Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-18 / 245. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. október 18. Húszezer fiatal helytállása Több éves hagyományokra épülve az idén szeptember 25. és október 13. között rendezték meg megyénk székhelyén az „Együtt Nyíregyházáért’’ akciót. Korábban a bölcsődei és óvodai helyek számának a növelése volt a cél. Az ez évi felhívásban többek között ezt olvashatjuk: „Most a célunk az, hogy javítsuk a tömegsport feltételeit, lehetőséget adjunk gyermekeinknek, fiataloknak és felnőtteknek egyaránt a sportolásra, az egészséges mozgásra.” A felhívás aláíróinak egyike a KISZ városi bizottságának a titkára, Nagy László. Az akció befejezésekor- tőle kértünk interjút arról, hogy a város ifjúságát hogyan sikerült mozgósítani e nemes, a város lakóinak egészségét, testedzési kultúráját szolgáló megmozdulásra. — Nyíregyházán 443 KlSZ-alapszer- vezet működik. A tagság létszáma 13 ezer 500. A KISZ- eseken kívül hány fiatalt sikerült megnyerni az akció sikeres teljesítéséhez? — Köztudott, hogy a városban a munkavállalók száma 44 ezer. Ügy számítjuk, hogy ennek közel fele 30 éven aluli, tehát a KISZ- korosztályhoz tartozik. Így a KISZ-tagság létszámától jóval több fiatal vett részt az akcióban. A nyíregyháziakon kívül ott voltak a kommunista szombatokon a vidékről bejáró, otthon, lakóhelyén KISZ-tag fiatalok is. — A városi KISZ- bizottság és az alapszervezetek előre elkészített elképzelés alapján dolgoznak. Hogyan tudták a felhívást beépíteni éves akcióprogramjukba? — A KISZ városi bizottsága ebben az évben kongresszusi akcióprogram szerint dolgozik. Ennek alapján készült el az alapszervezetek munkarendje is. Hogy úgy mondjam, nekünk fiataloknak, több oldalról is jól jött az „Együtt Nyíregyházáért” felhívás. A KISZ KB ajánlása alapján a mi munkaprogramunknak van egy olyan része, hogy az „Edzett ifjúság” jelvényszerző akció. Ennek keretében azt a célt tűztük magunk elé, hogy minden KISZ-tag rendszeresen sportoljon és társadalmi munkával is járuljon hozzá a tömegsport fejlesztéséhez. Azt mondtuk, csak úgy lehet növelni az ifjúsági tömegsportrendezvényeket, ha szaporítjuk a sportolásra alkalmas pályák, létesítmények, eszközök, objektumok számát. Ehhez az elképzelésünkhöz a felhívás nagyon jól jött. Ezzel egy- időhen a fiatalok egyéni vállalásait is tudják teljesíteni. — Mint hírlik, a fiatalok nagy kedvvel vettek részt az akcióban. — Az „Együtt Nyíregyházáért” akció most zárult. A kommunista szombatok teljesítésének az értékelése még tart. Amikor mi a KISZ-tit- károkkal megbeszéltük a felhívásból adódó feladatokat, azt kértük, hogy az alapszervezetek minél több fiatalt mozgósítsanak. Most már elmondhatjuk, hogy ez sikerült, mivel a KISZ-kor- osztály tagjai közül, több mint 20 ezren vettek részt a vállalatoknál, intézményeknél, iskolákban, mezőgazdasági üzemekben szerveEGYÜTT NYÍREGYHÁZÁÉRT! zett kommunista szombatokon. A KISZ-titkárok előzetes tájékoztatásán nem esett szó arról, hogy az akciót követően lehet szalonnasütést, táncestet rendezni. Ezt a fiatalok találták ki maguknak. Tisztelettel adózunk azért, hogy becsülettel helytálltak a kommunista műszakokban, hogy utána is jólérez- ték magukat, és együttmaradtak, annak meg külön örülünk. — Mire használják fel a KISZ számlájára befutó milliókat? — A befolyt összegből a város különböző pontjain, elsősorban a játszótereken vagy azok közelében bekerített bitumenes kispályákat és salakpályákat, szabadtéri