Kelet-Magyarország, 1975. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-15 / 242. szám
1975. október 15. K ELET-MAGYARORSZAG 7 Olvasóink leveleiből Postabontás Sok közérdekű eseményekről szóló levelet kapunk, de még ettől is többen kérik segítségünket panaszuk orvoslásához. Örülünk, és szívesen fogadjuk olvasóink leveleit, hiszen azok számunkra a témák gazdag tárháza. Szóljon az társadalmi munkáról, tettre kész brigádról, vagy lakóitól szabadulni akaró házigazda „válogatott”, maszek üldözési módszereiről, vagy bármilyen magánjellegű problémáról, mind-mind munkánkhoz elengedhetetlen adalékul szolgálnak. E levelezési kapcsolatnak tehát nagy jelentősége van, melyről a levelek száma és azok nyílt, őszinte hangvétele alapján elmondhatjuk, hogy jó, eddigi munkánk eredményét tükrözik. De tovább kell szélesítenünk és mégin- kább el kell mélyítenünk kapcsolatunkat. Munkánk eredménye másrészt természetesen a panaszok, az ügyek elintézésében tükröződik, amit levélíróink közvetlenül tapasztalhatnak. Hogy ez sikerrel járjon, szükséges: a levelek pontos, konkrét adatokat, tényeket tartalmazzanak. Például, ha valakinek munkahelyi problémája van, pontosan írja meg munkahelyének nevét és címét. Vagy ha a vásárlás során hiányosságot tapasztal valaki, konkrétan írja meg. melyik boltban történt, esetleg melyik eladó volt udvariatlan. Sokszor téma a lakossági szolgáltatás. Köz- érdeklődésre számottar- tó téma. De hogyan foglalkozzunk velük, ha nem írják meg olvasóink: melyik szerviz vagy ipari szövetkezet követett el mulasztást. Sajnos, ez nagyon sok levélből hiányzik. Előfordul aztán az is, hogy tévesen nevezik meg a szervizt. A közelmúltban például három levélben is a nyíregyházi GELKA-szervizt marasztalták el, holott" az ügy nem rájuk tartozott, jogtalan bírálattal illettük őket, amiért ezúton kérünk bocsánatot. Kétségtelen, s lakossági szolgáltattok még sok kívánni valói hagynak maguk után, de az ok nélküli kritika, az általánosítás nem célravezető módszer, így a panaszok orvoslásában sem. Apró dolgok ezek, de döntő jelentőségűek. Ezért kérjük levelezőinket a tények, az adatok pontos rögzítésére, és természetesen nevük és pontos címük közléséről se feledkezzenek meg, hiszen névtelen levelekkel nem tudunk foglalkozni. Ősz Tatárfalván Meggyorsult az őszi mező- gazdasági munka a szamos- tatárfalvi termelőszövetkezetben. Az almaszedés a fő munka. Az idén túlteljesítjük a tervezett mennyiséget. A legutóbbi vezetőségi ülésen is megtárgyalták az alma* gyorsabb betakarításának teendőit. Csomagoljuk és szállítjuk az almát Tuzsérra. Nagy munka hárul a gépkocsivezetőkre, akik ilyen távolságra szállítják az almát. Az öreg nyugdíjasaink is kiveszik részüket az őszi betakarításból, különösen a szántási-vetési munkában, — írja Király Béla tudósítónk. Felénk sem néznek...” A múlt évben vettünk egy . Albalux 7 típusú mosógépet. Azóta már 3 alkalommal javíttattuk, s jelenleg két hó- nanapja teljesen rossz, de a szerelők felénk sem néznek. Azt hittük, pnás helyre kell vinni most már javítani a készüléket. De megtudtuk, továbbra is a nyírmeggyesi termelőszövetkezet Ramovill szervize javítja a mosógépet. Fizetjük az OTP-részletet, kézzel mosunk, és várjuk, hátha egyszer kijönnek megjavítani a mosógépünket, — írjá Vondorkovics György Papos, Dózsa u. 1. sz. alatti olvasónk. Vártak, áztak, fáztak A Borbányai Általános Iskola 7.