Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-18 / 245. szám

1975. október 18. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Teljesen helytállónak lát­szik a tudósoknák az a meg­állapítása, hogy' még na­gyon kévéséi tudunk a vad­állatokról. At a felosztás, miszerint a vadállatok egy része Hasznos és kedves, a másik része káros és való­ban vad, túlságosan ön­kényes. Pedig ez nagyon fontos dolog, hiszen ennek alapján egyes állatfajokat irtunk, másokat megvédünk. Ha ránézünk a gorilláról készült * fényképre, ijesztő arc néz ránk vissza. Ha eh­hez még hozzágondoljuk a gorillák óriási erejét, hatal­mas testméreteit, valamint a róluk szóló ellenőrizhetet­len meséket, tulajdonkép­pen nem csodálkozhatunk rajta, hogy mindenkit féle­lem fog el az állatok láttán. Pedig a gorillák — rop­pant testi erejük ellenére — békés, szinte félénk állatok, állapította meg az embersza­bású majmok életét hosszú időn át tanulmányozó ku­tatók egy csoportja. Az ál­latok szinte kizárólag nö­vényi táplálékot fogyaszta­nak. A kutatók szerint maga az ember az oka ' annak, hogy a gorilla az embertől — ha találkozik vele — fél, é.s ezért olykor valóban tá­mad. Az állatok támadó ma­gatartását elsősorban az orvvadászoknak köszönhet­jük, mert a majmok nem felejtik el a velük — az em­berrel — való találkozás emlékét. A száz kilogramm felé A vjlág mintegy 120 mil­lió tonna évi papírterme­lése előreláthatólag évente 5—6 százalékkal fog növe­kedni. Magyarországon az egy lakosra jutó papírfeN használás jelenleg 50 kg körül van, s ezt 1985-ig 90 kg-ra kívánják emelni- (a Közös Piac országaiban ma* már átlagosan 100 kg kö­rül van az évi papírfo­gyasztás, az USA-ban pedig eléri a 250-ot). Ehhez fi­gyelembe kell venni, hogy hazánk 93 ezer négyzetkilo­méternyi területének mind­össze 15 százalékát borítja erdő, ráadásul főleg lom­bos fák, s ez a természeti tény — papíripari szempontból — aligha nevezhető kedvező­nek. Papíriparunk fejleszté­se szorosan összefog a Kagyló a hegy tetején A világon egyedülálló ki­állítás nyílt meg Cortina d’ Ampezzóban. A 3000 darabos kiállítási anyagban találunk korallokal, tengeri sünöket, tengeri liliomot (60 cm-t is Hatalmas papírtekercsek ké­szülnek a Dunaújvárosi Pa­pírgyárban. szocialista országok gazda­sági integrációját szolgáló komplex program céljaival. elérő) kagylókat, mégpedig tökéletes állapotban. Ezek a gerinctelen állatok azonban nem a tengerből kerültek elő, hanem a dolomitok csúcsai­ról. 65 millió' évvel ezelőtt ugyanis a dolomitok helyén tenger volt, meleg vizű, nem túlságosan mély, nyugodt, át­látszó tenger. Ma Cortina 1200 méterrel a tengerszint felett fekszik. 4 reuma nem öröklődik A reuma az egyik legelter­jedtebb betegség a világon. Sokszor egész családokat érint. Minden országban több millió munkaóra kiesése ír­ható a reumatikus betegségek számlájára. Gyakran okoz korai rokkantságot is. Tekintettel erre a tényál­lásra. az orvostudományt már régóta foglalkoztatja a kér­dés: a reuma öröklődik-e? Az MSZK-beli Marburg egyetemi klinikáján folytatott átfogó vizsgálatok eredményei alap­ján megállapították, hogy- a reuma más betegségekkel el­lentétben nem öröklődik, ha­bár vannak családok.' ahol a reuma nemzedékeken át je­lentkező betegség. Hogyan olvassunk ? ’> E. J. McGuigon amerikai