asztalitenisz- és sakktereket kívánunk létesíteni. Egy óvodához tornaszobát, a városi sportiskola tanulói és a testnevelési tagozatos általános iskolások rendszeres edzéslehetőségeinek biztosítására pedig tornatermet építünk, ezzel is segítve sportéletünk utánpótlás-nevelését. Nagyon jól tudja a város valamennyi fiatalja, hogy ez az akció értük van. Ezeket a sportlétesítményeket zömében mi birtokoljuk, holnap pedig gyerekeink testi épülését fogják szolgálni. A város, if jósága nevében hálás köszönetét mondok a felhívás valamennyi aláírójának és az akció valamennyi résztvevőjének. Mi pedig ígérjük, hogy az elkövetkezendő akciókban is ilyen lelkesedéssel veszünk részt. Sigér Imre Községi tanácsok Október 22-én lesz 25 éve, hogy hazánkban és megyénkben először választottak községi tanácsokat. Ezekben a napokban ünnepi tanácsüléseken és különböző fórumokon emlékeznek a tanácsrendszer negyedszázados fejlődésére. A tanácsok dolgozói és a tanácstagok munkával ünnepelnek, az ügyintézés ezen a szerdán sem szünetel. Az említett őszi naptól közvetlen, emberi kapcsolat alakult ki az államigazgatás helyi képviselői és a lakosság között és ez a kapcsolat az évek során egyre inkább elmélyült. A falusi lakosság hivatalos ügyeivel és magánügyeivel mindinkább bizalommal fordult a tanácsi dolgozókhoz. S ez a bizalom részben arra alapult, hogy az ügyintézők folyamatosan gyarapították politikai és szakmai ismereteiket. A 60-as évektől rendeletek írják elő, hogy az egyes munkakörök betöltéséhez milyen iskolát kell végezni. A megyei tanács végrehajtó bizottsága Sóstón 1971-ben hozta létre a tanácsi dolgozók továbbképző intézetét. Az intézetben olyan tanfolyamokat szerveznek, amelyeknek közvetve a lakosság is hasznát veszi. Több nagyközségi tanácsunk élén egyetemet végzett dolgozók állnak, a tanácsakadémiáról évente több végzett szakember érkezik a szabolcs-szatmári falvakba, örömmel mondhatjuk, hogy az állampolgárok ügyeit hozzáértő és lelkiismeretes tanácsi dolgozók intézik. Nemcsak a szellemi, a technikai fejlődésére is örömmel tekinthetünk vissza ezekben a napokban. S az utóbbi fejlődésen nem csupán azt értjük, hogy a dobot verő kisbírók helyét a legtöbb településen a mikrofon és a hangszóró vette át. Jobb környezetben fogadják az ügyfeleket, a körzetesítéssel az anyagi erőket is összevonták. Kevesen tudják, hogy már az alakulásnál is létrehoztak megyénkben négy közös tanácsot, nyolc kisebb községbe. Ma 61 közös tanácsot számlálnak Szabolcs-Szatmár megyében* és a körzetesítés fontosságát megértették az emberek. 1970 óta harmincnégy nagyközségi tanács alakult megyénkben, s ezeknek a tanácsoknak jelentősen bővült a jogkörük. Ennek is — csak úgy, mint az új tanácstörvénynek — a lakosság veszi hasznát. Elsősorban a tanácsoknak köszönhető, hogy a technikai és a gazdasági fejlődés a falvakban igen szembetűnő. Uj szociális, kulturális és kereskedelmi létesítményekkel faluközpontokat alakítottak ki, néhány év óta a komplett rendezési terv szerint formálják a községek arculatát. A tanács és a lakosság kapcsolata javulásának köszönhető, hogy évről évre értékesebb a társadalmi munkaakció. Külön figyelmet érdemel a tanácstagok kapcsolatteremtő és összekötő munkája. Általuk, velük valósul meg a népképviselet a tanácsokban. A legutóbbi választások óta megyénkben is több nő és munkásfiatal segíti az apparátusok munkáját. A falugyűlésekkel, a tanácstagi beszámolókkal szélesedett a helyi demokrácia, nem egy ember, hanem a