Kelet-Magyarország, 1975. szeptember (32. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-17 / 218. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. szeptember 17. Társadalomtudósok tanácskozása A szocialista országok tudományos akadémiái nemzetközi együttműködésének keretében „A munkásosztály a villágforradalmi folyamatban” témával foglalkozó nemzetközi problémabizottság „Az általános és a különös dialektikája a világforradalmi folyamatban” címmel rendez hazánkban több napos tudományos ülést. A Magyar Tudományos Akadémián kedden megkezdődött tanácskozáson részt vesznek Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Mongolia, az NDK, a Szovjetunió és hazánk vezető társadalom- tudósai, szociológusai, filozófusai és történészei, s képviselteti magát a Kubai Köztársaság is. Az ülésen Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára mondott megnyitó beszédet. — Pártunk háromévtizedes harcának, felszabadult népünk történelmének fontos tanulsága az, hogy sikereink nélkülözhetetlen forrása a marxizmus—leninizmus elméletének alkalmazása a hazai viszonyokra, a szocialista építőmunka általános érvényű törvényeinek figyelembe vétele, testvérpártjaink tapasztalatainak gondos tanulmányozása. Ezért is fontosnak tartjuk ezt a mostani tanácskozást, amely összekapcsolja a szocializmusért folyó harc általános érvényű törvényeinek vizsgálatát a konkrét helyzet konkrét elemzésének lenini követelményeivel. — Nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy a szocialista or- ságok tudományos intézményei összehangolt erőfeszítéseket tesznek harcunk törvényszerűségeinek vizsgálata, a felmerülő új kérdések megválaszolása, a marxizmus —leninizmus alkotó továbbfejlesztése érdekében. Ez így természetes és így helyes, nemcsak mozgalmunk és eszméink internacionalista jellege miatt, hanem azért is, mert a kollektív munka hatékonyabb, eredményesebb. Pártunk XI. kongresszusán is hangsúlyoztuk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt számára, a magyar nép számára nagy könnyebbséget jelent, hogy nem egyedül építjük a fejlett szocialista társadalmat; támaszkodhatunk a Szovjetunió, más szocialista országok tapasztalataira. Mostani tanácskozásunk jelentőségét nemcsak abban látom, hogy fontos elméleti kérdések megvitatására kerül sor, hanem abban is, hogy ez a tanácskozás szerves része a testvérpártok erősödő, fejlődő ideológiai együttműködésének. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nágyra értékeli a testvérpártok kollektív erőfeszítéseinek, közös tapasztalatainak jelentőségét. Ezért támogattuk eddig is és a jövőben is támogatni- fogjuk az együttműködést, a közös munkát mind a társadalomtudományok művelésében, mind pedig az ideológiai munka más területein, a hírközlésben, az oktatásban, az irodalmi és művészeti életben. A megnyitó után T. T. Tyi- mofejev, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, a Nemzetközi Munkásmozgalmi Intézet igazgatója „A forradalmi folyamat általános törvényszerűségei és a békeprogram megvalósításának történelmi jelentősége” címmel tartott előadást. Ezt követően Bihari Ottó, az MTA dunántúli intézetének Állami díjas igazgatója „Általános és különös vonások a szocialista államszervezetben” címmel adott elő. A tanácskozás részvevői szerdától Tihanyban szekciókban folytatják közös munkájukat. Külpolitikai kislexikon h Á 30 éves ENSZ Közös feladataink Helsinki után Együttes ülés a Parlamentben a dokumentumok gyakorlati érvényesítéséről Részlet az ENSZ-alapok- mány I. fejezet (Célok és elvek) 1. cikkéből: „Az Egyesült Nemzetek célja, hogy 1. fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot és evégből hathatós együttes intézkedéseket tegyen a békét fenyegető cselekmények megelőzésére és megszüntetésére. A támadó cselekményeknek vagy a béke más módon történő megbontásának elnyomására, valamint békés eszközökkel, az igazságosság és a nemzetközi jog elveinek megfelelő módon rendezze vagy megoldja azokat a nemzetközi viszályokat és helyzeteket, amelyek a béke megbontására vezethetnek...” Az egyesült nemzeteknek a nemzetközi szervezet létesítésére összehívott értekezlete 1945. június 26-án San Franciscóban elfogadta az ENSZ Alapokmányát, s ezzel megalakult az idén harminc esztendős világ- szervezet, amelynek 30. közgyűlési ülésszaka a hagyományoknak megfelelően a hónap harmadik keddjén szeptember 16-án kezdődik New Yorkban, s előreláthatólag december közepéig tart. A jellegzetes, szinte az egész világon ismert vasbe ton-üveg felhőkarcoló, az ENSZ-székház az amerikai metropolis szívében, a 42. utca és az 1. Avenue sarkán, az Egyesült Nemzetek terén áll. A Magyar Népköztársaság 1955. december 14-én lett az ENSZ tagállama. New York-i - ENSZ-képvisele- tünk a 75. utca 10. szám alatt található, vezetője: Marjai József külügyminiszter-helyettes. Az ENSZ-nek alakulásakor 51 tagállama volt, jelenleg 138. A mostani közgyűlési ülésszakon is várható néhány tagfelvétel. Az ENSZ legfelső fóruma a közgyűlés, amelyben minden országnak legfeljebb öt képviselője lehet; a tagországok egy-egy szavazattal rendelkeznek. Évente rendeznek közgyűlési ülésszakot, s időnként rendkívüli ülésszakot; a 7. éppen mos: ért véget. A Biztonsági Tanács a tagállamok nevében őrködik a nemzetközi békén, öt állandó (a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britan- nia, Franciaország és Kína) és kétévenként választott további tíz tagja van. Hazánk 1968. január 1-től 1969. december 31-ig volt a BT tagja. Az Egyesült Nemzetek fő szervei még: a gazdasági és szociális tanács, a gyámsági tanács, a nemzetközi bíróság és a titkárság. A közgyűlés munkáját két ügyrendi és hét főbizottság segíti (csupán emlékeztetőül néhány: politikai, különleges politikai, gazdasági és pénzügyi stb.). A világ egyik legbonyolultabb nem zetközi szervezetének, az ENSZ-nek még 36 kormányközi és szakosított szervezete van (Nemzetközi Atomenergiaügynökség, Egészségügyi Világszervezet, Egyetemes Postaegyesület, Nemzetközi Munkaügyi Szervezet stb.) Az ENSZ mostani 30. közgyűlési ülésszakán — amely kedden nyílt meg — a nemzetközi béke és biztonság további szilárdítása, az enyhülés erősítése és az antiimperialista egység szilárdítása várhatóan bő teret kap a küldöttek felszólalásaiban. Feladataink az európai biztonság és együttműködés terén a helsinki zárókonferencia után — ezt a témát tűzte napirendre az európai biztonság és együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága és az Országos Béketanács kedden megtartott együttes ülésén az Országház Vadásztermében. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és az európai biztonság és együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Utalt arra, hogy az elfogadott nagy jelentőségű dokumentummal leiadataink nem értek véget. Ivlosl c- kéziünk el ahhoz a szakaszhoz, hogy a dokumentum gyakorlati érvénve- sílésére mozgósítsuk hazánk és kontinensünk lakóit, olyan légkört teremtve, amelyben sokoldalúan és széleskörűen kibontakozhat a tömegek óhaja, akarata a béke, a biztonság és az együttműködés tényleges megteremtésére. Dr. Molnár Béla, az európai biztonság és együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága elnökségének tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára volt a napirendi téma előadója. Dr. Molnár Béla hangsúlyozta, hogy a közvélemény — itthon és határainkon túl egyaránt — a nemzetközi politikai élet legjelentősebb eseményének minősíti a Helsinkiben befejezett európai biztonsági és együttműködési értekezletet. Az elfogadott terjedelmes záródokumentum aláírása megalapozottabbá és szilárdabbá tette a népek reményét a félelem nélküli bizalomépítő jövőben. A mi közvéleményünk is ezzel a tudattal helyesli a dokumentum magyar aláírását. Szólt arról, hogy az értekezlet a Szovjetunió, a szocialista országok, minden békeszerető állam és minden jó- akaratú ember közös nagy sikere. Pethö Tibor, az Országos Béketanács elnökhelyettese a tanácskozáson szóbeli kiegészítést fűzött ahhoz az előzetesen közreadott munkatervhez, amely az OBT, valamint az európai biztonság és együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága feladatait tartalmazza a helsinki konferencia utáni időszakban. A véleménycserében felszólalt: Gyovai Gyula, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója, dr. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője, Somsák Jánosné, a Miskolci Lenin Kohászati Művek szocialista brigádvezetője, Tóth Zoltán, a Budapesti Műszaki Egyetem KISZ-bizottságának titkára, dr. Várkonyi Imre prépost kanonok, Berend T. Iván, a Marx Károly Közgazdasági Tudományegyetem rektora, Horváth Lászlóné, a Budapesti Egyesült Villamos Gépgyár tekercselő szalagvezető'- je, Cseres Tibor Kossuth-dí- jas író, Tóth Gyuláné zene- pedagógus, dr. Szamosközi István református püspök, Darvasi István, az OBT al- elnöke, Balogh Lajos művelődésház-igazgató és Borbély Gábor, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Ä vita után elfogadták a beterjesztett munkatervet, és a tanácskozás résztvevői állásfoglalást tettek közzé, amely hangsúlyozza: Az európai biztonság és együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága és az Országos Béketanács elnöksége örömmel üdvözli a Helsinkiben aláírt dokumentumot. Elégedetten állapítja meg, hogy az egyezmények megfelelnek a békés egymás mellett élés szellemének, jó lehetőséget teremtenek olyan politikai légkör létrehozására, amely az európai béke és biztonság megszilárdítását szolgálhatja. Most a kormányokra hárul a kötelesség, hogy munkálkodjanak áz általuk is elfogadott tervek valóra váltásán. — Hazánk, a Magyar Népköztársaság, a Szovjetunió és a többi szocialista ország elvi szilárdsággal, következetességgel és türelemmel munkálkodott az európai biztonsági és együttműködési konferencia létrehozásáért és sikeréért. Meggyőződésünk, hogy a békés egymás mellett élés 58. — Ezredes elvtárs, húsz ember idejön. Azt hiszem használhatjuk őket. Velük van a plébános is. — Jöjjön csak. Talán hasznát vehetjük. De szóljon vissza, hogy papi ruhában jöjjön, minél csicsásabban, keresztet is hozzon! A húsz ember és a díszbe öltözött pap megérkezett. — Lassan összejönnek a dolgok — nyugtázza az őrnagy, és ismét papírra vet néhány mondatot. Aztán Csik őrvezetőhöz fordul. — Csik,. jöjjenek egy kicsit közelebb. Négy emberre lenne szükség, önként jelentkezők. Olyanok kellenek most, akik az ördögtől sem félnek. Nagyon veszélyes vállalkozás. — Egynek itt vagyok ~ — feleli András és körülnéz. Látja, hogy Takács is nyújtózkodik. — Takács nem mehet. Szükség van rá. A mester- lövésznek itt a helye. Suhajda kúszik közelebb. — Én mehetek? Császármorzsát csinálok belőlük. Őrnagy elvtárs, egyszer... — Állj, most ne meséljen. — Én mehetek? — kérdezi bátortalanul Golubics és kihúzza magát. — Meg én! — kiált Ángyás, s félrelöki a többieket. Pusztai is tartja a kezét, Bagócs is jelentkezik. Szívós is lengeti a karját, majdnem mind. — Négy kell. Csik, Golubics, Ángyás, Suhajda. Késsel bántak már? A pisztolyt ismerik? A patak felől meg kell kerülniük a pincét. Kettő az egyik oldalon, kettő a másikon. Szorosan a fal mellé kell állniok. Arra készüljenek, ha az éjjel lógni akarnak, vagy legalább az egyik kijön a pincéből, rávetik magukat és hangtalanul harcképtelenné teszik. Ha tüzet nyitunk ne féljenek, nem találhatjuk el egyiküket sem. Mi tökéletesen látunk ma éjjel is, hamarosan felszerelik a speciális infralámpákat. — Mi lenne, ha betörnénk? — kockáztatja meg Csik. — Nem jó. Veszélyben vannak önök is, az asszonyok is. Közben számoljanak azzal, hogy időnként megjelenik valaki a pincénél, rábeszélő vállalkozás lesz. Lehet, hogy a plébános, ideggyógyász feltétlenül. — Csend — kiált az ezredes. — Beszélnek! — Arra nem gondolsz, hogy az osztrák hatóságok visszadobnak? Akkor felhúznak. — Ez a túsz figura a te hülye ötleted volt. Nem lehet megölni őket. Akkor biztosan felhúznak. — Gyáva szar vagy! — Ha felhúznak, a földben a te szakállas pofád is úgy rohad majd el, mint az enyém, miért ugrálsz, gondolkodni is lehet. — Már késő. Benne vagyunk. Vagy keresztülvisz- szük az egészet, vagy már most dobjuk fel magunkat az őrnagynak. Láttad milyen magabiztos pofával jött ide. — Jobb lenne, ha takarékosabban bánnál a lőszerrel. Mondtam, hozzunk tartaléktárat. Elhallgattak. —• írja fel, őrnagy elvtárs. A szakállas az elszántabb. A vállalkozók felszereltek. Felsőruhájuk csak pulóver és bekecs. Kés az övükben. Pisztoly a derékszíj alatt. Sapkájukat letetette velük az ezredes. Ettek, ittak, aztán nagy kerülővel elindultak a pince felé. A plébános készen állt. Meg kell várnia, amíg a fiúk célhoz érnek. Az ezredes magához hívja Pető Lajost. (Folytatjuk) politikájának elfogadása és érvényesítése minden nép érdeke. Ezért igényeltük kezdettől fogva a népek tudatos és cselekvő részvételét a helsinki konferencia előkészítésében. Földrészünk békeszerető erői nagyhatású megmozdulásokon, nemzetközi fórumokon, két- és többoldalú eszmecseréken küzdöttek az európai béke és biztonság ügyéért. Ezek az akciók szembefordultak a konferenciát és így az együttműködést ellenző politikai erőkkel és csoportosulásokkal, s utat nyitottak a történelmi realitásnak megfelelően, valamennyi nép érdekeit kifejező egyezmény aláírása számára. — Európa a múltban kétszer volt világháború tűzfészke. Most ugyanitt, földrészünk történetében először a különböző társadalmi rendszerű államok közös erőfeszítéssel munkálták ki a tartós és békés egymás mellett élés útjait, és feltárták azokat a lehetőségeket, amelyek birtokában a kormányok népei javára tovább mélyíthetik a gazdasági, tudományos, kulturális és műszaki együttműködést. A Helsinkiben elfogadott elvek kedvező feltételeket teremtenek a békéért és a társadalmi haladásért folyó nemzetközi küzdelemhez. A kölcsönös bizalom légkörének erősítésével kell következetesen küzdenünk a hidegháború valamennyi maradványának felszámolásáért, az enyhülési folyamat visszafordíthatatlanná tételéért, és azért, hogy a politikai enyhülést kövesse katonai enyhülés. — Az enyhülés ellenfelei nem tették le a fegyvert: továbbra is fellépnek a népek érdekei és a társadalmi’ haladás ügye ellen. Változatlanul az a céljuk, hogy bizalmatlanságot szítsanak a népek között. Az augusztusban aláírt megállapodások szellemével ellentétben, az államok szuverenitásának nemzetközileg elfogadott normáit megsértve, kihívóan beavatkoznak más országok belügyeibe, igyekeznek megzavarni a népek antifasiszta harcát és a demokratikus átalakulásért folytatott küzdelmét. Mi, amikor visszautasítjuk ezt a tevékenységet, azt valljuk, hogy a következő legfontosabb feladat a záróokmányban elfogadott elvek maradéktalan valóra váltása. Ebben a küzdelemben továbbra is számítunk a békeszerető közvélemény erejére és részvételére. A helsinki alapelvek megvalósításáért folytatott küzdelem összhangban van a szocialista békepolitika elveivel, megegyezik a népek érdekeivel; ezért arra törekszünk, hogy Európa népei a jövőben is segítsék elő, hogy kormányaik és politikusaik a megállapodások szellemében tevékenykedjenek. Szilárd elhatározásunk, hogy a jövőben is lankadatlanul küzdünk az aurópai béke és biztonság érvényesüléséért. E célért akkor tehetjük a legtöbbet, ha fegyelmezetten részt veszünk a szocialista építőmunkában, tovább erősítjük a szocialista országok egységét és támogatjuk az aurópai népek közötti sokoldalú együttműködést. Biztosak vagyunk abban, hogy azok a békeszerető erők, amelyek előmozdították az európai biztonsági és égyüttműködési konferencia sikerét, együttes erővel elérhetik: a gyakorlatban érvényesüljenek azok az elvek és normák, amelyek betartására az érintett államok legmagasabb színtű képviselői Helsinkiben aláírásukkal elkötelezték magukat.” Az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhaza New Yorkban.
