Kelet-Magyarország, 1975. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1975-08-06 / 183. szám
1975. augusztus 6. KELET-MAGYARORSZÁG 3 TERMÉKEK- MINDEN PIACRA T öbbet költ az ORSZÁG, mint amennyire bevételeiből futja. A fogyasztás és a felhalmozás összege meghaladja a termelést. A hiány azonban nem szűnik még, sőt növekszik, ha felszámolását csupán mennyiségi (termelési) feladatnak tekintjük. A túlköltekezés ugyanis szinte kizárólag tőkés devizában jelentkezik. S a még több termeléssel, automatikusan növekednének az ország devizakiadásai. (Mivel a szükséges nyersanyag- és energiatöbblet beszerzése kizárólag a tőkés fizetési mérleget terhelné, a szocialista import az államközi megállapodásokon túl ugyanis nem növelhető.) Csak a hatékonyság fokozásával javulhat tehát lényegesen és tartósan a népgazdaság egyensúlyi helyzete. HATÉKONYSÁG KÉTFÉLEKÉPPEN FOKOZHATÓ: 1. A meglévő erőforrások (anyag, energia, munkaerő, gépek, készletek, stb.) észszerűbb. takarékosabb fel- használásával. Különösen fontos az ú. n. világpiaci kemény cikkek (a többnyire nagy állami import ártámogatást is igénylő nyers- és alapanyagok, energiahordozók) felhasználásának viszonylagos csökkentése. De nem feledhetjük, hogy tulajdonképpen minden eszköz, készlet, fogyasztási cikk előállításához tőkés import közvetve, vagy közvetlenül szükséges. 2. A termelés, a gazdálkodás hatásfokát nem mérhetjük persze egyoldalúan csak a ráfordításokkal. Korszerű, keresett, jó minőségű, minden - piacon értékesíthető termékekre van szükség. Csak így érhető el a ráfordítások lehető legkedvezőbb megtérülése. A szocialista exportnál is fontos követelmény a kedvező eladási feltételek megteremtése, az idén megindult cserearányromlási folyamat ellensúlyozása. De a gazdasági egyensúly javításának, a dinamikus fejlődés megalapozásának mindenképpen alapvető feltétele a lehető legjövedelmezőbb tőkés export fokozása. A hatékonyság fokozásán tehát lényegében termékeink gazdasági, műszaki piaci versenyképességének növekedését értjük. A mostani helyzetben, amikor a válságjelenségek hatására lanyhult a tőkés piaci kereslet, az export kellő szinten tartása, az eladások fokozása talán a legnehezebb feladat. A gazdaság egyensúlyi helyzetének javítása feltételezi a Made in Hun- gary-termékek használati értékének viszonylag gyors javítását, a mindenkori kereslethez való rugalmas alkalmazkodást. NÉMELY NYERSANYAGOKBAN, főleg kőolajban, gazdag ország kéjpezhet kellő devizatartalékokat. s hosszútávra elodázhatja a versenyképesség műszakigazdasági feltételeinek megteremtését. Hazánk még a kedvező mezőgazdasági lehetőségeivel is csak részben élhet. (Ismeretes, hogy a Közös Piac országai leállították a húsbevitelt.) így tehát a növekvő tőkés importért fokozott mértékben főleg olyan termékekkel kell fizetnünk, amely használati értékét nem a természet, hanem az emberi tudás, a szakértelem, a tapasztalat. a korszerű technika alakítja. Venni köpnyebb, mint eladni. S a részben tőkés devizáért is vásárolt nyers- és alapanyagok, energia- hordozók vásárlásának fékezését esetenként szigorú központi intézkedések is szolgálhatják. Ám a tőkés export fokozását centralizált módszerekkel legfeljebb segíteni, ösztönözni lehet. GYAKRAN HANGSÚLYOZZUK, hogy a szocialista alapokon álló magyar népgazdaság, szemben a tőkés világgal? töretlen dinamizmussal fejlődik. De arról már keveset beszélünk, hogy ez önmagában, ha nem párosul dinamikus irány- és módszerváltozással, a gazdasági egyensúlyjavítással, akkor nem előny, hanem hátrány. A lépésváltás pozitív tapasztalatai viszont meggyorsíthatják az üzemek, az egész népgazdaság felzárkózását a nemzetközi élmezőnyhöz, s a tőkés konjunktúra felélénkülésével rendkívüli' előnyök forrásává válhatnak. K. J. A második félévi sikeres exportterv megvalósítása érdekében több új célgépet állítottak a termelés szolgálatába a nagykállói Kalúx Cipőipari Szövetkezetnél. Képünk: Tóth Sándor a német gyártmányú fárahúzó gépen dolgozik. (Elek Emil felvétele) Az ötödik újítás NEMCSAK A PÉNZÉRT Révész