—8. osztályos tanulói az Apagyi Állami Gazdaságnál segítettek az őszi munkában. Szeptember 29-től október 7-ig mindennap az állami gazdaság gondoskodott a gyerekek ki- és hazaszállításáról. Október 7-én azonban 2 órakor hiába várták a szülők a gyerekeket. Késtek. Csak az esti órákban értek haza, átfázva, éhesen, félig betegen. A „véletlen” folytán aznap megfeledkeztek a tanulókról. A gépkocsivezetőt máshová irányították, s csak többszöri sürgetésre volt egy 53 személyes kis busz, amelyen a 104 apróságot hazaszállították, — panaszolják a szülők. „M. H.” Valamikor Petényi-tanyának nevezték a mai Petőfi- tanyát. Hivatalosan így emlegetik az iratok is. 25 év kellett, hogy a MÁV is tudomásul vegye létét, s a távoli pusztaságból a-tanya szélére helyezze át a megállót. Űj nevét azonban nem ismerik el. Oszlopokra rögzített, rozsdafoltokkal tarkított lemeztábla hirdeti: „Perényi-tanya m. h.” Reméltük, hogy a fel- szabadulási évfordulóra a MÁV ünnepi ajándéka lesz az új tábla kihelyezése. Tévedtünk. Talán majd egy újabb évfordulóra a MÁV is tudomásul veszi a névváltozást, — írja M. E. Vásárosnaményból. Már ősz van Nyíregyházán, az állomás előtti téren hirdetőtábla fogadja a városunkba érkező vendégeket, az alábbi szöveggel. „Szeretettel köszöntjük a nyári Honismereti akadémiára érkező kedves vendégeinket”. Megközelíthető a szálláshely a 8-as járatú autóbuszokkal. Ez mind nagyon szép és kedves figyelmesség, csak egy kicsit idejétmúlta, mert már akárhogy is nézzük — ősz van, — írja P. K. nyíregyházi olvasónk. CIKKÜNK NYOMÁN A lehetőség lovagjai Lapunk 1975. szeptember 21-i számában „A lehetőség lovagjai” címmel megjelent írásunk nyomán a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács nyíregyházi járási hivatala az alábbiakról tájékoztatta szerkesztőségünket: A járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata és határozata, valamint a hivatal állami törvényességi felügyeleti jogköre alapján indítványozta a sényői Búzakalász Termelő- szövetkezet közgyűlésének, hogy a tsz elnökét és főkönyvelőjét fegyelmileg vonja felelősségre. A hivatal műszaki osztálya intézkedett Papp András és Rusin Miklós kisiparosok iparigazolványának, valamint Sülé László magántervezői jogosítványának visszavonására. A Nagycserkeszi Községi Tanács V. B. szakigazgatási szerv vezetőjét, valamint a Nyírturai Községi Tanács V. B. szakigazgatási szerv vezetőjét a kisiparosok adóhátralékának behajtása terén elkövetett mulasztásért a járási hivatal elnöke írásbeli figyelmeztetésben részesítette. Dr. Gombás Sándor, a hivatal elnöke utasította a hivatal élelmiszer-gazdasági és kereskedelmi osztályát, hogy a Népi Ellenőrzési Bizottság határozatának megfelelően a termelőszövetkezet tevékenységét fokozottabban kísérje figyelemmel és ellenőrizze a határozat végrehajtását. Szerkesztői üzenetek Ágoston Gusztáv domb- rádi, Szöllősi Sándor botpaládi, Geczó József- né nyírszőlősi, Baksi Sándor kéki, Dudik András nagykállói, Kovács Istvánná nyíregyházi, Riskó János fehérgyarmati, Tóth Kálmán nyírbátori, Papp István nyíribronyi, Illyés Sándorné kántorjá- nosi, Salczmann Ottó nyíregyházi, Tar Pálné nagyhalászi, Medgyesi Sándorné csengeri, Molnár Ferenc nyíregyházi, Balogh Imréné nyírbógá- ti lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Vass Sándorné kisvárt dai olvasón^kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. / / K. Lászlóné kisvárdai lakosrták üzenjük, hogy panaszával csak akkor tudunk érdemlegesen foglalkozni, ha megírja pontos; címét. Katona Kálmánné domb- rádi olvasónk fiának ipara 1975 január 7. óta szünetel, s az 1975. évi adó az 1974. évi termelés alapján lett megállapítva. Az adókedvezmény csak 1976—77-ben fog jelentkezni, amennyiben a kétéves katonai szolgálatot teljesíti a fia. ifj. Pólyák Lajosné tiszayasvári lakos férje jo- ?an csak —aklcor lenne családi pótlékra' jogosult, ha legalább két gyermeket tartana el. így csak a katonai segélyt kapja míg férje