pszichológus azt kutatta, va­jon a száj, a nyelv és a hangszalagok mozgatá­sa olvasás közben meg­könnyíti vagy nehezíti az olvasást. Azt tapasztalta, hogy a nyelv mozgatásával arányo­san növekszik az olvasás se­bessége. viszont ha kísérleti alanyai szándékosan csökken­tették nyelvük mozgatását, a nehezebb szövegeket sokkal nagyobb fáradtság árán értet­ték meg. Más irányú kísérle­tei során kimutatta, hogy a rejtett izommozgás növek­szik, amikor a kísérleti ala­nyokkal nehezebb szövegeket olvastatnak, vagy amikor idegesítő zajhatások közepet­te kell koncentrálniuk. Ezek a reakciók elsősorban a gyer­mekeknél figyelhetők meg. McGuigon tehát azt tanácsolja a szülőknek és a tanároknak, hogy ne szidják a gyermeke­ket, ha olvasás közben moz­gatják a szájukat. A gyer­mekeknek ugyanis ahhoz, hogy megtanuljanak olvasni, szükségük van arra, hogy mozgassák a szájukat, nyel­vüket, állukat és hangszalag­jaikat. Bélyeg­gyűjtés fff ffff ff 25 ÉVES A TANÁCSRENDSZER A Magyar Posta október 1- én kétértékű sorozattal kö­szönti a hazai tanácsrendszer jubileumát. A tanácsok teste­sítik meg a dolgozó nép ha­talmát és munkájuktól * függ, hogy az állampolgárok meny­nyire érzik sajátjuknak az or­szágot. A bélyegpár egyik ér­tékét Zombory Éva grafikus- művész tervezte és a megyék, valamint a megyei jogú vá­rosok térképét ábrázolja. A másik bélyegen az urna mel­lett álló állampolgárokat lát­juk, ez a kép azt jelképezi, hogy a dolgozók szavazás út­ján maguk gyakorolják a ha­talmat a tanács tagjainak megválasztásával. Az utóbbi értéket Vertei József grafikus­művész tervezte. A bélyegpárt a Pénzjegynyomda készíti négyszínű ofszetnyomással. ADÓ HELYETT BÉLYEG A montreali olimpia költsé­geinek előteremtése sok gon­dot okoz. Jelentős összeget re­mélnek a nagy sportesemény feláras bélyegeinek eladásá­ból. A forgalom serkentésére a kanadai kormány engedé­lyezte, hogy a bélyegvásár­lásra fordított összegeket adó­fizetés gyanánt fogadják el. A rendelet szerint a vásárlás, mint adomány csökkenti a vállalat vagy a magánszemély jövedelmét és ennek megfele­lően kevesebb adót kell fi­zetni. JUDO A cselgáncs, ez a filatéliá- ban alig szereplő sportág a jövő hónapban bélyegre kerül Ausztriában. A hagyományos japán testedzés és birkózás szabályait az ezernyolcszáz- nyolcvanas években egysége­sítette Jigoro Kano sport­mester és kialakította a judot. A felkelő nap országának sportja 1950-től kezdve terjedt el jobban a világban, hazánk­ban is növekszik a cselgán- csozók száma. Az első világ- bajnokságot 1956-ban rendez­ték. októberben már a tize­diket tartják Bécsben. Erre az alkalomra jelenik meg az tyyarSfosta jßt osztrák posta 2,50 schillinges újdonsága. A világbajnoksá­gon magyar versenyzők is in­dulnak és reméljük, hogy szá­mos ippon (teljes győzelem) szerzésével térnek meg. ^>/Hagifar$>sta-------GYERMEKEKNEK Az első tűzgyújtás Muhu Musanga uralko­dása idején élt egy ember. Kerikeri volt a neve. Egy napon Búmba megláto­gatta őt álmában és egy utat jelölt ki neki, hogy menjen azon s tördeljen ágakat egy bizonyos fáról és őrizze meg. Ügy is tett, mire az ágak teljesen el­száradtak, újból megje­lent álmában Búmba, szerencsét kívánt és meg­dicsérte engedelmességét; megparancsolta neki, hogy gyűjtse össze az ágakat és gyújtson tüzet. Keri­keri