Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-25 / 225. szám
1975. szeptember 25. KELET-MAGYARORSZÁG 7 következtében ? Nem új felismerés, hogy a táplálkozás hiányosságai más betegségek mellett rákot is okozhatnak. A jódhi- ány például kedvez a pajzsmirigy ráknak és Afrika néhány területének tapasztalatai arra utalnak, hogy a fehér jehiány növeli a máj rák kockázatát. Lehetségesnek látszik az is, hogy a méhszájrákot nemcsak a nem kielégítő szexuálhigiénia és a szexuális tevékenység korai megkezdése, hanem az A-vi- taminhiány is elősegíti, mert az A-vitaminnak. védő funkciója van a nyálkahártyákban, főként a nyálkahártyát termelő epithéliumsej- tekben. Végül közismert, hogy a táplálékcsatornák és a gyomor rákja inkább lép fel olyan embereknél, akik rendszeresen fogyasztanak nagy koncentrációjú alkoholokat. Uj viszont az a gyanú, hogy a túltápláltság, főként a túlságosan zsírdús táplálkozás is előidézheti a vastagbél, a végbél rákját, sőt néhány hormontermeléstől függő szerv rákjának keletkezését is. Erre az összefüggésre első ízben akkor figyeltek fel, amikor a vastagbél megbetegedéseiről, rákjáról szóló epidemiológiai tanulmányokból kiderült, hogy Japánban rendkívül ritka, Amerikában viszont igen gyakori ez a betegség. Az Amerikába:' bevándorolt japánoknál olyan mértékben növekszik a végbélrák gyakorisága, amilyen mértékben átveszik az amerikai táplálkozási szokásokat. Hatszemélyes légpárnás jármű A légpárnás járművekről keveset hallunk az utóbbi időben, aminek az a magyarázata, hogy a velük kapcsolatos kezdeti túlzott optimizmus után kiderült: csak speciális, meglehetősen szűkén behatárolt területen gazdaságos a használatuk. Amilyen célra például a mint az egészségügyi szolgálat tagjainak gyors célhoz- érését. A hat méter hosszú légpárnás kétéltű jármű maximális sebessége 80 kilomé- ter/óra. A közel 4 négyzet- méter alapterületű kabinjában — a vezetővel együtt — hat személy utazhat. Ha képen látható angol gyártmányú SH—2 típus készült: a dél-amerikai országok őserdőivel borított területeinek víziútjain fognak közlekedni a kis légpárnás hajók, lehetővé téve a kutató- és felmérő csoportok, valacsak a jármű irányítója tartózkodik a kétéltűn, az utasok helyett 450 kilogramm terhet szállíthat. Nemcsak a víztükör felett haladhat az SH—2, hanem füves, homokos, ingoványos területen is folytathatja az útját. Víz alatti csatlakozó Egy londoni cég újfajta csatlakozást jelentett be szabadalmaztatásra. Az összeköttetés 10 amperes áramerősségig és 250 voltos feszültségig a víz alá helyezhető. A kísérletekből kiderül, hogy magasabb feszültségeknek és áramerősségeknek nincs káros hatásuk. A csatlakozás vagy bontás a víz felett és alatt, valamint a nedves légkörben, iszapban vagy nedves fűben is történhet. Az összeköttetés állítólag „sós vízzel vagy iszappal szemben is érzéketlen. E tulajdonságait 300 méter vízmélységig megőrzi. A préselt alkatrészekből álló csatlakozó érintkezés igen könnyű és korrózióálló. Tárolás a szabadban A gépjárművek fémrészeinek korróziója határt szab annak az élettartamnak, amit az alváz, a karosszéria, a futómű, megélhet.. Régebben az volt a konstrukciós tendencia, hogy egy-egy kocsiszekrény több motort is kiszolgáljon „pályafutása” során. Manapság a motor rendszerint túléli a karosszériát, amely meglehetősen vékony lemezből készül (a motorok élettartama pedig többszöröse a korábbiakénál). Mindez nem vonatkozik a keréktárcsákra, amelyeknél — a gépjármű stabilitása, a biztonságos közlekedés érdekében sem az anyaggal, sem a korrózióvédő bevonattal nem lehet takarékoskodni. A gépjárműveknek ez a legmostohább körülményeknek kitett alkatrészeleme ma is megfelelő: vastag acéllemezből készül és többszörös védőbevonatot kap. így a gyártás után nincs szükség a keréktárcsák zárttéri raktározására, hanem a szabadban tárolva várhatnak elszállításukra. A képen látható esetben rakodólapokra feltornyozva 100 ezer behajózásra kerülő keréktárcsából emeltek félemeletes falat a gyártóüzem udvarán. Visszajönnek a vizák ? Új hibridhal vizeinkben ősz van. A nyár sok "emberben megérlelte a szándékot: kertészkedni fog. Igen, hogy kezdjen majd hozzá? A teljesen elvadult parlagterületen csak alapos, körülte- 'kintő munka után telepítsünk dísznövényeket, gyümölcsfákat, csemegeszőlőt. 'Ha nem tervszerűen készítjük elő a kertet, csak egy-egy kis darabot tisztítunk ki, s ültetünk be gyorsan, később számos bosszúságunk származik. Először járjuk be a területet, s nézzük meg alaposan, hogy a meglévő gyümölcsfák, bokrok, esetleg öreg szőlőtőkék milyen állapotban vannak. Ezután lássunk hozzá a terület letisztításához. Csak az öreg, korhadt, beteg gyümölcsfákat, szőlőtőkét vágjuk ki. A többit legalább addig hagyjuk meg, amíg az újonnan telepítettek termőre nem fordulnak. Ha meggondolatlanul mindent kiirtunk, még árnyat adó helyünk se lesz! A gyomtól, bozóttól tisztítsuk meg a területet. Leghasznosabb erre sarlót vagy kaszát használni, mert ha égetéssel akarjuk a munkát gyorsítani, igen könnyen előforulhat, hogy a tűz hirtelen elterjed, s nemcsak saját használható növényeinket pusztítjuk el, de számottevő Hogyan kezdjünk kertészkedni? kárt okozhatunk a szomszédok kertjében is. Ezután hozzáértő szakemberrel állapítsuk meg, hová kerülhet majd az esetlegesen felépítésre kerülő családi, hétvégi ház. Ez azért is fontos, hogy ne a betelepítés után döbbenjünk rá, növényeink egy része majd áldozatul esik az építésénél. A kiirtott gyomot, levágott ágakat égessüK el. Töltsük fel a gödröket, mélyedéseket. A betelepítésre kijelölt területet, amennyiben lehetőség van rá, szántassuk fel. Ha erre nincs mód, legalább 30—40 centiméter mélyen ássuk fel. Egyúttal ne mulasszuk el a talajba forgatni 5—6 mázsa istállótrágyát, de legalább kom posztot. 100 négyzetméterenként célszerű 10 kilogramm szuprefoszfátot és 15— 20 kilogramm kálisót is bedolgozni. Pétisót majd tavasszal juttassunk ki. Ha nagyobb a területünk, érdemes talajvizsgálatot végeztetni, mert így pontos adatokat kapunk mennyi és milyen trágyát célszerű használnunk, milyen növényeket ajánlatos ültetni. Ilyen vizsgálatot az Országos Mezőgazdasági Minőség- vizsgáló Intézet végez (Budapest, n., Keleti Károly u. 24.). Amennyiben lehetőség van víz és villany bevezetésére, ebben az esetben is kérjük ki szakember véleményét, nehogy olyan helyre ültessünk majd, ahová a vízvezetékcsövek vagy villany- oszlop kerül. Szent-Miklóssy Ferenc Készítsünk komposztet! A magyar nyelvben a viza szó számtalan helységnévben, sőt emberek nevében is megmaradt. Csak a vizekben nem maradt viza. Mert ez a hatalmas, több mázsás súlyt elérő halóriás, amelyre régen királyaink, főurak látványos halászatokat rendeztek, két ok miatt is szinte teljesen eltűnt a Kárpát-medencéből. Egyrészt a folyamszabályozások és a Vaskapu szabályozása miatt. Tudniillik a viza „kétéltű” hal, tulajdonképpen inkább tengerben él, de vándorol a folyókban ívóhelyet keresve, így jutott fel a Dunán is. És ezt a zsilipekkel tűzdelt Dunán nem teheti meg. A másik probléma: nagyon érzékeny a szennyezett vízre. Mindezek „eredménye”: az utóbbi 20 évben egy kézen is megszámolható, mennyi viza került horogra, hálóba Magyarországon. A többi tokféle is hasonló sorsra jutott: egy-egy példány még itt-ott felbukkan nagy feltűnést keltve. Egyedül legkisebb „családtagjuk”, a kecsege bírta .még, úgy-ahogy. Bár a tiszai erőműépítések ettől a haltól is, elveszik életterét. Ezért is merült fel a hazai halszakértőkben a kérdés: legalább az asztalra hogyan lehetne „visszacsempészni” a tokféléket? Keresztezve könnyebb Az ötletet egy szovjet kísérletsorozatból merítették. A szovjet halászati kutatók a Kaspi-tengerben még bőven tenyésző vizát a kecse- gével próbálták meg „házasítani”, hogy a viza gyors növekedését és nagy súlyát a kecsege valamivel jobb szennyvíztűrő-képességével egyesítsék. A kísérletek sikerültek, a Volga környékén nevelt hibridhal gyorsan nőtt, és ami a fontos: belterjesen, halgazdaságokban is ■nevelhetővé vált. Tőig István, a Százhalombattai Temperáltvízű Halszaporító Gazdaság igazgatója és Antalfi Antal, a Halászati Termelőszövetkezetek Szövetségének főagronómusa 1972-ben, repülőgépen hozták az első száz darab ivadékhalat a Szovjetunióból. Egy évre rá már ötezer darab kísérleti ivadékhalat kapott a dinnyési halgazdaság, ötletes módon a két halszülő nevét összevonva, vicsegének nevezték el a jövevényt. Tavaly már 40 ezer darab érkezett belőle, ezeket Százhalombattán, meleg vízben erősítették fel, szakmanyelven előnevelték. A hibridhal gyors növekedésére jellemző, hogy egyéves, azaz halász-szóval egynyaras korára még csak 40— 50 gramm, de a következő évben már 30—70 dekagramm, és harmadnyaras korára 1—2 kilós súlyt is elér kedvező körülmények között. A tokfélék között ez igen gyors növekedési ütemnek számít. Ráadásul igen igénytelen állat: ha a víz megfelelő oxigéntartalmát biztosítják, és az olcsóbb étkezési célokra alkalfhatlan takar- mányhal-félékből készített, halhús-„pogácsáját” megkapja, harmadéves korában piacra kerülhet. Ketrecben a hal? Azért harmadéves korában, mert ezután már sokkal magasabb a takarmány- költsége minden további 1 kg súlygyarapodásnak. így tehát azt, hogy meddig nőhetne meg — nem fogjuk megtudni, és a kaviár, azaz a tökhalfélék ikrájának termelésére sem lesz alkalmas, mert csak 4—5 éves korban válna ivaréretté. Természetes vizeinkbe, fo- lyóinkba sem tér vissza a vicsege, — sajnos — mint a hibridállatok többsége, buta. A szó szoros értelmében éhenhal, ha nem táplálják mesterségesen. Hogyan tenyésztik akkor? Itt a meglepőnek ható újítás: ketrecben! A vízbe süllyesztett dróthálók helyhez kötik a vicsegét, amit nem is bán, mert ha szokott helyen rendszeresen megkapja a táplálékát; nem akar onnan elvándorolni. Ilyen módon belterjes tartása és teljes lehalászása biztosítható. Jogos a kérdés: a piacon mikor találkozhatunk a vi- csegével? Egyelőre a magyar halpiacon mennyiségi jelentősége még nem igen lesz, és az első években 'költséges kísérletek miatt ána sem lesz éppen alacsony. Viszont, ha nagyüzemi méretekben megoldódik a tartása, nevelése, akkor exportképes áruhallá válhat, és a magyar konyha- művészet étlapjára is mind gyakrabban kerülhet majd fel néhány év múlva, mint évszázados tokételek nyersanyaga. Sz. 3. I. A talaj termőerejének egyensúlyban tartása miatt a tápanyag-utánpótlást a kiskertekben sem hanyagolhatjuk el. De csökkenthetjük költségeinket, ha a kertünkből kikerülő szerves hulladékokat gyűjtjük ösz- sze, amelyeket megfelelő módon komposztálunk, összeérlelünk és műtrágyával dúsítunk. Alapanyagunk vehyige, gyümölcsfa- és díszfanyesedék, gyűjtött avar és lomb, gyepszínt és pázsitfűfélék kaszálásából származó fűtömeg, kukoricaszár, és egyéb kerti, növényi hulladékok lehetnek. Ezeket rakjuk össze prizmába 1—1,5 méter magasságban. Általában az így összegyűjtött és felprizmázott korhadékanyagok 2—3 év alatt érnek komposzttá, ha évenként legalább kétszer átforgatjuk. Az első forgatásnál már nitrogén műtrágyát is adagolhatunk, 1,5—2 kg-ot köbméterenként, hogy a kész komposzt ne legyen nitrogénszegény. Az első forgatást az összerakástól számítva 4—8 hét - múlva végezzük el úgy, hogy az alsó részek mindig felülre, a szélsők pedig belülre kerüljenek. A forgatáskor a prizmát mindig jól meg kell öntözni. Fontos szempont az is, hogy elegendő mennyiségű szervezetlen tápanyagot keverjünk a komposztba. Ezért, ha a komposztunk túl kötöttnek bizonyul, homok hozzáadásával lazíthatjuk. A laza szerkezetű komposztot pedig agyag hozzákeverésével tehetjük kötöttebbé. Mindkét esetben célszerű azonban morzsalékos, jő Országszerte megkezdődött a vonuló madarak számlálása. Az Országos Madártani Intézet szatmár-beregi csoportja is szeptember 15-én kezdte meg a számlálást, amely minden hónap középső vasárnapján történik és április 15-ig tart. A szatmár-beregi csoport ebben az évben több kedvező jelenséget tapasztalt területén. Az országszerte igen ritka kiskócsag egyre jobban megkedveli a Tisza rejtett zugait, ahol az idén több mint tíz párat számláltak meg a csoport tagjai. Nagyon jól érzi magát — különösen a nagyobb rizsföldek környékén — a fekete gólya, örvendetes, hogy a hazánkban már-már kipusztultnak hitt holló és a nagyon megritkult bajszos sármány egyre nagyobb számban él a szatmári síkságon. A nyár végén egy szirti sast is felfedeztek .Kisszekeres környékén, de fészkelési helyét még nem sikerült megtalálni. Remélhetőleg az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének májusban megjelent, a védett madarak értékét meghatározó rendelete szerkezetű talajjal betakarni a komposztprizmát. Ez javítja a komposzt konzisztenciáját. A biológiai tevékenység elősegítése érdekében kevés mész adagolása is szükséges. Ezzel a komposzt kémhatását semlegessé, vagy enyhén lúgossá tehetjük, ami a talaj baktériumok számára optimális környezetet biztosít. Célszerű a komposztkeäutö helyet döngölt földön, vagy be- tonalapú helyen kijelölni. A jól összerakott és kellően beöntözött komposztprizma hőmérséklete néhány nap múlva 60—70 fokra vagy efölé emelkedik és a hőmérséklet néhány napig stagnál is. Ha 70 fok fölé emelkedik a komposzt belső hőmérséklete, akkor a tápanyagértékek hátrányosan alakulnak, ezért fokozottabb vízadagolással kell az indokolatlan hőmérsékletemelkedést megakadályoznunk. Ha viszont a prizmánk hőmérséklete nagyon alacsony, és napok múlva sem emelkedik, akkor ez annak a jele, hogy az energiatermelő, bontó folyama^ tok akadályozva vannak. Ilyen* kor azonban lazítani kell, hogy a levegőztetéssel a jobb oxigén- ellátást biztosítani tudjuk. A komposztot felhasználás előtt ki kell rostálni és a kirostált nagyobb bomlatlan anyagokat még egy évig érlelni kell. Az ügyes kiskerttulajdonosok így olcsón, tartalmas és mindenképpen előnyös komposztálással biztosíthatják kertjük rendszeres tápanyag-visszapótlását. Radícs Ferenc őket is megvédi majd. A rendelet már különben is egyre inkább érezteti kedvező hatását. Eltűnt a boltokból a fürjtojás, egyre kevesebben merik megkockáztatni, hogy szobájukat a 30 ezer forint értékű uhu, vagy az 50 ezer forintos vándor- sólyom kitömött példányával díszítsék. Sajnos a vadásztársaságokkal még mindig nincs meg a kellő összhang. Éppen a napokban találtak Fehér- gyarmat határában két elpusztult hollót, a vadász- társaság mérgezett tojásaiból ettek. A két holló értéke húszezer forint, valójában a kárt pénzbén nem is lehet kifejezni, hiszen az egész országban néhány holló él. A csoport a fehérgyarmati járás területén meglehetősen furcsa, kedvezőtlen jelenséget figyelt meg a nyáron. 54 gólya nem keresett párt magának, aminek okát még nem sikerült kideríteni. Korunkban egyre nagyobb szerepet kap a madárvédelem. Ajánlatos lehne, ha az. általános iskolák is madártani szakköröket szerveznének. & G. Sokba kerül az uhu, a holló ÚJDONSÁGOK, T0D0MÁNY0S KOTATÁSOK
