Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-16 / 243. szám
1975. október 16. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Teraszos gazdálkodás Azokban az országokban, ahol a hegyvidék arányosan változik a jól megművelhető sík területekkel, nincsenek rákényszerülve az emberek arra, hogy a képen látható módon teremtsék meg maguknak a gazdálkodás feltételeit. Az égbe nyúló hegyek meredek lejtőit csak úgy tudja művelésre fogni a világ sok millió lakója. ha mérhetetlen* fáradsággal teraszokat képez ki. ahonnan a lefutó víz nem tudja magával ragadni a vékony termőföldréteget. Jóval ritkábban az is előfordul, hogy nem kényszerűségből térnek rá az emberek a teraszos földművelési módra, hanem azért, hogy — kedvező klimájú területeken — a helyi adottságokban rejlő különleges lehetőségeket aknázzák ki. A teraszos gazdálkodásnak az az egyik legnagyobb hátránya, hogy gépek használatára nem kerülhet sor, csupán állati vonóerőt vehetnek igénybe a földművelők. Kö- zép-Ázsia és Dél-Amerika, valamint Afrika egyes vidékein gyakori az ilyen föld- művelési mód. Fásítás — háztetőn Tokióban olyan kevés a fásított terület, hogy a japán mezőgazdasági minisztérium a belvárosi háztetőkön növényzet ültetését javasolja. A minisztérium jelentése szerint a japán nagyvárosok belső területén oly nagymértékű az oxigénhiány, hogy az már veszélyezteti a lakosság egészségét. Ez különösen áll a fővárosra, Tokióra, amelynek belső területén a füves terület már ritkaságszámba megy. Jellemző, hogy amíg Tokió elővárosaiban még közel 30 százaléknyi zöldfelület található, addig a város szívében ez szinte nullára csökken. A háztetőn való fásítás érdekében az illetékes hatóság számottevő segítséget nyújt. Változik az eső kémhatása ? Az eső normális körülmények között gyengén savas kémhatású. Amerikai kutatók több éves megfigyelésen szerint azonban a földünk északi féltekéjén erősen savas irányban kezd eltolódni. Ez az eltolódás a széntüzelésről az olajtüzelésre való áttéréssel magyarázható. Ennek hatására ugyanis jóval nagyobb mennyiségű kéndioxid keBánya por nélkül Uj bányalevegő-tisztító készüléket szerkesztettek Jakusztban, az észak problémáival foglalkozó kutatóintézetben. A köny- nyű konstrukció a pneumatikus fejtőkalapácsra erősíthető. Fúrás közben levegőt fuvatnak a vágatba, így a fagyott föld könyebben enged, a nedves szemcsék Összetapadnak és leülepednek. így a vágatban a por mennyisége ötször csökken. rül a légkörbe, a magas kéményeken keresztül egyre magasab rétegekben nagy területekre oszlik szét és kénsavvá alakul át. Svédországban, Norvégiában és Kanadában is hasonló megfigyelésekről adtak hírt. Számolnunk kell tehát az eső savasodásának következményeivel is. Emiatt a talaj sótartalma csökken, a növényeknek sok fontos ásványi sót nélkülöznie kell. A kísérletek során a nagyobb savtartalmú vízzel megöntözött tűlevelű fák levelei csak fele akkorára nőttek, mint a kezeletleneké. A lomblevelű fák csemetéit savas oldattal kezelve, levele elfonnyadt; a zöldségfélék is károsodtak, a terméshozam csökkent. A savas eső a vizek élővilágát is befolyásolja. Sok norvég tóban a víz kémhatása 1960 óta erősen süly- lyed, ez pedig veszélyt jelent a halakra: a pisztráng és lazac az ilyen vízben már nem tud megélni, az ilyen, egyébként tiszta norvég vizekben ezek már nem ívnak. Kanada és USA tavai közül 33 tó vizének a kémhatása is savasodik s itt gyakoriak a halpusztulások. Szennyező anyagok vándorlása a légkörben A meteorológia egyik legizgalmasabb feladata, hogy tanulmányozza a légkörbe került szennyező anyagok vándorlását egyik területről a másikra, egyik országból a másikba. Már évek óta ismeretes, hogy a levegőbe jutó idegen anyagok (pl. ipari eredetű nitrogénoxidok vagy szénhidrogének) a napsugárzás