Kelet-Magyarország, 1975. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1975-08-15 / 191. szám
2 kelet-magyarorszag 1975. augusztus 15. Hat hónap — másfél millió néző FÉLÉV MOZIS MÉRLEGE Az év első felében Szabolcs-Szatmárban több mint egymillió-hatszázezer mozilátogató volt. A 23 ezer előadáson megjelentek bizonyítják: a mozi él. Nyilván szerepet játszanak ebben a filmek is, de lényegesen nagyobb jelentősége van annak, hogy a megyei moziüzemi vállalat felfedezte, az új körülmények között csak az új módszerek segítik elő a látogatottságot. Házhoz vitt művészet Kétségtelen, hogy a filmszínházak jelentősége nagy, de ezek mellett a mozisok rájöttek, hogy a művészetet és szórakozást házhoz kell vinni. A másik felismerés: egyedül nem képesek megbirkózni a feladattal, szükséges, hogy a társadalmi és tömegszervezetekkel szorosan együttműködve az események és rendezvények adta lehetőséget is kihasználják. így érték el, hogy az egész évre tervezett 3 millió nézőből már több mint az 50 százalékot megnyerték, pontosabban megtartották a filmnek. Korszerűbb lett a propagandamunka is. A megyében 150 ezer műsort küldtek ki, ezek mellett több tízezerre tehető a színes reklám, osztogató, speciálisan iskoláknak készített ajánlat, filmkalauz, vita vezető. Vagyis a jó tájékoztatás mindig megelőzte a vetítést. Ez igény, a látogató joggal várja el az alapinformációt. A moziüzemi vállalat ezenkívül rendszeresen működtette az 5 vándorautót is. Ezek hat hónap alatt 786 előadást tartottak, 50 ezer nézőnek. Kikből áll ez a látogatósereg? Iskolások, óvodások, munkás- szálláson lakó munkások, klubokban lévő fiatalok, ifjúsági táborokban nyaralók, üzemben dolgozók adják ezt a számot. Vagyis a mozi házhoz megy, vándorautón és művelődési kocsin, városban és faluban egyaránt. Hit néznek szívesen? Röviden: a jó filmet. Ahhoz azonban, hogy a nézőt orientálja is a mozi, szükséges a helyes műsorpolitika is. Ezért is szorgalmazták a bemutatás előtti ankétokat, néző—rendező találkozókat, a jó reklámanyagok célbajut- tatását. A művészi élményt adó filmek törzsközönsége nőtt, viszont az is tény, hogy a csak szórakoztató vagy éppen gyengébb művek iránt is nagyobb az érdeklődés. Ebben — a tapasztalatok szerint — közrejátszik a nyár is, amikor az emberek a köny- nyebb műveket keresik. sza. Szerepet kapott ebben a felszabadulási filmpályázat is, valamint az, hogy a szovjet és szocialista országokból érkező alkotások több rétű élményt szereznek, mint korábban. A filmbeszerzés eredménye, hogy a tőkésországokból érkező filmek között is mind több olyan van, amely hasznosan illeszkedik a jó műsorpolitikába. A jó és arányos műsorelosztás így lehetővé tette, hogy a megye mozijaiban — különösen a községekben — a látogatottság nem mutat csökkenő tendenciát. Az időnkénti gyenge filmmegjelenést a mozik megérzik, így a • nagy filmszínházaknál egy-egy rosszabb időszak határozott nézőkiesést mutat. Mindezt a figyelmeztető jelenséget a moziüzemi vállalat jelezte a filmforgalmazóknak. Szervezni, együttműködni A megyei moziüzemi vállalat munkatársai több száz kiszálláson segítették a vidéki mozisokat. Sok ötlet, tanács, jó módszer ismertetése eredményezte, hogy a közönség megnyerése új lendületet kapott. Ehhez járult, hogy a vállalat szorosan kapcsolódott a különböző rendezvényekhez. Mezőgazdasági könyvhónap, brigádvezető-vetélkedő, vöröskeresztes esemény, TITrendezvény nem múlt úgy el, hogy a moziüzem ne lett volna a segítők között. A béke és barátság hónap művelődé si eseményeinek gerincét is a jól összeállított moziműsor adta. Hasonlóan jelentős politikai szerepe volt a felszabadulási évforduló időszakában kidolgozott tervnek, jó műsornak. Az irodalmi témájú filmek vetítése minden esetben a könyvtárakkal való szoros együttműködés jegyében zajlott. A játékfilmek bemutatása mellett mind nagyobb szerepet kapott a mozik műsorában a kisfilmek — kísérőműsorok — tervezett vetítése. Művelődési, munkavédelmi, természettudományos, politikai és egészségügyi filmek, valamint a híradók tették kompletté az egyes vetítéseket. Héhány tanulság Mindenekelőtt ide kívánkozik: minden más tömegtájékoztatási eszköz mellett a mozinak a létjogosultsága nem vitatható. Ehhez azonban az kell, hogy a jó alkotások kellő népszerűsítést kapjanak, a szervezés mellett a magyarázat, a vita lehetősége is adott legyen. Föltétlenül kívánatos a filmet mint művészetet értő közönség nevelése, melynek a legjobb módszere a Szabolcs- Szatmárban követett „iskolába, óvodába a filmet” jelszó és-gyakorlat. Hogy azért ne minden ódium a mozisokra háruljon, de a dicsőségből is jusson másnak, azt is meg kell mondani: a mozik jó működésének alapfeltétele a jó film. Talán az alkotók és filmet vevők felelősségét kell tovább növelni, hiszen évente milliók művelése, kulturált szórakoztatása művelődéspolitikánk felelősségteljes része. (b) Rendezte: Mart Frigyes Beszélgetés a Rádiószínház rendezőjével A kabaré, a humor népszerű rendezője, rengeteg műsorából „Rendezte...” sorozatába 30 estére valót válogatott ki nekünk a nyárra. — Milyen szempontok szerint? — kérdezem. — A valamiért emlékeze-' teseket, a legkedvesebbeket. A „Pesti Dzsungel Könyve” volt az első kirobbanó rádiós sikerem. A rádiókabaré hagyományaival itt szakítottunk először. A „Nem az én színpadom”-ban a kilenc budapesti színház minden művésze mást csinált, mint ami a műfaja, s így vetélkedtek egymással. A „Sok a szöveg” szintén újat adott, műfajilag is: dokumentumkabarét: az életből vett beszélgetések adták a legmulatságosabb helyzeteket. A „Más lapra tartozik” a sajtó önkarikatúrája, négy fővárosi napilap vetél-, kedésében. A „Karnevál a parnasszuson”-ban pedig az írók gúnyolták ki egymás modorosságait, irodalmi és művészeti közéletünk fonákságait. A „30 éves a Ludas Matyi” viszont nem ismétlés; kis társadalomtörténet három részben a kény ér jegytől a fogyókúráig. — Ön a rádió szinte valamennyi osztályának dolgozott. Ma már minden idejét elviszi a kabaré — gondolom a legkedvesebb műfaja. — Igen. A kabaré érdekel a legjobban, hiszen a közélet, annak minden rezdülése nagyon érdekel. Véleményemet, indulataimat a leggyorsabban így juttathatom el az emberekhez. A műfaj mozgékonysága, frissessége jó lehetőséget ad erre, ez hozta létre a Kabarészínházat is. — ön szerint minek köszönhető, hogy a műfaj felnőtté lett a rádióban? — Kellett egy kis idő, amíg bennünk is, hosszadalmas műhelymunkával létrejöttek az előfeltételek. Alap- feltétele volt az «országos igény, a szocialista demokratizmus légköre. Csak ilyen előfeltételekkel tehette meg a műfaj azt az utat, ami a polgári kabarétól a máig vezetett. A polgári kabaré legfontosabb jellemzője ugyanis, hogy alapvetően ellenzéki. A Rádió műhelyében létrejött kabaréra ez nem érvényes. A mi bírálatunk az egész ország jó közérzetéhez hozzátartozó egészséges kritikai hang. A kabarét elsősorban és leginkább politikai feladatnak tekintem: segíteni és használni szeretnék a munkámmal. — Rádiókabarét rendezni mennyiben jelent más feladatot, mint színi előadást? — Ebben a műfajban a rendezői, a szó színházi értelmében nem elég. Ez a munka ugyanis nem a kész szerzői műnél kezdődik. A szerző sokszor még nem is tudja mit fog írni, amikor a téma már bennem megvan. Esetleg együtt alakítjuk ki. A cél; feltétlenül arról szólni, amiről az emberek éppen akkor beszélnek, az utcán és a munkahelyeken. Szerkesztőként is feltüntetett nevemmel azt is BARÁTSÁG LEHÁRRAL... Három találkozás emléke Minden bizonnyal nemcsak az operett kedvelőinek szereznek kellemes élményeket vasárnap a nyíregyházi stúdió munkatársai. Egyórás összeállításukkal ugyanis a nagy zeneszerző Lehár Ferenc születésének 105. évfordulójára emlékeznek. Az emlékműsor érdekessége, hogy tartalmazza Orbán József, nyíregyházi nyugdíjas közgazdász visszaemlékezéseit, akit szoros baráti szálak fűztek Lehárhoz. Orbán József egyike volt azoknak, akik 1940-ben Lehár tiszteletére 70. születésnapján díszhangversenyt szerveztek. A hangverseny után ő nyújtotta át a zeneszerzőnek a pesti egyetemi ifjúság ajándékát, egy aranyozott babérkoszorút. A találkozásból azután évekre szóló barátság szövődött. Kettőjük tervét —, hogy Orbán fordítja majd le a német nyelvű Lehár-életrajzot magyarra — csak az időközben kirobbant második világháború hiúsította meg. A barátság eredményeként a Nyíregyházán élő nyugdíjas közgazdász birtokában igen értékes dokumentumok vannak. A levelezésüket bizonyító írások, dedikált fényképek, német és francia nyelvű életrajzok mellett külön is nagy jelentőségű az a tény, hogy Orbán József a zeneszerző halála előtt nem sokkal felkereste Lehárt. Az itt szerzett élmények nem kis fontosságú adalékokkal szolgálhatnak Lehár élete utolsó éveinek megismeréséhez. Orbán József vallomását az operettmuzsika nagymesterének népszerű melódéi, dallamai kísérik. A zenés összeállítást, amely a „Három találkozás emléke” címet viseli, vasárnap este 18 órától hallgathatjuk Nyíregyháza hullámhosszán. (kz) jelzem, hogy a témák mögött felelősen ott vagyok. — Ezzel azt akarja mondani, hogy kényes, felelősségteljes dolog ez a műfaj? Bátorság kell tehát ma is a kabaréhoz? — Ma már a bátorságkérdés elavult. Ma minden témája lehet ennek a műfajnak, ami létező jelenség ebben az országban; ha az író megtalálja hozzá a megfelelő formát. Tehát nem bátorság kell a kimondáshoz, hanem színvonal. Ha ez hiányzik a szerzőből, akkor mi maradtunk alul és nem a téma lett tabu. Valamikor viccelődtek az emberek azzal is, hogy meddig lehet elmenni a kritikával: az igazgatóig, a miniszterhelyettesig? Egyszer aztán megtaláltuk a formát, s a minisztert is meg lehet bírálni a kabaréban. S az illető nem sértődött meg, ellenkezőleg, szót kért és válaszolt. Ma már senki nem rendül meg attól, ha a kabaréban elhangzik a neve. Természetesen ehhez hozzátartozik az ország jó politikai atmoszférája. Ónody Éva Pazarlás Többen szóvá tették már minek Nyíregyházának egy országosan is kiemelkedő szabadtéri színpad, ha kihasználatlanul áll szinte évről évre. Tény, hogy egy szabadtéri színpad programját alapvetően befolyásolja az időjárás. Nyáron viszont kell vállalni némi kockázatot is, hiszen ha abból indulunk ki hogy eshet az eső, akkor kár egyáltalán szabadtéri színpadot építeni. Igaz, hogy pénz is kell a vállalkozáshoz, bár ha nincs előadás, akkor bevétel sem adódik. Szó ami szó, körül lehet járni ezt a témát innen is, onnan is, lehet választ találni arra, miért nem lehet. De arra is lehetne, hogyan lehet. így hát van egy szép szabadtérink, szép kerttel, rózsákkal, bokrokkal, amit kellemes elnézegetni séta közben. De ehhez a színpad és a nézőtér merő pazarlás. Nagy nyugalom őrzi a szabadtéri csendjét. Ez mindenesetre kényelmes. Csak éppen nem művelődéspolitika! (bürget) Különösen jelentős, hogy a sok jó szovjet film igen sok mozilátogatót hódított viszA nyírbátori hangversenyek színhelye Az augusztusban sorra kerülő nyírbátori zenei napok színhelye a város református temploma. Az épületet 1488 és 1511 között emelték. A mellette lévő harangtorony későbbi, 1642-es építmény. A templom egyetlen hatalmas teremből áll, amely keskeny és hosszú. Magas, égbetörő támpillérek, köztük csúcsíves ablakok és meredek vonalak teszik rendkívül érdekessé és széppé az épületet. Keleti része sokszögzáródással végződik, nyugati oldalán pálca- és körtealakú fonadékokból kialakított csúcsíves kapu valamint gótikus ablak található. A két nemesveretű déli kapu reneszánsz remekmű. A nagyobbik a sekrestyébe, a kisebbik a kórusra vezet. A gótika utolsó szakasza és a reneszánsz, a sok világosság találkozik ebben az épületben, amely á Bát- horiak nagyságát és műértését is példázza. Itt látható még egy szép szószék, valamint Báthori sírja. A templomnak kiváló akusztikája van, így hangversenyek céljára kiválóan alkalmas. Mindemellett érdemes az épületet is alaposan megtekinteni, a harangtoronnyal együtt, mert megyénk egyik legérdekesebb és legszebb építési emlékét testesíti meg. Méltó környezetében igazi műélvezetet ad. A kisvárdai Strand Motel férőhelyeit bővítik. A motel szomszédságában öt háromszemélyes hétvégi ház épül. (Vincze Péter felvétele)
