy egyéb nagyrendezvény. Változatlanul az úgynevezett alap, közép- és felsőszintű formákat követik, vagyis egyes előadásokat, akadémiákat és szabadegyetemeket szerveznek. Továbbra is kiemelt jelentőségűek az országos jellegű rendezvények, például a magyar nyelv hete; a csillagászati hetek és a szabadegyetemi sorozat. A gyakran visszatérő témákhoz kapcsolódva tovább szeretnék bővíteni a baráti köröket, újabb természettudományos érdeklődésű kisebb csoportokkal. Régi gond, hogy a megyeszékhelyen az általános iskolai pedagógusokat nem tudják bevonni az ismeretterjesztő munkába, a községekben és városokban viszont éppen a középiskolai tanárok maradnak távol ettől a munkától. Az új évad tervei szerint ezt a gondot is próbálják megoldani, ugyanakkor szeretnék a TIT tagjait • s egyben a mind nagyobb számú értelmiségi réteget — több fontosabb közéleti szerephez juttatni. Terveik megvalósítása érdekében együttműködési megállapodásokat kötnek az ismeretterjesztéssel és a közművelődéssel foglalkozó társulatokkal, a szervezetekkel és művelődési házakkal. Ezektől a megoldásoktól azt remélik, hogy a következő évad tudományos rendezvényei mind nagyobb közönséghez jutnak el, s az ismeretterjesztő programok megújulásával arányosan egyre hasznosabban kamatozódnak. Javul a posta és a tanyák kapcsolata Előnyös az új kézbesítési rendszer A tanyai lakosság egy régi problémáját oldja meg a posta a Szabolcsban is terjedő, újfajta külterületi kézbesítő rendszerrel. A levélszekrényes tanyai kézbesítő rendszer ez évben több helyen megvalósult, és jövőre még több tanyát látnak el vele. Az új rendszert — amely korszerűsíti a posta és a tanyák lakosságának kapcsolatát — 1971-ben alkalmazták először. Azóta Bács-Kiskun, Békés, Csong- rád, Hajdú-Bihar és Szolnok megye tanyavilágát látták el vele. A Debreceni Postaigazgatóság Szabolcs-Szatmár megye területén tavaly, június 1-én az újfehértói postahivatal külterületén kezdte meg a levélszekrényes kézbesítést. Ezután Érpatak, Nyírlugos, Nagykálló, Kál- lósemjén, Balkány és Gesz- teréd tanyavilágában folytatták. Ezeken a helyeken a kézbesítő nem keresi fel a címzetteket lakásukon. A kézbesítés meghatározott kezelési rend szerint, a levélszekrények útján történik. Valóban igaz, hogy a lakosság egyes területeken vonakodva és előítélettel fogadta a változást, mely alapvető újdonságokat hozott a kézbesítési rendszerben. Az idő azonban az új rendszernek dolgozott: megértették, hogy ez magasabb szintű postai szolgáltatást jelent. A rendszeresség és az előnyös körülmények tapasztalata fokozatosan felszámolta az előítéleteket. Az új rendszerben a kezelő gépkocsival, vagy motor- kerékpárral keresi fel a kü1- területet. A kézbesítésen kívül széles körű egyéb szolgáltatást is nyújt. Például átvesz ajánlott küldeményt, pénzbefizetést fogad el, postai értékcikkeket, totó- és lottószelvényeket, valamint hírlapokat árusít. Kiszállítja a „támaszpontokra" a csomagokat, ugyanakkor átveszi a feladott' csomagokat is. Mindezekért a szolgáltatásokért tehát a külterületi lakosságnak nem kell a nagyobb távolságban lévő postahivatalt felkeresni. Szabolcs-Szatmár megye területén jelenleg a már említett hét postahivatalnál 1781 család számára valósult meg a levélszekrényes kézbesítés. Az eddig szerzett tapasztalatok indokolják újabb területek bekapcsolását. Jelenleg Nyírteleken, Nyírbélteken és Tyúkodon