Kelet-Magyarország, 1975. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1975-08-24 / 198. szám

4 K ELET-M AG YARORSZÄG 1975. augusztus 24. HÉTFŐ: A mexikói elnök havannai látogatása — a Biztonsá­gi Tanács támogatja a Zöldfoki-szigetek és Sao Tómé ENSZ-tagságát — Üjabb fegyveres összetűzések An­golában. KEDD: A baloldali erők tiltakozó sztrájkmegmozdulása Por­tugáliában — Spanyol—amerikai tárgyalások — Bel­politikai feszültség Argentínában. SZERDA: Az amerikai külügyminiszter elindul közel-keleti közvetítő kőrútjára — A kambodzsai kormánykül­döttség Pckingből Phenjanba utazik. CSÜTÖRTÖK: Szovjet—amerikai indítvány a genfi leszere­lési bizottságban — Megalakul Banglades új kormá­nya — Az Egyesült Államok részlegesen feloldja a Kuba-ellenes blokádot. PÉNTEK: Koszigin a Moszkvába érkező román kormányfő vei tárgyal — Harcok Portugál-Timoron — Vene­zuelai bejelentés az olajállamositásról. SZOMBAT: A Portugál Kommunista Párt politikai megbe­széléseket javasol a polgárháborús robbanással fenye­gető helyzet rendezésére — Előkészületek a rhodesiai párbeszéd megkezdésére. Az NDK és a KGST Lendítő együttműködés Északi Atomerőmű építésén 9000-en dolgo: ü.köztük sok száz magyar, szovjet, lengyel és csehszlovák szakember. Az erőmű az üzembe helyezés első lépcsőjében 100, teljes kiépítése után 3520 megawatt teljesítményű lesz. \ M*ST-OKS/ACOk UtKUHAZASAI AZ NDK-BAN Higgadt és felelősségteljes politikai tárgyalásokat a pol­gárháborús összeütközéssel fenyegető, súlyos ellenséges­kedés helyett — így jelölte meg a reális kivezető utat a válságból a Portugál Kom­munista Párt. Tizenhét hónapja annak, hogy végbement a nagy for­dulat és a pirosszegfűs ápri­lis új szakaszt nyitott Por­tugália életében. Egy pillana­tig sem hittük, hogy könnyű és egyszerű feladat lesz fel­számolni a félévszázados fa­siszta rezsim, valamint a ros­katag gyarmatbirodalom örö­két s balra át-ot hajtani vég­re a NATO egyik stratégiai kulcspontján. A reakció ed­dig három ízben próbálkozott az új hatalom erőszakos meg­döntésével. A mostani, ne­gyedik rohamnak két új jel­legzetessége van, s ezek kü­lönösképpen bonyolítják a helyzetet. A támadások éle a kommunisták ellen irányul, s ebben a heves antikommunis- ta kampányban — amely a szavak csatáján túl halálos és sebesült áldozatokat is kö­vetelt — a korábbi koalíciós partnerek, a szocialisták, de­mokratikus néppártiak, bizo­nyos egyházi körök is részt vesznek. Ugyanakkor meg­bomlott az MFA-nak, a Fegy­veres Erők Mozgalmának egy­sége s három fő irányzat ala­kult ki a hadseregen belül. A szociáldemokratákhoz közel­álló Antunes-csoport a jelek szerint hajlandó összefogni a baloldal szélsőségeseivel, hogy felülkerekedjenek a kö­vetkezetesen haladó tiszte­ken. A reakció pedig mind­inkább vérszemet kap Észak- Pórtúgália városaiban és fal­vaiban, hiszen az MFA ma­gával van elfoglalva, belső viszálykodása köti le ... A kritikus helyzetben a kommunisták a tömegekhez fordultak: a szakszervezeti szövetség kedden rövid tilta­kozó sztrájkot szervezett, majd két nap múlva a balol­dali erők is ott voltak a nagy lisszaboni tüntetésen. Mind­ezzel párhuzamosan a PKP hajlandó a messzemenő poli­tikai tárgyalásokra, az anti­fasiszta összefogás megújítá­sára s adott esetben nem zár­kózik el az átmeneti kor­mány ésszerű átalakítása elől sem. Lényeges elem minden külföldi beavatkozás kizárá­sa, hiszen a NATO és a Kö­zös Piac elsősorban gazdasá­gi zsarolással próbálkozhat a nehézségek láttán. A belső gondok mellett a portugál vezetésnek az an­golai, sőt legújabban a timo- ri válsággal is szembe kell néznie. A délnyugat-afrikai ország a menetrend szerint november közepén nyerné el függetlenségét, de Angolában állandósultak a fegyveres összecsapások. Timoron (az Ausztrália szomszédságában fekvő sziget nagyobbik része Indonéziához, a maradék Portugáliához tartozik) gya­korlatilag polgárháború rob­bant ki, az ellenőrzés kicsú­szott Lisszabon kezéből, s ausztráliai hadihajókat kér­tek fel a portugál lakosság elszállítására. A telepesek­nek ez a gyors ütemű vissza­áramlása az anyaországba, tovább tetézi az amúgy is meglévő gondokat-bajokat. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a következő napok kü­lönösen fontosak lesznek Portugália életében. Géniben, a leszerelési bi­zottság ülésén jelentős moz­zanat történt. Közös, szovjet —amerikai indítványt ter­jesztettek elő az emberi kör­nyezet katonai célokra való felhasználásának megaka­dályozásáról. A téma a het­venes esztendők problémáit hordja magában: a mester­séges földrengések, szökő­árak, tájfunok előidézése már nem tartozik a lehetet­lenségek világába. A békés egymás mellett élést erősíti, a katonai enyhülést szolgál­ja, amikor a technikai-tudo­mányos forradalom területén legtovább előrehaladó két nagyhatalom, közösen java­solja a környezet igazi vé­delmét. Genf másik fóruma, a kö­zel-keleti békeértekezlet im­már hatszázadik napja „tetszhalott”. Az amerikai külügyminiszter, aki a hét derekán „kilencvenszázalé­kos esélyekkel” újabb ingá­zó körútra indult, egyelőre Genf kikerülésével szeretné tető alá hozni a második egyiptomi—izraeli egyez­ményt. Bizonyos érdekek tisztázása még hátravan, s az Izraelben fellángolt Kfs- singer-ellenes tüntetések bo­nyolítják az alkut. A heti körkép nem lenne teljes Latin-Amerika nél­kül. Venezuela, a világ egyik legnagyobb olajtermelője bejelentette, hogy újévtől ál­lamosítja természeti kincsét; Argentínában, ha lehet, még a korábbiaknál is zavarosabb a helyzet; a mexikói elnök személyében latin-amerikai államfővendége volt a szo­cialista Kubának. Ezek a címsorok, de a kontinens változását mutathatta az a hír is, hogy Washington részlegesen feloldotta a Ku­ba-ellenes blokádot. (A részlegesség annyit jelent, hogy közvetlenül Amerikából még nem történnek szállítá­sok. de USA-cégek latin­amerikai leányvállalatai már kereskedhetnek Havannával.) Az Egyesült Államok ezzel lényegében a kudarcot is­merte el, a szükségből sze­retne erényt kovácsolni. Wa­shington kénytelen-kelletlen lépett, bár a példánál ma­radva. a szükségből szüle­tett erény még mindig csak részlegesnek mondható ... Réti Ervin Az NDK-ban nagy ütem­ben valósítják meg az ötéves terv fő feladatait, amelyeket a Német Szocialista Egység­párt VIII. kongresszusa tű­zött ki. Tavaly a nemzetközi jövedelem 6,3 százalékkal növekedett, az NDK létrejöt­te óta a legnagyobb ütemben. A társadalmi termelés eme példás bűvölése természete­sen a mind elmélyültebb nemzetközi gazdasági együtt­működés révén bontakozott ki. Magyarországhoz hason­lóan a baráti Német Demok­ratikus Köztársaság számára is alapvető fontosságú a KGST-ben való részvétel. Cselekvő részvétel Mit jelent az NDK számára a KGST-kooperáció? Felel­hetnénk egy puszta felsoro­lással: a szocialista német ál­lam cselekvőén részt vesz a KGST minden fontos szerve­zetében, így az Intermetall- ban, a Beruházási Bankban. Rendszeresen ad elektromos áramot a Béke nemzetközi hálózatnak. Az NDK egyik ipari központjában, Halléban székel az Interchim nevű vegyipari szervezet központ­ja. Ám az együttműködés jelentősége mélyebb és az összekapcsolódás a többi tag­országgal, mindenekelőtt a Szovjetunióval jóval sokré­tűbb. A KGST-államok fő fel­adatává vált napjainkban a hatékony gyártásszakosítás és a termelési kooperáció bővítése. Az NDK a többi KGST-állammal kötött több mint 400 kooperációs és gyártásszakosítási megálla­podásban vesz részt. A KGST-országok töretlen fejlődése szempontjából fon­tos a nyersanyag- és az üzem­anyagkészletek kitermelésé­nek, felhasználásának össze­hangolása. Az NDK számára is igen fontosak a szocialista integráció olyan új létesít­ményei, mint az Uszty II- limszki cellulózkombinát, az Orenburgtól a Szovjetunió nyugati határáig húzódó földgázvezeték építése. Közös tudo­mányos munkák Külön fejezetet érdemel az NDK és a KGST kapcsala- tainak vizsgálatában a tudo­mányos-műszaki együttmű­ködés. Csak egy adat e kér­dés súlyának érzékeltetésé­re: az NDK 1975-i tudomá­nyos és műszaki feladatainak 80° o-át a Szovjetunióval és a KGST más tagországaival lét­rejött két- és sokoldalú együttműködés alapján való­sítja meg. Egyre inkább elő­térbe kerülnek az együttmű­ködés új, hatékonyabb for­mái. Bevált például, hogy a tudományos kutatások és a fejlesztés fontos feladatai­nak megoldására — főleg a Szovjetunióval —közös szak­értői munkacsoportok ala­kulnak. A tudományos együttmű­ködés egyik új és fontos ele­me az atomenergia felhasz­nálásában kialakuló koope­ráció. A nukleáris energia békés célú hasznosítása mind nagyobb szerepet ját­szik valamennyi KGST-or- szág, így az NDK hosszú távú energetikai tervezésében. A Rostock melletti északi atomerőmű számos fontos berendezését az NDK a Szov­jetunióból importálta, ugyan­akkor saját szállításaival, va­lamint szakemberek képzé­sével is hozzájárul a KGST- országok atomenergia-prog­ramjának teljesítéséhez. Megbízható társunk A KGST keretében bizta­tóan fejlődnek hazánk és az NDK kapcsolatai. A kölcsö­nös árucsere-forgalom érté­ke a múlt évi 700 millió rubeles forgalmat az idén 10 —15 százalékkal túllépi. Az NDK vállalatai főképp közúti járműveket, mezőgazdasági gépedet, textil- és nyomda­ipari gépeket szállítanak. Ma­gyarországról az NDK első­sorban közúti járműveket, fő­leg Ikarus-autóbuszokat, ezenkívül elektronikai be­rendezéseket, műszereket és számítógépeket vásárol. A két, baráti szocialista or­szág sokoldalú együttműkö­dése (hazánk és az NDK gazdaságának hasznos fej­lesztésén túl) hozzájárul a KGST-integráció elmélyítésé­hez, gazdasági közösségünk további erősítéséhez, szilárdí­tásához. Győri Sándor 43. — Ne félj, -Balogh, Kati volt a legbát­rabb. Fent van már az er­dészlakban. O riasztotta Zoli bácsit, az meg nekünk szólt. Ne ijedj meg, semmi baja Katinak, — vigasztalta a so­főrt az egyik katona. Az­tán előkerült az őrnagy is. Vérzett a homloka, sáros, piszkos latyak csörgött a fejéről, válláról. Az inge ca­fatokban lógott róla. — Balogh megjött? — Jelen. Itt vagyok, őr­nagy elvtárs. — A két sebesült asszonyt azonnal vigye a városba, a kórházba. A rádióba szólt. — Halló őrs! Hall engem? — Jelentkezem őrnagy elvtárs, szólt vissza a törzs- őrmester. — Azonnal telefonáljon a kórházba, készüljenek fel, várják a sebesülteket. Nem tudni, mi bajuk, a gerendák alól szedtük ki őket. Zoltán. Ugorj fel a kocsira. Velük kell menni! Ha tudsz vala­mit. azonnal indulj vissza. Kivilágosodott, az eső el­állt, a szél lecsillapodott. Az asszonyok már felmeleged­tek, csivitelnek, mintha mi­sem történt volna. A szakács reggelit adott nekik, a szol­gálatvezető Száraz ruhákat. Úgy festettek a katonaszere­lésben. mintha komédiázás­hoz öltöztették volna be őket. Már túl vannak a for­ró fürdőn, ijedtségen. Sajnos a két asszony töréseket szen­vedett. Az ágy alól kihúzott- nak kutya baja. Kati is ide­került, úgy látszik, húzza valami a szívét ide, az őrsre. Az erdőt elintézte a vihar. De elintézte Péter őrnagy fe­jét is egy gerenda. Akkora kötés fehérük a homlokán, mintha a kocsmai verekedés közben szerezte volna. A sző­lőket csúnyán megtépázta a szél, a jég, a cudar vihar. A két asszonyt három nap múlva kiengedték a kór­házból, viszonylag könnyebb belső zúzódásokkal, csontre­pedéssel megúszták az éjsza­kai vihart. A faház teljesen tönkrement. Gáspár bácsi ki­mosakodott. Ángyás kegyeibe fogadta Golubicsot. Csik há­rom bűnét megbocsátotta Suha.jdának, Balogh pedig egyre azon töri a fejét,, ho­gyan helyezze biztonságba postás Katit. Az "őrs állomá­nya dicséretben részesült, szép levelet írt az egész állo­mánynak az erdészeti igazga­tóság. Az őrnagy fejéről le» szedték a kötést, csúnya, vö­rös forradás húzódik a ha­ja körül a szeme sarkáig... Egy darabig feltűnő ismerte­tőjele lesz. Franci bácsi jelentkezett. A kapuőrnek szólt, hogy küldje ki hozzá Csik And­rást. Kivételesen nem hozta magával a szokásos kupát sem. Gondolta, ha hivatják, akkor nem dukál a kupa. — Maga hivat, Franci bá­csi? — kérdezte Csik és örömmel üdvözölte az öreget. — Én is azt kérdezem, fi­am. A főhadnagy els'társ mondta, hogy beszélni akar velem. Most volt egy kis időm, dolgom is akadt a fa­luban, gondoltam beszólok. — Nem hivattam én, Fran­ci bácsi, hogy jönnék én ah­hoz. Csak kértem a főhad­nagy elvtársat, ha meglátja, szóljon. Igen komoly dolog­ban szeretnénk a segítségét kérni. — Te, meg a Zsuzsa lány, igaz? — Mondta a főhadnagy elvtárs? — Mondta fiam, én pedig szívemből megörültem neki, segítek is nektek, amiben csak tudok. — Várna egy percet, Fran­ci bácsi, megkérdezem az őrnagy elvtársat, hogy dél­után kimehetek-e. Szabad leszek, nincs más dolgom. Ha kiengednek, akkor felme­gyünk a hegyre. — Kérdezd csak! Megvár­lak, — veregette a vállát a fiúnak az öreg. — Rendben van, Franci bácsi, — jött elő Csik And­rás őrvezető. — Délután, úgy öt óra tájban ott leszünk. Szólok Zsuzsának is. Vigyünk valamit? — Magatokat! Örülök én annak is! Délután már együtt balla­gott a két fiatal a szőlőhegy felé. Meg-megálltak, letéptek egy virágot, megcirógatták vele egymás arcát, aztán lé­zengve, ráérősen bandukol­tak. Idő volt még, hamar elindultak, hogy egy kicsit azért egymásnak is örülhes­senek. — Felépítetted már ma­gadnak, hogyan élünk majd? — kérdezte minden átmenet nélkül a lány és András kar­jába kapaszkodott. — Vannak elképzeléseim, komolyodott el a fiú, de eb­ből csak az érződött, hogy nem kíván komolyabb esz­mecserébe bonyolódni. — Arra gondolok, hogy te na­gyon elfoglalt leszel a gye­rekekkel. Nekem viszont... Hirtelen abbahagyta. — Arra célzol, hogy képes leszek-e folytatni a tanul­mányaimat? Erre hét főesküt tettem, és akkor is tartom a szavamat, ha vasvillák po­tyognak az égből. — Nehogy félreérts. Én akkor is a feleséged leszek, ha csomaghordó lennél, vagy portás. Tanár leszek, küzdők, hogy célhoz érhessek. Szeret­nék legalább annyit tudni, mint most te. A kérdést pedig nem értetted jól. Ázt akartam tudni, tűrik-e majd otthon, hogy mindketten iskolába járunk. (Folytatjuk) Lj I TiW1 n “Tai *--■* I F A V—I i II iTil A j

Next

/
Thumbnails
Contents