Kelet-Magyarország, 1975. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1975-08-27 / 200. szám

1975. augusztus 27. KELET-MAGYARORSZÄG 7_ Postabontás Gyakran hallani, hogy üzemek, vállalatok nyug­díjas-találkozót rendez­nek. Ünnepségeikre rend­iseresen meghívják egy­kori munkatársaikat, hogy az eredményeknek együtt örüljenek, hiszen az a ma már nyugdíjban lévők munkájának is köszönhe­tő. Több helyen ünnepek alkalmával ajándékutal­ványt adnak a nyugdíja­soknak, ezzel is kifejezve, hogy a nyugdíjba vonulás nem jelenti a munkahely­től történő teljes elszaka­dást. Az sem ritkaság, hogy magára maradt, beteg idős ember szociális gondjait a szűkebb kör nyezet oldja meg. Ilyen kéréssel többször fordul­tunk már mi is olvasóink­hoz, s a rövid és egyszerű kérés nyomában eredő se­gítség mindig önzetlen és gazdagon áradó volt. Az említett példák igazolják: „az öregekről való gon­doskodás társadalmunk érdeke és kötelessége”. Komoly támogatásról tudunk, amit a termelő- szövetkezetek nyújtanak nyugdíjasaiknak, járadé­kosaiknak. Pénzbeli jöve­delmüket természetbeni juttatással egészítik ki. Az ajaki Búzakalász Mező- gazdasági Termelőszövet­kezetben például az el­múlt években minden idős, beteg, munkaképte­len tag ötven kilogramm rozst, ötven kilogramm búzát, néhány mázsa fát és szalmát kapott szociá­lis juttatás címén. Ma vi­szont, amikor a termelő- szövetkezetnek 700 tagja közül 315 munkaképte­len, tizenöt pedig semmi­féle jövedelemmel nem rendelkezik, ilyen mérvű támogatásra már nem vál­lalkozhatnak. Kerestek és találtak megoldást. Meg­alakult a termelőszövetke­zetben a szociális bizott­ság, amely a körülmények vizsgálata alapján dönti el: a támogatásra kik a legrászorultabbak. Akik­nek gyermekük, közvet­len hozzátartozóik van­nak, azok gondját a csa­ládnak kell megoldani, hi­szen erkölcsi kötelessé­gük is. Nem egyszerű feladat hárul tehát a szociális bi­zottságra. mert abban kell dönteniük, hogy a koráb­bi természetbeni jutatást felváltó pénzösszeg, anya­gi támogatás jó, adott esetben még jobb helyre kerüljön. S. Ä. HOZZÁSZÓLÁS „Nem inge...“ A Kelet-Magyarország 1975. július 9-i számában megje­lent „Nem inge” című cikk­re” az alábbiakat közüljük: A cikk megjelenése után intézkedtünk a legnagyobb forgalmazó szervünk, a me­gyei iparcikk kiskereske­delmi vállalat igazgatójá­nál, továbbá a Kelet-ma­gyarországi Rövid- és Kö­töttáru Nagyker Vállalatnál a problémák okainak vizsgá­latára. Az ellátási problé­mák megismerése érdeké­ben az egész megyére vonat­kozó átfogó vizsgálatot vé­geztünk, az áruhiány okának feltárására. Ezek figyelembevételével a következőket válaszolj uk: A rövid ujjú férfiing ez év szezonidőszakában orszá­gosan hiányzó cikként jelent­kezett, mivel a kereskedelem megrendelését a Férfi Fehér­neműgyár csak részben fo­gadta el. A kiesett mennyiség pótlására a Rövid- és Kö­töttáru Nagyker. Vállalat me­gyénket érintően plusz 10 ezer darab férfi rövid uj­jú inget gyártatott le a helyi termelők kapacitását kihasz­nálva. Segítette a kínálatot a „Kelet Szövetkereskedelmi Vállalat kishatármenti for­galomban beszerzett árualap­ja is. (Ez utóbbi a cikk meg­jelenése után került forga­lomba.) A megye igénye férfi rö­vidujjú ingekből évenként 30 —33 ezer darabra tehető, ösz- szességében ez az árualap ez évben is rendelkezésre állt, azonban kedvező időjárás, to­vábbá az országos hiánycikk hatására a szokottnál na­gyobb mérvű vásárlás követ­kezett be. Gondjainkat nehe­zítette, hogy a Budapesti Di­vatáru Nagykereskedelmi Vállalat problémáit nekünk időben nem jelezte és a leg­nagyobb mérvű szállítási el­maradás éppen e vállalat ré­széről jelentkezett. Július közepén intézked­tünk a kereskedelmi szervek­nél a rövidujjú póló jellegű ingek azonnali forgalmazá­sára, illetve más hasonló ter­mékek értékesítésére. A következő években elő­zetes koordinációt fogunk megvalósítani, hogy a gondo­kat, problémákat időben megismerve megelőző intéz­kedésekkel gondoskodjunk a szükséges árualapokról. A cikk figyelemfelkeltő szerepét ez úton is megkö­szönjük. Dr. Hagymási József osztályvezető Belvízrendezés Szabolcsveresmarton fontos feladat volt a belvízrendezés. Az 1973-ban elkészített ter­vek alapján a múlt évben hozzákezdtek a vízelvezető rendszer építéséhez. Eddig nyolcszáz méteren végezték el a munkálatokat, melyet az idén tovább folytatnak, s a tervek szerint a kétmillió­hétszázezer forintos beruhá­zást az ötödik ötéves terv idején fejezik be — írja Vincze Péter. Játszótér A tiszavasvári Alkaloida gyár Ybl Miklós szocialista brigádja a Bajcsy-Zsilinszky, és Vásártér út kereszteződé­sénél levő üres teret játszó­térré alakította. A kilenc dol­gozóból álló brigád a néhány hónapja elkezdett munkájá­nak eredményeként ma már népes gyerekhad játszik biz­tonságos körülmények között — írja B. S. Hiába épült? Az illetékes válaszol Felügyelet a strandon Sóstón, a tisztántartás ér­dekében felnőttek nem me­hetnek a gyermekmedencé­be. Van olyan pici baba, aki még fél a víztől, s egyedül nem mer a medencében ma­radni. Ilyenkor problémás a strandolás, mert sem a szü­lő, sem a gyermek nem tud­nak fürödni. Az illetékesek megoldották ezt a problémát. Pedagógusjelöltek vigyáz­nak a gyerekekre, míg a szü­lők nyugodtan strandolhat­nak, napozhatnak. Jó lenne, ha ez az ötletes kezdeménye­zés a jövő szezonban is meg­valósulna — írja Sóvári Já- nosné Nyíregyháza, Dózsa György úti lakos. Gyermekfodrászat 1975. július 23-án megje­lent cikkük a Gyermekfod­rászat rendeltetés szerinti működését kifogásolta. Pana­szuk jogos, mivel az üzletben dolgozók előtérbe helyezték a felnőtt frizurák készítését. A Dózsa György úti fodrász­üzlet továbbra is gyermek- szaküzlet marad. Az ott dol­gozók csak szabad idejükben vállalhatnak felnőttfrizura- készítést, mivel a gyermek­szolgáltatás nem tölti ki egész napi munkaidejüket. A megfelelő intézkedést meg­tettük a hiányosságok ellen, és ifjúkorú vendégeink ismét bizalommal fordulhatnak a „Gyermekfodrász” szaküzle­tünk dolgozóihoz, frizurájuk gyors elkészítése végett. Fodrász Szövetkezet Nyíregyháza Széna . „Temetőben” címmel júli­us 23-án észrevétel jelent meg a temető gondozásával kapcsolatosan. A gyom ka­szálása folyamatos. Valóban, a második kaszálásból a szé­na ott maradt, de annak el­szállítása folyamatosan tör­ténik. A sírparcellákban sok a gondozatlan sír, melyeknek ápolása hozzátartozóik fel­adata lenne. Vállalatunk to­vábbra is törekszik arra, hogy a temető rendjét és tisztaságát óvja. Emellett a lakosság segítségére és meg­értő támogatására is szükség van, hogy a szemetet a kije­lölt szemétgyűjtőkben he­lyezzék el, és ne a parcella közepén, a szomszédok sírjá­ra, vagy az útmenti fáknál rakják le. Szabolcs-Szatmár megyei Temetkezési Vállalat, Nyíregyháza 1970-ben az árvíz által megrongálódott kultúrott- hont újraépítették Nagysze­keresen. A nagyon szép, mo­dern épület kevés ideig üze­melt, de másfél éve egyálta­lán nem tudjuk használni, mivel az épület tűzveszélyes, így a fiataloknak semmi, le­hetőségük nincs a szórako­zásra. A tanácstól már kap­tunk ígéretet, hogy megja­vítják, de mikor, azt nem tudni. Vajon