Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-18 / 219. szám
1975. szeptember 18. K ELET-MAG YARORSZÁG 7 Kopás-e a porckopás? Ma igen divatos szó a porckopás, de kevesen tudják, hogy pontosan mit jelent. A porc olyan kötőszövet, amelynél a sejtek szétszóródtak a nagy mennyiségű egynemű sejt közötti állományban, amely rugalmas, szívós, nagy nyomású szilárdságú. A csonthoz hasonló, de nem olyan kemény. Bizonyos helyeken a csontot helyettesíti. A csontok izületi felszínei — a gömb vagy henger alakú pozitív vég és a kagyló alakú negatív vég vájulata egyaránt porccal fedett. A kettő közötti rés az izületi üreg, amelyben a porcfelszínek sejtdús sikamlós anyagot termelő boholyréteggel fedettek úgy, hogy a porcfelszínek egymás feletti elcsúszása igen könnyű. Köny- nyebben mozognak mint a jól megolajozott fém csapágyak, amelyeknek még olajozva is komolyabb a súrlódásuk. Hogyan jöhet létre a porckopás? Úgy, hogy a porc elveszíti eredeti jó tulajdonságait. Ehhez azt kell tudni, hogy rugalmassága elsősorban víztartalmától függ, amely normális körülmények között ötven százalék. Átszivárgás útján az izületi nedvből táplál-, kozik, mint az izületmozgás közben valósággal belepumpál a porcba. Ez a két tulajdonság részben meg is maVárosi autópálya a folyómederben Zürichben egy gyors autópálya kialakítása érdekében egészen különleges tervet dolgoztak ki. A várost átszelő Sihl-íolyó medrét használják fel autópályának. A folyómederben alagútszerűen kétszer háromsávos, egymástól teljesen elválasztott autópályát építenek. A kiépítés két lépcsőben történik: először a folyó medrének kb. felét elrekesztik, így a folyó vizét a másik félmederbe szorítják. A víztelenített félmederben mélyítik le az autópálya útját a kellő közlekedési magasság biztosításával és zárt négyszög keretben megépítik az autópályát. Második lépésként betemetik a fél autópálya zárólapját és beengedik a Sihl- folyó vizét az eddig elzárt félmederbe. Azonos módon építik a másik mederfélben az autópálya másik részét. Az elő- tervek szerint az építési költség több mint ötszöröse a normális kivitelű költségeknek. A folyómedri autószakaszt el kell látni biztonsági berendezésekkel. szellőző alagutakkal és televíziós berendezésekkel. Üj stimulátor Szovjet kémikusok a gya- pofcserje leveleiből olyan ol; datot állítottak elő, mely a terméshozam növelésére kiválóan alkalmas. A kivonat egy cseppje is jelentősen fokozza a csirázóképességet, és az átlagosnál sokkal erősebb szálú toktermést biztosít. A kísérletek igazolták, hogy a stimulátor kedvezően hat más növényekre is. A szőlők és dinnyefélék cukortartalmát nagymértékben növeli. gyarázza a porckopást. Nerh olyan kopásról van szó, mint teszem fel egy fémcsapágy elkopása, ami megrázza, vagy megkotyogtatja a szerkezetet, hanem olyan szöveti elfajulásról, ami víztelenedés és a rugalmasság elvesztésének a következménye. Ez bizonyos fokig a korral is jár, de legfőképp az ízület megterhelése, vagy rendellenes tartása az oka. A lényeg itt az, hogy a kutatók a reumatikus fájdalmakkal foglalkozva megállapították, hogy ez a kórforma nem az ízületek belhártyáján lezajló idült gyulladás következménye, tehát nem krónikus arthritisz, hanem a porc elfajulása indítja meg a kóros folyamatot és nem lehet a