Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-13 / 215. szám
1975. szeptember 13. KELET-MAGYARORSZÁG — M .-I 3 Műszaki értelmiségünk a megyéért — Beszélgetés Csathó Jánossal, a HTESZ elnökével ~ Az idén tizenegyedik alkalommal rendezik meg megyénkben a műszaki hónapot. A megnyitója szeptember 15-én Nyíregyházán lesz. Megyénk társadalmi életének e rangos eseménye alkalmából beszélgettünk Csathó Jánossal, a rendező Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) megyei elnökével. — Általános vélemény, hogy az iskolában szerzett szakmai ismeretek a technika gyors fejlődése miatt hamar (egyes becslések szerint ötévenként) elavulnak, felfrissítésükre folyamatosan szükség van. Milyen ' segítséget nyújt ehhez a MTESZ megyénk mintegy ötezer mérnökének, közgazdászának, technikusának? — Pontc* adatokat a MTESZ 3600 tagjáról tudok mondani, bár rendezvényeinket nemcsak az egyesületek tagjai, hanem gyakran más érdeklődők is látogatják. Az elmúlt esztendőben 245 rendezvényünknek több, mint 23 ezer résztvevője volt. Ez azonban csak az adat, ennél lényegesen fontosabb a tartalom. Arra törekszünk, hogy rendezvényeink minden esetben igényes színvonalúak legyenek, emellett szorosan kapcsolódjanak a gyakorlati élet követelményeihez, a megye legégetőbb problémáihoz, hogy a rendezvények a gyakorlatban használható eredményekhez vezessenek. Célunk, hogy egyesületeink éljenek a MTESZ adta együttműködési lehetőségekkel, és amikor lehet, indokolt, témáikat komplexen, több oldalról vizsgálják. Igyekszünk rendezvényeinket a politikai és gazdaságpolitikai élet fejleményeihez igazítani, időszerűek lenni. Meggyőződésünk, hogy a megye jelenlegi gyors gazdasági fejlődésének szakaszában, az iparosodás meggyorsulása miatt nem nélkülözhetők azok a javaslatok és az a tevékenység, amelyet műszaki, gazdasági értelmiség munkahelyén kívül, a munkaidő után társadalmi munkában adni tud. — Melyek voltak az utóbbi évek ilyen, a megye fejlesztése érdekében végzett munkáik? — Egyesületeink számos javaslatot dolgoztak ki a megye műszaki fejlesztéséhez, így például az agrártudományi egyesület megyei csoportja (más tudományos egyesületek segítségére is támaszkodva) tanulmányokat készített a szarvasmarha-tenyésztés, burgonya-, alma-, dohány-, zöldségtermesztés témakörében. Készt vettünk a megye távlati iparfejlesztési koncepciójának előkészítési munkáiban. Több tudományos egyesület együttes javaslatot adott a megye területfejlesztési tervének bírálatához. A MTESZ az évente megrendezésre kerülő műszaki hónapok értékelése Során számos további javaslatot juttatott el a megye illetékes vezető fórumaihoz. így javaslat hangzott el megyei termékbemutató kiállítás létesítésére (amely továbbfejlesztett formában éppen most valósul meg); a megye korszerű energia-gazdálkodására, közlekedéshálózatának fejlesztésére, a számítástechnika szélesebb körű ipari és gazdasági felhasználására. Javaslatokat adunk új ipari technológiák bevezetésére, új városaink várospolitikai gyakorlatának kialakítására. — A megye lakossága a MTESZ munkáját elsősorban a nagyrendezvényekben látja, mint például a műszaki hónap. Hogyan zajlik év közben az egyesületek tevékenysége? — A MTESZ megyei szervezete 1962-ben alakult, taglétszámunk azóta folyamatosan erftelkedik. 1965-től vannak önálló helyiségeink: először az Irodaházban. 1971-től pedig a Víz utcai Technika Házában teremtettünk olyan lehetőségeket, ahol a 18 tudományos egyesület munkája megfelelően szervezhető. A Technika Házát most bővíteni szeretnénk, elsősorban nagy befogadóképességű előadóteremmel. Intéző bizottságunk működik Mátészalkán és Nyírbátorban. Az előadások, szakmai megbeszélések, tapasztalatcserék révén a MTESZ továbbképzési tevékenysége jelentős megyei hiányokat pótol. A MTESZ által szervezett rendezvények számát és látogatottságát tekintve azt állíthatjuk, hogy egyesületi tagságunk él az adott lehetőségekkel: évente négy-öt szakmai rendezvényen vesz részt, amelyek (ha jól kiválasztott magas színvonalú előadások, viták) lényegében megfelelnek egy mérnöktovábbképző intézeti tanfolyamnak is. Ez a munka egyik oldala. Gyakran érkeznek azonban kérések a megyei, városi párt-, állami, társadalmi szervektől egy-egy konkrét elemzéshez kapcsolódóan. Ez szintén fontos és érdekes műszakitudományos munkát igényel. Nemrégiben például MTESZ- szintű munkabizottság