meddig kell még nézni kívülről az épüle­tet, s mikor vehetik a fiata­lok birtokukba a művelődési házat? — érdeklődnek a nagyszekeresi fiatalok. Szerkesztői üzenetek Balogh Gáborné nyír­egyházi, Szabó Lászlóné nagykállói, Haklik Pál anarcsi, Szabó Gyula nyírbátori, Szabó Lajos újfehértói, Deli Bertalan­ná papi, Varga Károly tiszavidi, Király Attila géberjéni, Széki László tiszavasvári, Koczkánics Péter kisvarsányi, Szűcs Tibor ököritófülpösi, Ko­csis Ferenc nyíregyházi, Orbán Margit ófehértói, Kovács József tunyog- matolcsi, Pázmán János- né újdombrádi, Csajbók János nyírteleki, Rádi János tiszarádi, Farkas István nyírtassi, Kosa József né nyíregyházi la­kosok ügyében az illeté­kesek segítségét kértük. Séra József nagydobosi lakos kérésére közöljük, hogy a községi tanács el­nöke tájékoztatása sze­rint a Lenin köz bővíté­sére sem most, sem pe­dig a jövőben nem fog sor kerülni, a községren­dezési terv szerint ott építési tilalom van. Végh Péterné aranyos­apáti olvasónk mivel nem volt tagja a terme­lőszövetkezetnek, így nem jogosult a járadékra csak a férje után, s csak az egyszáz forint házastársi pótlék illeti meg. Tomkó Zoltán magyi lakos munkaviszonya 1974-ben megszűnt, így a fennálló rendelkezések értelmében az 1975-ös év­re illetményföldet nem kaphat. Telegdi Klára nagyho- dosi olvasónk kérésére a Gacsályi ÁFÉSZ elnöke a gázpalackot szállító gép­kocsivezetőt utasította, hogy a jövőben a palack­cserét feltétlenül hajtsa végre. Szöllősi Attiláné nyír­egyházi lakosnak üzen­jük, hogy a gyermekgon­dozási segély három éve után egyévi teljes fize­tett szabadság illeti meg az anyát. Ha hosszabb ideig van táppénzes ál­lományban a szülési sza­badság után, azt is beszá­mítják a hároméves gyer­mekgondozási szabad­ságba. Szalai János nyíregy­házi olvasónk családipót- lék-igényét a nyugdíj- törzsszámára való hivat­kozással a nyugdíjfolyó­sító igazgatóságnak je­lentse be. Major Zsigmond nyír­egyházi lakos házastársi pótlék iránti kérelmét a nyugdíjfolyósító igazga­tóságnak küldje meg. Kerezsi János kisvárdai olvasónk részére a nyug­ellátás 1965-ben lett meg­állapítva. Az 1975. július 1-én életbe lépett új nyugdíjtörvénynek visz- szamenőleg hatálya nincs. Szabó Lászlóné nagy­kállói lakosnak üzenjük, hogy az orvosi bizottság értesítése a vizsgálat idő­pontját nem tartalmazza, de ez nem azt jelenti, hogy ügyével nem foglal­koznak. Türelmét kérjük, mert a vizsgálat időpont­járól időben értesítést fog kapni. Mit őriz? A Megyei Rendelőintézet előtt van egy kerékpármeg­őrző, de minek? Azon az út­szakaszon ugyanis kerékpár­ral már nem lehet közleked­ni. Javaslom, hogy a Család utca sarkán levő kocsma elé helyezzék át a megőrzőt, mi­vel addig el tudnak jutni a kerékpárral is — írja leve­lében Szegedi Sándor Nyír­egyháza, Orgona u. 12. sz. alatti lakos. . Kenyér — délután Nem könnyű tizennégy er­dőháti falu helyzete mosta­nában, a kenyérellátás rend­szertelensége miatt. A határ- sarok községeit a Mátészal­kai Sütőipari Vállalat fehér- gyarmati üzeme látja el, — amíg elkészül az új kölesei sütőüzem, — már ahogyan az ellátásnak nevezhető. Az elmúlt héten háziasszonyok egész tömege várta Kölesén dél felé a kenyeret. De a kenyér csak délután érkezett meg. Sok asszony panaszko­dott, hogy emiatt nem tud­nak munkába menni, mert estére már elfogy a kenyér. A kereskedelmi dolgozók sem tudják még az ebédide­jüket sem megtartani, mert ha bezárnak is, az üzletben kell lesni, mikor érkezik meg a sütőipar kocsija. Ha zárva vannak, továbbmegy a Jto- csi kenyérleadás nélkül. A kereskedelmi