Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-04 / 207. szám
1975. szeptember 4. KELET-M AGYARORSZÁG 7 Á csikót betörik A Hortobágy látogatói sok sajátságos szokás tanúi lehetnek. Az állami gazdaság csikósai például most tanítgatják — törik be — az idei kiscsikó- kat. (MTI fotó: Balogh P. László felvétele —KS) Olajporlasztás ultrahanggal Újfajta olajégőt fejlesztettek ki a japán Matsushita cég kutatói, amely az eddigiekénél jóval kedvezőbb hatásfokkal égeti el a tüzelőanyagot, ami azt eredményezi, hogy az égéstermékek kevésbé szennyezik a levegőt. E kettős előnyt azáltal érték el, hogy az olajat ultrahangos porlasztással finom köd formájában juttatták be a tüzelőtérbe. A rezgésszám állandóságát automatikus frekvenciaszabályozóval oldották meg, az olaj tökéletes elégetéséhez szükséges levegőmennyiséget pedig külső és belső csőből álló kettős keverőszerkezettel érték el. Az ultrahangos olajégő fűtőteljesítménye tág határok között — 4000 kalóriától 40 000 kalóriáig — szabályozható, ami a hagyományos konstrukciók egyikével sem valósítható meg. Az új olajégő további előnye, hogy jóformán alig hallható halk zümmögéssel működik. Fúvókafurata — az eddigi 0,25—0,30 milliméteres fúvókák helyett — 4 milliméter átmérőjű, »így az eldugulástól nem kell tartani. Az oszcillátorral egybeszerelt égő súlya mindössze 12,5 kilogramm. X „ Megszelídített,, kipufogógázok A nagyvárosoknak egyre égetőbb gondja a túlzott levegőszennyezettség, ami nagyrészt a járművek kipufogógázai idéznek elő. Rövidesen szigorú előírások lépnek érvénybe világszerte, hogy felszámolják a már-már tűrhetetlen helyzetet és elejét vegyék a további levegőrontásnak. A nagy autógyárak már felkészültek a jövőre, megfelelő berendezéseket alakítottak ki a kipufogógázok „megszelídítésére”. A kipróbált tisztítási módszerek közül a leghatásosabbnak a kipufogógázok katalitikus utóégetése bizonyult. A képen látható ún. utóoxidáló beren- dezés'egy fém köpenyből áll és a benne elhelyezett méhsejt szerkezetű szűrőbetétből, amelynek felületére rendkívül vékony rétegben platinavagy platina-ródium réteget visznek fel. A berendezésen áthaladó forró gázok szén- monoxid tartalma széndioxiddá alakul át, a nitrogénoxid pedig nitrogéndioxiddá változik. Mindkét új változata az egészségre már teljesen veszélytelen. Gépesítés és munkaerő- megtakarítás KERTBARÁTOKNAK a gyümölcsösökben A betakarítás költségeinek jelentős részét a szedés munkája jelenti, és ezért elsősorban ezt a munkát kellett gépesíteni. A következő lépés a jobb hatásfokú szállítóeszközök, pl. speciális szállítókocsik és vontatóeszközök kialakítása volt. A szedés gépesítésének kezdeti fokán kerekeken gördülő létrákat, hidraulikusan emelhető-süllyeszthető platókat. önjáró szedőfülkéket alkalmaztak. Az ilyen rendszerű gépek használata azonban nem volt kifizetődő. mert a nagy beruházási költségeken kívül változatlanul sok kézi munkaerőt is igényel. Egy új amerikai cseresz- nyeszedő-gép már a kézi munka messzemenő csökkentését tűzte ki célul és állítólag 1 3-ára csökkenti a szedési költségeket. A gép megrázza a fát, a gyümölcsöt a fa köré vont ponyva fogja fel. Teljesítményét tekintve 80 kéziszedőt pótol. A fejlesztés további szakaszában szedőrudakkal, szedőcsövekkel kísérleteztek. A csőben vákuumot állítottak elő. amely az ágról „leszívta” a gyümölcsöt. A csövön végiggördülő gyümölcs tartályba került. A kezelés nehézkessége miatt gyakorlatilag jelentős eredményt ez a módszer azonban nem nyújtott. Rázógépek Az újabb betakarítási eljárások közös elve változatlanul az, hogy a célszerűen kialakított rázógép lökésekkel rázza a fát. A lehulló gyümölcs felfogó készülékre jut, amely rendszerint szállító szerkezethez kapcsolódik. A felfogó szerkezetre hulló gyümölcs az ütközés miatt torzulást, sérülést szenvedhet. A gyümölcsfajták mechanikai tulajdonságait ezért azzal a céllal vizsgálták, hogy meghatározzák a sérüléssel, torzulással szembeni ellenállóképességüket. A mechanikai sérülések fokmérője például a gvü- mölcshéj alatti sejtek szín- változása, barnulása