Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-07 / 210. szám

2 KELET-MAGYARORSZAG 1975. szeptember 7. Épül a Nyíregyháza Vécsey közi bölcsőde. (Gaái Béla felv.) Tavaly első ízben kezdeményezték a nyír­egyházi városi párt-, társadalmi és tömegszerve­zetek az „Együtt Nyíregyházáért” társadalmi munkaakciót. A cél az volt, hogy minél több nyíregyházi embert tegyenek cselekvő részesévé a város fejlesztésének, erősítsék ilyen módon is a városhoz tartozás érzését, a város és lakóinak kötődését. A kezdeményezés nem csak megértésre talált a nyíregyházi ipari és mező- gazdasági üzemekben, in­tézményeknél, általában a város lakossága körében, hanem szép eredményeket is hozott. Több tízezer ember végzett társadalmi munkát, főként a mezőgazdaságban a betakarítások során, s vál­lalt részt a közös erőfeszí­tésekből. Első ízben került sor ilyen méretű és jellegű, az egész várost átfogó munkaakcióra, ezért nem minden esetben haladt zökkenő nélkül a munka. A kezdeti gondok ellenére a tenniakarás meg­hozta a kívánt sikereket és az erre a célra nyitott szám­lára 2,1 millió forintot fizet­tek be a város lakói, üzemi munkások, tsz-parasztok, értelmiségiek, fiatalok. A kezdeményezést irányító párt- és tanácsi szervek a városfejlesztési feladatokat mérlegelve, a lakossággal egyetértésben, úgy határoz­tak; a szorító bölcsődehiány csökkentésére igyekeznek felhasználni a társadalmi munka értékéből befolyt összegeket. Nyíregyházán 1970-ben 497 bölcsődei helv állt rendelkezésre, ; s bár 1974-re ez a szám 639-re emelkedett, ez is jócskán el­marad a város népességének gyorsuló ütemétől, äz igé­nyektől. ' •' A mérlegelés alapján meg­született a döntés; a pénz­összegek célszerű félhaszná­lása érdekében nem :új böl­csődéket építenek, hanem a meglévőket igyekeznek bő­víteni. Két bölcsőde — és annak népességi körzeté — jött számításba; a Sarkan­tyú utcai, ahol új lakótelep övezi a jelenlegi bölcsődét és a déli városrészen, a Vé­csey közi bölcsőde, ahol szintén nagy szükség van új bölcsődei helyek létesítésé­re. Elsőként a Sarkantyú utcai bővítéshez láttak hozzá a SZAÉV dolgozói, azonban meglehetősen nagy problé­mákat okozott és okoz a te­rület biztosítása, mivel la­kóépületek szanálását is el Hejy nyolcvan Mlcsn­désnek kell végezni. Az igyekezet ellenére a számításnál ké­sőbbi időpontban került sor az építkezéshez szükséges részleges munkahely átadá­sára, amely elengedhetetlen az építkezéshez. Kedvezőbb a helyzet a Vécsey közi bölcsődénél, ahol a bővítésre megfelelő terület áll rendelkezésre, s melyet az ÉPSZER Vállalat dolgozói építenek. Itt az építkezésnek már látható je­lei is vannak. A bölcsődei bővítés ered­ményeként nyolcvan gyer­mek foglalhatja el helyét a két bölcsődében a város la­kóinak összefogásából. Eh­hez azonban — amint erről lapunkat Szabó Ferenc, a városi tanács általános el­nökhelyettese tájékoztatta — a városi tanács költség- vetése is jócskán hozzájá­rult. A társadalmi összefo­gásból eredő 2,1 millió fo­rint ugyanis kevés lett vol­na a nyolcvanas bővítéshez, így egyenként mintegy 5,3 millió forintba kerül a böl­csődék nagyobbítása, azaz a város kasszájából kiegészít­ve több mint 10 millió fo­rint értékű létesítménnyel lesz gazdagabb a megye- székhely. Az. ém’tők most már gyor­sítót® tempóban végzik a szükséges munkálatokat. Biztos határidőt nem tudott mondani a városi tanács el­nökhelyettese, ez az építke­zés ütemétől függ. Jó lenne az idén, de legkésőbb a jö­vő év elején birtokba venni a társadalmi munkával és tanácsi költségvetéssel épülő új pavilonokat. Tudományos „tenyérjóslás“ P. G. Lassan ölt az alkohol Halált okozó súlyos testi sértéssel vádolják Vántus Ist­ván 42 éves kántorjánosi la­kost. Hosszú testi és lelki kínzások után juttatta fele­ségét a temetőbe. Simogató keze röviddel a házasság után '■♦ésre emelkedett, leg- töb akkor ütött, amikor a kocsn ból hazatért. Neme. k tragikus, de fur­csa is ve Vántusék házassá­ga. Vám ;tól italozó maga­tartása miatt vált el az első felesége. A válóper után a vádlott feleségül vette Péter Irént, volt Komoróczi Gusz- távnét, akitől viszont a férje vált el az italozása miatt. Az új házaspár az alkohol rabja volt. Nemhogy megakadá­lyozták volna egymást az ita­lozásban — többször együtt ittak. Alig több mint másfél éves házasságuk alatt gyako­ri volt köztük a veszekedés, a verekedés, lakásukat és öltö­zetüket elhanyagolták. Vántus büntetett előéletű, 1968-ban verekedésért három hónapi szabadságvesztésre ítélték. Fizikai erejét jófor­mán többször vette igénybe verekedésre, mint becsületes munkára. 1973-ban egy fővá­rosi vállalatnál helyezkedett el segédmunkásként, de csak egy hónapig dolgozott, aztán végképp hazajött szülőfalujá­ba. Sokáig alkalmi munkából élt, keresete nagyobb részét természetesen italra költötte. Később kölcsönlóval fuvaro­zást is vállalt, de állandó munkaviszonyt nem létesí­tett. Az elhunytról csak annyit, hogy az utóbbi hónapokban testileg, „lelkileg” legyengült rendezetlen életmódja és ita­lozása miatt. Sem a mezőn, sem a háztartásban nem dol­gozott. Ahelyett, hogy segít­séget kért volna, még tagad­ta. hogy férje veri őt. Amikor megkérdezték tőle: „Honnan ez a seb az arcodon?” — ezt mondta: „Elestem.” Húsvét- kor is nagyon kikapott, az­tán június 15-én ütötte őt a férje. Az utóbb említett na­pon a betegre vert asszonyt Vántus feltette a stráfszekér- re, elhajtott a sógornőjéhez és ezt mondta neki: „Itt van, gondozd, még fizetek is ér­te.” A vérző asszonyt, a jóin­dulatú emberek azonnal kór­házba szállították. Az orvo­sok bordatörést és súlyos zú- zódásokat állapítottak meg. Vántusné a gondos orvosi ke­A kutatók alig egy évti­zeddel ezelőtt jöttek rá, hogy az ujj- és tenyérle­nyomatok rendellenességei kapcsolatban állnak külön­böző, a születéskor meglévő (úgynevezett „világraho- zott”) rendellenességekkel. Így vált lehetővé, hogy a tudományos „tenyérjóslás” egyre biztatóbb eredménye­ket érjen el. Miről tájékoztat a majomvonal? A tenyérnek három, ösz- szehasonlításra alkalmas „fő vonulata” van, amelyeket a tenyérjósok „szív”-, „fej”- és „élet”-vonalaknak nevez­őnek. Ezek a magzati élet harmadik hónapjában kez­denek kialakulni, és végle­ges formájukat a hetedik hónapban érik el. Előfordul, hogy a két harántul futó vonal helyett csak egy lát­ható a tenyéren. Ezt — minthogy a majmok tenye­rén is egy vonal található — majomvonalnak (majom- ráncnak) nevezték el. Az európai embereknél a két vonal egybeolvadása rendkívül ritka, a Kauká­zusban vagy Ázsiában la­kóknál azonban teljesen ép testi és szellemi fejlődés esetében is — az összlakos­ság egy százalékánál lelhető fel az egybeolvadás. Mindez abból a szempontból érde­kes, mivel felfedezték, hogy a tenyéren lévő majomránc tízszer gyakoribb a Down- kórban — mongoloid idio­tizmusban — szenvedők kö­zött, mint az egészséges em­bereknél. E módon ez a kromoszóma-rendellenes­ségen alapuló megbetegedés jól diagnosztizálható, azt is figyelembe véve, hogy erre az elmegyengeséggel járó ve­le született betegségre az ötödik ujjperec-hajlatánák egyes beolvadó vonalai is Elektronikus adatfeldolgozásra készítik elő az örökletes betegségben szenvedő tenyérlenyomatait. jellemzőek, amelyek egész­ségeseknél gyakorlatilag nem is fordulnak elő. A trírádiusz eltolódása A bőr vonalai minden ember tenyerén úgy helyez­kednek el, hogy a tenvér középvonalán egymás felé futó ráncok Y-alakot ölte­nek. Ennek egyik szára a mutatóujj, a másik a kisujj, a harmadik a csuklóhajlat­ban lévő ránc felé mutat. A három szár találkozási pont­jánál az Y középpontja az un. trirádiusz. Egészséges embereknél a trirádiusz a tenyér középvonalában he­lyezkedik el. Annak jelen­tős eltolódása viszont kü­lönböző rendellenességekre utal. Megállapították, hogy a kromoszóma rendellenes­ségben szenvedők tenyerén nyolcszor gyakrabban toló­dik el az ujjak felé az Y középpontja, mint a normá­lis