megőrizte a titkot és amikor egyszer véletlenül a falu minden tüze kialudt, jó pénzért tüzet adott el a szomszédjának. A falu bölcs és ravasz emberei rá akartak jönni a titok nyit­jára, de emberünk gondo­san őrizte azt. Muhu , Musangának volt egy gyönyörű lánya, Ka- tengának hívták. Egy na­pon így szólt a lányához: — Ha kilesed ennek az embernek a titkát, tisztelni fognak téged é.s férfiként ülsz a falu vénei között. Katenga csábítani kezd­te Kerikerit. az pedig bele­szeretett. Amikor Katenga észrevette, hogy elérte cél­ját. megparancsolta, hogy estére a falu minden tüzét oltsák ki, egy rabnőjét pe­dig Kerikerihez küldött. megüzente neki, hogy este meglátogatja őt a kunyhó­jában. Amikor mindenki aludt, a kunyhóhoz osont és kopogtatott az ajtón. Az éjszaka sötét volt. Kerike- ri beengedte. Leült és hallgatott. Sze­relmese megkérdezte tőle: —Miért ülsz némán? Nem szeretsz? — Hogy gondoljak ilyes­mire, hiszen didergek a házadban! — felelte a le­ány. Kerikeri mindjárt átsza­ladt a szomszédba tüzért, de ott is kioltották. Vissza­jött. Hiába kérlelte Katen- gát, hogy mondjon le a tűz­ről, a leány ragaszkodott hozzá. Végül is engedett a férfi, előkereste a fadarab­kákat és tüzet csiholt. Köz­ben Katenga figyelmesen nézte. Végül felnevetett: — Hát azt hitted, hogy egy király lányg a szép szemedért szeret? Nem, barátocskám. nem! Csak a titkodra voltam kíváncsi! Ezzel felállt és kiment a kunyhóból, elmondta a tit­kot atyja udvarában és így szólt: — Atyám hatalma és igyekezete csődöt mondott, de az én ravaszságom győ­zelmet aratott! így szerezték meg a tűz­gyújtás titkát. Muhu Mu­sanga uralkodásának idejé­ben. Hogyan lett a Tanganyika tó ? (BALUBA MESE) Messze, fent a magasban volt valahol egy kopasz szikla, ahová pihenni jár­tak a madarak. Milyen ma­darak? Nem tudjuk, de nagyon nagy madarak vol­tak. Szomjasak voltak és azt mondták: — Próbáljunk vizet fa­kasztani! É.s ütögetni kezdték cső­rükkel a sziklát. Olyan erő­vel ütögettitk, hogy eltört a csőrük. Meghaltak. Később más madarak jöttek, ugyan­így próbálkoztak azok is és meghaltak azok is. Azután jött egy kis ma­dár és csőrével egészen ap­rókat ütögetett a sziklára és így morzsolt le homok­szemként nagy-nagy darabo­kat. Hosszú idő telt el, mig egy csep víz buggyant. Megitta és egyszercsak vad patak tört elő a sziklából, A kis madár elszállt és énekelt. Az emberek, akik nem laktak fent a hegye­ken elpusztultak a völgyek­ben a víztől, mert egy helyen nagy tó keletkezett. Vízszintes: 1. Közhangulat, közmorál (zárt betűk: Ö, E, L). 6. Ró­mai 1001. 7. Elmer 8. Latin magánhangzó. 9. Vissza: egy, angolul. 11. Közlekedési mi­nisztériumunk betűjele. 12 Mértani test. 14. Szaggatja. 16. Megfejtendő. 18. Alumí­nium vegyjele. 20. Víznye­rőhely. 21. Eleven. 22. Ez határozza meg a tudatot. 24. Filmérzékenység egysége. 25. Átmásol. 27. Kevert szín! 28. Megfejtendő. 29. Ritka női név. Függőleges: 1. Kiserken, kiaarjad. 2. Kiejtett mássalhangzó. 3. Kettőzött kétjegyű mással­hangzó. 4. Kettőzött mással­hangzó. 5. Megfejtendő. 6. Meglel. 10. Vissza: bőr, mo­libdén vegyjele. 11. Alap­szín. 13. Hím állat. 14. Né­mán tűzte! 15. Hirtelen el­párolog + A. 17. Igen hal­kan mond. 19. Élete. 21. Megfejtendő. 23. Ismeretter­jesztő szerv jól ismert rövi­dítése. 24. Névelős télisport. 