lehet. Hasonló módon vizsgálták a különféle érettségű és eltérő tárolási időtartamú almafajtákat. A mérés ezután rávilágított arra, hogy a beérés foka szerint az alma veszít rugalmasságából, ezért érzékennyé válik a gépi szedésnél fellépő egyirányú erőhatásokkal 'szemben. Az alma a sérülésekkel szemben a betakarítás után 1—2 héttel a legérzékenyebb. Milyen legyen •I vá J a gyümölesszedóoép ? Az Egyesült Államokban a diónak és olajbogyónak rázással végzett betakarítása alkalmával szerzett tapasztalatok alapján kialakult betakarítási módot lehet alkalmazni az ütődésre érzékeny gyümölcsfajtáknál is. Ilyen módszerrel takarítják be Kaliforniában a szilva-. a sárgabarack- és az őszibarack termés jelentős részét. A fát vagy a fa egy részét rázószerkezet rázza, ami által a gyümölcs lengésbe jön. A változó irányú igénybevétel hatására a fellépő erők a gyümölcs leválását eredményezik. A leváláshoz szükséges erő nagyságát megfelelő kémiai beavatkozással is csökkenteni lehet. A fa koronáját a gépi rázásnak megfelelően úgy kell kialakítani, hogy a leeső gyümölcs az alacsonyabban lévő gallyakba ne ütközzék. Sőt ezen túlmenően, a gyümölcsöt úgy kell felfogni, hogy az ütődésné^l fellépő igénybevétel megengedhető határon belül maradjon. Néhány gyümölcsféléknél pl. egy feldolgozásra kerülő szilvánál, elegendő egy merev felfogó felület, egyéb gyümölcsnél (alma, «sárgabarack. őszibarack), az ütközés csillapítására a felfogófelület fölé rugalmas szalagokat kell kifeszíteni. Ezeknek egyrészt ütődést gátló szerepük van, másrészt a gyümölcsök egymáshoz ütődését is megakadályozzák. A gyümölcsösök betakarításának nagy kézi munkaerőt igénylő munkáját fokozatosan nálunk is átvállalják a gépek. Ma már egyre több nagyüzemi gyümölcsösünkben jelennek meg a különféle rázógépek — már hazai gyárakban előállítottak is, — amelyek betakarítják a különösen konzervipari célra szánt gyümölcsöt. A módszerek további elterjedésére és tökéletesítésére azonban még változatlanul nagy szükség van. A szeder említésekor legtöbben arra a vadszederre gondolnak, amelyekkel az út menti árkok partján, erdők szélén találkoznak. Ezek apró gyümölcsű, igen savanyú szedrek. Ezeket is begyűjtik és kellemes ízű szörpöt csinálnak belőle, de mi most nem erről a szederről kívánunk szólni. hanem ennek nemesített változatáról, amelyet házikertbe is érdemes ültetni és termeszteni. A' nemes szedernek az USA-ban, Angliában, valamint Németországban jobbnál jobb fajtáit termesztik és mint nyers gyümölcsöt fogyasztják, vagy kellemes ízű üdítő italt készítenek belőle. A szeder azért nem kapta meg méltó helyét a házikertekben termesztett gyümölcsfajok között, mert még a szakemberek közül is kevesen ismerik, de még kevesebben a kertészkedő kisemberek, a kertbarátok. Szaporítóanyaghoz nem lehet könnyen hozzájutni, mert a faiskolák forgalmazásukkal nem foglalkoznak. így az arra érdemes fajtákkal, csak véletlenül találkozunk és szaporítóanyagát közvetlenül a termelőtől szerezhetjük be. Fajta neve ilyenformán nagyon bizonytalan. A szeder termesztése hasonló a málnáéhoz. Első, érdemes termését csak a harmadik évben hozza. Egy helyen 10—12 évig termeszthető. Minthogy a szeder nálunk majdnem ismeretlen, csak a család szükségletének megfelelő mennyiséget érdemes termeszteni. Piacra termelni nem volna eredményes. A szedret úgy szaporítjuk, mint a málnát. Egyes fajták gvökérsarjakat nevelnek, ezeket sarjakról, a sarjat nem nevelő fajtákat pedig fejbuj- tással szaporítjuk. Szeder a házikertben A szederfajták között vannak kúszó és mereven felfelé növő fajták. A házikertekbe a mereven felfelé növő fajtákat ajánljuk. A kúszó fajták kerítések, falak befut- tatására alkalmasak. A gyümölcsösök bekerítésére, élősövénynek nagyon jól megfelel' a szeder — különösen az erős, nagy tüskéjű, merev szárú fajták — mert zárt, áthatolhatatlan sövény- nyé fejlődik. Az élősövény amellett, hogy rendszeresen terem, az énekesmadaraknak kitűnő fészkelőhelyül szolgál. A szeder sokkal erőteljesebb növésű, mint a málna, ezért ezt az ültetésnél