László, a MEZŐGÉP tiszavasvári gyárának újítója. Jó szakember — mondják róla — és szakmai rangjaként említi: újító. Ez utóbbi az, amiért Révész László szavai. gondolatai a jegyzetfüzetbe kerültek. Előbb a rövid élettörténet: 27 éves, évtizede. hogy kitanulta a mezőgazdasági gépszerelő szakmát. A MEZŐGÉP tiszavasvári gyáregységében érett munkássá, emberré. A műhelyek többségében dolgozott már és az eredeti szakmájához egy újabbat tanult. Lakatos lett. Egy nap — egy hét . — Eddig nyolc újítást készítettem, abból ötöt elfogadtak — mondja és válaszol arra a kérdésre is, miért újít. talán a pénzért? — Nem sok pénzt kaptam eddig értük. Összesen háromezer forintot. Nem mindég a pénz ösztökéli az embert valaminek a megváltoztatására. — Emlékszem az első újítás egy UTOS traktorból készült daru meghajtásának módosítása volt. A darugém kötéldobját akkumulátorral üzemeltették. Egy napig dolgozott a gép, azután egy hétig javítottuk, mert akkor még tmk-s voltam. Nagyon untuk. Izgatott a dolog, nem hagyott nyugodni. — Miért izgatta? — Nem tudnám megmagyarázni. Az ember meglát valamit, olyat, ami rossz, amin változtatni szeretne és az nem hagyja nyugton. Ez történt velem. Az UTOS-da- ru dögével fogyasztotta az akkumulátort, a villanymotor gyakran leégett. Most, az újítással a gém a traktormotorról üzemel Csepel- sebességváltó ki izbeik tatásává 1. A problémát megoldottuk, ezért kaptam én akkor 500 forintot. De ez már régen volt. bár a daru még most is üzemel. — Ha azt vesszük, hogy az újítás előtt a javítgatásra mennyi pénzt költöttünk, mennyi állásidő volt és amíg a daru nem dolgozott, mennyire nehéz volt a Súlyos munkadarabokat emelgetni, szóval az újításért az ötszáz forint nem volt sok. De higgye el, ezzel már nem törődtem. számomra egy volt fontos, hogy egyszer és mindenkorra megoldódott a daruprobléma. Beleszólni Beleszólni a termelési gondokba, keresni a bajok orvoslását nem minden ember tulajdonsága. Ha emögött nincs anyagi háttér, akkör hogyan lehet az újítást indokolni? Nem volt erre köny- nyü a választ megfogalmazni, Révész Lászlót is váratlanul érte a kérdés. — Nem azt mondtam, hogy egyáltalán nem érdekel a pénz. A pénzre mindenkinek nagy szüksége van. nekem is. Az én órabérem 14 forint 50 fillér, plusz a tíz százalék csoportvezetői pótlék. Sima munkával, ha nem túlórázunk — márpedig nem túlórázunk — nem olyan sok jön össze havonta :)000—3200 forint. Családom van, két gyerek és még nincs saját lakásom. Évek óta OTP-ía- kásra gyűjtünk. így minden forintra nagy szükség van. Arra is, amit a legfrissebb, az ötödik elfogadott újítás után kapunk. Ezt az újítást Kenyeres Lászlóval készítettük és már tudjuk, hogy ezer— ezer forint lesz a dija. — De hadd válaszoljak arra a kérdésre is. hogy mivel lehet az újítást indokolni. Ha az újítás a termelésbe való beleszólás, akkor én úgy ítélem meg; az újítómozgalom az üzemi demokráciának része. Igen ám. Mint csoport. vezető más mühelvrészekben is járok. így láttam meg, hogy a konténerekhez a szögvasakat lassú, nehéz munkával két autógénes hegesztő darabolja. Naponta negyvenet vágtak le, utána két ember egy hétig köszörült és salakolt. Az újítás helyett tehettem volna mást is, talán azt, hogy termelési tanácskozáson kifogásolom a nehéz és gazdaságtalan munkát. Nem ezt tettük. Kenyeres Lászlóval készítettünk egy szerszámot. Azzal most két ember 150 szögvasat darabol Élénk pirosra festett lakatszekrények sorakoznak a satupadokon. Lakatosok szakavatott kézzel szerelik, illesztik a fogaskerekeket, köztük a csoportvezető. Az izmos, inas, szőke fiatalember narancssárga kockásingével komoly tekintetével, tempós, biztos mozdulataival felhívja magára a figyelmet. naponta méretre. Nemcsak gyorsabb lett a munka, de a darabolás után most már nem kell köszörülni, salakoz- ni. Hobbyja: a motor — Érzi, hogy a munkahelyén megbecsülik? — Mit mondhatnék én erre? Különösebb problémám nincs. Ha lenne, már nem dolgoznék itt. Jól érzem itt magam, a munkatársakkal megértjük egymást, vannak barátaim. A Kenyeres például nemcsak újítótársam, de úgy gondolom barátom is. Együtt dolgoztunk a tmk- ban. együtt tanultuk ki a lakatos szakmát, együtt újítunk. Érdeklődünk egymás magánélete iránt is. Kenyeres másodállású festő, képeket fest, az a hobbyja és én néha megnézem a képeit, ő meg eljön olykor a szerelőműhelyembe. — Van hobbyja? — A motorok. Az anyóso- méknál lakunk, van egy kis műhelyem, ott szerelgetem a motorokat. De ha hobbynak lehet nevezni, akkor azt mondhatom, nagyon szeretem a munkásőrséget. Harmadik éve vagyok munkásőr. A honvédségnél, amikor katona voltam, akkor szerettem meg a haditechnikát, a lövészetet, és a fegyelmet. Szeretem azt az összetartozást, ami a munkásőrségnél megvan. Tavaly miénk volt a zászlóalj legjobb szakasza és a század legjobb raja. Nem vagyok párttag, de azt hiszem, amit a munkásőrségben végzünk, az igazi pártmunkának számít. Hint magánember Messzire jutotttunk az újítások révén, de a beszélgetés minden mondatának különös jelentősége volt. Révész Lászlónak, az újítónak a munkáját, az életmódját, elképzeléseit tükrözte. Ügy fogalmazta, hogy „munkahelyi közéletet él”, de ez nem vonja el a családjától, kedvteléseitől. Szerét olvasni, sportolni. Részt vett a KISZ-klub létesítésében és amíg be nem zárták — ezt neheztelte — rendszeresen lejárt a foglalkozásokra. A szabad idő fennmaradó részeit a családdal tölti. Az ötéves Erzsikével és a most járni tanuló Lacikával. így jó, így teljes és tartalmas az élete — és ezeket a gondolatokat is ő maga öntötte formába. Seres Ernő Kezdeményezés Naményban Vásárosnamény csak nagyközség, de a megye gyorsan fejlődő, iparosodó, épülő, szépülő települései közé tartozik, s jó néhány épülete, létesítménye, utcája külső csinosságával is városi benyomást kelt az emberekben. Valami azonban mégis nagyon hiányzik ebből a gyorsan fejlődő járási központból: a köztéri szobrok és emlékművek. Jelenleg lényegében egy sincs ilyen Vásáros- naményban, hiszen az első világháborús emlékmű művészi (esztétikai) értéke minimális, s köztéri harmóniája sincs. Ezért is vált közkívánsággá és közérdekké magas esztétikai-művészeti értékű, jó köztéri hatású szobrok készíttetése és emlékművek építtetése. Az ilyesmi azonban — ha valóban magas művészi értékű — nem olcsó mulatság. Mégis úgy határozott a nagyközségi tanács. hogy kezdetként egy emlékművet és egy szobrot emeltet Vásáros- naményban. Különösebben híres szülötte a nagyközségnek nincs. Viszont: ebben a térségben bontakozott ki a kurucfelkelés, a Rákó- czi-féle szabadságharc. És II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulóját egy év múlva, 1976-ban ünnepeljük szerte a megyében, szerte a hazában. Ezért javasolta a nagyközségi tanács, hogy, az első köztéri szobrot a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium előtti térségben állítsák fel, ezzel is méltó emléket állítva a dicső fejedelemnek. Második javaslat: „Béke és barátság” emlékmű emelése a járási pártbizottság székháza előtti téren. Az emlékművet úgy képzelik el, hogy az szimbolikusan fejezze ki a népek barátságának és békés együttélésének emberi tartalmát, nem utolsósorban: fontos aktualitását. A szándék és az akarat mindenképpen dicsérendő, az elképzelések megvalósítása Vásá- rosnaményban valóban szükséges. Mindkét javaslat jó. A megvalósítás költségei részben adottak, részben az üzemek is hozzájárulnak a Rákóczi-szobor elkészíttetéséhez és az emlékmű emeléséhez. (sz. j.) Mérleg Feltűnőbb helyre nem is kerülhetett volna az a mérleg, amelyet Nyíregyházán, a Csemege Kereskedelmi Vállalat Dózsa György utcai üzletében , a közelmúltban helyeztek el. A mérleg alatt nagybetűs felirat adja tud- tul: a vásárlók mérlege. Nem új dolog, hiszen rendelet van rá, hogy a súly ellenőrzésére lehetőséget kell adni. Ennek ellenére sok üzletben, vagy egyáltalán nincs erre a célra rendszeresített mérleg, vagy olyan eldugott helyen van, hogy a vásárló még véletlenül se találja meg. A csemegebolt példája említésre méltó, mert ez a nyíltság felelősségvállalást, a tényekkel való bátor szambe- nézést jelenti. (soltész)