Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-18 / 219. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. szeptember lő. LÁNYOK A KERTBEN Munkában a diákok az ilonatanyai főiskolai tangazda­ság almáskertjében. (Hammel József felvétele) Jövőre nyit, jövőre zár Anna, Tisza, Szabolcs „Itt szégyen lazsálni..." A megye kincsét, az al­mát már szeptember elején megkezdik szedni. Az állami gazdaságoknak és a termelő­szövetkezeteknek igen sokat jelent a közép- és főiskolá­sok segítsége. Minden ősszel sok ezer diák dolgozik a me­gyében egy-két hétig, hogy Szabolcs aranya időben a boltokba, a tárolóhelyekre kerülhessen. Szeptember 15-én, hétfőn még melegen süt az őszi nap. Ilonatanyán, a mezőgazdasági főiskola tangazdaságában hiá­ba harangoznak delet, a Köl­csey Gimnázium diákjai nem ülnek le ebédelni. Mindany- nyian igyekeznek, még 2 órá­ig jó pár ládával szedhetlek. A mái nap ígéri a legjobb eredményt. Verseny kezdődött — Ma új módszert vezet­tünk be — teszi le a tele vöd­röt Bucskó Éva. — Eddig az egész osztály egy brigádban szedte az almát és mindig ki­sebb volt a teljesítmény. Má­tól négy csoportban dolgo­zunk és már délig többet szedtünk, mint az előző há­rom nap munkaidő végéig. — így igazságosabb a munka elosztása — magya­rázza Kurucz Olga. — Eddig ha az osztályból valaki „le­állt”, a másik is abbahagyta, senki nem akart „rádolgozni”, a lusták miatt. Most viszont a brigádban szégyellne vala­ki is kevesebbet szedni, mint a többiek. Mindenki látja a társa munkáját. A brigádok közt verseny kezdődött, egyik sem akar lemaradni. Közben a II/A osztály újabb tanulói jönnek az almafák alól egy-egy megrakott vö­dörrel. Gyakorlott, ügyes mozdulatokkal rakják tele a 200 kilós nagy ládát. Rögtön válogatják is, külön a jót, kü­gyűjteni a pénzt — mondják félhangosan. A gazdálkodás­ban, a tervezésben viszont az Andrea szava megfellebbez­hetetlen : — Aki jönni akar, annak már most el kell kezdeni a pénz gyűjtését. Egyszerre nem győzzük, a szülőktől sem kérhetünk olyan sokat. Most itt a munkalehetőség, igyek­szünk kihasználni. Új szerepkörben Az egyik brigád vezetője, Novák Zoltánné tanárnő el­rendezgeti a láda tetején az almákat, ez már tele van, kezdhetik a következőt. Ru­háján látszik, hogy ő is dol­gozott. — A sok vidám, szorgos di­ák közt nem lehet tétlenül álldogálni. Kicsit kényelmet­len lenne... — Valamelyik nap az osz­tályfőnökünk, dr. Székely Gá- borné is kinn volt, és ő is szedte az almát — mondják egymás szavába vágva. — Az egyik legeredményesebb munkásnak bizonyult... Az egyik brigád éppen most fejez be egy ládát. Körüláll- ják, kicsit pihennek, s a lá­nyok ösztönös mozdulatával megigazítják hajukat, mele­gítőjüket. Néhányan azon tanakodnak, érdemes-e még új ládát kezdeni, két óráig már nem sok idő van. Az egyik kislány gyorSan eldönti a kérdést: vödörrel a kezében máris indul alfához. Még odaszól a többieknek: — Ha most ráhajtunk, ak­kor kettőig még befejezzük ezt a ládát is. Napi 10 vagon A kölcseys diákok irányítá­sával Spitzmüller József ker­tészmérnököt bízták meg. — Szerencsés helyzetben vagyok, nagyon szorgalmasan dolgozik mind az 576 diák. Napi 10—11 vagon almát szednek és a 10 nap alatt ez igen jelentős mennyiség. Az itteni alma mind hűtőtároló­ba kerül és oda csak telje­sen hibátlant küldhetünk, így a munkájuk igen felelős­ségteljes, de jól dolgoznak, elégedettek vagyunk velük. A diákok nem hallgatták a dicséretet. A melegítőjük, a pólóingük poros és a kezük sem egészen tiszta, de a sze­mük vidáman csillog, ök is elégedettek. Tóth Kornélia A Tisza étterem és az An­na eszpresszó átalakítása a Nyíregyházi Építőipari Szö­vetkezettel kötött szerződés értelmében 1975. december 31-én fejeződik be. Ekkor kerül sor a műszaki átadás­ra. Az építés a tervezett ütemben halad, várhatóan az átadási határidőt is be­tartják. Érthető a közönség türelmetlensége — mondták a vendéglátó vállalatnál — azonban a kialakításra kerülő új üzlet színvonala alapos munkavégzést köve­tel meg. Egy ilyen épület újjáépítése sokkal több mű­szaki problémával és több­letmunka végzéssel jár együtt, mint egy új építke­zéssel létesített üzlet. Külö­nösen az étterem kiszolgá­lási jellegének megváltozta­tása jelent "sok munkát, ön- kiszolgáló módszerrel gyor­sítják majd a főétkezést. A főbejárattal szemben mo­dern ételbársort helyeznek el, amely az országban a harmadik ilyen jellegű ki­szolgálási forma. Az Anna eszpresszó bár­jelleggel fog üzemelni zenés szórakozóhelyként. Mi lesz a régi Sza­bolcs étteremmel és szál­lodával? Megtudtuk: el­készült már az épület re­konstrukciós terve, amely három szakaszban valósul Szovjet-örményország 1300 közkönyvtárának 800 ezer ol­vasója van. Gyakorlatilag a köztársaság lakosainak egy­negyede könyvtári tag. Ti­zenkét millió kötet közül vá­logathatnak. Ezen kívül a városok ,és a falvak ipari üzemeiben és oktatási intéz­ményeiben is működnek könyvtárak. A statisztikák szerint min­den örmény család évente átlag 30—40 könyvet vásárol. Néhány adat ízelítőül a könyvkiadásról. Nemrégen Avetik Iszaakján gyűjtemé­nyes verseskötetét hatvan­ezer példányban adták ki, s másnapra minden példány elfogyott. Ovanesz Siraz „Az örmény líra” című harmadik gyűjteményes kötetének sor­sa sem alakult másként: az ötvenezer példányban meg­jelent mű másnapra már „bibliográfiai ritkasággá” lett. Mibe kerül ez a könyvsze­retet az olvasóknak? Doszto­jevszkij összes műveinek 12 majd meg. Az első szakasz­ban szerepel egy nagy alap- területű önkiszolgáló étte­rem építése, a második sza­kaszban az első emeleten lévő szállodai rész teljes újjáépítése, majd a harma­dik szakaszban a jelenleg a művelődési ház kezelésében lévő báb- és kultúrterem rekonstrukciójára kerül sor. A három szakasz beruhá­zási költsége közel negyven millió forint. Ennek csak egy részére van a vállalat­nak pénzügyi fedezete. A beruházás megkezdése a vállalaton kívüli tényezők függvénye, s . várhatóan a Belkereskedelmi Miniszté­rium és a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács hozzájárulá­sával oldható csak meg. Az újjáépítési munkálatok vár­hatóan 1976. második félé­vében kezdődnek, megvaló­sulásuk három évet vesz igénybe. Az első szakaszra körülbelül két évet kell várnunk. Ez idő alatt a vá­ros lakosságának étkezteté­sét a meglévő vendéglátó egységek technikai felszere­lésének javításával, az új Tisza étterem üzemeltetésé­vel és valamennyi meleg­konyhás üzlet létszámának megerősítésével oldják meg. F. P. olvasó rubel az ára, gyakorlatilag annyi, mint egy divatos fér­fiingé. Egy 200 oldalas ver­seskötet ára egy rubel, s né­hány kopejka. Ha valaki évente 20 ilyen könyvet vá­sárol, összességében akkor is kevesebbet ad ki rá, mint egyhavi fizetésének a tíz szá­zalékát. Az örményországi könyv­kiadásban jelentős helyet fog­lalnak el az orosz, az ukrán, a grúz, az ázerbajdzsáni és a tadzsik írók lefordított mű­vei. Ami pedig ' a nyugati klasszikus irodalmat illeti, az utóbbi években Byron, Bertold Brecht, Romain Rol­land, Lion Feuhctwanger, Ste­fan Zweig és mások művei kerültek az olvasók kezébe. (BUDAPRESS—APN) 1300 könyvtár 800 ezer lön a hüllőt. — Én azért szívesebben megyek iskolába, mint almát szedni — mondja Botos Csa­ba. — Ha ott rosszul csinálok valamit, csak nekem baj. Itt viszont ha véletlen rossz al­mát hagyok a ládában, az egész brigád „nekem esik”. A lányok szószólója, Bucskó Éva sem hagyja annyiban: — No azért a suliban na­gyobb a kötöttség. Itt csak arra kell ügyelni, hogy minél több almát szedjünk. Utazni akarunk Az almaszedésért 200 kiló után 40 forintot fizetnek. Ezt a pénzt megkapják a diákok. — Van már annak he­lye — veszi át a szót az osztály „pénzügymi­nisztere”, Módis Andrea. — Német tagozatosak va­gyunk és nyáron az NDK-ba akarunk menni. Ehhez sok pénz kell és alapnak