Kelet-Magyarország, 1975. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1975-08-07 / 184. szám

1975. augusztus 7. KELET-MAGYARORSZÁG 7 ÚJDONSÁGOK, Í0D0MÁNY0S KÜTAIÁSOK A GRÚZ TEA Az utóbbi tíz évben a Szov­jetunió a legnagyobb teater- melő országok egyikévé vált. A termelés 97 százalékát Grúzia adja. Ebben az évben 302 ezer tonna kiváló minő­ségű tealevelet termelt, lé­nyegesen felülmúlta ezzel a kilencedik ötéves tervidőszak végére előirányzott szintet. Ez 75 ezer tonna késztermé­ket jelent, ilyen nagy meny- nyiségű teát a köztársaság­ban most először termesztet­tek. „A tea frissít, könnyít a szíven, serkenti a gondolko­dást, megszünteti a fáradtsá­got, nem engedi, hogy a lus­taság úrrá legyen az embe­ren” — olvasható egy ősi kéziratban. A mai orvostudo­mány nem ilyen virágos sza­vakkal nyilatkozik a tea ha­tásáról, de határozottan ál­lítja: a tea koffeintartalma serkenti az idegrendszert, a teában található vitaminok növelik a szervezetnek a fer­tőző betegségekkel szembe­ni ellenállóképességét és erősítik a véredényeket. A legrégibb teafajták, a kínai, a japán, az indiai, a ceyloni — tekintélyes múltra tekintenek vissza. A grúz tea a legfiatalabb ebben a csa­ládban. Ennek ellenére ko­moly hírnevet szerzett a vi­lágpiacon; a szocialista or­szágokon kívül az NSZK-ba, Marokkóba, Ausztriába, Bel­giumba, sőt még Angliába is exportálják, pedig az ango­lok a teafogyasztásban mesz- sze maguk mögött hagyják a világ országait. A földművelés története kevés olyan esetet ismer, amikor egy ország ilyen rö­vid idő alatt új mezőgazda- sági növényt honosított meg, s azzal a nagy befogadóké­pességű felvevő piacot bősé­gesen el tudja látni. Néhány szám a grúz tealevél termés- eredményeinek dinamikus fejlődéséről: Fél évszázaddal ezelőtt: évi 600 tonna, 1940-ben 51 300 1973-ban 289 000 tonna. Még jellemzőbb a termés­hozam növekedése: a 30-as években a legjobb parcellák 300—400 kilogramm termést adtak egy hektárról; ma az átlagos termelés több, mint 5 tonna, de Grúzia élenjáró szovhozai egy hektárról 10 tonnát, vagy annál is többet takarítanak be. Grúzia szubtrópikus éghaj­latú fekete-tengeri parvidé- kén a mezőgazdaság szocia­lista átalakítása előtt főleg kukoricát termeltek. A kis nadrágszíjparcella tulaj­donosa a kukorica helyett nem ültethetett teabokrot, mert bár a tea mesés jöve­delmet ígért, de csak a távoli jövőben. A kukorica viszont a család nélkülözhetetlen mindennapi eledele volt. Nem vállalhatták a kockázatot. A mezőgazdaság kollektivizálá­sa és a nagy, szakosított szovhozok létrehozása meg­nyitotta az utat a mezőgaz­daság gyökeres átalakulásá­hoz, lehetőséget adva ezzel az új orientációra. A tea munkaigényes nö­vény. Nehéz a termesztése, még nehezebb a betakarítása: a szedőknek az egyes bokrok négyezer leveléből mintegy négyszáz levelet kell kiválo- gatniok. Minél kevesebb és frissebb a levél, annál jobb. A fiatal levelekből készülnek a legízletesebb és a legilla- tosabb teafélék. A grúz kolhozok és szov­hozok az új ágazat intenzív fejlesztésének céljából kor­szerűsítik anyagi és technikai bázisukat, az agrokémia, a nemesítés legújabb eredmé­nyeinek a felhasználásával gazdálkodnak. Itt szerkesz­tették a világ első teaszüre­telő kombájnját, a Szakart- velo típusú kombájnt, amely az egész világon érdeklődést keltett. A talaj műveléshez és a betakarításhoz új agro­technikai rendszert dolgoztak ki. A nemesítő tudósok, K. Bahtadze akadémikus vezeté­sével kitenyésztették a me­legkedvelő növény fagyálló fajtáit. Merab Lordkipanidze Négyszögalakú fasorok védik a széltől a teaültetvé­nyeket. (Foto: APN—KS) Az egyik szovjet laborató­riumban a konstruktőröket egy karosszékbe ültetik, fel­erősítik rájuk az érzékelőket és adattovábbító egységeket, majd hozzáfognak a kísérlet­hez. A vitítővásznon külön­böző számok jelennek meg, amelyeket négyzetre kell emelni és szóban közölni az eredményeket. A számok egy­re gyorsabban követik egy­mást, a kísérleti személy egyre nehezebben tudja meg­oldani a feladatokat, mind gyakrabban követ el hibákat. Agya megfeszítetten dolgozik és a bioelektromos jelek egész özönét bocsátja ki. A bonyolult és pontos berende­zések megszűrik a jeleket, kiválasztják közülük a lé­nyegeseket és azokat mágnes- szalagon, papírcsíkon rögzí­tik. A kapott adatokat mate­matikai módszerek segítségé­vel dolgozzák fel, majd meg­állapítják, hogy milyen volt a kísérleti személy agyműkö­désének állapota a megfeszí­tett szellemi munka közepet­te. Idegsejt a lombikban Martinariedben (NSZK) a Max Planck Biokémiai Inté­zet laboratóriumában sikerült mesterséges idegsejteket te­nyészteni. A sejtek patkány és egér különálló agysejtjei­nek egybeforrása útján ke­letkeztek; egy ideig tápfo­lyadékban növekedtek. Ezek a sejtkultúrák ideghálókhoz hasonlíthatók. Rajtuk tanul­mányozható az információk útja az idegrendszerben. Bár a kutatás még csak a kezdet­nél tart, azt remélik ' tőle, hogy a kutatók nemsokára a jelfeldolgozás kérdéseire is választ adhatnak. Ennek a kísérletnek a segítségével az idegsejtekben a „megértés” útja lényegesen pontosabban követhető, mint az agyban, ahol a sejtek kibogozhatatla­nul összefonódnak. KERTBARÁTOKNAK A szamóca koraiságával igen komoly árbevételt lehet elérni. Fóliasátor segítségével fűtés nélkül, egyedül a nap sugaraira támaszkodva 10—15 nappal meg lehet előzni a szabadföldi sza­móca érését. Két-háromszoros többlet bevétel busásan megté­ríti a fólia költségeit. A fólia alatti termesztést' a telepítéskor kell elhatározni. A koraiság eléréséhez nagyon fontos követelmény a telepíten­dő fajta helyes megválasztása. Eddigiek során jónak bizonyult fóliás termesztésre a Surprise Lihama és a Gorella fajták. A korai termesztéshez csak egészen kiváló minőségű, jól fejlett palántákat használjunk. Amennyiben lehetséges a telepí­tést július végén, augusztus ele­jén végezzük el, hogy a tő még ősszel kifejlődjön. Legyen új bőséges gyökérzete és gyökér- törzse fejlődjön ki. A nagy termés érdekében sű­rű térállású telepítést kell vé^- gezni. A Surpriset és Lihamat 25x25, míg a Gorellat 30x30 cm- re telepítsük. Nagy gondot kell fordítani az eltelepített palánták gondozásá­ra. Legalább egy hétig napon­ként 2 ízben kell bőségesen megöntözni, hogy a palánták biztosan gyökeresedjenek és fejlődésbe induljanak. Október elején az ágyásokat megkapál­juk, és november végén, a hó­mentes téli fagyok elleni véde­kezésül szalmástrágyával beta­karjuk. A fóliát tartó vázat ősszel, le­hetőleg a fagyok beállta előtt helyezzük az ágyak fölé. A fóliapalást felrakási idő­Szamóca fólia alatt pontja az időjárástól függően február vége. március eleje. Ekkor eltávolítjuk a szalmás- trágya-takárót és az ágyat amennyiben száraz megöntöz­zük. Az ágyak szellőztetése nagyon fontos. A párás meleg levegő­ben a szamócatövek nyurgák, gyengék lesznek, a virág rosz- szul köt, a betegség könnyen felléphet. A gyümölcs színező­déséhez és a zamatanyag kifej­lődéséhez is nagy mennyiségű levegőre van szükség. Ha a külső levegő 10 C° fölé emel­kedik, szellőztetni kell. Az ágyak szellőztetése a végek fel­bontásával és az un szellőztető borda segítségével lehetséges. Szellőztetéskor az ágy két vé­gének visszahajtásával tökéletes légcserét lehet létrehozni mind­addig, amig a növények lombja legfeljebb 2/3 részig tölti ki az ágy légterét. Ezután már csak a takaró eltávolításával oldható meg a tökéletes szellőztetés. A hőmérséklet emelkedésével gyakrabban kell szellőztetni és öntözni. A növényvédelemre fokozot­tan ügyeljünk, mert a nedves, párás környezet kedvez a kór­okozóknak. Érés előtt a talajt szalmával vagy faforgáccsal terítsük le, hogy a gyümölcs ne szennye­ződjön. Az érés kezdetével ajánlatos a gyümölcsöt minden nap szedni, mert az árak egyik napról a másikra rohamosan lecsökken­nek. Az indákat a talajművelés al­kalmával el kell távolítani. Egy ugyanazon szamócatelepítést csak 2 évig érdemes fenntarta­ni, mert a harmadik évtől kezdve a gyümölcs darabossága rohamosan csökken. Inántsy Ferenc Paradicsomvész kártételé nek megakadályozása Az álmok a határtalan le­hetőségek hatalmas világát képezik. Álmaink lehetnek szörnyűek, lehangolóak, sőt álomban halálos rémületet is átélhetünk. De történhet ve­lünk valami végtelenül szép is. Álmainkban beteljesül­hetnek olyan vágyaink is, amelyekről ébren aligha me­rünk ábrándozni. Vannak alkotó hatású ál­mok is. Csupán két példa a tudománytörténet lapjairól: Hernik Brugs egyiptológus álmában jött rá az egyiptomi hieroglifák megfejtésére, August von Kekule vegyész ugyancsak alvás közben ta­lálta meg a benzolgyűrű mo­lekuláris szerkezetének meg­oldását. Akkor is álmodunk, ami­kor azt hisszük, hogy erősen, mélyen alszunk és nem álmo­dunk. Az alvás közbeni ál­mok pontosan váltakoznak. Minden 90 percben új álom kezdődik, tehát egy éjszaka 5, egy esztendő során pedig 1800 álmunk van. Az első álom a legrövidebb, többé- kevésbé 8—10 percig tart, az utolsó pedig a leghosszabb (30 perces vagy annál is ter­jedelmesebb). Leggyakrabban a gyerekek álmodnak, majd őket követik a nők. A férfiak ritkább álmodok. Ők például igen ritkán álmodnak felesé­gükről vagy más szeretteik­ről, annál inkább a nők, akiknek álmaiban gyakorta megjelenik a szeretett sze­mély. Egyetlen éjszaka tehát öt­ször játszódnak le különféle előadások, „színjátékok”, melyeknek rendezője, szerző­Milyen az álmok világa ? je és színésze maga az alvó személy. Álmodunk olyan dolgokról, amelyeknek hiá­nyát érezzük ébrenlétkor, de felélednek álmainkban a vá­gyak is. Az éjszakai pihenés egyötödét fantasztikus képek, ijesztő vagy szép események töltik be. Ha ezek nem len­nének — úgy tűnik — szer­vezetünk nem lenne képes normális működésre. A kö­zelmúltban érdekes kutatáso­kat végeztek: öt önként je­lentkező embernek alvás közben leblokkolták az agy információs központját és ez­zel kikapcsolták az álmokat is. Néhány ilyen kísérlet után a kísérleti alanyoknál egész napon át tartó hallucinációk léptek fel. Az álmok enyhítik konflik­tusainkat, elfojtják agresszív reflexeinket. Egyensúlyt te­remtenek a bennünket körül­vevő valóságos világ és vá­gyaink között. (Ford.: Szilágyi Szabolcs) A kártevő fellépésére nem számítottunk. Szakirodalom szerint három évtizeden­ként károsító polifág kárte­vő. Mivel kidolgozott véde­kezési technológia a kártevő ellen nem volt, így az üzem rendelkezésére álló rovarölő szerekből kellett kiválasz­tani a legmegfelelőbbet. Szövetkezetünkben, a dombrádi Petőfi Tsz-ben azt tapasztaltam, hogy a lárvák fejlődésének kezdeti stádi­umában legtöbb nagyüzem­ben használatos rovarölő szer előírt koncentrációjá­nak a másfélszerese jó ha­tással irtotta a kártevőket (Dimecron, 0,15 százalék, Házi kertben termesztett zöld­ségnövényeink közül a paradi­csom növényvédelme jelenti most a legtöbb feladatot. Káro- sítói közül a betegségek fertő­zéséhez, ezen belül is a para­dicsomvész járványszerű fellé­péséhez kedvez a jelenleg ural­kodó párás — meleg időjárás. A betegség tünetei a növény minden zöldrészein megjelenhet. Növeli a kártételi veszélyt, hogy a termés is fertőződhet. A bo­gyók fertőzött foltjai barnás márványozottságot .mutatnak, kezdetben kemények, majd ké­sőbb meglágyulnak és elrot­hadnak. A fertőzés megelőzésé­A balkonládába ültetett nö­vények szinte közelebb hozzák a természetet a lakáshoz. Dí­szíthetjük velük az ablakpár­kányt, vagy a balkon korlátja­it. A növények számára a leg­nagyobb problémát az jelenti, hogy a balkonládában levő föld hamar kiszárad. Sok esetben több éven keresztül ugyanabba a földkeverékbe ültetik a nö­vényeket, ami szintén káros. A ládákat kötöttebb földkeverék­kel töltsük meg. hogy jobban tűrje a szárazságot. A palántá­kat májusi fagyok elmúltával ültetjük ki, de cserépben nevelt virágos palántát, muskátlit, stb június végéig ültethetünk. A növények kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy nemcsak a napsütést, hanem a falakról visszaverődő sugarakat is el kell viselniük. Gondot okozhat az ablak, vagy az erkély fekvése is. Ke­Wofatox EC 0,3 százalék, Ult- racid 0,15 százalék). Később azonban ezek toatása már nem volt kielégítő. így meg­próbáltam a cukorrépa kár­tevői ellen használatos Azod- rint, mely kétszeres dózisban igen jó eredményt adott. Es­tére a kártevők 80 százaléka már elpusztult e készítmény hatására. Sajnos a muszkamoly lár­vái bebábozódtak, így várha­tó még egy rajzás augusztus közepén. Mivel e veszélyes kártevő képes egyik napról a másikra tönkretenni egy egész tábla kultúrát, így a védekezésre való felkészülés igém fontos. re, illetve tovább terjedéseinek megakadályozására megismé­telt vegyi védekezésre van szükség. A permetezésre Ditha- ne M 45, Zineb 80, Antracol stb. bő vízmennyiséggel kijuttatva használható. Tekintettel a paradicsom fo­lyamatos érésére, a védekezése­ket mindig az érett bogyók le­szedése előzze meg. A bogyók újabb betakarítása az élelmezés-egészségügyi vára­kozási idő lejárta után engedé­lyezett'. Keresztesi István ‘ növényvédő állomás vesebb növény viseli el a déli oldal nagy melegét, mégis az északi oldalakon látunk keve­sebb növényt. A ládába olyan növényeket ültessünk, hogv legyen közte felfelé növő és lecsüngő is. A csüngő növények közül, mind déli, mind az északi oldalra a petunia és a muskátli csüngő változatai a legalkalmasabbak. A déli oldalra ültethetjük még a közönséges muskátlit, az őszi­rózsa alacsonyabb típusait, a kakastarélyt, a lobéliát, a nyári violát, a porcsinrózsát, a reze­dát, a vasvirágot, a rézvirágot, stb. Az északi oldalra az előző­eken kívül ajánlható a fukszia, a gumós begónia, az egynyári begónia és a sarkantyúba. Lehetőleg hűvös, borús idő­ben ültessük, mert így a pa­lánták jobban gyökeresednek. Továbbá még azt tapasz- faltam, hogy a gyengébb fej­lettségű kultúrákat (lucer­na, lóhere, cukorrépa, napra­forgó, kukorica) károsította jobban, így a pillangós ta­karmányoknál és a cukorré­páknál várható nagyobb kár­tétel a következő nemzedék­től a parazitáltság függvé­nyében. Javasolni tudom azt is, hogy ha a pillangós takarmá­nyok olyan stádiumban van­nak, hogy azt le lehet ka­szálni, akkor érdemes ezt tenni és a védekezést pedig kaszálás után végrehajtatok Takács Bertalan Petőfi Mg. Tsz Dombrád Á muszkamoly elleni védekezés tapasztalatai Dombrádon Balkonládák növényei

Next

/
Thumbnails
Contents