közösség érdeke és akarata szerint épülnek, szépülnek a szabolcs- szatmári községek. Az utóbbi években államunk anyagilag is jobban megbecsüli a tanácsi dolgozók közéleti tevékenységét. De az erkölcsi elismerésből is többet érdemelnek azok, akik törvényesen és lelkiismeretesen segítik a falusi lakosság boldogulását, intézik mindennapi ügyeiket. Nábrádi Lajos Megyénk termékei a világ piacain Közismert, hogy Szabolcsnak nemcsak a burgonyája, Szatmárnak nemcsak a jonatán szerez hírnevet, hanem azok az ipari termékek is, amelyek a szocialista tábor országain kívül óceánokon túlra, szinte a világ minden tájára eljutnak. Villamossági, elektroakusztikai berendezések, laboratóriumi műszerek és szemüveglencsék mellett hosszan lehetne sorolni az exportra kerülő különböző élelmi- szeripari és ruházati termékeket. Néhány képünk azokat mutatja be, akiknek részük van a sikerekben, abban, hogy az előállított termékek versenyképesek a világpiacon és elismerést szereznek a szabolcs-szatmári munkáskezeknek. Mátészalka egyik büszkesége a Magyar Optikai Művek szálkái gyára. A legjelentősebb vevőjük természetesen a Szovjetunió, ahova másfél millió szemüveglencsét szállítanak az idén. Nagyon kapós a plasztiklencse, amelyből az USA, Törökország és Olaszország is szívesen vásárol. Korszerű gépen történik a szemüvegek, megmunkálása. Farkas Géza üzemvezető a nemrég üzembe helyezett automatikus gyémántfejes megmunkáló gép működését ellenőrzi. A Villamosszigetelő és Műanyaggyár kisvárdai gyára arról nevezetes, hogy az országban első, önálló fékbetéteket készítő üzem. A központi gyár több éves munkájának és a kisvárdai szakemberek sok leleményességének köszönhető, hogy az általuk gyártott autóbuszfékbetétekből mintegy 30 millió forint értékű közvetlen exportra kerül, de közvetve is közel 150 millió forint árutermék jut külföldi vevőknek. Itt saját laboratóriumban vizsgálják az alapanyagot, de gyártás közben a terméket is. Képünkön: Bessenyei Márta laborvezető a lakkgyanta viszkozitását ellenőrzi. Nem nagy gyár a VOR naményi ruhaüzeme. Az itt dolgozó 40-es számú munkaszalag októberben 17 ezer darab férfinadrágot készít. A szólónadrágokat kétféle fazonban, hajtókás és hajtóka nélküli kivitelben, szovjet üzletek megrendelésére gyártják. Képünkön: munkában a minőségátvevő. Hammel József képriportja Középpontban: a körzeti orvos Rendkívül érdekes tartalommal, minden orvos számára tanulságos ismereteket közölve jelent meg a megyei egészségnevelési csoport havi kiadványa, a Tájékoztató. Az írások gerincét azok a tanulmányok alkotják, amelyek a körzeti orvos munkája felé irányítják a figyelmet. Dr. Keresztes Mihály csaholci körzeti orvos rendkívül alapos, tudományos igényű bevezetőt és áttekintést ad a körzeti és általános orvoslásról, hazai és nemzetközi tapasztalatokat vonultatva fel. Helyet kap a kiadványban dr. Daubner Béla kapolcsi, dr. Oláh Andor békéscsabai körzeti orvos munkája is, valamint a nagyon részletes szakirodalom bibliográfiája is. Az írások egymás mellett azt is igazolják, hogy a körzeti orvosok munkájára sokkal több figyelmet érdemes fordítani, hiszen ez az összetett tevékenység messze túljutott azon a határon, amit a laikus — néha a szak — közönség is feltételez. A tudományos dolgozatok e gyűjteménye, melyeket dr. Keresztes állított össze és dr. Pinter Nándor ideggyógyász főorvos lektorált, nyilván sok segítséget adnak az egészségügy irányítóinak .éppen ügy, mint a napi nehéz munkát végző körzeti orvosoknak.