készített javaslatot Nyíregyháza távhőellátásának több évre szóló fejlesztésére, s nem kisebb tétek voltak, mint az, hogy 50, 70 vagy 90 millió forintért épülhet meg a lényegében műszakilag azonos értékű újabb távhővezeték- hálózat. Számos konkrét megbízatást teljesítünk például a különböző együttműködési tervek alapján, amelyek közül a legújabb a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságával kötött megállapodás, amelyet nemrégiben írtunk alá, s lényegében egy ötéves együttműködés alapjait veti meg. Ezek egyben olyan munkák is. amelyekben mérnökeink, közgazdászaink, technikusaink szívesen ^vesznek részt, s amelyek a továbbképzést, az alkotó gondolatok kibontakozását is segítik. — A megye műszaki értelmiségének munkájáról, szerepéről jó áttekintést ad Az élet derűje testesül meg az öreg fogatos minden szavában, mozdulatában. Mit aeki a 18 hektáros paprikaföld, amely ontja a jó termést? — Annyit tudok én erről, hogy nincs nekünk miatta se éjjelünk, se nappalunk. Az iskolás lányok szedik, mi meg nem győzzük szállítani. Tulajdonképpen nem is Demeter József miatt, a paprikáért álltunk meg a széke- lyi határban. Félszáz diáklány tarka ruhája virított messzire és amíg a fénykép készült, Lóczi Mihály ágazatvezető azt is elmondta; harminchárom vagon terméssel számoltak, tizennéggyel már exportáltak, tizenöt vagonaz idén szeptember 15—október 15 között sorra kerülő műszaki hónap mintegy hetven előadása, tapasztalatcseréje. Hogyan állították össze az egyhónapos programot? — Az előkészítés szinte mindig megkezdődik az előző műszaki hónap lezárásával. Igyekeztünk minden szakterületen a legjobban hozzáértő, legjobban tájékozott szakembereket, szaktekintélyeket felkérni egy-egy előadás megtartására. Elképzelésünk az, hogy tudományos kutatások és élménybeszámolók mellett az előadásoknak körülbelül háromnegyede a gyakorlati élet napi feladataihoz, a megye aktuális kérdéseihez kapcsolódjék. Olyan előadásokra kerül sor, mint például az energia- gazdálkodás és takarékosság időszerű kérdései, megyénk közúti, közlekedési és áru- szállítási fejlődése, a fafeldolgozás távlati fejlesztési lehetőségei, a magyar villa- mosenergia-ipar várható fejlődése az V. ötéves tervben, s további fontos gyakorlati témák. Ezek nemcsak az illető szakterületen dolgozók számára nyújthatnak újabb és hasznos ismereteket. Az idei műszaki hónapot is szeretnénk a még jobb műszaki propaganda szolgálatába állítani és még szélesebb körben megismertetni megyénk műszaki értelmiségének eredményeit, n)unkáját. nal a konzervgyárnak szállították, de lesz még vagy tizenöt vagonnal. — A fene se gondolta volna — mondta Demeter József, majd azon erősködött, hogy róla is készüljön már egy kép. — Utolsó alkalom — közölte nevetve —, a jövő hónapban már rtem leszek itt. Természetesen október végén a paprika sem lesz a földön, mert leszedik és utána felszántják. Néhány mondat után azonban kiderül, a fogatos komolyan beszélt. Nyugdíjba megy. — Leteltek az esztendők. Volt benne szűk is, bőséges is. Utóbb már csak bőséges. 1949-ben kezdtem téeszkedni, AZ ÓVÓ NÉNI Talán nem is nagy ügy. Egy óvó néni — nevezetesen Szoboszlai Ferencné — „tollat ragadott” és levelet írt, amelyben megköszöni a SZAÉV vezetőinek és mindazon dolgozójának munkáját, akik évek óta társadalmi munkával segítik a nyíregyházi, Malom utcai napközi otthonos óvodát. Valóban nem egetrengető dolog, hiszen megye- szerte számtalan ilyen segítség előfordul. A levélíró óvónő szándéka az, ami figyelmet érdemel, s amelyet szó szerint így ír le: „... úgy érzem e nemes cselekedet nagyobb nyilvánosság elé kívánkozik." Szívesen teszünk eleget a kérésnek... — tá — Marik Sándor LEHETNE JOBBAN? Az MSZMP Központi Bizottsága 1974 decemberében határozatot hozott a gazdasági munka színvonalának javítására. Minden ember a maga munkaterületén tudja legjobban, hogy mi az, amin változtatni keli. Ezért kérdezünk meg sorozatunkban vezetőt és beosztottat, ipari és mezőgazdasági munkást, alkalmazottat: milyen területen lát eddig kihasználatlan tartalékokat. Aki válaszol: Czidor András, a MÁV záhonyi körzeti főnöke. A szállításnál, a vasúti átrakásnál az alapvető célunk e tevékenység gazdaságos teljesítése. Ha csak azt nézzük, hogy intézkedési tervünkben éves szinten 44 milliós megtakarítást irányoztunk elő, s fél év alatt több mint 28 milliót értünk