egységek rek­lamációira a vállalat illeté­kesei sofőrhiányra panasz­kodnak. Hisszük: több falu kenyérellátása van annyira fontos, hogy megfelelő anya­giakat teremtsenek a gépko­csivezetőknek, és ezzel meg­oldják több község problé­máját — írja Gnz. Udvari játékok A nyírbátori Csepel Mo­torkerékpárgyár kollektívája a penészléki napközi ottho­nos óvodának udvari játékok készítését vállalta. Az ígért játékokat elkészítették, s au­gusztus 19-én kiszállították, így a penészleki óvodások az alkotmány ünnepére birto­kukba vehették a tizenöt­ezer forint értékű udvari já­tékokat — írja Petrás Györgyné vezető óvónő. PARAGRAFUS Jogcím nélküli lakáshasználat Somogyi Istvánná olvasónk volt házastársával hon­védségi szolgálati lakásban lakott. Férjét a honvédség­től fegyelmi úton elbocsátották, mert ellene bűnvádi el­járás indult és a bíróság jogerősen meg is büntette, ezt követően kérelmére a bíróság házasságukat is felbon­totta. Olvasónk időközben újabb házasságot kötött és volt férjével a közös lakást akként osztották meg, hogy a belső szobát olvasónk használja, a külsőt a volt férje, de ő lakásába csak a férje által használt szobán ke­resztül tud közlekedni. A házasság felbontása után, mintegy másfél évvel a honvédség a lakás szolgálati jellegét megszüntette, így az tanácsi bérlakássá vált. Olvasónk újabb házasságot kötött, így ezt a szobát je­lenlegi férjével és az első házasságából származó gyer­mekével együtt használja. Szeretné az egész lakást bir­tokba venni, e tárgyban a volt férjével egyezséget is megkísérelt, azonban volt férje olyan magas összeget igényel az általa használt egy szobáért, amit nem tud, de nem is akar megfizetni. Szeretné tudni, hogy milyen összegű kárpótlás il­leti meg a volt férjét, vagy egyáltalán megilleti-e. Olvasónk esetében rendkívül sajátos helyzet van, ugyanis ha olvasónk volt férjének szolgálati viszonya a büntetőbíróság határozata alapján szűnt meg, akkor a szolgálati lakásra létesített bérleti jogviszony is egy­idejűleg megszűnt. Ilyen körülmények között olvasónk is és volt férje is ebben a lakásban jogcím nélkül tartóz­kodik. A kapott tájékoztatás alapján megszűnt a lakás szolgálati jellege, az tanácsi bérlakássá vált, a jogi helyzet azonban nem változott, mert a levél olyan köz­lést nem tartalmaz, hogy a tanács bármelyiküket ki­jelölte volna a lakas bérlőj 'ként. Éppen ezért, ha olva­sónk bírósághoz fordulna jelen helyzetben, a bíróság a kérelmével kénytelen volna elutasítani, mert nincs törvényes lehetősége a bíróságnak arra, hogy bárkit ki­jelöljön a lakás bérlőjeként, az a lakásügyi hatóság ki­zárólagos joga. Ebből természetesen az is következik, hogy egyikőjük sem tarthat igényt a lakás elhagyása esetén kárpótlásra, mert jogcím nélküli lakáshasználót kárpótlás nem illeti meg. Kárpótlás csak abban az eset­ben jár, hogyha a teljes jogú bérlő kárpótlás fejében lemond á lakásról. Ezért olvasónknak azt tanácsoljuk, hogy ne pert indítson a volt férje ellen, hanem fordul­jon kérelemmel az illetékes lakásügyi hatósághoz és kérje az egész lakás kiutalását saját és a családja ré­szére és ennek megtörténte után intézhető, hogy volt férje a lakásból eltávozzék. A jelenlegi helyzetben összefoglalva álláspontun­kat: mindketten jogcím nélküli lakáshasználók, így egyikőjüket sem lehet a másik javára kárpótlás fizeté­sére kötelezni. Felhívjuk még a figyelmét arra, hogy amennyiben bármelyikőjüknek a lakást kiutalják, úgy a lakás-használatbavételi díjat köteles megfizetni. Dr Juhász Barnabás i $ I fcfl »Xíjj

Next

/
Thumbnails
Contents