szervezik. Előreláthatóan a jövő év folyamán Nyíregyháza környékének, a tanyavilágnak a megszervezésére is sor kerül. Füstbe ment milliók Füstbe ment közel hárommillió forint — ennyi kárt okoztak 1975 első három negyedévében a megyénkben keletkezett tüzek. A tavalyi év hasonló időszakában ugyan 296 tűz okozott kárt — harminccal több az ideinél —, ám a kárérték ez évben csaknem félmillióval nagyobb. A legtöbb tűzeset a mezőgazdaságban fordult elő: 125-ször riasztották a tűzoltókat. Az egymillió 754 ezer forintos kárt okozó tüzeket a legkülönfélébb okok idézték elő — szabálytalan tüzeléstől az eldobott cigarettavégig sok minden szerepel közöttük. A kalászos termények betakarítása idején szerencsére nem keletkezett tűz — annál több az őszi betakarítások utáni szárításoknál. Az ok mindenütt az előírások nem megfelelő végrehajtásában keresendő .. . Riasztó adat az alábbi is: az összes tűz 32 százaléka lakóházakban keletkezett — 61 esetben lakásban, 24 alkalommal pedig különféle mellékhelyiségekben. Ezek a tüzek mintegy 334 ezer forintos kárt okoztak. Megérkezett a hűvös idő, megkezdődött a fűtés. Az elővigyázatosságot fokozni kell a lakásokban, hiszen a lángok nem egyszer emberéleteket is veszélybe sodorhatnak. Rendkívül fontos, hogy a rendszeres fűtés megkezdésekor ellenőrizzék a kémények állapotát, a tisztító- és koromzsákajtókat. Sok esetben keletkezett már tűz a padlásokon felhalmozott lomok révén — ezeket távolítsuk el. Sok lakásban használnak olajkályhát mivel ezek tűzveszélyes folyadékkal üzemelnek, a biztonsági előírásokat szigorúan meg kell tartani. Különösen fontos az elővigyázatosság a fűtőolaj tárolásánál. Fagypont körüli hőmérsékleten az olaj besűrűsödik, ezért először fel kell melegíteni. De semmiképp sem úgy, mint arra már példa volt, hogy a működő kályhára tették a kannát... Gondosan ügyelni kell arra is, hogy a tüzelőberendezés és a bútorok vagy más éghető anyagból készült tárgyak között megfelelő távolság legyen, hiszen a sugárzó hőtől is keletkezhet tűz. Az időjárás a gyermekeket is a szobába szorítja, s ők ott keresnek maguknak játékot. Nem egyszer találnak is olyat, mely roppant veszélyt rejt: gyufát. Gyermekjátékból számtalan tűz keletkezik évről évre — a hozzáférhető helyen tartott gyújtószerszám minden esetben a szülők felelőtlenségét jelzi, s gyakran tragédiákhoz vezet. .. Végül egy figyelmeztető mondat: az eloltott tüzet is azonnal jelenteni kéll a tűzoltóságnak vagy a községi tanácsnak! Csak hozzáértők állapíthatják meg biztonsággal, hogy valóban elhárult-e minden veszély. Ha a felsorolt tanácsokat mindenütt figyelembe vennék, reménykedhetnénk : 1975-ben már nem növekszik jelentősen a tűzesetek száma. Nem megy füstbe több millió ... (tgy) HÍREK KÉPEKBEN A nyíregyházi hullámpapír és zsákgyárban autpmatikus gépeken gyártják a különböző dobozokat. Az ököritófülpösi Szamos menti Tsz-ben korszerű berendezéssel szárítják a lucernát. Kerekes István ellenőrzi az automatikusan vezérelt gépsor működését, amely 12 órás műszakban 200—220 mázsa száraz lucernalisztet állít elő. (Hammel József felvételei) Választékbővítés 20 millióért Meleg ruha télre A nyíregyházi Iparcikk kiskereskedelmi vállalat már a télre készül. Boltjait bőségesen ellátta téli ruhákkal és cipőkkel. Biztató hír, hogy a vállalat a közelmúltban a tervezettnél 20 millió forinttal többet adott ki téli ruhák vásárlására. A választékot