kromoszómaviszonyok esetében. A tenyérvonalak tanulmá­nyozása alapján (felfedezhe­tő a leukémia (vérrák), és a bőrfelület vonalai, ábrái el­árulnak bizonyos ideg- és szívzavarokat is. Jól bevált a tenyérvonalak vizsgálatá­nak módszere a fenolketo- nuria (egyfajta enzimbeteg­ség) megállapítására is. A kutatásokban szovjet, amerikai és nyugatnémet tudósok járnak az élen. Szovjet szakemberek már 36 biztos ismérvet állapítottak meg, amelyek alapján kö­vetkeztetni lehet ae öröklött betegségekre. Belorusz ge­netikusok készítették el az örökletes betegségek osztá­lyozásának azt a rendszerét, amelyet az Egészségügyi Vi­lágszervezet is elfogadott. zelés ellenére július 29-én meghalt. Talán nem vezetett volna idáig az ital káros hatása, ha a hatóságok, vagy a rokonok mindkettőjük esetében, vagy legalábbis a férj esetében kezdeményezték volna az el­vonókúrát, vagy a munkate­rápiás kezelést. A halált oko­zó súlyos testi sértéssel vá­dolt férj előzetes letartózta­tásban várja, hogy a megyei bíróság dr. Lengyel István ta­nácsa meghozza az ítéletet. (nábrádí) V áciékat nem is kell tulajdonképpen be­mutatni, hiszen olyan ven­dégek, akik otthon van­nak. Ha ők azt mondják, régen voltunk Nyíregyhá­zán, akkor az legföljebb azt jelenti, hogy pár hó­napja. András is úgy van vele, mint Mihály is volt, érzi, hogy a szülőföld édes gravitációja ad súlyt neki. Az egykori szabadisko­lásnak 1955-ben volt Nyír­egyházán az első kiállítá­sa, majd 1963-ban és 1971- ben a múzeumban, ez utóbbi megjárta Nyírbá­tort és Vaját is. A me­gyénket bemutató soroza­tok mindegyikében közre­működött, s az egész or­szág ismeri bátyja köte­teihez készült illusztráció­it. Ez a kötődés most egy szállal megint erősebb lett, mert nemcsak1 haza­jött, hanem ezalatt a hó­nap alatt itt is fog dolgoz­ni. (S ez most már a me­gye tudatos művészpoli­tikájának egy láncszeme, hogy Sóstón mindig le­gyen egy-egy elszármazott művész.) Sokat szeretne dolgozni. Hozott vásznat, rézlemezt, szenet, akvarellt, sokmin­den attól függ azonban, mennyire tudja megKöze- líteni motívumait. A port­ré, a tájkép után már jó­ideje az „ember és mun­kája” az „ember a termé­szetben” témakör érdekli, másszóval figurális kom­pozíciók. De egy-egy jel­legzetes nyírségi homok­dombot, tájat is szívesen lerögzítene. Régen volt Sóstói művésztelep Váci András vendegei. és Pintér Éva már, mikor feleségével együtt biciklin járták a vá­ros környékének dűlő út­jait, mikor azokat a cso­dálatosan friss ősi nyír­ségi tereket akvarellezte. De az autó is elviszi az embert, ha témát keres, és a szeme, szíve, keze a régi. Váciéknak van egy kis, nem mindennapi kedven­cük, egy széncinke. Sza­badon repdes a sóstói szo­bában, megfürdik a gyü­mölcsmosó vízben, az asz- szonya vállára repül, s nagyon szereti a sörhabot. Pintér Éva művészetét leg­jobban talán a kis szén­cinke felől közelíthetjük meg. Az érdekli főleg, „amivel nem törődünk, és olyan szép”. Emlékezzünk vissza közös kiállításaik­ra! Még sokak szemében visszarezegnek az Orgo­na, a Vízcseppek, a Pil­langó, a Tél, a Bogarak álmának melegszívű for­mái és színei. Egy francia gobelin ké­szítése, ha a művész ma­ga is szövi, igényes, hosz- szadalmas munka, évente kettőt-hármat ha elkészít. De kezdettől fogva, még fő­iskolás kora óta megveszik csaknem minden művét. Idegenben, idehaza. Leg­utóbb már, így az 1971-es kiállításán Gádor Magdá­val, a buji Nagy Sándor szobrász ugyancsak szob­rász feleségével állított ki, ugyanis így övé volt az egész fal. önálló kiállítás­ra pedig a fentebbiek mi­att csak a távoli jövőben merhet gondolni. Itteni terveit illetőleg a dohány téma érdekli. Váz­latot már keveset készít, a részletproblémákat inkább fejben igyekszik tisztázni. Keretet hozott, azon fog dolgozni. Talán egy hónap alatt elkészül valamivel. Koroknay Gyula Mi lett a 2 millió forintból? NINCS KÉT AZONOS mzMMí&Zi mSf.. ifÄs' wfl3,':; ' ff5"'-”-- - f \ '■ , -v

Next

/
Thumbnails
Contents