Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-16 / 243. szám
2 KELET-MAGYARORSZÄG 1975. október 16. lllilll helyeink Ha az ember Szabolcs- Szatmár tájait járja, egyre több szép, gondozott műén:‘ék, irodalmi emlékhely élményét viheti magával. Mind több külföldi is érkezik hozzánk, akik Móricz vagy Kölcsey nevének hallatakor útra akarnak kelni, vagy éppen pár szép szatmári község kedvéért autóznak félnapokat. Talán fontosabb — anélkül hogy alábecsülnénk jelentőségüket — azonban az a sok hazai kiránduló, iskolás és felnőtt, aki egy-egy ilyen úton hódol történelmünk, irodalmunk néprajzunk értékei előtt. Emlékeink többsége gondozott. Ezt a jövőben is szem előtt kell tartanunk, hiszen ez az első. Amivel talán adósok maradunk, az a tájékoztatás. Vegyük például a turist- vándi malmot. Van ezen tábla, a molnár kedvesen meg is indítja a gépezetet, el is mondja, amit tud. De talán megérné, ha a látnivaló élményén kívül egy kicsit részletesebb tájékoztató is várná a kedves vendéget. De talán ennyit megérdemelne megyénk 23 fatornya is. mely a beregi táj éke. Egy kis történelemmel, hogy honnan és miért is kerültek ide, mi a jellemzőjük. örvendetes, hogy idegenforgalmunk igazi értékeket tud nyújtani a látogatónak. Szerencse, hogy hamis romantika, álnépies giccs helyett a legnemesebbet kínálja. Éppen ezért hiányoljuk, hogy a vendég kezébe ott, ahol az emlékhely található, semmit nem tudunk adni. A szatmár- csekei temetőből is csak szemével rögzített kép marad, s anélkül, hogy a legtöbb vendég fogalmat alkothatna magának miért is van csónak alakja a régi és mai fejfának. Idegenforgalmi hivatalunk országosan is kiemelkedő szép prospektusokat készíttetett az elmúlt években. Annyagi ereje azonban véges. Es nem is lehet csak reá hárítani a feladatot és felelősséget. Több megyei kedvezményezés szükségeltetik, intézőbizottsági tett, okos propaganda. Mindez éppen most, a múzeumi és műemléki hónap idején ötlik észbe. Mert szabolcs-szátmári értékeink sokkal több hírverést érdemelnének. Talán egy új képeskönyv kiadását, több színes, okosan magyarázó leporellót. A múzeum, műemlék, irodalmi emlékhely közművelődésünk egy-egy jelentős tényezője, haladó múltunk, nemzeti önismeretünk forrása. Ismertetése nem egyszerűen üzlet, (b.) LEVÉLTÁR A PINCÉBEN. 15 000 méternyi történeti anyagot őriznek két emelet magasságban a Bazilika pincéjében. A XIX—XX. századi levéltári anyagból nyomon lehet követni a főváros társadalmi-gazdasági fejlődését; a közellátás, a köztisztaság, a csatornázás, az egészségügy, a tűzrendészet és a közbiztonság szervezésére, javítására tett intézkedéseket, a kulturális élet eseményeit. Képünkön: Horváth Mihály kutatást végez a segédkönyvekből. II gyermekélelmezés újdonságai Üjfajta tartósított élelmiszereket hoznak forgalomba a közeli hetekben, az iskolákban és óvodákban étkező gyermekek részére. A Konzerv- és Paprikaipari Kutató Intézet, a gyermek- élelmezési vállalat megrendelésére tudományos alapossággal dolgozott ki új termékeket, amelyek tápértékben és ízekben egyaránt gazdagítják a választékot. A gyermekétkeztetésben fokozottan figyelembe veszik. hogy a fejlődő gyermeki szervezetnek vitaminban, ásványi sókban és fehérjékben gazdag ételekre van szüksége. Át kell tehát alakítani az eddigi gyermektáplálkozási szokásokat. A gyümölcslé például sokkal értékesebb a szervezet számára, mint a főétkezéseknél hagyományos leves, ezért ' a gyermekélelmezési vállalat az iskolákban a jövőben leves helyett hetente egy-két alkalommal az ebédhez őszibarack, szilva, paradicsom és sárgarépa-leveket szolgál fel, és ezután kapják a gyermekek a második fogást. Néhány helyen kipróbálták már a vitamindús készítményeket, melyeket nemcsak a gyermekek, hanem a szakemberek is nagy örömmel fogadtak. Az egészségesebb táplálkozást szolgálja az az új ételrecept is, amelynek alapján a főzelékekhez a hagyományos lisztes rántás helyett eredeti pürésített zöldség nyersanyagot használnak majd — például zöldborsófőzeléket passzírozott zöldborsóval sűrítenek. A csecsemők és kisgyermekek korszerű és kedvelt pürékonzerveit újabb ízekkel bővítik. Már kaphatóak a boltokban a legújabbak, a paradicsom-, zöldbab és cékla bébikonzervek. Az év végére az alma, málna, meggy, és sárgabarack gyümölcspüré- készítmények is piacra