divatbemutatókon ismertetik az érdeklődőkkel, karácsony előtt engedményes vásárt is szerveznek. Október 13-án Nyíregyházán a Nyírfa Áruházban kiállítást nyitottak télikabátokból. A kiállításon valamennyi korosztály választhat magának, a gyermekek választéka azonban itt sem bőséges. Női és férfi ruhákból, valamint cipőkből, csizmákból bőséges ellátást ígér a vállalat, kisebb gond a gyermekek ellátásában várható. A választék bővítése érdekében nyugati és keleti importruhák is kaphatók. Megérkeztek a divatos kötött sapkák és pulóverek, különösen bőséges lesz a választék bőrés szőrmeárukból. A téli sportok kedvelői is megtalálhatják öltözéküket a boltokban. Várhatóan a sportos melegítőkből sem lesz hiány. A vállalat a mátészalkai, a kisvárdai és záhonyi boltjait is kellően ellátta téli ruhákkal. Mátészalkán október 14- én tartottak divatbemutatót a téli ruhákból, 20-án a nyíregyházi tanárképző főiskolán kerül sor hasonló rendezvényre. Október 28- án a Nyírségi Ősz keretében a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színházban nagyszabású műsoros divatbemutatót tartanak őszi és téli ruhákból. Az ajándékozási kampány idején, decemberben engedményes vásáron olcsó ruhák is kaphatók majd a boltokban. □képernyő ELŐTT Szinte laboratóriumi zártságú környezetet szerkesztett Vészi Endre a Kapupénz című televíziódrámájában főhőse, a ház- ' mesterlány köré. Azért van szüksége a szerzőnek erre a mesterséges zártságra, hogy minél kevesebbre szűkítve a világgal való érintkezési pontokat, ütközési lehetőségeket, a belső történésre figyelve a házmesterlány lélektani drámáját írhassa meg. Azonban a precíz kiszá- mítottság, a méricskélés nem használt sem a főhősnek, sem a drámának. Mindenkiről kiszámíthatja a néző, szinte már az első képek után, hogy miként fog viselkedni, mit fog érezni, gondolni, mondani. Természetesen nem szó szerint, hanem a fő vonásokban, a jellemének megfelelően. Amennyire zárt a környezet, annyira nyitottak a figurák. Nem okoznak meglepetést még lelki életükkel sem. Törvényszerűen következnek be a cselekménybeli és a lelki események. Több esetben még a részletek, az epizódok is előre kikövetkeztethetők. Nemcsak a háborúról és a benne, tőle vergődő emberről nehéz újat és új módon mondani, hanem a nőről, a szerelemről, a megcsalatásról-megaláz- tatásról is. Ismét szaporodott egy- gyel a baráti országok bemutatásának szándékával műsorra tűzött fórumok száma, a Bulgáriáról szólóval. Nagyon hasznosak ezek az adások, ha jó és lényegbe vágó kérdéseket kapnak a műsor meghívott vendégei, s ha ugyanilyen válaszok is születnek. A témában való tájékozottság és őszinteség az egyik oldalon, jószándékú érdeklődés és az újat befogadni kész bizalom a másik oldalon, ezek a Fórum hitelének és sikerének fő biztosítékai. Sajnos ez alkalommal mindkét oldalon voltak olyan mozzanatok, amelyek arra utaltak, hogy újabb és újabb adások során tanulni kell még a nemzetközi fórumok szerkesztését, lebonyolítását. Az újra jelentkező Látókör friss sorozatának első adását a körültekintő gondolatvezetés meg az őszinte szó jellemezte. Felelősen nem is lehet másként, csakis így, szólni a gazdaságnak, a társadalomnak az egyén életét befolyásoló, meghatározó folyamatairól, s a tennivalókról. Éppen ezért jó lenne, ha a következő adásokban a beszélgetés, a vita során az érvek támogatására elhangzó adatokat, főleg az