Kelet-Magyarország, 1975. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1975-08-28 / 201. szám
1975. augusztus 28. KELET-MAGYARORSZÁG 7 ÚJDONSÁGOK, I0D0MÁNY0S KOIDTÁSOK Hazánkban a becslések szerint egymillió, az NSZK-ban hárommillió, Svédországban 650 ezer ember szenved halláselégtelenségben — hogy csak néhány adatot ragadjunk ki a világstatisztikából. A halláselégtelenséggel született gyerekek nem süketek, csupán sérültek. Ezt a fogyatékosságot ma már meg lehet szüntetni, ha fejhallgatón keresztül éveken át való kezeléssel, a normálisnál jóval nagyobb, 130—140 decibel erősségű hanggal „tréningeztetik” a fület. Ma már ezen az elven oldják meg a hallássérült gyermekek oktatását is, a „tréningeztetést” egybekötve az oktatási tananyag ismertetésével. Az NSZK egyik villamossági gyára e célra olyan vezeték nélküli halló-beszélő berendezést szerkesztett, melynek segítségével az összes tanulók és a tanár állandó hangkapcsolatban állnak egymással. A tanulóknak nem kell többé egy bizonyos helyen ülve maradniuk, hiszen a sok bosszúságot okozó hosszú kábel nélkül szabadon mozoghatnak a tanteremben. A központi mikrofon által felfogott hang igen nagy erősítéssel jut a fülhallgatókba. A teleppel működtetett kis erősítő nyakba akasztható dobozba zártan viszi magával a tanuló. Gerincferdüléses diákok A tanulmányok elkezdésekor a kisdiákok 18 %-ánál lehet megállapítani gerincferdülést. A tanulmányok befejezéséig 55 százalékra növekedett a gerincferdülések száma a diákoknál. Köztudott, hogy az írás közbeni helytelen testtartás előidézheti a gerincferdülést, de nem ilyen túlzott mértékben. A további okokat keresve rájöttek arra, hogy a nehéz iskolatáska is „ludas” a gerincferdülések előidézésében. Annak súlya ugyanis könyvekkel, füzetekkel, írószerekkel megrakva 6—8 kilót tesz ki, de sokszor a 9—10 kilót is eléri vagy meghaladja. Helyes tehát, ha a kisgyermekek — ameddig csak lehet — hátitáskában viszik magukkal az iskolai felszerelést. A probléma megoldásába a pedagógusok is „besegíthetnének” azzal, hogy kevesebb „segédlet” állandó készenlétben tartását kívánják meg a tanulóktól. A szülők pedig figyeljenek fel az iskolás gyermekek helytelen testtartására és időben vigyék őket orvoshoz. Bélyeggyűjtés Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Kiállítás és Vásár 68. alkalommal rendeznek hazánkban országos mező- gazdasági bemutatót, amely most — mint hivatalos elnevezése is mutatja — összetételében, a termények és termékek választékában is bővül. A Magyar Posta a szokásos emlékbélyegzőn kívül háromféle benyomott bé- lyegű levelezőlapot hoz forgalomba. A bélyegeket a mezőgazdaság fejlesztésében kitűnt tudósok arcképe díszíti. Megismerhetjük Baross László (1865—1938) növény- nemesítőt, aki a bánkuti búzát kifejlesztette. Istvánffi Gyula (1860—1930) nevét a magyarországi gombafajták első leírása és a Szőlészeti Kísérleti Állomás megszervezése örökítette meg. A harmadik lapon Marek József (1868—1952) állatorvos, Kos- suth-díjas egyetemi tanár munkásságának állítanak emléket. A lapokon láthatjuk a korszerű földművelés egy-egy jelenetét amit az alkalomra utaló felirat övez. Érdekes és sajnálatos, hogy az országos mezőgazdasági seregszemlét a Magyar Posta csak egyetlen alkalommal, 1954-ben tartotta méltónak bélyegek kibocsátására, ekkor jelent meg á szép kivitelű, gyümölcsöket ábrázoló