figyelembe vesszük. Sortávolságának megfelel a 2 méter, növénytávolságnak pedig 1.5 méter. Termesztése karó, vagy sodrony mellett történik. A támrendszerben 40— 50 cm távolságokban 3—4 erősebb (2 mm) huzalt feszítsünk ki, melyhez a sarja- kat kötözzük. A szeder gondozása megegyezik a málnáéval. Itt is le kell szedni a letermett szárrészeket és helyettük 5—6 újat nevelni. Egyik-másik fajta sarjai elágaznak. Az elágazott oldalvesszőket 5—6 rügyre visszametszük. A felesleges sarjak eltávolítása itt is éppen olyan fontos, mint a málnánál. A szeder szedését és értékesítését ugyan úgy végezzük, mint a málnáét. A Fertődi Kutató Intézetben Porpáczy Aladárnak sikerült egy szeder—málna faj- hybridet előállítani. Az új növény sok tulajdonságban hasonlít a szederhez, pl. a növény levele, hosszú sarja, tüs- kézete és a gyümölcs savany- kás íze. A gyümölcs színe viszont a málnára emlékeztet. Inántsy Ferenc A kötelező beszolgáltatás' utolsó teljes évében, 1966-ban közel 23 ezer tonna fáradt olajat gyűjtött be az ÁFOR. most viszont a 8 ezer tonnát sem éri el a beadott mennyiség, pedig időközben jelentőén növekedett a kenőolaj-felhasználás. Vajon mi történik e tekintélyes mennyiségű elszennyeződött, lecserélt fáradt olajjal? Nos, a nagy járműállománnyal, gépparkkal rendelkező vállalatok egy része berendezkedett az olaj regenerálására. Helyenként eltüzelik a fáradt” olajat, másutt viszont csak egyszerűen elégetik a szabadban. Az olaj „megfiatalít ásau A hagyományos regenerálás voltaképpen mérsékelt hevítés melletti egyszerű szűrésből áll, némi derítőanyag alkalmazásával, légköri vagy alig növelt nyomáson. Valamivel fejlettebb eljárás az, amikor a benzinmaradékokat vízgőzzel, csökkentett nyomáson hajtják ki a fáradt olajból, majd fizikai és kémiai tisztításnak (pl. kénsavval való kezelésnek) is alávetik. Arra persze egyik módszer sem megfelelő, hogy a különféle viszkozitású olajokból álló elegyet a komponensek eredeti jellemzőinek megfelelően elválassza. Íjrafinomítás — frakcionálással i Ebből azt a tapasztalatot szűrték le, hogy a fáradt olaj feldolgozására külön finomíÖREG OLAJ, NEM VÉN OLAJ tóművet kell létrehozni, ahol a fáradt olajat először nagy tartályokban ..pihentetik”, így a víz és a durvább-fino- mabb iszapanyag leülepszik belőle. De még így is benne maradnak a finoman eloszlott ólomvegyületek a különféle adalékanyagok alkatelemei, valamint a korommaradékok. Több szakaszban elvégzett savazással ezek mind elbonthatok, a nagyobb fajsúlya folytán elkülönülő savas kátrány pedig leválasztható. E kezelés után a savnyomokat lúgos és meszes kezeléssel távolítják el az olajból. Ezután még némi derítőanyaggal tisztítják, majd három lépcsős vákuumos frakcionálásnak vetik alá. A frakcionálás első fokozatában a viszonylag köny- nyen illő komponensek válnak ki a feldolgozásra kerülő fáradt olajból, melyek fűtőolajként hasznosíthatók. A második fokozatból kis és közepes viszkozitású kenőolajak nyerhetők. A harmadik fokozatban már tovább nem desztillálható olajmaradékok válnak ki. Az újrafinomítás legértékesebb termékeit tehát a második lepárlási fokozat adja. Ezeket megfelelő adalékokkal teljes értékű speciális olajokká lehet feldolgozni. Nem érdemes elégetni Az elégetés, kiöntés helyett néhány hasznos célra is felhasználható' a fáradt olaj. Szénporral keverve például fűteni lehet vele. A nem kényes gépek kenésére, valamint a zsaludeszkáknak korhadás elleni átitatására is jól megfelel. Egyébként a többszörösen ülepített fáradt olajat — fűtőolajjal keverve — akár kazánfűtésre is fel lehet használni. Ahol pedig nagy a gépjárműállomány és nem sajnálják a fáradtságot az olaj egyszerű módon való regenerálására, a szennyeződéseitől megtisztított fáradt olajjal megoldhatók a két olajcsere közti időben való utántöltések, ami igen tekintélyes megtakarítást eredményezhet. Arra sajnos nem tudunk tanácsot adni, hogy mit csináljanak a fáradt olajjal azok az autósok, akik maguk hajtják végre gépkocsijuk olajcseréjét. B. I. ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK
