Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-10 / 212. szám

1975. szeptember 10. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Olvasóink leveleiből Postabontás Vezessünk óvatosan, biz­tonságosan, az / útviszo­nyoknak megfelelően. „Legyünk barátok a köz­lekedésben”. Olvasható a felirat nagyon sok gép­kocsin. Mégis akadnak olyan gépkocsivezetők, akik figyelmen kívül hagyják ezeket a hasznos felszólításokat, s nem be­szélve a KRESZ szabá­lyairól, amely szintén elő­írja, hogy az útviszonyok­nak megfelelően kell ve­zetni. „1975. szeptember 7-én este Ibrány községből Nagyhalász felé vezető úton, 30—40 centiméter magasságban állt a víz. Wartburg típusú gépko­csimmal, sebességemet csökkentve szép lassan haladtam keresztül a vi­zes úton — írja levelé­ben K. Gy.” Ennek elle­nére mégis vizesen s el­ázva értek haza a Wart­burg gépkocsi utasai. Mert a rossz vizes úttal mit sem törődve berobogott az UD 86—55 forgalmi rendszámú Trabant Com­bi, s sebességét nem csök­kentve megelőzte a Wart­burgot, s a lehúzott abla­kokon keresztül a víz be­csapott, s így a bentülők hideg zuhanyban része­sültek. A trabantos e .si­keres” előzése után, mint aki jól végezte dolgát, tovább hajtott. Nem okozott életveszé­lyes' balesetet, mégis „cserben hagyta áldoza­tait”, a vizes Wartburg utasait. Nem az anyagi kárt kellett volna megfi­zetnie — hiszen azt nem is kérték volna tőle — csak egyszerűen bocsána­tot kérnie. Csupán em­berségből kellett volna megállnia, s bevárni az utána közlekedő gépko­csit s csak egy szót mon­dania „elnézést kérek”, s máris más véleménnyel lettek volna róla a Wart­burg utasai. De a Trabant vezetője ezt nem tette meg, még akkor sem, mikor a másik gépkocsi vezetője kérte, hogy áll­jon meg. Emberségből, s a közlekedési szabályok betartásából elégtelenre vizsgázott a Trabant gép­kocsi vezetője. N. B. Kevés a játszótér A Jósavárosban elkészült a második játszótér, amely nem örömet, hanem bosszú­ságot okoz a szülőknek. Hat hintából, egy kisméretű ho­mokozóból, egy vasgyűrűből, és két létrából áll. Kora reg­geltől késő estig zsúfoltak a hinták, s a gyámoltalanabb gyerekek csak sírnak, mert nem tudnak hintázni, holott a 3—8 éves gyerekeknek egyéb játéklehetőségük nincs. Az északi lakótelepen, majd­nem minden ház mellett van játszótér, hinta felszerelve. Miért nem lehet ezt Jósavá­rosban is megteremteni az itt lakó gyerekek számára? , —■ írja Villás Tiborné Nyír­egyháza, Május 1. tér 11 sz. alatti olvasónk. Dobozokban, vedrekben A Virág utcában, de Nyír­egyházán még nagyon sok utcában szemétlerakatokat létesítenek a lakások előtt. Az edények legkülönbözőbb fajtájában: dobozokban, ved­rekben tárolják a szemetet. Hosszú sorokban napokon át bűzlik a szemét, mert nincs szeméttároló, ahová lehetne önteni, s a szemetes kocsik is jó ha háromnaponként el­jutnak ezekbe az utcákba. Amikor védekezünk a levegő szennyeződése ellen, és az ut­cák tisztántartásáért min­dent megteszünk, helyes len­ne, ha legalább utcánként egy szeméttároló helyet biz­tosítanának az illetékesek — írja F. P. * Repülő' kövek Nyíregyházán az Árpád ut­ca útburkolatát nem régen készítették el. Az úttestet apró kővel szórták le, de van köztük jóval méreten felüli nagyobb kő is, melyeket a járművek oldalra vágnak, s ez balesetveszélyt jelent a járdán közlekedőknek, s oly­kor az ablakok is veszélyben vannak, melyet az ablakpár­kányra felcsapódó kövek is bizonyítanak. A napokban egy kisgyereket toltam ko­csiban, s majdnem eltalálta egy kivágódó kő. Nem lehet­ne más megoldást találni, mielőtt a kövek komolyabb balesetet okoznának? — pa­naszolja özv. Máthé Miklós- né Nyíregyháza, Huszár sor 5. sz. alatti lakos. Sertéstartás Hangszóró A Derkovits utca 63. sz. alatt több sertést tartanak a lakók. A ház közelében van a csemege- és hentesüzlet. Itt található a posta, s IBUSZ-szoba is van kiadva a környéken. Meddig kell még tűrni azt a rettenetes bűzt, és sok legyet az itt la­kóknak? — teszik szóvá a környék lakói. Szennyvíz A Szabolcs Szakszövetke­zet majorja mellett lakunk — írja levelében özv. Zom- borszki Andrásné Vajda-bo­kor, 22. szám alatti lakos. A trágyalé, a csapadék az utcán át az udvarunkba folyik, s* elszennyezi a kutat, s egész­ségügyi szempontból igen kellemetlen. Meddig kell még eltűrni ezeket a kellemetlen­ségeket? — kérdezi panaszo­sunk. Tiszavasváriban a szociális otthon mellett van egy kocs­ma, melynek a vezetője az épület tetejére hangszórót szerelt fel, s így reggel öttől, este tízig, állandóan szól a rádiója. Már többször kértük, hogy szerelje le, vagy halkít- sa egy kicsit le, de nem haj­landó intézkedni. Kérésünk­re azt válaszolja: „akinek nem tetszik, vegye fel az in­tézetet és költözzön el on­nan”. Ez is megoldás részé­ről, de nem gondol arra, hogy sok idős beteg ember lakik az otthonban, akik pihenés­re vágynak? — panaszolják az otthon lakói. Rajzlap A Kun Béla utcai papír­boltban nem lehet kapni rajzlapot, csak csomagban. Darabonként nem adják a húszfilléres rajzlapot. Talán úgy nem kifizetődő az üzlet­nek, ha darabonként adják?- — panaszoliák a szülők. Az illetékes válaszol Tábla nélkül „Tábla nélkül” című cik­kükre az alábbi tájékoztatást adjuk: Augusztus 19-én ki­helyeztük a szükséges közúti jelzőtáblákat. így a Rakamaz —Nagyhalász összekötő út csatlakozása előtt „Útirány- jelző tábla”, valamint a 38 sz. főközlekedési út szakaszának kezdetén a „Zsákutca” tájé­koztatást adó jelzőtábla lett kihelyezve. Ezen kívül még útburkolati jelekkel kívánjuk biztosítani a biztonságos köz­lekedést feltételeit. KPM. Közúti Igazgatóság Nyíregyháza * Kamaszoké 1975. július 11-én az evan­gélikus templom háta mögöt­ti játszótéren lévő hiányossá­gokat teszi szóvá a „Kama­szoké” című cikkük. A ta­nácsrendeletben előírt játszó­terek használatára vonatkozó szabályok betartása céljából megkerestük a kertészeti és parképítő vállalat fenntartá­si részlegét, illetve a városi­járási rendőrkapitányságot. Kiszáradt Július 25.-én „Kiszáradt” címnjel a Toldi utcai lakók a kút üzembe helyezésével kap­csolatosan írták le panaszu­kat. Tájékoztatásul közöljük, hogy a kút üzembe helyezé­se folyamatban van, jelenleg a KÖJÁL vizsgálati eredmé­nye szükséges ahhoz, hogy a beüzemelés megtörténjen. Ad­dig is kérjük az utca lakóinak türelmét. Városi Tanács VB műszaki osztály Nyíregyháza Szerkesztői üzenetek Kegye István nyíregy­házi, Németh Ferenc má­tészalkai, Sarkadi Berta­lan nyírbogdányi, Molnár Istvánná mátészalkai, Len­gyel Ferenc leveleki, Szedlákt Györgyné nyír- szőllősi, Bedics