gyulladások közé sorolni. Végül tanács egy mondatban: a porckopás nem olyan kopás, amire azt mondhatja az ember, hogy ha valami elkopott, akkor azt most már nem koptatni, hanem kímélni kell és még azt a mozgást is abbahagyja, amennyit eddig végzett, mert kíméli magát. Ez* a helytelen! Mert egyenletes megterhelés mellett mozgásszervileg egészséges és a kellően ellenőrzött módon mozogni kell. Sétálni, dolgozni, kocogni.,, de mindenesetre mozogni. Ez a gyógymozgás nem súlyosbítja az átvitt értelmű kopást, hanem javítja, mert a porc elfajulását legalább részben késlelteti. Olajporlasztás — ultrahanggal. Fiatal tudósok sikere Két fiatal fizikus, Natalja Iriszova és Jevgenyij Vinogradov a Szovjet Tudományos Akadémia Fizikai Intézetének munkatársai kidolgozták az egy milliméternél kisebb átmérőjű elektromágneses hullámok mérési módszerét és — a nemzetközi gyakorlatban elsőnek — az erre szolgáló pontos mérőműszer működési elveit. é Az elektromágneses hullámok e csoportjának „birtokba vételét” már a század elején megkísérelte Pjotr Le- begyev, akinek nevét ma ez a fizikai intézet viseli. Le- begyev tanítványai, Iriszova és Vinogradov úgynevezett áloptikai mérőműszert dolgoztak ki, amely egyszerű, de igen elmés elgondoláson, speciális drótháló alkalmazásán alapszik. Ezek a hálók lehetővé teszik a beeső és a visz- szavert elektromágneses hullámok nagyságának igen pontos szabályozását. Szigetelő higany? A folyékony higany közönséges nyomáson fém, olyannyira, hogy egyidőben az elektromos vezetőképesség mértékegységéül is szolgált. Ha azonban mintegy ezer atmoszféra nyomás alatt, zárt térben melegítik, a sűrűsége fokozatosan csökken, egy meghatározott ponton hirtelen szigetelővé válik. A Bell Telephone laboratóriumában elvégzett kísérletükben mintegy 1400 atmoszféra nyomáson felmelegítették a higanyt, hogy a lehető „leg- higabb” folyadékállapothoz közeljussanak. így a higany eredeti 14,2 g/köbcentiméter sűrűsége mintegy 8 g köbcentiméterre csökkent, és a szigetelő (pontosabban inkább Agyagkatonák Mesés archeológiái leletre bukkantak Kína északnyugati tartományában, Sianban: égetett agyagból készült 314 harcos és 84 ló figuráját .ásták ki a föld alól. A tudósok megállapítása szerint e földalatti hadsereg legalább kétezeréves. A száraz talaj kitűnő állapotban megőrizte a figurákat, még a katonák kardja is teljesen ép. A leletre parasztok akadtak rá, s azóta régészek folytatják az ásatásokat. Minden reményük megvan rá, hogy a különleges hadsereg nőni fog: több ezer katonaszoborra számítanak. A sisakos harcosok egyébként életnagyságúak: 182 centiméter magasak. Találtak négy lóvontatású harci szekeret is. A személyek és állatok megformálása finom, testük arányos. A föld alatti sereghez természetesen ezernyi tárgy tartozik, de ezek nem agyagból, hanem aranyból, jáspis- ból, csontból, vasból, fából és bőrből készültek. Szabolcs-Szatmár megyében a zöldség-magter- mesztésnek régi hagyományai vannak. Elsősorban káposztafélék, kobakosok, gyökérfélék magtermesztésével foglalkoztak és foglalkoznak jelenleg is. Az utóbbi években a lágy zöldségfélék (paradicsom, paprika, stb) nagyobb mérvű elterjedésével párhuzamosan kezd fejlődni ezen zöldségnövények magter- mesztése is. Ez év februárjában ' megjelent nálam Borkó Tamás, a Doge-Fé- nyeslitke Tiszagyöngye Termelőszövetkezet főkertésze azzal a javaslattal, hogy vállaljam el náluk a paradicsom heterózis (hibrid) vetőmag-előállítás szaktanács- adását. Ez a javaslat annál is inkább »meglepő volt, mert ilyen precíz munkát régebben csak a kutató intézetnek, a vetőmagtermelletű és félvezető) állapot létre is jött. A kísérletben a melegítés során azonban nemcsak az elektromos vezetőképességet mérték, hanem ellenőrizték: valóban megnövekszik-e az atomokhoz kötött elektronok sűrűsége az átalakulási ponton? Bár a mérési eredmények értelmezése nem egészen egyértelmű, a kutatókat meglepte, hogy a fém-nem- fém átmenetekre vonatkozó elméletek egyike ^em írja le az észlelt adatokat. A fém- nemfém átmenet tehát a higany esetén bonyolultabb módon valósul meg, mint a többi eddig vizsgált eset, annak ellenére, hogy a fenti kísérleti körülmények talán a „legtisztább” módon valósítják meg az eredetileg évtizedekkel előbb megjósolt átalakulás feltételeit. Rádiótelefon hajón. értékesítő vállalat gazdaságai végeztek. A tsz vezetőivel megismerkedve, meggyőződtem róla, hogy ezt a munkát ők komolyan veszik és vállalták mindazokat a követelményeket, amelyeket ott velük ismertettem. Különösen bízott a sikerben Belin- szki Károly, a tsz elnöke, aki régebben virágmagter- mesztéssel foglalkozott (egyéni gazda korában). Egyhetes NDK-út következett, ahol a megfelelő DIA (a német magtermesztési központ Qedlinburgban) céggel egyeztettük az általam kidolgozott technológiát. Áprilisra hosszas szervezéssel sikerült kialakítani azt a brigádot, amelyikről bizton állíthatjuk, hogy nem csak megyénkben, de országosan is olyan értéket hozott létre, amilyennel kevés brigád dicsekedhet. Ösz- szesen 50 leány és asszony A köszméte a bogyósok közül a legkevesebb kockázattal termeszthető. Biztosan értékesíthető és állandó felvásárlási ára van. Szedése nem egy-két napra korlátozott, mint a málnáé vagy a szamócáé, hanem hetekre elhúzható, mert éretlenül kell leszedni, könyen nem romlik, a szállítást is huzamosabban tűri, nem törik.. A köszmétét elsősorban a konzervipar részére termesztjük. Kisebb mennyiséget a háziasszonyok használnak fel belőle szörp- készítésre, vagy leves, illetve szósz készítésére. A házi köszméteszörp készítése rohamosan terjed háziasszonyaink körében, mert igen ízletes, üdítő ízű, alkoholmentes ital. Emellett a legolcsóbb szörp. Egyetlen hibája, hogy nem színes, ez viszont csak szokás dolga. A köszméte elsősorban házikerti növény, ezt láthatjuk a Debrecen környéki termesztőtájból is, ahol az évi 300 vagon exportra felvásárolt köszmétének csak kis hányadát adja az üzemi tábla. Házikerti növény azért mert betakarítása nem gépesíti hető és így sok kézimunkaszükséglete, ami a mezőgazdasági üzemekben erősen fogytán van. A házikertek kisebb-na- gyobb maradék, vagy épület által részben beárnyékolt területeik is hasznosíthatók vele. Tör- zses köszméték még díszítő elemnek is felhasználhatók a ház körüli virágoskertben. A köszméte hőigénye igen alacsony, viszont a tűző napot és a vele járó tartós szárazságot nem szereti. Ilyen körülmények levélhulláshoz vezetnek, termései aprók maradnak. A szárazságot a törzses köszméték jobban birják mint a bokrok, mert az alany gyökérzete, mélyebbre