Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-25 / 225. szám
» 4 KELET-MAG Y ARORSZÁG 1975. szeptember 25. Tőkés gazdaság —1975 Törekvések, tennivalók az ipari szövetkezetekben A megyei pártbizottság leszögezte, hogy az ipari szövetkezetekben működő párt- szervezetek segítették a szövetkezeti demokrácia érvényesülését. A dolgozók ezzel kapcsolatos véleményét és javaslatait kikérték, törekedtek azt érvényesíteni éves gazdasági feladataik végrehajtása során. Törekszenek arra, hogy a feltárt hiányosságok kijavítására konkrét javaslatokat dolgozzanak ki. A Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatának végrehajtása során a komplex intézkedési tervek készítésénél és a dolgozókkal történő megértetésénél az alapszervezetek kezdeményező szerepet töltöttek be. A munkafegyelem, a takarékos és ésszerű gazdálkodás tekintetében is van előrehaladás. A szocialista munkaverseny eredményei az állami iparvállalatok által elért eredményekhez hasonlóak. Tapasztalat ugyanakkor, hogy a demokrácia érvényesülését elősegítő belső szabályzatok nem minden ipari szövetkezetnél kerültek megfelelő átdolgozásra. A közgyűlések és vezetőségi ülések megtartásánál több ipari szövetkezetnél probléma van. Az ipari szövetkezetek egy részénél a gazdálkodási fegyelem, a belső ellenőrzés hiányos, a tagság tulajdonosi jogainak gyakorlása formális. Egyes szövetkezeteknél a szövetkezeti tagok és dolgozók nem kapnak konkrét munkaköri leírást, a döntésekbe való bevonásuk sok esetben formális. Fontos és az egész szövetkezetei érintő döntésekről a tagság és a dolgozók csak utólag kap- rtak tájékoztatást. Sok szövetkezetben a különböző bizottságok tagjai — főleg hiányos politikai képzettségükből eredően — nem tudják megfelelően képviselni a tagság érdekeit. A káder- és személyzeti munkára vonatkozó párthatározat végrehajtása vontatott. Sok ipari szövetkezetben a tervszerű káderutánpótlás nem megfelelő, a felső- és középvezetők egy részének politikai, szakmai felkészültsége, rátermettsége és összetétele — a megtett erőfeszítések ellenére — nem kielégítő. Egyes szövetkezeti vezetők részéről tapasztalható a hatalommal való visszaélés is. A szövetkezetek egy részénél a munkafegyelem, a takarékos és ésszerű gazdálkodás nem megfelelő. A pártszervezetek szerepe az ÁFÉSZ-eknél A fogyasztási szövetkezetek pártszervezeteinek igen nagy szerepük van a szövetkezeti demokrácia fejlesztésében. Taggyűléseken, vezetőségi üléseken rendszeresen beszámoltatják a szövetkezeti vezetőket a szövetkezetpolitikai munkáról, a párt határozatainak végrehajtásáról. Negatív tapasztalat — hangsúlyozta a pártbizottság —, hogy a szövetkezetek ösz- szevonása eredményeképpen csökkent a helyi önkormányzati szervek döntésekbe való beleszólása. A fejlesztési kérdések megvitatása a szövetkezeti tagsággal, illetve azok választott képviselőivel sok esetben formális: mire a fórumok elé kerül, a fejlesztési politikát már el is döntötték. Az ÁFÉSZ-nél még nincs kiforrott információs rendszer, a döntések előkészítésébe nem minden esetben vonják be az egész tagságot (például árintézkedések előkészítésébe) döntéseik nem mindig megalapozottak, és ezt a nem megfelelő politikai és gazdasági előkészítés okozza. Az utasítások sok esetben^ keresztezik egymást, a végrehajtó szervekben ez bonyodalmat, felesleges munkát okoz. A döntéseket nem követi minden esetben rendszeres számonkérés, az ellenőrző szervek vizsgálatai több esetben formális, sablonos, futójeliegű. A szövetkezeti demokrácia kibontakozását egyes szövetkezeteinknél gátolja a nem megfelelő szakember-ellátottság, a szövetkezeti vezetés színvonalának sok politikai és szakmai hiányossága. Az ÁFÉSZ felső szintű vezetőinél csupán 6,5 százalékának van felsőfokú iskolai végzettsége, 20 százalékuk szakképzettséggel sem rendelkezik és a vezetők csupán 65 százalékának van valamilyen szintű politikai végzettsége. Egyes szövetkezeteknél a nem megfelelő káder- és személyzeti munka is gátolja a szövetkezeti demokrácia érvényesülését. Az üzemi és szövetkezeti demokrácia fejlesztésére vonatkozó feladatok. A megyei pártbizottság megállapította: az elkövetkezendő években fontos feladatunk a XI. pártkongresz- szus határozatainak, a demokrácia fejlesztésével kapcsolatos törvények és rendeletek következetes megvalósítása, a végrehajtás ellenőrzése, a demokratikus fő?u- mok tartalmasabbá tétele, új formák meghonosítása és tartalommal való megtöltése. Az üzemi és szövetkezeti demokratizmust a gazdasági élet valamennyi területén növelni, fejleszteni, mélyíteni kell. Fokozottabban lehetőséget kell adni a dolgozóknak, a dolgozó kollektíváknak, hogy részt vegyenek a szövetkezeti alapszabályokban és a kollektív szerződésekben rögzített minden fontos kérdés kidolgozásában, jóváhagyásában, azok végrehajtásában. A demokratizmus érvényesítésénél alapvető követelmény a fegyelmezett, hatékony, a népgazdasági, vállalati, csoport- és egyéni érdekeket gyakorlatban érvényesítő gazdasági tevékenység, a vezetők és a dolgozók jogainak, kötelezettségeinek egyidejű érvényesítése. Az üzemi, szövetkezeti demokrácia, a népgazdasági célok érvényesítése érdekében a dolgozók véleményére támaszkodva növelni kell az üzemi, szövetkezeti pártszervezeteink szerepét a középtávú és éves tervek kidolgozásában, elbírálásában, végrehajtásában, a tulajdonosi jogok és kötelességek összhangjának megteremtésében. Erősíteni, fejleszteni, tartalmasabbá kell tenni a pártellenőrzés gyakorlatát is. Üzemi pártszervezeteink fejtsenek ki kezdeményezőbb szerepet a vállalati demokratizmus további szélesítésében. Következetesebben érvényt kell szerezni a párt káderpolitikai határozatának, jobban és hatékonyabban kell alkalmazni a hármas követelményt:. Pártszervezeteink rendszeresen ellenőrizzék a kongresszusi határozatok végrehajtását. A szakszervezetek és KISZ-szervezetek bevonásával, a dolgozók közvetlen közreműködésével minél szélesebb körből szerzett tapasztalatok alapján alakítsák ki állásfoglalásaikat, javaslataikat. Segítsék a hibák, hiányosságok forrásainak feltárását, az üzemi demokrácia hatékonyabb1 érvényesítését. Hatékonyabban segítsék elő a szakszervezeti bizottságok, a KISZ-szervezetek és a gazdaságvezetés közötti észszerűbb munkamegosztást, önállóságuk, felelősségük további fejlesztését. Törekedjenek arra, hogy az üzemek sajátosságainak megfelelően koordináltabban, hatékonyabban végezzék saját gazdasági egységük politikai és gazdasági irányítását. A gazdasági vezetők teremtsék meg a feltételeket ahhoz, hogy a dolgozók jobban tudjanak élni jogaikkal, kötelezettségeikkel. Törekedni kell arra, hogy az e fórumok elé kerülő kérdéseket tartalmasabban készítsék elő. E fórumok hatáskörét ki kell terjeszteni a vállalat egészét érintő valamennyi fontos területre. Általánossá kell fenni a fizikai dolgozók bevonását az igazgató tanácsok, a vállalati felügyelő bizottságok munkájába. A gazdasági vezetők kötelessége, hogy egyre jobb politikai és gazdasági feltételeket teremtsenek az üzemi demokrácia további kibontakoztatásához. A hatékonyan működő üzemi demokrácia elősegíti a vezetői murika színvonalának javítását, fejlesztése megkívánja a vállalati irányítási rendszer tökéletesítését, a hatáskörök ésszerűbb rendezését, a tartalmas, közérthető tájékoztatást, .a politikai, szakmai és általános műveltség állandó emelését. A KISZ-szervezetek az ifjúság körében végzett eszmei, politikai neveléssel növeljék az ifjúság aktivitását, felelősségérzetét. Fokozottabban segítsék a fiatalok termelő- és társadalmi munkáját, jobban érvényesítsék a fiatalok beleszólási jogát a politikai és gazdasági tevékenységbe, képviseljék következetesebben az ifjúság érdekeit. A szakszervezeti bizottságok gondoskodjanak arról, hogy a gazdasági vezetők minden vállalatnál teremtsék meg az üzemi demokrácia tovább fejlesztésének feltételeit, hogy a dolgozók felismerjék az érdekek közötti összefüggést. Követeljék meg a kollektív szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítését, következetesebben lépjenek fel a törvények, rendeletek megtartásáért, a munkafegyelem szilárdításáért, a hatékonyabb termelőmunkáért. í. Még mindig lanyhulás A TŐKÉS VILÁG makacs gazdasági válsága jelenleg három tényezőből tevődik össze: az egyidőben jelentkező termelésvisszaesésből, illetve stagnálásból; a tartós inflációból és a politikai veszélyzóna határán lassan átlépő munkanélküliségből. Ami az első tényezőt, a gazdasági visszaesést, illetve stagnálást illeti, itt döntő szerepe van az Egyesült Államok és Nyugat-Németország helyzetének. Korábban a Ford elnök mellett működő gazdasági tanácsadó bizottság úgy vélte, hogy 1975 második felében a kilenc hónapja tartó recesszió amelynek során az Egyesült Államok ipari termelése közel 10 százalékkal csökkent, nemcsak megfordult, hanem gyors javulás következik.-Tagadhatatlan, hogy az Egyesült Államokban varinak bizonyos jelei a recesszió „ellaposodásának”, tehát annak, hogy elérte a mélypontot. Ez azonban a jelek szerint távolról sem az, amit még néhány hónappal ezelőtt vártak. Júniusban és júliusban kilenc hónapos recesszió után valóban növekedett az ipari termelés. A növekedés azopban rendkívül lassú és a jelenlegi előrejelzések szerint 1975-ben az ipari termelés a legjobb esetben is csak annyi lesz, mint a megelőző esztendőben. Tehát: az Egyesült Államok eljuthat a rec.esszió, gazdasági visszaesés állapotából a stagnálásig. A szakértők most 1976-ra várják az élénkülést. Ezúttal azonban már bankkörök is óvatosságra intenek. A First National City Bank 1976-ra vonatkozó előrejelzése például a következő pontokra hívja fel a figyelmet. 1. A recesszió átmenete a stagnálásba még nem jelenti a gazdaság megélénkülését. 2. 1976 a legjobb esetben is olyan átmeneti év lesz, amelyben egyes iparágok már a konjunkturális fellendülés jegyeit mutatják, mások stagnálnak, ismét másokban pedig tovább tart a visszaesés. A dolgozók javaslatai A dolgozók észrevételeivel, javaslataival való foglalkozást tervszerűbbé kell tenni. Meg kell szüntetni a még helyenként tapasztalható gyakorlatot, amely szerint a dolgozók egy-egy javaslata csak ismételt felvetés után kerül elintézésre. A dolgozók ésszerű javaslatait a gazdasági élet minden területén érvényesíteni kell. Tökéletesíteni kell a vállalati, üzemi belső információs rendszert. Pontosabb, közérthető áttekintést kell nyújtani a dolgozók részére a vállalatnál folyó gazdasági tevékenység egészéről. Világossá kell tenni minden dolgozó számára a teljesítmény szerinti részesedés mértékét, a munka szerinti elosztás szocialista elvét. Minden üzemiben, vállalatnál a dolgozókról történő fokozottabb gondoskodással is erősíteni szükséges a munkások tulajdonosi szemléletét, felelősségét. A termelő- munka hatékonyságának fokozása érdekében jobb munkahelyi légkör és közérzet kialakítására kell törekedni. A szövetkezeti demokrácia területén: A szocialista demokrácia szerves része a szövetkezeti demokrácia. Érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy a szövetkezeti tagok ön- kormányzatuk keretében eredményesen gyakorolják döntési, irányítási, ellenőrzési és beszámoltatási jogaikat. Tovább kell fejleszteni a szövetkezeti demokrácia bevált módszerét és fórumait, azokat a vonásokat, amelyek a szövetkezeti tagok szocialista tudatának és a gazdálkodás hatékonyságának erősítését szolgálják. A szövetkezeti demokrácia tovább fejlesztésénél alapszervezeteink, a szövetkezetekben dolgozó kommunisták és vezetők kötelessége a szövetkezeti demokrácia elveinek maradéktalan érvényre juttatása. Valamennyi szövetkezeti formában a demokrácia korszerűsítésének további feltétele a közös tulajdon gyarapítása, a jogok és kötelezettségek egyidejű érvényesítése, a népgazdasági, csoport- és egyéni érdekek összhangjának jobb megteremtése. Fokozni az önállóságot a felelősséget Fokozni szükséges az ön- kormányzati szervek önállóságát, kezdeményező készségét és felelősségét. A szövetkezeti tagok tulajdonosi szemléletét rendszeresebb és érdemibb tájékoztatással, a döntések előkészítésébe és végrehajtásába való fokozottabb bevonással, véleményük és javaslatuk figyelembe vételével tovább kell erősíteni. A köz- és küldöttgyűlések, a vezetőségek irányítása alatt működő bizottságok munkáját rendszeresebbé, hatékonyabbá szükséges tenni. Biztosítani kell a tagság részvételét a szövetkezetek közös ügyeinek intézésében. A szocialista brigádok tanácskozásait elismert fórumokká kell tenni, vezetőiket jobban be kell vonni a választott testületek és . bizottságok tevékenységébe. A szövetkezetek választott vezetőségét megfelelőbb kiválasztással, politikai és szakmai továbbképzéssel, rendszeresebb beszámoltatással alkalmassá kell tenni a növekvő követelmények megoldására. Érvényt kell szerezni annak a fontos elvnek, hogy a szövetkezet egész tagsága jobban bekapj* csolódjon a vezetők és a szövetkezet egész tevékenységének ellenőrzésébe. Általánossá kell tenni azt is, hogy a dolgozók különböző felajánlásai konkrétabban kapcsolódjanak a szövetkezetek főbb termelési, fejlesztési és társadalmi céljaihoz. A dolgozók vállalásai teljesítésének értékelését nyilvánosabbá kell tenni, az anyagi, erkölcsi elismerést a^ éves eredmények értékelése alapján kell odaítélni. A területi, szakmai szövetségek jobban törekedjenek a különböző érdekek összehangolására, a népgazdasági érdekek érvényesítésére, a szövetkezetek szocialista vonásainak erősítésére, tovább fejlesztésére, nyújtsanak hatékonyabb és differenciáltabb segítséget az egyes szövetkezetek mozgalmi, kulturális, nevelő munkájához, a szövetkezetek belső ellenőrzési tevékenységének javításához. Fordítsanak nagyobb figyelmet a szövetkezeteknél működő bizottságok munkájának segítésére, tegyék rendszeresebbé az egyes szövetkezetekben tapasztalható jó módszerek tanulmányozását, segítsék még gyorsabb elterjesztését. A különböző államhatalmi szervek a szövetkezeti ön- kormányzati szervekkel együttműködve vizsgálják a szövetkezeti demokrácia érvényesülését, a jogok és kötelezettségek egyidejű érvényesítését, szükség esetén tegyenek konkrét intézkedéseket a párt- és a kormány- határozatokban megfogalmazott elvek érvényesítésére, rendszeresebben térjenek vissza azok megvalósításának ellenőrzésére. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKNAK ez a bizonytalan helyzete egyben azt is jelenti, hogy megmaradnak az amerikai kereskedelemnek a tőkés konkurensekkel szemben hozott korlátozó intézkedései. Ezek viszont nehezítik Nyugat-Európa kiemelkedését a gazdasági visszaesés időszakából. Az NSZK- ban még mindig tart a termelési válság. Az ipar jelenleg 15 százalékkal kevesebbet termel, mint egy esztendővel ezelőtt. Mindez azt is jelenti, hogy a Schmidt-kormány által az év elején hozott óvatos gazdaságélénkítő intézkedések nem bizonyultak kielégítőnek. Ezért a legutóbbi napokban Bonn új konjunkturaélénkítő programot jelentett be, amely körülbelül 6 milliárd márkányi hitelt injekcióz a gazdaságba. Különösképpen a legmélyebb válságban lévő iparág, az építőipar konjunktúrájának életrekeltésével próbálják megfordítani a helyzetet. Az Egyesült Államok és Nyugat-Németórszág gazdasági stagnálása, illetve recessziója jóformán meghatározza a többi európai tőkésország gazdaságának helyzetét. Hiszen az amerikai és nyugatnémet piac összeszűkülése önmagában is megnehezíti a többi ország számára a konjunktúra élénkítését. Különösen érezhető ez Franciaországban, amely jelenleg a „nulla gazdasági növekedés”, tehát a stagnálás állapotába jutott. Sőt, júniusban és júliusban az ipari termelés csökkenni kezdett, mégpedig évi rátára számítva 9 százalékos ütemben. Olaszországban 13 százalékkal alacsonyabb az ipari termelés, mint egy évvel korábban. A kormány ugyan itt is kidolgozott egy gazdaságélénkítési tervet, ennek a hatása azonban bizonytalan. Az egyik legilletékesebb olasz megfigyelő, Agnelli, a Fiat főnöke és a gyáriparos szövetség elnöke úgy véli, hogy „1976 nyara előtt nem várható a konjunktúra élénkülése”. Nagyjából hasonló a helyzet Nagy-Britanniában, ahol e pillanatban 3 százalékkal kisebb az ipari termelés, mint egy évvel ezelőtt. Végül Távol-Keleten az 1949 óta tartó látványos gazdasági növekedés után Japán továbbra is a gazdasági visszaesés hullámvölgyében van. Jelenleg 4 százalékkal termel kevesebbet az ipar, mint egy évvel ezelőtt, a csökkenés üteme azonban júniusban és júliusban itt is felgyorsult. Japánban az optimistább bankszakemberek az utolsó évnegyedben élénkülést várnak, ennek alapján is legfeljebb a „nulla gazdasági növekedést”, azaz a stagnálást tartják lehetségesnek, A KIBONTAKOZÓ ÖSSZKÉP mindenképpen az, hogy első negyedév végén várt konjunkturaélénkülés nem következett be. A tőkés világ legfontosabb országaiban tovább tart a gazdasági visszaesés, legjobb esetben a stagnálás. A „hivatalos reménykedők” célpontja most az 1976-os esztendő. TÁVIRATVÁLTÁS, FOGADÁS A magyar-szovjet diplomáciai kapcsolatok 30 Magyarország és a Szovjetunió diplomáciai kapcsolatai helyreállításának 30. évfordulója alkalmából Púja Frigyes, a Magyar Népköz- társaság külügyminisztere és Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere táviratban üdvözölte egymást. ★ A magyar—szovjet diplomáciai kapcsolatok helyreállításának 30. évfordulója alkalmából Púja Frigyes vacsorát adott V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és a nagykövetség diplomatái részére. A vacsorán részt vett dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője is. Az ünnepélyes alkalomból Púja Frigyes és V. J. Pavlov pohárköszöntőt mondott. Púja Frigyes pohárköszöntőjében hangoztatta, hogy az elmúlt három évtized alatt politikai, gazdasági és kulturális együttműködésünk szüntelenül bővült, s a további fejlődésnek kedvező feltételei vannak. Külügyéve miniszterünk a továbbiakban hangsúlyozta: a Szovjetuniónak kiemelkedő szerepé van abban, hogy ma békében élünk és építhetjük a szocialista társadalmat. A testvéri szocialista országok összehangolt külpolitikai tevékenysége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a szocializmus vonzereje a világ dolgozói körében eddig soha nem látott mértékben megnőtt, hogy az enyhülés a nemzetközi élet fő tendenciájává vált. Válaszában Pavlov nagykövet többek között arról szólt, hogy a Szovjetunió és Magyarország diplomáciai viszonyának rendezése óta eltelt három évtized alatt a szovjet—magyar kapcsolatok megbonthatatlan testvéri barátsággá és sokoldalú együttműködéssé fejlődtek, amelyet a nézetek és a cselekvés marxista—leninista egysége jellemez. Barátságunk és együttműködésünk szilárd elvi alapon nyugszik, megsokszorozza erőnket, erősíti a szocialista közösség egységét és tekintélyét.' A ** .. t Ä„ 1 1 _ r í* 1 I i I az üzemi es szövetkezén oemoKiaCia neiyzete es a ieictuctiok