András székelyi, Séra József nagydobosi, Boldizsár László nagykállói, Vállaji István vállaji, Hakucsák Józsefné bátorligeti, ifj. Radvánszki Istvánná. őri, Tordai István győrteleki, Tóth Istvánná tiszavidi, Lisovszki Józsefné nyír­egyházi, Nyánszku Mik- lósné máriapócsi, Farkas Istvánná mátészalkai, Ka­tona Józsefné nyírmegy- gyesi, Szász Károlyné nyíregyházi, Vári Imre csengeri, ifj. Pólyák La- josné tiszavasvári, Király Gábor kisvárdai, Smajda Istvánná nyírmadai, Hó- rilla Jánosné fábiánházi, Gajdos Attiláné beregda- róczi, Antalóczi Tamásné gávavencsellői, Tamás Jó­zsefné demecseri, Kállai Pál tiszaszentmártoni la­kosok ügyében az illeté­kesek segítségét kértük. Szűcs Tibor ököritófül- pösi, Demcsák Miklósné pusztadobosi olvasóink •kedves köszönő sorait megkaptuk. Örülünk, hogy segíthettünk. Tejfel Károlyné hodászi lakos, mivel 1975. április 23-án kilépett a termelő- szövetkezetből, így a ve­zetőség engedélye alapján csak arányos részben használhatja a háztáji föl­det. Eszenyi Tibor kisvárdai olvasónk kérésének érvé­nyesítése végett fordul­jon a munkaügyi döntő- bizottsághoz. Pázmán János kétérkö- zi panaszos az ügy to­vábbi rendezésének érde­kében keresse fel a hon- végségi alakulat megbí­zottját. Jóni Györgyné őri olva­sónk amennyiben 21 biz­tosításban töltött nappal rendelkezik, a családi pót­lék megilleti és azt a 22. sz. építőipari vállalatnál kell igényelnie. Fábián Tamásné máté­szalkai lakosnak üzenjük, hogy a kérdéses időszak­ban 1974. július 1-től 1975. május 31-ig a mun­kabér és illetményföld cí­mén kifizetett összeget osztjuk 11-el, megkapjuk a havi átlagbér összegét. Ha a dolgozó év közben táppénzen volt bizonyos ideig, akkor a fenti idő­szakra kifizetett összeget osztjuk a ledolgozott munkanapok számával és az így kapott összegét szorozzuk 26-tal és meg­kapjuk a havi átlagbért. Váradi Béla demecseri olvasónknak amennyi­ben felesége kórházi ápo­lásra szorul és hat éven aluli gyermeke beteg, ab­ban az esetben táppénz­re veheti az orvos önt is. Út és víz Kölese községben tavaly építették a Fehérgyarmat és Tiszabecs közötti műút átke­lési szakaszát. Az új műút magasabban van, mint a la­kóházak, emiatt a Kölcsey Ferenc uícai házak udvará­ban megáll a víz, rongálja az épületek falát. Az út építése alkalmával az árkot is meg­emelték, így az nemhogy vízgyűjtő lenne, hanem ilyen körülmények között víztere­lő — panaszolják az utca la­kói. Csere A Balkányi ÁFÉSZ üzle­tében augusztus 28-án egy 42-es férfi félcipőt vásárol­tam. A cipő kicsi, s szeret­tem volna visszacserélni, dé a blokk ellenére sem tették meg az üzletben, arra való hivatkozással, hogy a felső­rész meg van törve. A cipő talpa nincs megkopva, a fel­sőrész is csak próba közben törhetett meg. Érthetetlen előttem, miért nem cserélték vissza a cipőt? — teszi szó­vá Papp Györgyné Biri, Me­ző Imre u. 14. sz. alatti ol­vasónk. Nyíregyházán a vasút közelében építi a KEMÉV a MÁV pályafenntartás nagy javítócsarnokát. PARAGRAFUS Szülötartásdíj mértékéről Karahuta Istvánná 67 éves olvasónk második férjé­től kettő éve különváltan él önhibáján kívül. Ebből a házasságból gyermek nem származott, előző házasságá­ból két gyermeke van, akik már nagykorúak, mindket­ten házasságot kötöttek. Olvasónk különváltan élő