hatására vegyi átalakulásokon mennek át és ennek során úgynevezett „fotokémiai ózon” keletkezik. Az ózon töménysége a talajközeli levegőrétegek ben mindenkor megnövekedik, amikor napos, anticiklonos időjárási helyzet alakul ki. A töménység maximális óránkénti értékei Angliában elérik a 0,11—0,12 milliomod térfogatrészt, vagyis annak az értéknek a két-háromszo- rosát is, amely a szennyezetten talajmenti levegőben fel szokott lépni. A mutatkozó ózontöbblet a fotokémiai hatásból eredő ózonképződésnek tulajdonítható. Anglia déli felében felállított állomáshálózatban egyidejűleg mérték a kutatók az ózonnak és két jellegzetes légszennyező klór- vegyületnek a töménységét. Megállapították, hogy az ózon és a létrehozó szennyező anyagok együtt terjednek a légkörben és néhány nap alatt sok száz kilométeres utakat futnak be. Ezek a kutatások azzal a fontos, de korántsem vigasztaló tanulsággal zárultak, hogy a fotokémiai ózon (valamint azok a szennyező anyagok maguk is, amelyekből a fotokémiai ózon keletkezik) a szélrendszerek szárnyán igen messze elsodródnak a keletkezési helyüktől, amelyek nem is Angliában, hanem Nyugat-Európa kontinentális területein fekszenek. Ennélfogva valószínű, hogy még a minden iparvidéktől távol eső, tiszta levegőjűnek gondolt helyek is szenvedhetnek ennek a vándorló szennyezésnek a hatása miatt. Szakosítás a bútorgyártásban A bútorok gyártásával kapcsolatos gondok megoldására jo tehetőséget nyújt a KGST- tagállamok gyártásszakosítása és termelési kooperációja. Ennek keretén belül Magyar- ország főleg egészségügyi bútorok gyártására szakosodik, Csehszlovákia és az NDK az iskolabútorok, laboratóriumi és gyermekbútor bizonyos típusait szállítja majd partnereinek. A Szovjetunió irodabútorokat, Lengyelország és Románia pedig szállodai és szanatóriumi berendezéseket fog készíteni. A szóban forgó országokban bővítik — az egész KGST szükségleteinek fedezésére — a termelőkapacitást. Ezen belül természetesen a lakásbútorok gyártáskapacitásának a fokozása is elsőrendű cél. A tagállamok összehangolják bútoripari fejlesztő tevékenységüket. kidolgozzák , a bútorgyártáshoz szükséges anyagok és berendezések egységes műszaki normáit. Nagy súlyt helyeznek a hulladékanyagokból készülő bútorelemek gyártására, amint azt a lengyel ipar is teszi, amely hatalmas, évi 120 ezer köbméter kapacitású üzemet létesített faforgácslapok előállítására. A kép e gyár technológiai folyamatának azon momentumát mutatja, amikor a forgácslapok a hütőegy- segről lejutva mérlegelésre kerülnek. Új vitamin „U” nevezetű új vitamint próbáltak ki a Szovjetunióban. A készítmény gyomorhurutban, valamint gyomor- és nyombélfekélyben szenvedők gyógyítása során fejt ki jótékony hatást. A vizsgálatok során kimutatták. hogy az új vitamin normalizálja a gyomor és bél- utak nyálkahártyájának állapotát, megszünteti a fekélyeket és más rendellenességeket is. A vitamin kipróbálása során kiderült, hogy alkalmazásával kétszer több beteg gyógyítható ki gyomor- és béluti betegségekből. Az új vitamin kiindulási anyaga az ismert aminosav —a metionin — amely számos élelmiszerben megtalálható. Különösen sokat tartalmaz ebből az anyagból a túró. lllÉBiiBlill A növényekbe beépülő fél- mikroelemek és nyomelemek (higany, kén, bróm, cink, mangán, vas,’ réz, molibdén, kobalt) — amelyek tehát nem a kémiai értelemben vett nyomelemek — részt vesznek a fehérjék készítésében; enzimek, vitaminok, hormonok alkotórészei, így fontos szabályozó szerepük van a növényi életfolyamatokban. Bevitelük a növényekbe az istállótrágyázással jórészt megoldott volt, probléma a műtrágya bevezetésével és széles körű elterjedésével jelentkezett. A nyomelemek hiánya a növényekben bizonyos hiánybetegségeket okoz, e tüneteket a nyomelemes műtrágyázással kell megszüntetni. A nyomelemes műtrágya használatával a növényi betegségek „gyógyítása” mellett jelentős termésnövekedés is elérhető. Magyarországon a talajok általában nem nyomelem- hiányosak, a növények számára felszívható fprmában jelenlévő , nyomelemek meny- nyisége viszont egyes helyeken vagy egyes esetekben a szükséges szint alatt van. Hiány mutatkozik a csapadék kimosó hatása miatt is, vagy pedig a fokozott műtrágya-felhasználásnál, amikor a makroelemek (főszNyomelemes műtrágyázás for, kálium) mellett nem kerülnek a talajba a nyomelemek. Országosan (főleg a homok- és láptalajoícon) évente több mint 26 ezer tonna nyomelemszükséglet- tel számolnak a kutatók. Ebből ma még csak néhány ezer tonna kerül a talajba és ez is főként kísérteti területeken. Nyomelem-műtrágyára igény jelenleg még a mezőgazdasági üzemek részéről nem jelentkezett. Pedig használatát könnyíti, hogy a növényvédő szerekkel adagolható. Gyártása általában ipari hulladékanyagok felhasználásán alapul. A gyártást 1961- ben Peremartonban kezdték meg. A műtrágyagyárak ellátására, az ipari hulladékok szervezett összegyűjtésén kívül megindult a kutatás a nyomelem-műtrágyák és adalékok előállítására alkalmas hazai kőzetek feltárására. A kutatás eddigi eredményei szerint a hazai ásványok és kőzetek általában kevés nyomelemet tartalmaznak, így kitermelésük jelenleg nem kifizetődő és ez az ipari hulladékok felhasználására Ösztönöz. A hazai bányatermékek inkább talajjavításra alkalmasak (szerpentin, lignit, mészkőpor, stb.). A nyomelem-műtrágya gyártási alapanyagainak kutatását a mezőgazdaság jelenlegi igénye nem indokolná, de a jövő mezőgazdasága nem nélkülözheti majd ezt a fontos műtrágyát. Gyöngyös-Visontán, a Thorez külszíni fejtés területén néhány év alatt több száz hektárnyi meddőhányó keletkezett. A terméketlen területet a Mátraaljai Szénbányák Thorez bányaüzemének rekultivációs csoportja a hagyományos 10 év helyett egy éven belül ismét termőterületté alakította. Jelenleg a rekultivációs üzem 350 hektáron a környező gazdaságokéval azonos eredményeket érnek el mind gyümölcs-, mind gabona- termesztésben. Képünkön: talajtani kísérletek a rekultivációs üzem üvegházában. Korszerű utak A korszerű M 7-es autópálya budapesti bevezető szakasza. körülbelül egyötödét kiteA közutak telítettsége, a forgalmi torlódások gyakoriságának növekedése világjelenség. Ezen kétféleképpen tehet segíteni: egyrészt nagy átbocsátóképességű gyorsforgalmi utakat — autópályákat — kell építeni, másrészt a meglévő régi úthálózat állapotát folyamatosan a fejlődő forgalomnak megfelelő szinten kell tartani. Közismert, hogy a magyar kormány két éve fogadta el az autópálya-programot, amely szerint 1985-ig 500 kilométernyi gyorsforgalmi utat építünk az országban, a Balatonon kívül Hegyeshalom, Miskolc és Szeged irányában. Az autópályák építése csak az egyik — kisebb — összetevője lehet annak a nagy munkának, amely elengedhetetlenül szükséges a növekvő forgalom kiszolgálásához, ahhoz, hogy a járművek áradata viszonylag zökkenőmentesen érje él célját a közutakon. Ám figyelembe kell venni, hogy a 30 ezer kilométernyi országos közúthálózat csaknem kétharmadán az útburkolat szélessége nem éri el a korszerű motoros jármű- forgalom által megkíván* minimális 6 métert, sőt az alsóbbrendű utak nagyobb részén a 4 métert sem, pedig az is igaz, hogy a teljes közúti forgalomnak mintegy 60 százaléka az országos közúthálózatnak vő főúthálózaton bonyolódik le. A hazai útépítőipar hatalmas fejlődésen ment át a legutóbbi 5—6 évben. Javult a munka minősége, növekedett a teljesítmény. Ma már a legtöbb helyen korszerű gépekkel, koncentrált munkával végzik az útépítést, a szükséges útjavításokat. / ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK
