Kelet-Magyarország, 1975. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1975-08-06 / 183. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. augusztus 6. A békés Európa Irta: Roinesh Chandra, a Béke-világtanács főtitkára Finnországban nagy aktivitás és lelkesedés figyelhető meg, amelyet az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakasza keltett. Nem kétséges, hogy ennek 'a fontos eredménynek az elérését az tette lehetővé, hogy azok az erők, amelyek hisznek a béke ügyében, abban, hogy a békés Európa az általános béke biztosításának döntő tényezőjévé válhat, aktivizálódtak. Most, az értekezlet alkalmával helyénvaló megemlíteni, hogy éppen Európában robbant ki mind a két világháború. Nemrégiben múlt 30 esztendeje annak, hogy véget ért a második világháború. Az értekezlet összehívása Európa békés fejlődésének új szakaszát jelenti. A Szovjetunió és más szocialista országok kezdeményezőkészsége, szívóssága, céltudatossága és a béke ügyébe vetett hite nélkül ez a történelmi konferencia elképzelhetetlen lett volna. Tevékenyen hozzájárultak az értekezlet megtartásához a finn kormány és azok az európai államok, amelyeknek kormáríyai reális álláspontot képviseltek. Nagy szerepük van ebben az összes európai ország békeszerető erőinek. Már maga az a tény is, hogy 33 európai ország, valamint az USA és Kanada vezetői összeültek, hogy aláírják azt a dokumentumot, rendkívül fontossá teszi ezt az eseményt, olyanná, amilyennek nincs párja a világtörténelemben. Egyelőre hallatszanak olyan hangok is, amelyek szerint az értekezlet nagyobb mértékben felel meg egyes államok érdekeinek és kisebb mértékben más államok érdekeinek, hogy az értekezlet segíti a nagy államok hegemóniáját a kis államok felett. A kérdésnek ilyen módon való felvetése helytelen, ellentétben áll az értekezlet munkájának szellemével és elveivel. Véleményünk: kivétel nélkül minden nép csak nyer az ügyön! A béke egy és oszthatatlan, az együttműködés fejlesztése mindenkinek az érdeke. Köztudott az is, hogy az értekezlet dokumentumait valamennyi résztvevő közösen dolgozta ki, az egyhangúság elve alapján, a felek teljes egyenjogúsága mellett. Az értekezlet — meggyőződésünk szerint — óriási hatással lesz az általános béke erősítésére. Már most intézkedések történnek arra vonatkozóan, hogy az enyhülés folyamatát a világ más körzeteire is kiterjesszék. Ázsiában a kollektív biztonság eszméit egyre jobban felkarolja sok ország és államférfi: s ebben kétségtelenül megnyilvánul azoknak a gyakorlati lépéseknek a hatása, amelyeket az európai államok tettek földrészük tartós békéjéért. Világos az is, hogy a. helsinki értekezlet sikeres lebonyolítása kedvező feltételeket teremtett a leszerelési tárgyalásokhoz, az enyhülési folyamat megszilárdításához. Az Ararat lábainál Fidel Castro nyilatkozata a latin-amerikai kommunista pártok tanácskozásáról A Szevan tó, a világ egyik legnagyobb hegyi tava. A latin-amerikai kommunista pártok értekezletének eredményei a latin-amerikai kommunista mozgalom hatalmas sikereként értékelhetők — jelentette ki Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a kubai forradalmi kormány miniszterelnöke Nyikolaj Csigir- nek, a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában. Castro egyebek között hangsúlyozta: Az értekezleten részt vett a kontinens minden kommunista pártjának főtitkára, kivéve azokat, akik az országaikban kialakult konkrét politikai helyzet miatt nem utazhattak Havannába. E pártokat azonban más magas rangú vezetőik képviselték. A nyugati félteke kommunista pártjai egynemű politikai erőt képviselnek. Egyetértenek az összes őket illető közös kérdésben és az egyes latin-amerikai országok előtt álló konkrét problémák megítélésében. Kétségtelen, hogy a latin-amerikai kommunista mozgalom a nyugati félteke legelterjedtebb és leghomogénebb politikai ereje — mondta Castro. Az értekezleten jóváhagyott nyilatkozat — folytatta — elemzi a nemzetközi helyzetet, megállapítja, hogy a Szovjetunió és az egész szocialista közösség hatalmas szerepet játszik a békéért és az enyhülésért vívott harcban: foglalkozik az okmány a szocializmus erőinek a nemzetközi enyhülés létrehozásában elért eredményeivel és ezeknek a nemzetközi forradalmi mozgalomra gyakorolt hatásával. A latin-amerikai kommunisták egyetértenek abban, hogy az enyhülés és a békéért vívott harc eredményei azokat a változásokat tükrözik, amelyek az erőviszonyokban a szocializmus javára mentek végbe. A nyilatkozat rámutat, hogy a Szovjetunió politikája mélyen internacionalista jellegű, szolidáris a nemzetközi forradalmi mozgalommal. A Szovjetunió szolidaritása a kubai' forradalommal — mutatott rá — döntő tényezőként jelentkezett a kubai szocializmus megszilárdításában. A havannai értekezlet — állapította meg Fidel Castro — állást foglalt a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának ösz- szehívása mellett, amellett, hogy meg kell teremteni egy ilyen értekezlet kedvező feltételeit. Castro igen fontosnak nevezte a havannai nyilatkozatnak azt a részét, amely hangsúlyozza: sokoldalúan kell bővíteni a szolidaritást a különböző országok forradalmi mozgalmaival, a kommunista pártokkal, meg kell erősíteni a proletárinternacionalista szolidaritást. Az értekezlet — mutatott rá — feladatként tűzte ki annak a mozgalomnak a kibővítését is, amely Luis Corvalan és a nyugati félteke más politikai foglyai életének megmentéséért küzd. Gyakorlatilag valamennyi latin-amerikai kommunista párt képviselője aggodalmát fejezte ki a kínai külpolitika negatív következménye miatt — állapította meg Fidel Castro. % Meggyőződésünk — jelentette ki Fidel Castro —, hogy a nyilatkozat hatalmas segítség* valamennyi latin-amerikai kommunista párt számára. A nyilatkozat elemzi a kontinens országaiba való imperialista behatolást és a következő stratégiai jelentőségű megállapítást tartalmazza: Latin-Amerikában a szocializmushoz vezető út szükségszerűen imperialistaellenes harcon vezet keresztül. Más szavakkal: az imperialista uralom alóli felszabadulás kérdése a szocializmusért vívott harc szerves alkotó részének kérdéseként jelentkezik. nehéz lesz kivárni, mert tetszik tudni, tervezgettem. Mióta a szövetkezetben vagyok, minden fillért félretettem. A megélhetésre nem kellett pénz, a szüleim eltartottak. Csqk egy nővérem van, de már férjhez ment. Arra nincs gond, jól keresnek, van pénzük, házuk. Apám növény- termelő, anyám borász. Szépen gyarapodunk. Azért gyűjtögettem, hogyha meggondolom és megnősülök, építhessek apámék háza mellé. Ha nem nősülök, akkor veszek egy autót. — Vagy asszony, vagy az autó? — Valahogy így — húzta el a száját a katona. Sajnos! Udvaroltam egy lánynak. Már a családok is összejöttek, komoly volt a dolog. Mikor megkaptam a behívót, összevitatkoztunk. Arra gondoltam, megnősülök, talán gyorsabban elmegy az idő, ha arra gondol az ember, hogy otthon várják. A lány azt mondta, nem akarja, mert nem lehet tudni, lesz-e türelme várni rám. Apám azt vallotta, nem kell ennyire megkötni magunkat, ha a Hegyországnak, kőországnak, vagy a Vizek országának nevezzem Örményországot? Nehéz eldönteni. Hiszen égbe nyúló hegyei 3— 4000 méter magasak, tetejüket örök hó borítja. A repülőgépről különösen szép látványt kínáltak. S a hegyek, a földek sok-sok követ rejtenek, amit az örmények bőven fel is használnak. A városok, falvak házainak homlokzatát, a legnagyobba- két is, trahit és tufa_ borítja: rózsaszínű, okker- és narancssárga, szürke, fekete: a szivárványnak majdnem valamennyi színe megtalálható. A kő jelen van mindenütt: az Ararát völgyének szőlőskertjeiben csakúgy, mint a lankás hegyoldalak lépcsőzetes legelőin. Nehéz munkával kell azokat eltávolíta- niok a földek művelőinek. Ott találjuk a követ Jereván és az ország más városain, utcáin, terein: művészi faragások, remekművű szoboralkotások, díszítések alakjában. S a víz találkozása a kővel: sok-sok ivókút, szökőkút — mindmegannyi kőcsipke költeménnyel díszítve. A víz, a drága víz, amelyből oly sok van és mégis kevés: A világ egyedülálló vízbőségű hegyi tava a 2000 méter magasságban léyő Szevan, amely hosszúságát tekintve a mi Balatonunkkal vetekszik, ám annál sokszorta szélesebb: a 30—50 kilométert is eléri. Mélysége néhol 90 méter. Kristálytiszta vizét hét folyó és számtalan hegyi patak táplálja, lány szeret engem akkor megvár, ha nem, akkor legalább vízválasztó lesz a katonaság. — Most aztán válik a víz, vagy összefut? — kérdezte az őrnagy és kicsit szomorúbb lett a tekintete. Tapasztalatai között már sok ilyen családi „ügy” szerepelt. — Nagyon úgy fest a dolog, hogy válik, őrnagy elvtárs. Én azt hittem, igazán szeret engem a lány. Mondtam neki, Kati én kitartok akkor is, ha öt évre visznek. Ö nem bízik magában? Akkor vegye el őt a nehézség. Nem akárki vagyok én, hogy nekem azt lehessen mondani: majd meglátom, Bálint, lehet, hogy várok! Majdra, lehetre, a zsidó se ad, így mondják nálunk az öregek. Én is azt mondom. Csonka Bálint. Derék, jóképű fiú. Komoly, szorgalmas embernek látszik, józanul, okosan gondolkodik. Ejnye Kati, nem tudod te, te buta kis liba, hogy mit eresztesz ki a kezedből! (Folytatjuk) hogy azután a Razdan folyón épült csatornán át erőművet hajtson és ellássa az életet adó vízzel Jerevánt és a dúsan termő Ararát völgyét. Kitűnt azonban, hogy túlságosan bőkezűen használták fel a Szevan kincsét és a tó vizé apadni kezdett. 1938, a csatorna megépülése óta nem kevesebb mint 18 m-t süllyedt a víztükör. Ez pedig nagy veszélyekkel jár: megbontja a tó biológiai egyensúlyát. A Szevani Hidrobiológiái Intézet fiatal, 35 éves igazgatója, a biológiai tudományok kandidátusa, Ogancsejan Rafael látogatásunkkor elmondotta, hogy a közeli Árpa folyó vizét juttatják majd él — igaz nem kis nehézségek árán — a Szevanbá és ez — a tervek szerint — 10 év alatt 4 méterrel emelni fogja a vízfelszínét. A természet kincseire vigyáznak Örményországban. De legjobban az emberre. Erről győződtem meg a Jereváni Városi Tanácsban, ahol Saginjan Eduard vb- elnökhelyettes, Bagramjan Gracsi vb-titkár és munkatársai elmondották: milyen hatalmas munka folyik, hogy a lassan millióssá növő főváros lakosainak kényelmét, lakás- és életkörülményeit javítsák.. Külön érdekességet jelentett számomra látogatásom a két Szaakjan testvér, Ruben és Alexandr és Sahnazarjan Szergej mérnökök vezette speciális tervezőirodában. Ott megmutatták nekem az általuk kidolgozott építési módszer makettjét. Az új eljárás lényege, hogy az épület alakjának megfelelően függőleges oszlopokat, a leendő épület közepére pedig liftszerű aknát állítanak fel. Az egyes emeletek padozatát a földszinten készítik el, majd az oszlopokon elhelyezett nagy teherbírású (egyenként 50 tonna kapacitású) elektromechanikus emelők segítségével, központi irányítással felemelik. Mi a módszer előnye? Kérdésemre elmondották, hogy ezzel a módszerrel bármilyen magas és tetszés szerinti alakú épületet lehet emelni. Az építési költségeket 15 százalékkal csökkenti, kevesebb az acél- és cementfelhasználás és amellett az épületek abszolút földrengésbiztosak, ami itt nagyon fontos, lévén Jereván és környéke szeizmikus terület. Láttam is később néhány, ilyen módszerrel épülő vagy már kész lakóházat, valóban a szemet is gyönyörködtetik. Mert Jereván épül. Évente 10 ezer család jut új lakáshoz, készül a Metro első 6 km-es szakasza, bővítik a víz-, gáz- és úthálózatot s fásítanak, hatalmas parkokat létesítenek. Mindezt a legfőbb cél, a dolgozó, küzdő és az egyre szebbre törő ember érdekében. Gáti István 29. — Mutassa már azt a képet — mosolygott az őrnagy. — Nehogy még én is dicsekvő nagyszájúnak tartsam. Igazán, nem szeretném rosz- szul megítélni. — Tessék, itt van — húzta elő a színes képeslapot a zubbonya zsebéből. Kis műanyag tok védi a képet. — Innen, ebből a sarokból még hiányzik az irodaház. Tetszik tudni, a mi elnökünk egy borzasztó makacs ember. Azt mondta, hogy addig nem építik fel az irodaházat, amíg minden műhely készen nem áll. Igaza van. Legalább nem mondják neki, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze. Mondta az elnök elvtárs, hogy majd érdeklődik, figyelemmel kíséri, jó katona lett belőlem, vagy sem. Megígérte, hogyha szégyent hozok a fejére, feldarabol, mint egy húsvétj bárányt. — No, nem kell attól Mini. Ha nagy baj kezdődik, előbb úgyis az én kezemben lenne az a daraboló kés. Igaz, én ettől nyúlszívűbb vagyok. Szeretem a katonáimat, s még soha nem hagytak cserben, nem éltek vissza ezzel. — A mi elnökünk sem olyan emberevő, de annyi biztos, hogy a lustákat, meg a rendetlen embereket nem kedveli. — Várják vissza, igaz? — Azt hiszem, igen. Kicsit Jereván városközpontja, a Lenin tér.