hatol a köszméte saját gyökereinél. A hideget viszont nagyon jól tűri, —25. —30 Celsiuson még hótakaró nélkül sem fagy el. A májusi fagyok rendszerint nem tesznek benne kárt. pedig már ekkorra apró gyümölcsei is vannak. A köszmétének a talajjal szemben sincs különösebb igénye. Bármilyen, még a sziklás törmelék tadajon is megél. Eredményesebb köszmétetermesztéshez viszont jobb talajra van szüksége, mert a bő terméshez sok tápanyagot igényel. A nyírségi jobb homokon gazdagon terem. A köszmétefajta helyes megválasztása alapja a termesztés sikerének. Nagy gyümölcsű és a lisztharmatnak ellenálló fajtát kell választani. Ilyen a Szentendrei fehér, a Gyöngyösi piros, a Grüne kugel és a Zöld óriás. Ezek közül a mi termesztési viszonyaink mellett a szomszédos Hajdú megyében vagy kövállalta ezt a számukra terjesen ismeretlen munkát, akik az előkészítő tanfolyam, és a kinti gyakorlati bemutató után meglepő gyorsasággal és biztonsággal végezték a kasztrálást (por- toktalanítást) az anyanövényeken, kezelték a pollenin- jektort (beporzó műszer) és a pollenvibrátort (ezzel gyűjtik a virágport az apanövényekről.) Úgy nőtt a bizalom, a kedv ahogy napról napra szaporodott a mázsánként 1 millió forintot érő mag. Újabb izgalom jelentkezett, hogy jó-e a csirázási százalék? Jó volt, mert átlagosan 95,47 százalék (követelmény 88 százalék.) Jó-e a tisztaság? Jó, mert 99.8 százalék (követelmény 95 százalék). Milyen az 1000 magsúly? 4,34 gramm (paradicsomnál ez 2,8—3,5 gramm szokott lenni.) Német vendégünk, Herr Flug, a DIA-cég képviselője és az Országos Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat osztályvezetője Kocsis Pál gyakran nekem szegezte a kérdést: milyen lesz a heterózis hatás? (Ez a hibridmagvak legnagyobb értéke, ettől függ a következő évi termés m mnyisége és minőA köszméte termesztése zelebbről Debrecen környékén kipróbált és elterjedt Zöld óriást érdemes telepíteni, illetve termeszteni. (Javított formája a Pallagi óriás.) A Zöld óriás igen nagy gyümölcsű, ovális alakú. Színe zöld, fehér erezettel. Héja középvastag, a szállítást jól bírja. A gyümölcs érett állapotban fogyasztható, mert kellemesen zamatos, üdítően savanykás-édes ízű és bő levű. Bokra erős növésű, sűrű koronájú. Törzses fács- kának nevelve szomorúfa alakot képez. Nagyon bőven és rendszeresen terem. A köszméte házilag is köny- nyen szaporítható. A bokor alakú köszmétét dugványozással, bújtással vagy tőosztással. a törzses köszmétét majdnem kizárólagosan zöld oltással szaporíthatjuk. Alanya az aranyribiszke. Érdemes annak szelektált változatát beszerezni és azt használni, mert egyes változatokon a rossz összeforradás miatt rövid életű oltványokat kapunk. A köszméte telepítését ősszel kell (november) elvégezni, mert a tél elmúlásával, néha már februárban hajtani kezd. A tavasz- szal ültetett köszméte csak későn kezdheti a hajtását kialakítani. A telepítésit megelőzően bőséges istállótrágyát, foszfort és kálium tartalmú műtrágyát adjunk alaptrágyaként. A talajt 40—45 ,cm mélyen kell megforgatni. A leülepedett- és -elaimitozott terür létén megkezdhetjük az ültetést. Bokor alakú köszmétét 2x1, vagy jobb talajon 3x1,5 m-re, törzses koronás köszmétéket pedig 1.5— 2,5 m sor és 80—100 cm tőtávolságra ültessük. Ültetés után a törzses