összehasonlítókat, egy-két rövid sorban, könnyen áttekinthető képben „beadnák”. Mint például a vasárnap sugárzott Erő lődd szövetség című műsorban. Az ilyen kiegészítő feliratok még több figyelemre, hatékonyabb együtt gondolkodásra késztetik a nézőt, mintegy tárgyiasulnak, képpé válnak az említett adatok, „megfog- hatókká” lesznek. Az Erősödő szövetség című beszélgetés éppúgy szólt a munkásosztály és a parasztság egyre erősödő szövetségéről, mint a két osztály élet- és munkakörülményei közti különbségek csökkenéséről. Azonban ha már az élet- körülmények hasonlóvá alakulását a házakról és a játszadozó gyermekekről készült képekkel is bizonyították, ezt kellett volna tenni a munkakörülmények közti hasonlósággal is. Ez a tény egyre ismertebb, inkább arra jók tehát az ilyen képek, hogy a dokumentálás erősítse, összegezze a tudatban azt a sokat emlegetett folyamatot, hogy a mező- gazdasági termelés egyre inkább nagyüzemi, iparszerű. S ez a legfőbb alapja annak, hogy a két osztály közti kapcsolat ne csak eszköz jellegű, hanem szellemi, eszmei jellegű is legyen. Seregi István A FTTTTil MELLETT A rádió Kabarészínháza nagyrédei műsoránál- mi más lehetett volna há- lásabb témája október idején, mint a szüret és a hozzája könnyen társítható — korántsem oly vidám — iszogatási rossz szokások, mondhatnánk részegeskedések? A régi kívánalom teljesítése, hogy t. i. a Kabarészínház „menjen ki az életbe” (és ne csak témáért, hanem a műsor felvételére is), mindenképpen helyeselhető. Ez a nagyrédei műsor azonban némiképpen csalódást keltett. Két okból is. Az egyik: túlságosan egysíkúra sikeredett, noha minden ilyen jellegű műsor óhatatlanul kíváncsivá tesz a helyi paletta más derűs színeire is. (Egyedül Bajor Nagy Ernő, a műsor kitűnő szóvivője villantgatta föl igényes, szép szövegében az igazi Nagyréde képeit, utalt a dolgos, szorgalmas nagyrédei nép mindennapjaira, érzékeltette megváltozott életét.) A másik talán még nyomosabb : valamiféle avatag, álnépi „vidékieskedő” stílus mind a tréfák, magánszámok szövegében, mind a színészi előadásmódban. Ez végigvonult szinte az egész műsoron, ezért a példákat bizvást elhagyhatjuk. (Még annyit, hogy a „krahácsi” szám nem tartozott ebbe a kategóriába, mert abban éppen a maradi provincializmus kigúnyolása volt a cél.) „Az olvasás gyönyörűsége”, Hegedűs Géza műsora bizonyára sok embernek csinál majd nagyobb kedvet az olvasásra, s még az olvasottabb- nak is sok érdekességet kínál, amellett, hogy rendszerezi a legáltalánosabb ismereteket az .olvasásról. A vasárnap dél- élőtt elhangzott I. rész főképpen az utóbbit tette. Az olvasás hasznáról — úgy véljük — ma már kevés embert kell elvileg meggyőzni. Annál nehezebb feladat a motiváció, a kedvcsinálás hozzá. Ez pedig a stílusok, művek konkrét példáin végezhető el elsősorban. Gondoljuk, a következő beszélgetésekben ilyenekről (is) lesz szó. A mostani első adás legfőbb mondanivalói (az olvasásnak az életforma részének kell lennie, a szakirodalom és szépirodalom más-más módon való valóságtükrözése, személyre szabott a válogatás szükségessége a mennyiségi áradás miatt) élvezetesen tárultak föl a dialógusokban. Ez az oldottabb forma jónak tűnik — különösen olyan közreműködőkkel, mint Barlay Vali, Básti Lajos, Béres Ilona és Sinkoviís Imre —, csak az átlátszó didaktikusság veszélyét sikerüljön Hegedűs Gézának a jövőben is elkerülnie. Merkovszky Pál