el, akkor elégedettek lehetnénk. Viszont tudjuk, melyek azok a területek, ahol az eddiginél is jobban lehetne dolgozni, további megtakarításokat elérni. Elsősorban a munkafegyelem további javítását tartjuk alapvetőnek. Ehhez közvetlenül tartozik a munkaidő kihasználása, harmadikként pedig a termelékenység emelését említem. A megtakarításunk főleg a kocsik jobb kihasználásából és a szovjet kocsiknak a Magyarországon való tartózkodási idejének csökkentéséből adódott. Bár nagyon nehéz ősz és tél előtt állunk, mégis merem mondani, megvannak a feltételei annak, hogy 2—3 tized tonnával többet rakjunk be egy-egy vagonba. Ez egyedül több milliós megtakarítást jelenthet. Eredményeink egy része abból adódott, hogy javult a kocsiellátás. Ez az egész vasút érdeme. Ha viszont a rakodást úgy végezzük, hogy minél több írányvoVÁLASZOL: Czidor András natot képezzünk — vonatok százaiban lehet mérni az évről évre való javulást — akkor a közbülső rendezések elmaradásából adódó enregia- és munkaerőmegtakarítás több tízezer forintot jelent egy-egy vonatnál, ami nem nálunk, hanem a vasút más részein jelentkezik. Hogy a legtöbb kérdés nálunk a munkafegyelemhez tartozik — amikor a lehetne-e jobban kerürszó- ba — az nem amiatt van, mert olyan rossz lenne a helyzet. Viszont ez az a terület, amelynél minden javulás „tiszta” milliókat hoz. Nekem az a feladatom, hogy az átrakás, az áru- szállítás érdekében a munkát .az egyes szolgálati ágak között egyeztessem. Az erkölcsi és anyagi ösztönzők viszont inkább közvetettek, mint közvetlenek. Hol van az üzemi demokrácia, ha a teljesítményprémium elosztásának kritériumaiba sem a körzeti főnöknek, sem az üzemi pártbizottságnak nincs beleszólása? Ahhoz, hogy jobban dolgozzunk, a kiemelkedő munkát jól megbecsüljük, olyan önállóság is kell, hogy azonnal tudjunk jutalmazni, ne áttételeken keresztül. de nem sorolom hogy volt, csak azt mondom, ennek a mostani elnöknek köszönöm szépen, amit kaptam. Mit kapott Demeter József? Kétszer kiváló dolgozó kitüntetést, többször dicsérő szót és részesült abból, amiből mások is, a munka után járó keresetből. Természetes, ő a maga nyelvén fogalmaz. — Az anyámban nem volt ilyen jó dolgom, mint most. Sokat próbáltam, ezért kimondhatom. Cseléd voltam, juttatott földet kaptam, nem boldogultam. Értek a juhokhoz, marhákhoz, de igazán a lovakat szeretem, meg a hegedűmet. A két ló, a Baba és Sanyi hátracsapja a fülét, mintha értenék, hogy róluk beszél a gazdájuk. Lótartó emberek önkéntelen mozdulatával él Demeter József, simogatja, veregeti a pejlovak nyakát. — Négy pár lovat neveltem, hajtottam, egyet se nyűttem el. Ezektől búcsúzom. Mi lesz ezután? Élek a kedvemre. Hegedülök majd, jól tudok játszani, mint amolyan buta ember, akinek nincs főiskolája. Van szájharmonikám, citerám. Csák hívnának már valahová, hogy megmutassam mit tudok. Csak addig hívnának, amíg meg nem halok . .. Sok régi magyar nóta van bennem, sok betyárnótát tudok. A kora ősz verőfényében úgy tárulkozott, mutatta magát a nyugdíjba készülő ember, mint a termését adó határ. A lányok leszedik a föld gyümölcsét^ mert beérett, és ki tudja, hogyap. Az ember viszont szólni tud, és jó, ha elmondhatja mit érlelt benne a hosszú évek sora. Seres Ernő Fogaskerék Egy hétig állt a Balkányi Állami Gazdaság E—280-as silókombájnja egy tönkrement háromsoros lánckerék miatt. A gazdaság anyagbeszerzői végigjárták az országot, fogaskereket sehol sem kaptak, mig végül arra az elhatározásra jutottak, hogy a Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalathoz fordulnak segítségért. A vállalat a 440 forintot érő háromsoros lánckereket két óra alatt készítette el, nem is egyet, hanem négyet, hogy legyen tartalék is. A gazdaság vezetői úgy nyilatkoztak az esetről, hogy példa nélkül álló segítőkészséggel találkoztak és ezért köszönet jár. A példa nélküliség egy kicsit túlzás, mert a segítőkészség egyben kötelesség is. A megye minden ipari üzemének Íratlan kötelessége segíteni a mezőgazdasági betakarítást. Ez a segítség létezik, de nemcsak úgy, hogy az ipari üzemek alkatrészeket készítenek sürgősen, hanem úgy is, hogy embereket, szállítóeszközöket adnak a mezőgazdaságnak, ha arra szükség van. Mindez amit leírtunk nem csökkenti a MEZŐGÉP Vállalat érdemét, s a gazdaság köszönetéhez csak azt tehetjük hozzá, hogy tartsák meg továbbra is jó szokásukat. (s)