sorozat. rw-rw MIRE JÓ AZ AUTÓ ? Elérté a félmilliót hazánkban a személygépkocsik száma. Ha ezt az 500 ezres tételt néggyel, azaz a gépkocsikban lévő férőhelyek számával beszorozzuk, kiderül, hogy kétmillió ember élvezheti nálunk az autózás örömeit. Miért törekszenek egyre többen arra, hogy saját gépkocsijuk legyen, s mire jó egyáltalán az autó?! Sokan arra esküsznek, legnagyobb előnye, hogy biztosítja az önkímélő életmódot, lerövidíti munkábajáráskor a közlekedésre fordított időt. Még többen, főleg a férfiak, a legjobb kikapcsolódásnak érzik az autóvezetést. Azt állítják, egyáltalán nem fáradnak el a forgalomban, sőt kellemesen, pihentetően hat rájuk gépkocsijuk vezetése. Ez is, az is tény kérdése, mert valóban nagy örömforrás az autózás, amellett, hogy megkíméli az embert a hosz- szadalmas és lassú hazaérkezéstől. Mégis, ott válik az autó igazán az egyre növekvő szabad idő kellemes és hasznos eltöltésének eszközévé, ahol a családfő nem tekinti kizárólagos tulajdonának, nemcsak a maga munkája megkönnyítésére használja, hanem családi „birtokként” kezeli. Nem kevés még hazánkban a rosszul pihenő, sőt, a felszabadult idejével, szabad szombatjaival, vasárnapjaival mihez kezdeni nem tudó, már-már unatkozó család. Még a gépkocsi-tulajdonosok között is sok az otthonülő. Olyan gazdag a mi országunk szép vidékekben, de ha nem túrára, legalább a rokonok, ismerősök, jóbarátok meglátogatására, egy kis önfeledt beszélgetésre is érdemes gépkocsinkat igénybe venni. Sokak számára még mindig csak térkép a táj, mert az járja, hogy „kár a benzinért”, holott az üzemanyagköltség busásan megtérül abban a kikapcsolódásban, amit akár a legrövidebb autóstúra is nyújt számunkra. Az autó arra is jó, hogy többet és tartalmasabban legyen együtt a család, szülők és gyermekek közelebb kerüljenek egymáshoz és kitörjenek a tévénézés szótlan „szemrágógumi” fogyasztásából. Az . együtt töltött napokon sok örömet és élményt tudunk nyújtani gyermekünknek. Nyáridőben, amikor a tanulnivaló sem nyomasztja őket, igazán megérdemlik, sőt egyenesen ráutaltak ők is egy kis változatosságra, kiruccanásra. Akkor nem pusztán „tartós fogyasztási cikk” a gépkocsink, hanem az életmódunkat formáló és kiteljesítő eszköz, ha minél többet mutat a kilométerórája, és ha minél többen ülnek benne. Amikor pedig már megfelelő rutinra tettünk szert a hazai országutakon, ne féljünk kimozdulni messzibb tájakra, akár külföldre is. Csak ne tiszteljük az autót, s ne kíméljük a házunk előtti parkolóban elfektetve, mert akkor értelmetlen volt minden áldozatunk, amit azért hoztunk, hogy hozzájussunk. Kocsis Éva Kollektív oktató berendezés Az oktatógépek olyan vizuális, auditív, illetve audiovizuális ismeretközlést végző berendezések, melyekkel megfelelő, előre kidolgozott program szerint folyik a tanítás, tanulás. Segítségükkel a tananyag feldolgozásának mértékéről visszacsatolás révén adatok is tárolhatók (vizsgáztatás). Az oktatógépek lehetnek egyéni haszná- latúak, vagy csoportos oktatásra alkalmas úgynevezett kollektív berendezések. A képen egy ilyen, szovjet gyártmányú, kollektív berendezéssel felszerelt laboratórium látható, ahol a tanulók olyan asztalkák mellett ülnek, amelybe egy magnetofon van beépítve, és amely vezetékes kapcsolatban áll az oktatói központi berendezéssel. Mind a tanulók, mind az oktató fülén jó hangszigetelésű hallgató