köszmétének támaszt, karót vagy huzalt kell biztosítani. A huzal lehet iker, vagy egyedül álló. Ez utóbbi huzalt a korona felett 20—30 cm-re kell kifeszíteni. A törzses köszmétéket a korona elágazásától pvc-bevo- natú lágyhuzallal kell felakasztani. A köszméte egész évi gondozása a tavaszi metszésből, a talaj egész évi gyomtalanításából és az esetenkénti permetezésekből áll. A bokor alakú köszmétét az ültetés után 1—2 rügyre metszük vissza. Az első évi növekedés után a vesszőkből csak 1—2-öt hagyjunk meg, a többit metszük rövidre. A további években, évenként 3—4 hajtást neveljünk fel. így egy-egy bokorban 10—12 különböző korú vessző található. Majd évenként a kiöregedett vesszőkből 3—4-et távolítsunk el. A törzses köszméte metszése hasonló elvek alapján történik. Az oltványokon mindig felfelé növő rügy felett metszük vissza a vesz- szőt, mert így az új hajtások, illetve vesszők ívesen alakulnak ki. Egy-két évi rövid metszéssel elérjük, hogy a korona hosszú vesszői, illetve koronaágai lesznek. A vesszők válogatását már a második évtől meg kell kezdeni. Később a ritkítást kell előtérbe helyezni és visszametszeni csak azokat a vesszőket kell. melyeket növekedésre serkenteni akarjuk. így a köszmétefácskák 8—10 évig jó termőerőben tarthatók. A terméscsökkenéssel az if- jítást is meg kell kezdeni. Inántsy Ferenc sége.) Én mindig magabiztosan feleltem, hogy 90 százalék felett, ők hitetlenül és elnézően mosolyogtak (1964- ben a kertészeti kutató intézetnél mi 96 százalékot értünk el). Jelenleg 6 szedés átlagában nálunk 96,5 százalék. Meglesz-e a 80 kilogramm hektáronkénti magtermés? Kérdezték gyakran. 150 kilogramm körül lesz — volt a válaszunk, mert a tsz vezetői is bíztak már ekkor. Jelenleg 320 kilogramm mag van készen. A töveken van még közel 100 kilogramm mag. Két hektárról ebben a termelőszövetkezetben több mint 4 millió forint értéket termelnek meg, mintegy 7—800 000 forint ráfordítás mellett. Csoda történt-e a „Tiszagyöngye” Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben? Nem történt csoda, csak a tudomány és a gyakorlat igazi egymásratalálása történt. A tudomány által kidolgozott szigorú technológia alkotó betartása, a lelkiismeretesség és akarat olyan megnyilvánulása ez. dr. Varga Imre mezőgazdasági főiskola Kéntelep a főváros határában A Földtani Intézet múlt év során végzett kutatásai Zsám- bék, Perbál, Páty, Budajenö térségében meglepő eredményre vezettek. A földtörténeti középkor triászrögeivel körülvett medencealakulatban a miocéntenger egykori lagúnáját mutatták ki. A kis lagunamedence közepén agyagmárgarétegek, peremein mészalgamaradványos meszes, rétegek találhatók.. A kis medence közepe tájári a gipsz vízméntes változata az anhidrit helyenként tömegesen kénné alakult, felette a tenger bepárolódását bizonyító sós breccsa települ. Magában az agyagmárgában gyakoriak a nagyméretű gipsz- kristályok. A minták egy részében az elemi kén meny- nyisége mintegy 39 százalék, a kéntelep vastagsága 55 centiméter, e készletek nem lebecsülendők. Az agyagmárga egy részében jelentős a kátránytartalom, amely hasonlóan a bakonyi olajpalaelőfordulásokhoz, algákra vezethető vissza. Négymillió két hektárról Heterózis paradicsommag- termesztés Fényeslitkén ÚJDONSÁGOK. T0D0MÁNY0S KOTATÁSOK