26. Részvénytársaság. 27. Megfejtendő. Megfejtendő: Kis európai népek (víz­szintes 16, 28, függőleges 21, 27). Múlt heti megfejtés: AL- TÁJ — URAL — KAUKÁ­ZUS — SZÁJÁN. Könyvjutalmat nyertek: Karácsony Beáta Nyírbátor, Kovács László Záhony, Ba­logh Irén Nyírmeggyes, Tóth É. Ivette, Bereczki At­tila Nyíregyháza. posta A héten sok levél érke­zett, amelyekben a pajtások az úttörőév első hónapjá­nak eseményeiről írtak. Most ezekből közlünk néhá­nyat. A Nyíregyházi Kisegítő Is­kola és nevelőotthon Ma­karenko úttörőcsapata be­nevezett az ,,Őrizzük a lán­got'’ országos mozgalomba. Feladataik között szerepel a szövetség jelképeinek fel­dolgozása, a csapat történe­tének megírása a 30. évfor­dulóra. Fejlesztik az olvasó- és az énekeljünk együtt mozgalmakat, baráti talál­kozókat szerveznek volt út­törőőrsökkel. Az év elejétől megalakultak az őrsök, a pajtások megválasztották a tisztségviselőket és megtar­totta első ülését az úttörő- és az otthontanács. Az ..Együtt Nyíregyházáért" mozgalomban is részt vettek az úttörők. Szeptember 22- től október 1-ig a sóstóhegyi Vörös Csillag Termelőszö­vetkezetben almát szedtek, s a tanárokkal együtt egy napi keresetüket felajánlot­ták az akcióra. Gyurecskó Mária, a kál- mánházi úttörőcsapat taná­csának titkára a követke­zőkről írt: „Csapatunk az úttörőszö-- velség 30. és a községi ta­nács 25. évfordulójára ké­szül. Mindkét eseményre ra­jonként felosztottuk a kuta­tási és a nyomolvasási té­mákat. Megismerkedünk a község közigazgatásának fejlődésével, munkájával, s felkutatjuk elődeink életét a 12 pont szellemében. Kis­dobosaink a 30 év táncos .játékait, dalait gyűjtik ösz- sze." Kovács Barna, a porcsal- mai 1171. számú Kossuth Lajos úttörőcsapat tagja le­veléből : „Szeptember 27-én a falu szélén rendeztük meg az ösz- szetett honvédelmi versenyt a fegyveres erők napja tisz­teletére. A munkásőrök fegyverbemutatót is tartot­tak, amelyen megismertük a pisztoly, a golyószóró bonyo­lult szerkezetét. Délután rendeztük meg a csapat- zászló ünnepét és benevez­tünk az „Őrizzük a lángot” országos mozgalomba. Ké­sőbb tábortüzet gyújtottunk és felelevenítettünk a 30 út­törőév dalaiból, játékaiból, csatakiáltásaiból néhányat.” „A zenei világnapra em­lékeztünk — kezdte levelét Karádi Zsuzsa, a Nyíregy­házi 4. számú Általános Is­kola 6. osztályos tanulója. — A megemlékezésre októ­ber 1-én nagy izgalommal és várakozással gyülekeztek az énekkarosok és a felsőtago­zatos pajtások. Az igazgatói megnyitó és a közös ének­lés után meghallgattuk Ko­dály Zoltán egyik beszédé­nek részletét. Az ünnepség­re meghívtuk Légrádi bá­csit, aki köcsögdudájával szerepelt rendezvényünkön és egyik társunkat megtaní­totta az érdekes népi hang­szer kezelésére. A penyigei úttörőcsapat tagjai iskolájuk gyakorló­kertjében tréfás szüreti „mulatságot” rendeztek. Szép termést hozott a kert­ben levő néhány szőlőtőke, amelyet a lányok dalos, táncos vígságon szüretelték le. A munka után egy fel­díszített tanteremben mű­sorra) búcsúztatták a nya­rat e pajtások, s gyümölcs­csel megrakott kosarakkal jutalmazták a tombolák sze­rencsés nyerteseit. A szí­nes, báli tudósítást postánk­nak Kondor Márta, az úttö­rőcsapat titkára küldte. Úttörő­V Félni kell-e a fTífíJtWWTwjTtJM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents