Kelet-Magyarország, 1975. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1975-08-06 / 183. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. augusztus 6. A békés Európa Irta: Roinesh Chandra, a Béke-világtanács főtitkára Finnországban nagy aktivitás és lelkese­dés figyelhető meg, amelyet az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet záró­szakasza keltett. Nem kétséges, hogy ennek 'a fontos eredménynek az elérését az tette le­hetővé, hogy azok az erők, amelyek hisznek a béke ügyében, abban, hogy a békés Európa az általános béke biztosításának döntő ténye­zőjévé válhat, aktivizálódtak. Most, az értekezlet alkalmával helyén­való megemlíteni, hogy éppen Európában robbant ki mind a két világháború. Nemré­giben múlt 30 esztendeje annak, hogy véget ért a második világháború. Az értekezlet összehívása Európa békés fejlődésének új szakaszát jelenti. A Szovjet­unió és más szocialista országok kezdemé­nyezőkészsége, szívóssága, céltudatossága és a béke ügyébe vetett hite nélkül ez a törté­nelmi konferencia elképzelhetetlen lett vol­na. Tevékenyen hozzájárultak az értekezlet megtartásához a finn kormány és azok az európai államok, amelyeknek kormáríyai re­ális álláspontot képviseltek. Nagy szerepük van ebben az összes európai ország békesze­rető erőinek. Már maga az a tény is, hogy 33 európai ország, valamint az USA és Kanada vezetői összeültek, hogy aláírják azt a dokumentu­mot, rendkívül fontossá teszi ezt az ese­ményt, olyanná, amilyennek nincs párja a világtörténelemben. Egyelőre hallatszanak olyan hangok is, amelyek szerint az értekezlet nagyobb mér­tékben felel meg egyes államok érdekeinek és kisebb mértékben más államok érdekei­nek, hogy az értekezlet segíti a nagy államok hegemóniáját a kis államok felett. A kérdés­nek ilyen módon való felvetése helytelen, el­lentétben áll az értekezlet munkájának szel­lemével és elveivel. Véleményünk: kivétel nélkül minden nép csak nyer az ügyön! A béke egy és oszthatatlan, az együttműködés fejlesztése mindenkinek az érdeke. Köztudott az is, hogy az értekezlet dokumentumait va­lamennyi résztvevő közösen dolgozta ki, az egyhangúság elve alapján, a felek teljes egyenjogúsága mellett. Az értekezlet — meggyőződésünk sze­rint — óriási hatással lesz az általános béke erősítésére. Már most intézkedések történnek arra vonatkozóan, hogy az enyhülés folyama­tát a világ más körzeteire is kiterjesszék. Ázsiában a kollektív biztonság eszméit egy­re jobban felkarolja sok ország és államférfi: s ebben kétségtelenül megnyilvánul azoknak a gyakorlati lépéseknek a hatása, amelyeket az európai államok tettek földrészük tartós békéjéért. Világos az is, hogy a. helsinki értekezlet sikeres lebonyolítása kedvező feltételeket te­remtett a leszerelési tárgyalásokhoz, az eny­hülési folyamat megszilárdításához. Az Ararat lábainál Fidel Castro nyilatkozata a latin-amerikai kommunista pártok tanácskozásáról A Szevan tó, a világ egyik legnagyobb hegyi tava. A latin-amerikai kommu­nista pártok értekezletének eredményei a latin-ameri­kai kommunista mozgalom hatalmas sikereként értékel­hetők — jelentette ki Fidel Castro, a Kubai Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, a kubai forradalmi kormány minisz­terelnöke Nyikolaj Csigir- nek, a TASZSZ tudósítójá­nak adott nyilatkozatában. Castro egyebek között hang­súlyozta: Az értekezleten részt vett a kontinens minden kom­munista pártjának főtitkára, kivéve azokat, akik az or­szágaikban kialakult konk­rét politikai helyzet miatt nem utazhattak Havannába. E pártokat azonban más magas rangú vezetőik kép­viselték. A nyugati félteke kommu­nista pártjai egynemű poli­tikai erőt képviselnek. Egyetértenek az összes őket illető közös kérdésben és az egyes latin-amerikai orszá­gok előtt álló konkrét prob­lémák megítélésében. Két­ségtelen, hogy a latin-ame­rikai kommunista mozgalom a nyugati félteke legelter­jedtebb és leghomogénebb politikai ereje — mondta Castro. Az értekezleten jóváha­gyott nyilatkozat — folytat­ta — elemzi a nemzetközi helyzetet, megállapítja, hogy a Szovjetunió és az egész szocialista közösség hatal­mas szerepet játszik a bé­kéért és az enyhülésért ví­vott harcban: foglalkozik az okmány a szocializmus erői­nek a nemzetközi enyhülés létrehozásában elért ered­ményeivel és ezeknek a nemzetközi forradalmi moz­galomra gyakorolt hatásá­val. A latin-amerikai kommu­nisták egyetértenek abban, hogy az enyhülés és a bé­kéért vívott harc eredmé­nyei azokat a változásokat tükrözik, amelyek az erővi­szonyokban a szocializmus javára mentek végbe. A nyi­latkozat rámutat, hogy a Szovjetunió politikája mé­lyen internacionalista jelle­gű, szolidáris a nemzetközi forradalmi mozgalommal. A Szovjetunió szolidaritása a kubai' forradalommal — mu­tatott rá — döntő tényező­ként jelentkezett a kubai szocializmus megszilárdítá­sában. A havannai értekezlet — állapította meg Fidel Castro — állást foglalt a kommu­nista és munkáspártok nem­zetközi tanácskozásának ösz- szehívása mellett, amellett, hogy meg kell teremteni egy ilyen értekezlet kedvező feltételeit. Castro igen fontosnak ne­vezte a havannai nyilatko­zatnak azt a részét, amely hangsúlyozza: sokoldalúan kell bővíteni a szolidaritást a különböző országok forra­dalmi mozgalmaival, a kom­munista pártokkal, meg kell erősíteni a proletárinterna­cionalista szolidaritást. Az értekezlet — mutatott rá — feladatként tűzte ki annak a mozgalomnak a kibővítését is, amely Luis Corvalan és a nyugati félteke más politi­kai foglyai életének meg­mentéséért küzd. Gyakorlatilag valamennyi latin-amerikai kommunista párt képviselője aggodalmát fejezte ki a kínai külpolitika negatív következménye miatt — állapította meg Fidel Castro. % Meggyőződésünk — jelen­tette ki Fidel Castro —, hogy a nyilatkozat hatalmas segít­ség* valamennyi latin-ameri­kai kommunista párt számá­ra. A nyilatkozat elemzi a kontinens országaiba való imperialista behatolást és a következő stratégiai jelentősé­gű megállapítást tartalmazza: Latin-Amerikában a szocializ­mushoz vezető út szükségsze­rűen imperialistaellenes har­con vezet keresztül. Más sza­vakkal: az imperialista ura­lom alóli felszabadulás kér­dése a szocializmusért vívott harc szerves alkotó részének kérdéseként jelentkezik. nehéz lesz kivárni, mert tet­szik tudni, tervezgettem. Mi­óta a szövetkezetben vagyok, minden fillért félretettem. A megélhetésre nem kellett pénz, a szüleim eltartottak. Csqk egy nővérem van, de már férjhez ment. Arra nincs gond, jól keresnek, van pén­zük, házuk. Apám növény- termelő, anyám borász. Szé­pen gyarapodunk. Azért gyűjtögettem, hogyha meg­gondolom és megnősülök, építhessek apámék háza mel­lé. Ha nem nősülök, akkor veszek egy autót. — Vagy asszony, vagy az autó? — Valahogy így — húzta el a száját a katona. Sajnos! Udvaroltam egy lánynak. Már a családok is összejöt­tek, komoly volt a dolog. Mikor megkaptam a behívót, összevitatkoztunk. Arra gon­doltam, megnősülök, talán gyorsabban elmegy az idő, ha arra gondol az ember, hogy otthon várják. A lány azt mondta, nem akarja, mert nem lehet tudni, lesz-e türelme várni rám. Apám azt vallotta, nem kell ennyire megkötni magunkat, ha a Hegyországnak, kőország­nak, vagy a Vizek országá­nak nevezzem Örményorszá­got? Nehéz eldönteni. Hi­szen égbe nyúló hegyei 3— 4000 méter magasak, tetejü­ket örök hó borítja. A repü­lőgépről különösen szép lát­ványt kínáltak. S a hegyek, a földek sok-sok követ rej­tenek, amit az örmények bőven fel is használnak. A városok, falvak házainak homlokzatát, a legnagyobba- két is, trahit és tufa_ borít­ja: rózsaszínű, okker- és na­rancssárga, szürke, fekete: a szivárványnak majdnem valamennyi színe megtalál­ható. A kő jelen van mindenütt: az Ararát völgyének szőlős­kertjeiben csakúgy, mint a lankás hegyoldalak lépcsőze­tes legelőin. Nehéz munká­val kell azokat eltávolíta- niok a földek művelőinek. Ott találjuk a követ Jereván és az ország más városain, utcáin, terein: művészi fa­ragások, remekművű szobor­alkotások, díszítések alakjá­ban. S a víz találkozása a kővel: sok-sok ivókút, szö­kőkút — mindmegannyi kő­csipke költeménnyel díszít­ve. A víz, a drága víz, amely­ből oly sok van és mégis kevés: A világ egyedülálló vízbőségű hegyi tava a 2000 méter magasságban léyő Szevan, amely hosszúságát tekintve a mi Balatonunk­kal vetekszik, ám annál sok­szorta szélesebb: a 30—50 kilométert is eléri. Mélysége néhol 90 méter. Kristálytisz­ta vizét hét folyó és szám­talan hegyi patak táplálja, lány szeret engem akkor megvár, ha nem, akkor leg­alább vízválasztó lesz a ka­tonaság. — Most aztán válik a víz, vagy összefut? — kérdezte az őrnagy és kicsit szomorúbb lett a tekintete. Tapasztala­tai között már sok ilyen csa­ládi „ügy” szerepelt. — Nagyon úgy fest a do­log, hogy válik, őrnagy elv­társ. Én azt hittem, igazán szeret engem a lány. Mond­tam neki, Kati én kitartok akkor is, ha öt évre visznek. Ö nem bízik magában? Ak­kor vegye el őt a nehézség. Nem akárki vagyok én, hogy nekem azt lehessen monda­ni: majd meglátom, Bálint, lehet, hogy várok! Majdra, lehetre, a zsidó se ad, így mondják nálunk az öregek. Én is azt mondom. Csonka Bálint. Derék, jó­képű fiú. Komoly, szorgal­mas embernek látszik, józa­nul, okosan gondolkodik. Ej­nye Kati, nem tudod te, te buta kis liba, hogy mit eresz­tesz ki a kezedből! (Folytatjuk) hogy azután a Razdan fo­lyón épült csatornán át erő­művet hajtson és ellássa az életet adó vízzel Jerevánt és a dúsan termő Ararát völ­gyét. Kitűnt azonban, hogy túl­ságosan bőkezűen használták fel a Szevan kincsét és a tó vizé apadni kezdett. 1938, a csatorna megépülése óta nem kevesebb mint 18 m-t süllyedt a víztükör. Ez pe­dig nagy veszélyekkel jár: megbontja a tó biológiai egyensúlyát. A Szevani Hid­robiológiái Intézet fiatal, 35 éves igazgatója, a biológiai tudományok kandidátusa, Ogancsejan Rafael látogatá­sunkkor elmondotta, hogy a közeli Árpa folyó vizét jut­tatják majd él — igaz nem kis nehézségek árán — a Szevanbá és ez — a tervek szerint — 10 év alatt 4 mé­terrel emelni fogja a vízfel­színét. A természet kincsei­re vigyáznak Örményország­ban. De legjobban az emberre. Erről győződtem meg a Je­reváni Városi Tanácsban, ahol Saginjan Eduard vb- elnökhelyettes, Bagramjan Gracsi vb-titkár és munka­társai elmondották: milyen hatalmas munka folyik, hogy a lassan millióssá nö­vő főváros lakosainak ké­nyelmét, lakás- és életkö­rülményeit javítsák.. Külön érdekességet jelen­tett számomra látogatásom a két Szaakjan testvér, Ruben és Alexandr és Sahnazarjan Szergej mérnökök vezette speciális tervezőirodában. Ott megmutatták nekem az álta­luk kidolgozott építési mód­szer makettjét. Az új eljá­rás lényege, hogy az épület alakjának megfelelően füg­gőleges oszlopokat, a leendő épület közepére pedig lift­szerű aknát állítanak fel. Az egyes emeletek padozatát a földszinten készítik el, majd az oszlopokon elhelyezett nagy teherbírású (egyenként 50 tonna kapacitású) elekt­romechanikus emelők segít­ségével, központi irányítás­sal felemelik. Mi a módszer előnye? Kér­désemre elmondották, hogy ezzel a módszerrel bármilyen magas és tetszés szerinti ala­kú épületet lehet emelni. Az építési költségeket 15 száza­lékkal csökkenti, kevesebb az acél- és cementfelhaszná­lás és amellett az épületek abszolút földrengésbiztosak, ami itt nagyon fontos, lé­vén Jereván és környéke szeizmikus terület. Láttam is később néhány, ilyen módszerrel épülő vagy már kész lakóházat, való­ban a szemet is gyönyör­ködtetik. Mert Jereván épül. Évente 10 ezer család jut új lakáshoz, készül a Metro első 6 km-es szakasza, bőví­tik a víz-, gáz- és úthálóza­tot s fásítanak, hatalmas parkokat létesítenek. Mind­ezt a legfőbb cél, a dolgozó, küzdő és az egyre szebbre törő ember érdekében. Gáti István 29. — Mutassa már azt a ké­pet — mosolygott az őrnagy. — Nehogy még én is dicsek­vő nagyszájúnak tartsam. Igazán, nem szeretném rosz- szul megítélni. — Tessék, itt van — húzta elő a színes képeslapot a zubbonya zsebéből. Kis mű­anyag tok védi a képet. — Innen, ebből a sarok­ból még hiányzik az iroda­ház. Tetszik tudni, a mi el­nökünk egy borzasztó ma­kacs ember. Azt mondta, hogy addig nem építik fel az irodaházat, amíg minden műhely készen nem áll. Iga­za van. Legalább nem mond­ják neki, hogy minden szent­nek maga felé hajlik a keze. Mondta az elnök elvtárs, hogy majd érdeklődik, fi­gyelemmel kíséri, jó katona lett belőlem, vagy sem. Meg­ígérte, hogyha szégyent ho­zok a fejére, feldarabol, mint egy húsvétj bárányt. — No, nem kell attól Mini. Ha nagy baj kezdődik, előbb úgyis az én kezemben lenne az a daraboló kés. Igaz, én ettől nyúlszívűbb vagyok. Szeretem a katonáimat, s még soha nem hagytak cser­ben, nem éltek vissza ezzel. — A mi elnökünk sem olyan emberevő, de annyi biztos, hogy a lustákat, meg a rendetlen embereket nem kedveli. — Várják vissza, igaz? — Azt hiszem, igen. Kicsit Jereván városközpontja, a Lenin tér.

Next

/
Thumbnails
Contents