fér­jétől bírói ítélet alapján havi 600 forint házastársi tar­tásdíjat kap, azonban megítélése szerint ez a megélhe­téséhez kevés, különösen azért is, mert az utóbbi időben egészségi állapota romlott, s esetenként ápolóra is szük­sége van. Kérte gyermekeit, hogy járuljanak hozzá a tartásához, amit azok megtagadtak, arra hivatkoztak, hogy a házastársat elsősorban a házastárs köteles el­tartani, de véleménye szerint az ok az, hogy a gyerme­kei annak idején ellenezték a második házasságát. Sze­retné tudni, hogy amennyiben tartásdíjigényével bíró­sághoz fordul, van-e reménye arra, hogy tartásdíjat ítél­jenek meg részére. Valóban az a helyzet a törvényünk értelmében, hogy a házastárs tartásáról elsősorban a másik házas­társ -köteles gondoskodni, kivéve, ha a tartásra szoruló arra nem vált érdemtelenné és amennyiben tartásra szorítható házastárs nincs, akkor lehet a gyermekeket tartásra szorítani. A mindennapi életben gyakran for­dul az elő, hogy a volt, vagy külön élő házastárs nem képes olyan összegű tartásdíjat fizetni, mely a másik házastárs teljes megélhetését biztosítja, ilyen esetben a gyermekek kötelesek a szülő eltartásához hozzájárulni. A gyermekek kötelezettségének megállapításánál alap­vető szempont annak eldöntése, hogy mekkora az az összeg, amely a tartásra szoruló megélhetését bizto­sítja. A Családjogi Törvény, valamint a Legfelsőbb Bí­róság 8. sz. irányelve részletesen taglalja ezeket a fel­tételeket és kimondja, hogy a szülőtartás mértékét, a szülő szükségleteit, valamint a kötelezettek kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyai és teljesítőképességének, gondos számbavétele alapján kell meghatározni. A törvény a tartás mértékét úgy határozza meg, hogy a kötelezett, vagy kötelezettek, tehát a gyerme­kek, kötelesek a szülőt mind azzal ellátni, ami a szülő megélhetéséhez szükséges. A szükséges tartás nem je­lent szűkös tartást, azt nem lehet a létminimummal azo- - nosítani, különösképpen akkor nem, ha a tartásra kö­telezettek kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyai az élet- színvonal általános emelkedésének megfelelően, a szülő számára is magasabb életszínvonalat tenne lehetővé. Nem fér össze a szocialista erkölcsi felfogással, hogy d gyermeket annak idején áldozatosan nevelő szülő, szűkös körülmények között, a létminimum határán ten­gődjék, míg gyermekei jól keresnek és magas élet- színvonalon élnek. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a magas jövedelmű gyermeknek, vagy gyerme­keknek olyan mértékű tartást kell biztosítani, hogy a szülő is hasonló magas színvonalon éljen, hánem azt, hogy a szülő szükségleteinek kielégítése ne korlátozód­jék a legszükségesebbekre. A szülő szükségleteinek körébe tartozik a gondozás­ra való igény, ha arra rászoruló, a ruházkodás, a lak­hatás, és a kulturális igény kielégítése is. Olvasónk mindkét gyermeke házastársával együtt jó állásban van, magas jövedelemmel rendelkeznek, fejenként 4000 forintot keresnek, ilyen körülmények között olva­sónk joggal támaszthatja azt az igényt, hogy a 600 fo­rintos jövedelmét a gyermekei egészítsék ki, ezért ha olvasónk a bírósághoz fordul, feltétlenül meg fogják ítélni javára a szülőtartást. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents