Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-19 / 220. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. szeptember 19. A „SZŐLŐ“ IS BOLDOGULNI AKAR Egy nagy múltú iskola nehéz helyzete A szülők nagy nehézségek árán felnevelték gyermekeiket. Azok önálló életre keltek, a régi ház mellett emeltek egy nagyot, de jogot formáltak a szülői házra, vagy annak egy részére is. Azóta egy fedél alatt, egy kenyéren él szülő és gyermek. Mind a kettőnek boldogulni kell, de nem egymás rovására . A példázat nem egy az egyben illik arra, amit a következőkben elmondunk, de sok a hasonlóság. Volt egyszer Nyíregyházán egy kertészeti középiskola; építőköveit a Magyar Kommunista Párt felhívására a város lakói és az iskola első diákjai rakták össze. Nyíregyháza felszabadulás utáni egyik nagy társadalmi megmozdulása volt ez, hogy méltó otthont teremtsenek a holnap mezőgazdasági szakembereinek. Batyuval a hátukon mi lett a sorsa az „anyaiskolának”? Ismét a „szülők”, azaz a középiskola kényszerült ösz- szébb húzódni, tantermeinek egy részét átadni. Egy ideig közös igazgatású maradt a főiskola és a középfokú iskola, később önálló igazgatású lett. Az idén pedig a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium szaktárcájától átkerült a megyei tanács hatáskörébe. De vitte magával a gondjait, amelyek hasonlóak ahhoz a szülőhöz, aki mindig adott a gyermekeinek, de ő keveset kapott. Óra De a feltételek igen mostohák, az iskolának nincs saját tanműhelye, a főiskola műhelyeiben végzik a gyakorlati oktatást, ami a zsúfoltság, a kettősség miatt állandó probléma. Legalább 2 millió forintra lenne szükség csak a legszükségesebb erő- és munkagépek beszerzéséhez. A jócskán megnyirbált eredeti épület sem teljesen a középiskola birodalma, itt kapott helyet a MÉM .szakoktatási csoport, a főiskolai vendégszoba, egy szolgálati lakás. i ■ ■■ rr A /ovo Hit hozhat a jövő 80 év? Változik a Föld éghajlata ? A múltban több hirtelen éghajlati változást vészelt át a Föld. Egymást követték a több tízezer évig tartó el- jegesedési szakaszok. Korunkban ismét lehetségessé váltak a néhány- évtized folyamán végbemenő változások. És ez nemcsak megszokott életformánkra lehet hatással, hanem a gazdasági tevékenységre is. Az éghajlati változások előrejelzése a meteorológiának talán legfontosabb feladata. Az ember jelenkori tevékenységének mely fajtái vezethetnek az éghajlat globális megváltozásához? Elsősorban az ember által felhasznált energia termelésének növekedése. A legfejlettebb országokban szüntelenül úgynevezett „ipari hő” termelődik. Világviszonylatban évente körülbelül 6 százalékkal növekszik az energiatermelés. És bár az energiatermelés okozta felmelegedés a napsugarak által okozott felmelegedéshez viszonyítva még igen csekély, — a természetes és az ipari hőmennyiség viszonya száz év alatt lényegesen megváltozhat. Az energiatermelés évi 6 százalékos növekedése egymagában elegendő ahhoz, hogy a XXI. század közepére gyorsütemű hőmérsékletemelkedés vegye kezdetét. A széndioxidkoncentráció és az energiatermelés növekedésének alapján egyébként kiszámíthatjuk a poláris jégtakaró területének alakulását. 2000-re a poláris jégtakaró átlagos határa körülbelül két fokkal húzódik vissza Észak felé. Szovjet tudósok által végzett számítások arra utalnak, hogy a jéghatár ilyen megváltozásakor a magas földrajzi szelességeken, különösen a hideg évszakban a levegő hőmérsékletének jelentős emelkedése megy végbe. Hozzávetőleg nyolcvan év kell ahhoz, hogy az Északi- sarkvidék (az Arktisz) poláris jégtömegei teljesen elolvadjanak. Ez pedig a hő- mérsékleti viszonyok roppant mérvű változásaihoz vezethet. Nyilvánvaló, hogy a poláris tengeri jégtakaró olvadásakor végbemenő éghajlati változások nem korlátozódnak arra, hogy a levegő hőmérséklete emelkedik. Ennek egyik valószínű következménye a grönlandi és az antarktiszi gleccserek fokozatos megsemmisülése lehet, s ez a világóceán szintemelkedését eredményezi. Lényeges gyakorlati jelentőséggel bírhat az is, hogy így a természetben megváltoznak a víz körforgásának feltételei. Egy napon hátukra vették az addig a Pacsirta utca 27. sz. épületben meghúzódó munkás-paraszt fiatalok a széküket, batyujukat és a Széna téri szekerek között bukdácsolva átköltöztek az új, helyükre, a Rákóczi utcai épületbe. 1949 ősié volt... Egy év múlva a régi épület •közelében új szárnyrészt emeltek, később az utcával párhuzamos főszárny is elkészült. 25—30 holdas tangazdasággal, tanműhellyel egészült ki a később kertészeti technikum, jelenleg szakközépiskolaként dolgozó iskola. 1950-ben bocsátották ki az első középfokú végzettségű szakembereket, akik a napokban, szeptember 13-án tartották negyedszázados találkozójukat. A huszonöt év alatt 1313 kertész és 915 gépész szakembert adott a szabolcsi és az ország mezőgazdaságának az idei évtől a Szamuely Tibor nevét viselő iskola. Van közöttük tudományos kutató, megyei tanácselnök, tudományos osztályvezető, állami gazdaság-igazgató, tsz-elnök, főag- ronómus, szakszervezeti tisztségviselő. rádióstúdió-vezető. Többségük hű maradt a szakmához. A „stafirung" A kertészeti technikum a tárgyi és személyi feltételek, az oktató-nevelő munka színvonala alapján joggal pályázhatott 1961-ben, hogy „felnevelje” első „gyermekét”, a felsőfokú mezőgazdasági technikumot. A „nagy gyermek” együtt maradt a szülőkkel, akik ellátták „stafi- runggal”, tanári karuk többsége átment a felsőfokú technikumba, az oktatási felszerelést, s egyéb dolgokat is „felezni” kellett. A „szülők”, azaz a középiskola, kicsit összébb húzta magát és folytatta a munkát: középfokú szakembereket képezve a mezőgazdaságnak és utánpótlást az egyetemeknek, főiskoláknak. De a „gyermek” — azaz a felsőfokú technikum — tovább gyarapodott, s 1971-ben főiskolai rangot nyert. Nagy öröme volt ez a „szülőknek”, a megyének. De a kazánházban Az eredeti középiskolai épületből hat tantermet még az elején át kellett adniuk a főiskolának. A kieső termeket úgy igyekeztek pótolni, hogy a szertárakból is tantermet alakítottak ki. Sőt, az új tanévben az alagsorban, a kiköltöztetett kazánok helyén is órákat tartanak. A nappali tagozaton nyolc osztályban 286 fiatal, a levelezőn tizenegy osztályban 360 felnőtt tanul. Ezenkívül az iskola szervezi az úgynevezett technikusi minősítőtanfolyamokat is, az idén 140 részvevővel. Olyan szakokat oktatnak a középiskolában, mint a mezőgazdasági szállítás — szervezés, gépjavítás,, gyümölcstermesztés és -feldolgozás —, amelynek hatósugara a Tiszántúlra is kiterjed, távolabbi helyekről is fogadnak tanulókat. Németh Lajos, az iskola februárban kinevezett igazgatója a gondok ellenére úgy érzi, nemcsak gazdag múltja van a nyíregyházi mező- gazdasági szakiskolának, hanem jövője is. A „társ” vagy „albérleti” viszonyból eredő gondokon lehet enyhíteni. Igényli is a tantestület — különösen, hogy új gazdája lett az iskolának, a megyei tanács — a gyakoribb segítséget, a buzdítást, mert akad bőven ok az elkeseredésre is. Bíztató, hogy legalábbis a fejekben és remélhetőleg lassan a tervezők asztalán is rajzolódik a nagymúltú iskola jövője, hisz’ az igényt a megye mezőgazdaságának fejlődése diktálja. Szó van arról, hogy távlatilag felépülne Nyíregyházán egy modern, nagy befogadóképességű mezőgazdasági szakközépiskola. De addig az „iskola-szülő” nagyobb figyelmet és támogatást vár... Páll Géza A fő veszély az, hogy károsodást szenvednek a számunkra szokásos éghajlati feltételeket determináló bonyolult „időjárás-gép” egyes részei. A második faktor, amely jelentősen megváltoztathatja az éghajlatot a?, hogy a légkörben növekszik a széndioxid-koncentráció. A le- ningrádi Központi Geofizikai Obszervatórium által végzett észlelések adatai azt bizonyítják, hogy a levegő széndioxidtartalmának koncentrációja az egyre nagyobb mennyiségű tüzelőanyag elégetésének eredményeként az utóbbi évtizedekben évente körülbelül 0,2 százalékos ütemben növekszik. Indokolt az a feltevés, hogy 2000-re 15—20 százalékkal megnövekszik a légkörben lévő széndioxidmennyiség. A 20-as 30-as évek felmelegedési időszakában uralkodott éghajlati viszonyok azt bizonyították, hogy az északi-sarkvidéki jégtakaró viszonylag kis részének olvadásakor az északi félteke mérsékelt földrajzi szélességein fekvő kontinenseken a nedvességforgalom jelentősen megváltozott. Ez számos körzetben gyakori aszályokhoz, a folyók vízhozamának és a beltengerek szintjének megváltozásához vezetett. A következő évszázadban lehetséges éghajlati változások sok vonatkozásban feltételesek. Ha a további .kutatások igazolják a következő évszázad folyamán vSrható hirtelen éghajlatváltozások valószínűségét, akkor az ipari fejlődés hatását korlátozó intézkedéseket kell foganatosítani, s ez szükségessé teszi az iparilag fejlett országok erőfeszítéseinek koordinálását. BŰNÖZŐNEK SENKI SEM SZÜLETIK Veszélyes környezetben A nyíregyházi V. János nem sok jót látott otthon. Apja többször volt büntetve, börtönben is ült. Idősebb testvére lopott. Ha a bátyja ilyen „vagány”, ő is tud ilyet — gondolhatta az akkor még általános iskolás fiú. Anyja hiába fáradozott a nevelésükkel, apja és bátyja rossz példája nagyon is „csábítóan” hatott rá. Az iskola „működési területévé” vált: egyik társával pénzt lopott a matematikai szertárban lévő táskából. Nemcsak az iskolában, hanem az állomáson is folytatta a „pénzgyűjtést”. A hatodik osztályt ismételnie kellett volna, de kimaradt. Cselekménye után egy évet javító-nevelő intézetben töltött. Már legkisebb testvérével is foglalkozik a gyámügyi hatóság. A bátyjaít követve apróbb tárgyakat, tollat, radírt eltulé jdoní- tott osztálytársaitól. V. János ügyéhez még hozzátartozik, hogy idén augusztusban jött ki a javító-nevelő intézetből. Most az almatárolóban dolgozik, segédmunkás. De hogy meddig és hogyan fog dolgozni, most már a környezetétől, a munkahelyétől is függ. A veszélyeztetett gyermek még nem bűnöző. Azt jelenti, hogy a környezet, amelyben él, veszélyezteti egészséges szellemi, fizikai és erkölcsi fejlődését. S ha ebben a környezetben bűntetteket is elkövetnek, a kiskorú gyermek is hajlik hasonló cselekedetekre. V. János-példája sajnos, nem egyedi. Elég sok csa Iádban mennek haza a gyermekek veszekedő, esetleg italos szülők perpatvarára. Ilyen környezetben nem lehet reális képet alkotni a jó, a rossz, a szabad, a tilos fogalmáról. Megyénkben 1974 elején 2853 veszélyeztetett gyermeket tartottak nyilván. A városokban 231, míg a községekben 2622 volt a számuk. Ennek az az oka, hogy a városokban gyakrabban helyezik állami gondozásba őket, míg a falvakban erre kevesebb a lehetőség. Itt inkább pártfogót bíznak meg gyerek felügyeletével. Sok esetben az enyhébb óvintézkedések is eredménnyel járnak. így, szóban, vagy írásban figyelmeztetik a szülőket kötelességük elmulasztása miatt. Az 1494 beavat’ .ozás több, mint kétharmad része figyelmeztetés és egyéb, enyhe óvintézkedés volt. 1975 elején már 3343 ve- veszélyeztetett gyermeket tartottak nyilván a megyei tanács gyámügyi csoportjánál és az oktatási intézményeknél. Most már 2063 esetben tettek különböző intézkedéseket. Míg tavaly az esetek felénél, addig az idén már kétharmad részénél igyekeztek valamilyen módon csökkenteni a veszélyeztetettséget. A pedagógusok munkáját segítik a hivatásos pártfogók és a tanácstagok is. A legnagyobb felelősség a szülőkre hárul. Már gyermekkorban meg kell tanulni, becsülni a munkával szerzett értéket. Azért, hogy a gyermekből milyen ifjú, majd felnőtt válik, elsősorban a családot, a szülőket terheli a felelősség. Tóth Kornélia Vagy, vagy... Mátészalkán, a város kellős közepén körülkerített közterület sarkán tábla látható, s rajta eléggé nagy betűkkel a következő szöveg: SZEMETET IDEHORDANI TILOS! Rövid, érthető, tiltó mondat. Jó néfeányan mégis oda, a kerítés mögé hordják, öntik, szórják a szemetet. Talán azért, mert a közeli házakban olyan emberek is laknak, akik nem tudnak olvasni, vagy nem látnak, vagy nem vették még észre, hogy egy város közepén élnek, vagy egyszerűen fittyet hánynak a városi tanács rendelkezésének. sz. Prospektus A láz hatalmába kerített tisztes családanyákat és pocakos apukákat, koros asszonyságokat és őszülő aggokat. Magával ragadott mindenkit, csillogtak a szemek a tömegben. „Annak ott van egy olyan is. Ezt hol szerezte? Melyik cégé az a tarka?” És gyűltek a prospektusok a látogatók kezében a sóstói termékkiállításón. Féltve' őrzött kincsként szorongatták, vizsla pillantásokkal kutatták a mellettük haladók kezét. „Ilyen már van. Menjünk még oda hátra is. Na, itt már elfogyott.” Aztán kiérve a csarnokból lassacskán lehiggadtak. önmagukon csodálkozva nézegették a papírköteget. A komoly felnőttek kissé szégyenlősen körülpislogtak, és halk motyogással táskájukba csúsztatták a prospektusokat. „Jó lesz a gyereknek...” (t) Hirdetés „4 fő Állomás tér konyhai dolgozót” — (sic). U~gye, az idézett mondat így zavaros? Azoknak persze érthetőbb, akik a Nyíregyházi Városi Tanács „Dolgozókat alkalmazunk” című hirdető tábláján olvassák. Arról van szó, hogy az Utasellátó Vállalat az állomáson lévő éttermébe 4 koyhai dolgozót alkalmazna. A tanács bejáratánál lévő tábla nemcsak helyesírás szempontjából kifogásolható, de ízléstelen is. A nyíregyházi vasutasok egy cipős dobc kemény papírját tépték (nem is ollózták) darabokra és az egyik darabon hirdetnek, szó és betű szerint így. „érettségizett férfit, 8. általánost végzett férfit. Rakodómunkásokat”. A Centrum Áruház így hirdet: „1 fő segéd m.” A „munkás” szó elférne a papíron egy sorban is. A gumigyárnak egymás alatt két cetlije is van a táblán, az egyiket vegyesen, írógéppel és ceruzával, a másikat piros tintával írták. Mindkét cetlin ez áll: „Női segédmunkást felvesz”. Egy tetszetős papíron egyetlen többes számba tett mondat ésszerűbb, takarékosabb lenne, örömmel olvasnánk itt egy ilyen hirdetést: „A Nyíregyházi Városi Tanács egységes és ízléses hirdetőtábla-készítőt alkalmaz”. (n)