már jó lesz ez az összeg. Néhányan még nem érte­nek egyet ezzel az előrelátás­sal, hisz ráérnek még össze­FINNORSZÁGBAN TANULNAK 660 milliós rekonstrukció Yásárosnaményban Amerre csak lép az ember a vásárosnaményi forgácslap- gyárban mindenhol építke­zésbe ütközik, ugyanis ez év elején kezdődött meg a 660 milliós gyárbővítés és re­konstrukció megvalósítása. Jelenleg a műszaki raktár, a tmk-műhely, az irodaház épül és „tágítják” a csarnokokat is. E nagy beruházás építési költsége — a gépalapokkal együtt — 30—36 millió forint­ba kerül. A kivitelezés saját munka de sok alvállalkozóval dol­goztatnak. Az új technológiát, jónéhány gépsort finn cég szállítja. Az év elején négy­tagú csoport járt Finnország­ban — az üzemvezető, a fő­gépész, a főtechnológus és az elektrotechnikus —, hogy ta­nulmányozza a gépek műkö­dését, szerelését, s hogy itt­hon ne fogadják ismeretle­nül a berendezéseket, ame­lyek közül egyre több érke­zik. A forgácslapgyárban a szerelések már megindultak, készülnek a gépalapok is, valamint az aprító csarnok. December 15. után minden berendezés a helyére kerül. A beruházás első lépcsőjét tulajdonképpen ezek a mun­kák jelentik és a régi gépso­rok javítása. Ha a megfelelő ütem szerint haladnak, ak­kor 1976 májusától a korábbi, évente 30 ezer köbméter for­gácslaptermelés helyett évi 130 ezer köbmétert fognak gyártani. A külföldi technológia for­télyaival nemcsak a négyta­gú csoport ismerkedett meg. A következő év elején tizen­kilencen indulnak a Rau-te gyárba, ahol a gépek kezelé­sét,’ beállítását tanulják meg. Ezek a szakemberek azután itthon képezik ki a többi kol­légájukat. (—h —a) Készülnek a forgácslapok. (Elek Emil felvétele) Expressz ? Már telefonszámlát tud elektronikusan kiszámláz­ni a posta, a levelet kéz­besíteni nem minden eset­ben. Ez főleg az expresz- szekre áll. Mert ugye van egy olyan gyakorlat, hogy az éxpressz-postás kiviszi a házhoz a levelet. Ha a címzett otthon- van, akkor elméletileg neki adja át. Ha nincs, úgy bedobja a levélszekrénybe, és kis cé­dulát ragaszt fel azzal a szöveggel, hogy milyen sürgős küldemény érke­zett. Ez az elmélet, eddig rendben is van. Csakhogy a kézbesítő újít, és meg se kísérli, hogy a harmadik vagy a negyedik emeletre felfáradjon a küldemény­nyel, egyszerűen fogja, be­dobja, ragaszt — a föld­szinti ládánál. A gyakorlat nyilván ab­ból adódik, hogy úgy sincs otthon senki, minek is fáradjon. Menjen le a lakó, ha már annyira oda­van a levélért... Hí kor? A megyei könyvtár át­költözése befejeződött. Nem kevés munkába, fá­radtságba került, hogy a százezer kötetet — melyek között egészen ritka érté­kek is vannak — az új épületbe, a Krúdy mozi mellé, a Lenin téri új, szép épületbe költöztes­sék. Az olvasóknak azon­ban még néhány hétig várniuk kell a megnyitás­ra. Ugyanis az épület bel­ső berendezéseit még nem végezték el a szakipari munkával megbízott mun­kavállalók. Ezért bizony meg sem lehet jósolni, hogy b.z augusztus 20-ra tervezett megnyitó helyett csak októberre, vagy no­vemberre sikerül átadni rendeltetésének az intéz­ményt. Pedig megnyíltak az is­kolák, olvasnának a diá­kok, felnőttek. Ha lenne hol... <h) Egy levélről Egy autós levele érke­zett a szerkesztőségbe. Né­hány sorban reagál egy megjegyzésre, amelyben egy önkéntes kis úttörőről volt szó, aki kiállt az Észa­ki körút sarkára és irá­nyította az ott megválto­zott forgalmat. Az autós köszönő soraihoz azonban még csatlakozik valami. Egy nyomozás eredménye, amellyel egy újságírói mu­lasztást pótolt. Kinyomoz­ta ugyanis, hogy Gyuri nem más, mint Albert György, aki a Nyíregyházi 5. számú Általános Iskola hatodikos tanulója. Gyuri megérdemli, hogy kiírjuk a teljes nevét. De az is dicséretes, hogy egy autós vette a fáradtságot, hogy megköszönt és írt. Lehet, hogy ilyen kis úttörők kel­lenének ahhoz, hogy ja­vuljon a közlekedési mo­rál? (b)

Next

/
Thumbnails
Contents