kerülnek. A megyeszékhely iskolai helyzete A megyeszékhely óvodáinak, iskoláinak, tanévkezdő munkájáról, feladatairól hangzott el tájékoztató a Hazafias Népfront nyíregyházi városi elnökségének legutóbbi ülésén. Az oktatási intézmények gondjairól Fodor Géza, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője szólt, részletesen elemezve az intézmények munkáját. Itt hallottuk, hogy a legtöbb nehézséget a legújabb lakótelepeken élő gyermekek óvodai, és iskolai elhelyezése jelentette. Az északi lakótelepen és a Jósavéros- ban a lakóházak építése az elsődleges cél, az óvodák, iskolák rendszerint jóval később készülnek el. Ugyanakkor a gyermekgondozási segély és a népesedéspolitikai határozat következményei már is megfigyelhetők, évről évre több a gyerek. Jósaváros kinőtte Jósaváros óvodáját kinőtte már a lakótelep, a kétszáznegyvenegy új jelentkező közül .mindössze negyvennyolcat vettek fel. Hasonló az arány a Kun Béla utcai és a Sóstói úti óvodákban. Erről a három helyről összesen több mint kétszáz gyermeket irányítottak át a város más, kevésbé kihasznált óvodáiba. Mint a tájékoztató is hangsúlyozta, nem könnyű ebben az esetben a szülők megértését, segítségét kérni, hiszen senki sem örül, hogy naponta kétszer utazgathat a város egyik végéből a másikba, megértésükre, legalábbis átmenetileg mégis szükség van. A gyermekek érdeke ugyanis azt kívánja, hogy az első osztályba már megfelelő felkészítéssel érkezzenek. Ezért vettek fel az idén sokkal több gyermeket, mint amennyi hely van, számolva azzal, hogy ezáltal áldozatosabb, nehezebb munkát végeznek az óvónők és a dajkák. Iskolaelőkészítő tanfolyamok Nyíregyháza 23 óvodájában a 2930 engedélyezett helyre több mint háromezer-ötszáz gyermeket vettek fel, s ez a szám még nagyobb lesz az év végére, hiszen a gyermekgondozási szabadság után munkába álló anyák gyermekei közül még az év közben csaknem kétszázan belépnek. A nehézséD él van. Mjnt az őszi falevél, álmosan száll a falu fölött a harangszó. Majd gondol egyet, ráereszkedik a Szamosra, s a folyó lassan elsodorja a kódorgó hangokat. A toronyban ketten vagyunk, a harangozó és én. A harangzúgásban úgy sem értenénk egymás szavát, így szemlélődöm. Alattunk a négy folyó ölén nyugvó falu, Olcsva- apáti. A keskeny girbe-görbe utcákon néha feltűnik egy-egy idősebb ember, de fiatal sehol. Dologidő van, szinte mindenki a határban. A Szamos innenső oldalán kikötve pihen a komp, a fiatal révész a korlátnak támaszkodva várja az egyre ritkábban érkező utasokat. Hiába, régen elmúlt a nyár. Közben a harangozó rövid küzdelem után megállítja a nagy harangot, s magyarázni kezd. — Hétköznap kétszer harangozunk a nagy haranggal, reggel fél 8-kor és délben. Ünnepnapokon, s mikor halott van a faluban háromszor is húzni kell, de mind a kettővel párosán. Kezdetben bizony ez nehezen ment. A kis harangnak pontosan kettőt kell ütni, míg a nagynak egyet. Erre nagyon kell vigyázni, Á toronyban máskülönben félre verném őket, s még azt hinnék, tűz van. — Honnan tudja a pontos időt? — Van rádióm, bemondja az mindig pontosan. Itt lakunk nem messze a templomtoronytól, hamar átérek. Hétköznap csak 3—4 percig húzom, de van úgy, majdnem egy félóráig is harangozni kell. Ilyenkor érzi igazán az ember, hogy elfárad a karja, sokszor percekig alig kapok levegőt. Amúgy is beteges vagyok, fulladok. De még most hagyján, ilyenkor a legjobb, nincs se hideg, se meleg. Bezzeg télen majd odafagy a kezem a kötélre. Miért nem harangozok kesztyűben? Na még csak az hiányozna, lenne zenebona, azt hinnék megbolondultam. — Mióta harangozó? — Még csak négy éve, de már most is úgy érzem néha, hogy leszakad a karom. A férjem dolgozik, a nagy fiam katona, a fiatalabbak meg túl kicsik még a segítéshez. így egyedül kell húznom. — Mennyit keres havonta? — Abból nem lehet meggazdagodni — feleli még mindig kapkodva a levegőt. — Havonta 500 forintot, meg miénk a temetői szilvának és szénának a fele. De mit csináljak, hét gyerekünk van, minden fillérre szükség van. A torony ablaka előtt galambok röpködnek, de hallják az idegen hangot, nem szállnak le. A főutcán egy idősebb néni 3—4 libát kerget, sehogyan sem tudja visszahajtani őket az udvarra. — Majd minden délben kiszöknek a libák — mondja a harangozó. — Az öregasszony unokája ilyenkor indul az iskolába, s