katonai szolgálatot teljesít. Jámbor Péter pátrohai olvasónknak üzenjük, hogy az újonnan belépő termelőszövetkezeti tag, a belépés náptári évében a 120 (nőknél 80) munkanap teljesítését követő hónap első napjától jogosult családi pótlékra. Áz illetékes válaszéi Csak a legszükségesebbet... A ..Legkisebbet” című cikkükre vonatkozóan az üzlet nyitvatartását a Belkereskedelmi Minisztériummal, az illetékes szervekkel egyeztettük. Figyelemmel kísérjük a vasárnapi forgalmat, s megállapítottuk, hogy kismértékben vásárolnak tejet, és sütőipari termékeket, s túlnyomórészként palackos italt, mosószert vesznek, melyet a hét bármely napján be lehet szerezni. Ezúton is kérjük a vásárlóinkat, hogy vasárnapra csak a legszükségesebb árucikkek vásárlását hagyják, hogy a kereskedelmi dolgozóknak is tudjuk biztosítani a szabadnapokat. Szabolcs-Szatmár megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat A „Minőség, óh” címmel, korábban megjelent cikkben foglalt panaszbejelentést kivizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy nem a panaszos tette a bejelentést, annak kilétéről tudomása nincs. A bejelentés felvetését a kisvárdai üzemünknek jeleztük s utasítottuk, hogy a technológiai előírásokat szigorúan ellenőrizzék. Sütőipari Vállalat Nyíregyháza Játszótér „Kevés a játszótér” címmel a jósavárosi játszóterekkel kapcsolatosan jelent meg újságcikk. Tájékoztatjuk az ott lakókat, hogy a Korányi Frigyes utca és Ungvár sétány közötti területen négy játszótért alakítunk ki. Ebből kettő már elkészült, a másik kettő az általános iskola két oldalán valósul meg. A már elkészült játszótéren egy-egy újabb hintasort állítattak fél. Az újabb szóterek várhatóan 1975. december 31-ig készülnek el. Városi tanács vb terv- és munkaügyi osztály Nyíregyháza Törött fogó A nyírmadai vasboltban vásároltam egy villanyvasalót. Sajnos csak otthon vettem észre, hogy törött a vasaló fogója, mozog, nem lehet vele vasalni. Visszavittem a boltba, de a blokk ellenére sem cserélték ki az árut, panaszolja Nagy Andrásné Nyírmada József Attila u. 7, sz. alatti lakos. PARAGRAFUS flz üzemi baleset jogalapja Dávlda Elekné olvasónk 1974 januárjában munkahelyén az egyik irodából ment át a másik irodahelyiségbe és a szőnyeggel be nem fedett, kifényesített parketten megcsúszott, ennek következtében alsó lábszárcsonttörést, valamint combnyakcsonttörést szenvedett. Hosszú gyógykezelés eredményeképpen állapota némileg javult, de egészsége teljesen helyre nem állt, ezért felgyógyulása után a társadalombiztosítási szerv baleseti járadékot állapított meg részére. Ezt követően, miután a baleset a vállalat telephelyén következett be, kártérítési igénnyel fordult a vállalathoz, azonban kérelmét elutasították. Az elutasítás indoklása, valamint a szóbeli tájékoztatás alapján, azért helyezkedett a vállalat erre az álláspontra, mert véleményük szerint a bekövetkezett balesetben a vállalat vétlen. Ezt az álláspontot azzal igyekeznek igazolni, hogy a társadalombiztosítási szerv fizetési meghagyást bocsátott ki a ^vállalat ellen, melyben kérte a betegségi biztosítási szolgáltatások, valamint az olvasónk részére megállapított baleseti járadék nyolc évi ösz- szegének megfizetését, azonban a vállalat pert indított a társadalombiztosítási szerv ellen és a bíróság kérelmével a társadalombiztosítási szervet jogerősen el is utasította. A bíróság ítéletének indoklásában kifejtette, hogy a vállalat abban az esetben lenne köteles megtéríteni a követelt összeget, ha megsértette volna az általános balesetelhárító és egészségvédő óvó rendszabályt (ÁBEÓ), ilyen azonban nem forog fenn, mert ami- féle szabály nem írja elő, hogy az általános gyakorlatnak és szokásoknak megfelelően kezelt parkettát köteles bárki is csúszásmentes szőnyeggel bor tani. Az így kezelt parketta az ÁBEÓ szerint nem minősül csúszásveszélyesnek, azok az esetek, amelyekre a hivatkozott szabály vonatkozik, olyan helyen fordulnak elő, ahol a padozat nedvesedése, fagyása, vagy más olajos anyaggal történő szennyeződése következtében vált csúszósá. Természetesen nem zárható ki az az eshetőség, hogy egy normálisan kezelt parkettán bárki elcsússzon és balesetet szenvedjen, azonban nem lehet megállapítani, hogy a vállalat megsértette volna az ÁBEÓ-t. Véleményünk szerint az ítéletnekr ez az indoklása helytálló, azonban tévesen helyezkedik a vállalat arra az álláspontra, hogy ezen indoklás alapján olvasónkat sem illeti meg kártérítés. A társadalombiztosítást megillető kártérítés jogalapja és a dolgozót megillető kártérítés jogalapja merőben más. A vállalatnak a társadalombiztosítási szervvel szemben fennálló felelőssége csak akkor állapítható meg, ha a vállalat megsértette az ÁBEÓ-t, tehát vétkes a bekövetkezett balesetben, a dolgozóval szemben fennálló kártérítés felelőssége alól, ha a baleset működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult magatartása okozta. Az adott esetben egyik sem fordult elő, tehát a belesétet nem elháríthatatlan külső ok és nem a dolgozó vétkes magatartása okozta, így a vállalat a dolgozó felé a baleseti kárért felel, annak ellenére, hogy a társadalombiztosítási szervvel szemben a kár felelőssége nem áll fenn. Dr. Juhász Barnabás Módosult a távírószabályzat A Közlekedés- és Postaügyi miniszter rendeletben módosította a távirószabályzat egyes rendelkezéseit. A Nemzetközi Távközlési Egyesület ugyanis — amelynek a Magyar Posta is tagja — újból kiadta a valamennyi tagországra érvényes nemzetközi távirószabályzatot. Uj előírásait, módosításait az egységes eljárás érdekében a hazai szabályzatban is érvényesíteni kellett. A módosítás lényege, hogy a díjmegállapítás alapján szolgáló szószámítást és kezelést egyszerűsítették. így például a táviratokban a szóhoz ragot, képzőt kapcsoló kötőjelet elhagyják, a ragot a szóval egybeírják, s egy szóként számítják fel. A zárójelet és az idézőjelet ezentúl ugyancsak a szó részének tekintik, nem kell külön díjat fizetni érte. Újdonság az is. hogy a táviratokban kérdőjelet csak a feladó kifejezett kérésére továbbít a posta, s ugyancsak kü-íön kell kérni a szavak, vagy a mondatok elválasztását, összekötését, vagy a mondatok befejezését jelző írásjelek, — pont, vessző kettőspont — feltüntetését. A közönséget érintő módosítás az is, hogy a táviratok megkülönböztetésére szolgáló jelzések — például dísztáviratnál a dt 33 jelzés — egy szónak számítanak. Az uj rendelet alapján az európai díj rendszerű levéltávirat eddigi jelzése — élt — megszűnik, helyette a nemzetközi forgalomban egységesen az It jelzést használják. A közönséget nem érinti, de a forgalomban alkalmazott titkosnyelvű táviratokban is van változás. Eddig a titkosnyelv szavai vagy csak betűkből vagy csak számokból állhatták, most betűkből, számokból és jelekből vegyesen is képezhetők a szavak. A miniszteri rendelet november 1-én lép hatályba. (MTI) Földrajz és közművelődés A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat földrajtudo- mányi szakosztálya és a Magyar Földrajzi Társaság nyírségi osztálya rendezésében, október 16-án, csütörtökön 15 órai- kezdettel előadói konferenciát rendez Nyíregyházán, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola földrajz tanszékén. A konferencia témája a földrajz szerepe a közművelődésben. Előadó: dr. Pécsi Márton akadémikus, a Földrajztudományi Kutató Intézet igazgatója.