van, amelynek tartókengyelére egy kis mikrofont is felszereltek. Az oktató bármelyik tanulóval hangkapcsolatot tud létesíteni, de egyszerre valameny- nyi tanuló fülhallgatójára is rácsatlakozhat. Az oktatói berendezésnek is része a magr netofon készülék, amellyel rögzíthetők bizonyos válaszok, de amelyről „bejátszani” is lehet egy-egy, vagy mindegyik tanuló fülhallgatójába. Hadd izmosodjék a gyermek! Viszonylag egyszerű eszközökkel hasznos játszótéri testedző alkalmatosságok készíthetők a kisgyermekek számára. Néhány „kiszolgált” acél tekercsrúgó csaknem minden hulladéktelepen fellelhető, s a 20—30 milliméter vastag deszka beszerzése nem jelenthet problémát, amiből könnyen elkészíthető az állatot utánzó forma, az alkalmas módon hozzáerősített rugóval. Legfeljebb az okozhat némi gondot, hogy az így elkészíthető izomerősítő, ügyességet fejlesztő játékszert szilárd alaphoz kell erősíteni, lehetőleg egy földbe süllyesztett betonkockához. KERTBARÁTOKNAK A megye háziKertjelben termelt, becslések szerint több mint 8000 vagon téli alma legnagyobb része az exportszállítások minőségi előírásainak megfelel. Az exportálás zavartalan lebonyolításának alapvető feltétele jelenleg az amerikai fehér szövőlepke-mentesítés tökéletes végrehajtása. Az egész évben végzett rendszeres permetezések eredményeként előállított jó minőségű téli alma termés értékesítését nem szabad, hogy kérdésessé tegye e veszélyes kártevő bármely fejlődési alakjának (imágó, lárva, báb) jelenléte, ezért a települések szövőlepke-mentesítése érdekében a lakosság közös ösz- szefogására, a termelőüzemek (termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, szakszövetkezetek) bekapcsolódására, illetve a községek (városok) vezetőinek alapos szervező és ellenőrző tevékenységére van szükség. A szövőlepke elleni védekezés — az exportszállítások kezdetétől annak befejezéséig — a főbb szállító útvonalak, csomagoló- és berakóhelyek, szórvány- és házikerA télialma- export tek teljes mentesítését kell, hogy célozza és végrehajtása a hernyófészkek rendszeres leszedése, illetve megsemmisítése, valamint vegyszeres kezelésekkel történhet. A védekezések elvégzésén túlmenően a csomagolóanyagok (hullámpapír, fagyapot) és ládák fertőzés- mentes helyen való tárolásával meg kell akadályozni a szövőlepke bábozódásra történő behúzódását, ugyanis tapasztalataink szerint a visszautasítások jelentős része — főleg az exportfeladások késő őszi időszakában — éppen az előbb említett ok miatt következhet be. Az amerikai fehér szövőlepke elleni védekezés elmulasztása — a növényvédő állomás részéről — szállítási korlátozás, súlyosabb esetben növényegészségügyi zárlat elrendelését teheti szükségessé. E kényszerhelyzet elkerülése és a télialma-ex- portszállítások zavartalansága érdekében a megye lakosságának társadalmi összefogására, az ellenőrző szervek következetes munkájára van szükség, mivel gyümölcsexport feladataink teljesítése alapvető népgazdasági érdek is. Csikai Csaba, növényvédő állomás Energiatakarékos szántás A szántás mint a mezőgazdaság alapvető és legenergia- igényesebb technológiai műveleté ismert a szántóföldi termesztés során. Egyáltalán nem közömbös, hogy mikor és hogyan szántunk. Sajnos sokszor olyankor is szántani kell, amikor a talaj állapota egyébként ezt nem engedné meg. Az optimális nedvesség- tartalom mellett végzett