mindig nyitva hagyja a kiskaput. — A harangozás után mit szokott figyelni a faluban? — Miket tud maga kérdezni?! Nincs nekem arra időm, hogy a faluban gyönyörködjem, láttam már eleget. Te jó ég! A rántásom azóta már régen odaégett — kiabálja vissza félútról. Balogh Géza gek ellenére minden hatodik éves gyermeket elhelyeznek, a külterületeken lakóknak pedig 72 órás iskola-előkészítő tanfolyamokat indítanak. Csaknem tízezer általános iskolás tanul a 16 iskolában, a két gyakorlóban, a kisegítő, illetve a 9 külterületi és bokortanyai iskolában. örvendetes képet mutat a számok összehasonlítása. A nyolcadik osztályokban összesen nyolcszázötvenen tanulnak, ezzel szemben ezerháromszáznegyvenhatan járnak az első osztályba. Az örömmel ázónban együtt járnak a gondok. Aránytalanul magas például a jelentkezés a gyakorlóiskolákban, a legzsúfoltabb lakótelepi iskolákban pedig, magas az egyes osztályok létszáma. Hét első és hét második osztályt indítottak az 5-ös és a 15-ös számú, Sarkantyú utcai, illetve jósavárosi iskolában. Az 5-ös iskola 28 tantermén 53 csoport osztozik. Ebben a tanévben már kölcsöntanterem- re is szükség volt, ezért a gyermekek egy része a Városmajor úti művelődési házban tanul. A 14 tantermes jósavárosi iskolában sem jobb a helyzet, itt 46 tanulócsoport elhelyezéséről kellett gondoskodni. A mostoha körülményeket csak az az új iskola szünteti majd meg, amely a tervek szerint a jövő év szeptemberére elkészül. A város iskoláiban összesen 294 tanterem található, erre 479 iskolai és napközis csoport jut, belátható időn belül tehát nem tudják megoldani az úgynevezett „egyműszakos” oktatást. Mulasztás szabad szombaton Ezek közül is élhangzott egy a tanácskozáson. A mulasztott órák számáról _ van szó, amelyek rohamosan nőnek a munkahelyeken bevezetett szabad szombattal együtt. A pedagógusok meg- döhbenten tapasztalták, hogy egyre több gyerek hiányzik a szülők szabad szombatjain a családi közös programok miatt. A tanácskozáson erre a jelenségre is felhívták a figyelmet, kérve a szülői munkaközösségek támogatását, Hogy ebben a tanévben megszűnjenek a mulasztások. BE Nyíregyházán és környékén Több és jobb péksütemény Nyíregyházán hat kisebb sütőüzem és egy kenyérgyár termeli meg 120 ezer ember napi kenyér- és sütő- iparitermék-szükségletét. A város rohamos fejlődésével a kenyér fogyasztása 15 év alatt a kétszeresére növekedett, a süteményé pedig a négyszeresére. Ezt az igényt a régi elavult kis pékségek nem tudták megfelelően kielégíteni. A negyedik ötéves tervben felépült kenyérgyár 20,2 tonna napi kapacitása és a meglévő üzemek korszerűsítése nyomán változott a helyzet. A sütőipari vállalat ma 130—140 ezer süteményt gyárt naponta. A vállalat hat üzemében és a kenyérgyárban termelt kenyér mind jobb minőségű. A kiskereskedelmi egységben talált kenyerek minősége azonban nemcsak az előállító üzemektől, hanem a szállítás módjától, idejétől, az üzletben tárolt időtől is függ. Nyíregyházán a megtermelt sütőipari terméket 12 gépkocsi szállítja az üzletekbe. A szállítási tervek összeállításánál a sütőipari vállalat megadta a lehetőségét a kiskereskedelmi vállalatnak, hogy megállapítsa, melyik üzlet, mikor kapja meg az árut. A tejboltok nyitnak a legkorábban, ezeket a nyitásra ellátják. Ahhoz azonban, hogy a nyitásra minden bolt megkapja az árut a gépkocsiparkot meg kellene háromszorozni. A vállalat sokat tett eddig is a lakosság jobb ellátásáért. A napokban kezdett üzemelni a nyíregyházi kenyérgyárban egy importból beszerzett Favorit kemence. Ezen a kemencén kizárólag péksüteményt gyártanak. Befejezés előtt áll a záhonyi és tiszavasvári — egyenként 10 millió forintos költséggel épülő — vegyes termelésű sütőüzem építése. A tiszavasvári új üzem komoly tehermentesítést jelent majd Nyíregyházán. Jelenleg a nyíregyházi 3-as számú üzem rekonstrukcióját végzik, ez a jövő év elején péksüteményt fog gyártani. Az ötödik ötéves terv Nyíregyházán egy új kenyérgyár felépítését tartalmazza, ezzel több kisüzem megszűnik. Az új gyár megépítésével a süteménygyártás további gépesítését tervezik. A nyíregyházi kenyérgyárban addig is egy hű- tőalagutat állítanak üzembe a sütemények hűtésére. A nem túl távoli tervekhez tartozik, hogy a sütőipari termékek konténeres szállítását is megoldják. F. P. llllilllii