munka sem mindig megfelelő minőségű. Ennek okát a szántóeke beállításában kell keresni. Az eke beállítását minden mezőgazdasági szakember tanulta. Sajnos a vizsgákkal együtt elfelejtették annak szükségességét nagyon sokan. Az eke beállítása pedig nem igényel semmi különös felszereltséget. A szükséges „mérőműszerek” a következők: Egy db 3—4 m hosszú, egyenes léc, egy mérőszalag, egy 3—4 m hosszú dohányzsineg és az eke méreteinek megfelelő sima felület. Ezzel a felszereléssel minden az ekén működő és állító szerkezet beszabályozható. A gyártómű által adott kis gépkönyv a mérhető adatokat általában tartalmazza, így azok is kéznél vannak. Ezek híj- ján az általános alapelvek szerint is lehet jó ekét „csinálni”. De nézzük meg, hogy milyen hibákkal találkozunk? A helytelen üzemeltetésből adódó elvetemedések okozta méretkülönbségek kiigazítása a javítóműhelyben lehetséges, ezért az ekék javítására nagyon nagy gondot kell fordítani. Arra kell törekedni, hogy a gyári eredeti méreteket kell visszaállítani. A felszerelhető szántóvasaknak megfelelő számú, egyforma méretű szántóvasat kell biztosítani. Ezzel kiküszöbölhető a hibák nagy része. A gyakorlott traktoros néhány fogás után a szántóföldön is be tudja állítani ekéjét, de csak akkor, ha az a fentiek szerint elő van készítve. Mi a következmény, ha*» orron jár az eke? A legenergiapazar- lóbb szántás esetén következik ez be. A szántóvasak és a kormánylemezek olyan nagy erővel találkoznak, hogy szárazság esetén ki is dobja az ekét. De ugyancsak káros a faron járás is. Ebben az esetben az eketalpbetegség mellett egy, a csalásra is alkalmat adó egyenetlen szántás lesz az eredmény. Egyenetlen lesz a szántás akkor is, ha oldalaz az eke. Ebben az esetben a károsabb jelenség az, ha a szántatlan oldal felé tér ki. Igen megnövekszik a vonóerőigény akkor is ha nem áll megfelelő éles vas rendelkezésre. Ez a tényező egyedül 20—30%-os energiatöbblet-felhasználást is eredményezhet. A szántás minőségét és az energiahasznosulás hatásfokát rontja az is, ha kereszt irányban dől az ekénk. Általában a felsorolt hibák mindegyike esetén meg lehet állapítani, hogy hány szántóvassal felszerelt eke dolgozott a szántott táblán. Az energia gazdaságos fel- használása és a szakszerűség érdekében szántáskor zárni kell a talajt. A jól beállított eke után köfött fogas, vagy henger olyan talajfelszínt hagy maga után, mely elősegíti a következő, általában magágyat létrehozó munka- műveletek könnyebb végzését. A talajzárás előnye még a vízháztartás optimalizálása is, melyről gyakran megfeledkezünk. Ne felejtsük el, hogy a régi téli fagyra bízott rögtörést csupán vonóerő hiányában nem végezték el. A mai traktorok jobb kihasználása ezt a műveletet már feltételezi. A tavaszi barázdaszeleteken való traktorozás egyetlen traktorosnak sem tartozik a kedvenc munkája közé. Ekkor károsodik a legtöbbet az ember, a talaj és a gép egyaránt. A szántás energiaigényét nagymértékben növeli a helytelen karbantartás és tárolás miatt berozsdásodott kormánylemez is. Addig, míg sima kormánylemeznél 0,3 a súrlódási ellenállás, a földdel szennyezett, nem fényes lemeznél ez az érték 1,2 is lehet. Fontos tehát a szántás befejezésekor az eke szakszerű ápolását is elvégeznünk, nem eldobva, hanem letisztítva és konzerválva eltenni a termelés megalapozását adó munkagépet! Huszár István mg. főiskola
