Kelet-Magyarország, 1975. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1975-08-02 / 180. szám

1975. augusztus 2. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Hogyan töltse el gyermekünk minél ésszerűbben és hasznosabban a nyári szünidőt? Számos jó tanáccsal szolgálhatnánk. Ám minden gyerekre érvényes recept nincs. Elsősorban az életkort, a környezetet és a tanuló egyéniségét kell tekintetbe vennünk a vakációs tervké­szítéskor, mert valamiféle elképzelés minden családban születik. Alapvető elvként kimondhatjuk, hogy sem az agyonszervezett, a gyerek minden idejét betáblázó, sem a csemeténket teljesen szabadjára hagyó vakáció nem jó. Az előbbi azért nem, mert a szünidő elsősorban az aktív pihenést, a kikapcsolódást szolgálja. A gyerek tar­tózkodjék sokat a szabad levegőn, mozogjon kedvére, sportoljon, hógy ősszel testiekben és szellemiekben pi­henten, megerősödve térhessen vissza az iskolába. Ha viszont kötöttségek nélkül, szabadjára -hagyjuk a gye­reket, a hirtelen megnövekedett szabad idejével nem tud mit kezdeni. Az unalom pedig nem egyszer vi­szi bele olyan kalandokba, amelyeknek súlyos követ­kezménye lehet: akár a felesleges hősködés során szer­zett testi sérülés, akár olyan szórakozás, amely esetleg a rendőrségen ér véget. A tervezésnél vegyük figyelembe, hogy a vaká­cióban a gyerek megszokott életformájából csak a rendszeres napi tanulás iktatódott ki. Egyébként á csa­ládon belüli teendőit ugyanúgy végezze el, sőt nagyobb szerepet vállalhat a szünidőben. Az ellenőrzés sem vál­tozhat. Most is tudjunk róla, hogy hova megy, kivel és a hazatérés időpontját is szabjuk meg. Lássuk el korá­nak és érdeklődésének megfelelő olvasnivalóval. Nagy kérdés, vajon tanuljon-e a gyerek a szünidő­ben? Azokból a tantárgyakból, amelyekből gyengén áll, nem árt, ha néha előveszi a tankönyvet. Hisz olyan so­kat felejtenek nyáron a gyerekek, hogy vita folyik a vakáció ésszerűbb felosztásáról is. Nos, vegye elő a könyveket, de ne ezt az utasítást adjuk: ülj le és ta­nulj ! Ipkább együtt vegyük elő és idézzük fel a fonto­sabb anyagrészeket. Akár dolgozni megy a gyerek, akár hosszabb időt tölt rokonoknál, vagy különböző táborokban, ahhoz ragasz­kodjunk, hogy a szabadságidőnk alatt velünk együtt legyen. Akár otthon, akár valamilyen nyaralóhelyen töltjük el a rendelkezésünkre álló két-három hetet. Gyerek nélkül talán eredményesebb a kikapcsolódás, kellemesebb az üdülés, de arra gondoljunk, hogy a kö­zösen átélt események, az együtt megélt élmények is­mét szorosra fűzik a családtagok között az év közi ro­hanásban nem egyszer meglazult kapcsolatokat, me­legséget adnak a családi együttlétnek. Ilyenkor ismer­jük meg újra gyermekeinket, csodálkozunk rájuk, hogy mennyire mások, mint korábban hittük. Uj szokásokat vettek fel,-új teFület iránt fejlődött ki bennük érdeklő­dé^, .némely tulajdonságuk felerősödött. A gyerek ál­landóan változik, s az ilyen hosszabb kötetlén együtt- lét sörén döbbenünk rá erre. Ilyenkor beszélhetjük meg nyugodtan a problémáinkat, most van alkalma a gye­reknek is, hogy elmondhassa, amit már olyan régóta szeretne, de mi sietősen mindig félbeszakítottuk őt, vagy úgy tettünk, mintha figyelnénk rá, de máshol jár­tak a gondolataink. A nyaralás együtt eltöltött idősza­ka jó alkalom arra, hogy helyreálljon ismét a gyerek és szülő közötti bizalom és harmónia. Ilyenkor derülhet fény arra is, hogy* miért engedetlen, vadóc gyermekünk. Mi rejlik magábazárkózottsága mögött, miért ideges, agresszív. A bizalom, a nyugodt légkör sok mindenre ráirányítja szemünket és megoldással kecsegtet. Kár lenne elszalasztani a családi harmónia helyreállításá­nak ezt a kedvező alkalmát. Atányi Horváth László Az ostoba egerecske Volt egyszer egy kisegér, butuska és együgyű, a nagy­világról semmit sem tudott. Árva volt az egerecske, s az öreganyja hordta neki a fa­latokat és néha-néha megin­tette: — El ne menj, míg vissza­térek, mert a macska bekap téged! ; Egyszer aztán egéranyó el­ment, és nem tért többé visz- sza. A kisegér várt, várt, de végül elunta. Arra gondolt, hogy az anyóka talán egy ak­kora sajtot talált, hogy nem bírja hazacipelni. Kiosont hát lyukon, résen, és kint ta­lálta magát az udvaron. De egy lelket sem látott, bár­hogy forgatta a fejét. Három piros virág bókolt a ház előtt, azoktól kérdezte: — Tüzes szirmú szép virá­gok, nagyanyámat nem láttá­tok? Azok mindjárt készséggel felelték: — Bizony, láttuk, átszaladt, hajnalban a fák alatt. Tűnődve ment a fák alá a kisegér, és ott egy tuskóra lelt. — Tuskó, tuskó, figyelj fám, merre mént a “ nagy­anyám? Háromszor kellett a tüsköt kérdeznie, míg megfelelt: — Erre-arra, balra-jobbra, a fal felé, a sarokba. A sarokban a fal mellett egy fejsze támaszkodott, s azt mondta: — Ne hallgass te senki másra, reggel felment a pad­lásra. Sonka, kolbász van ott elég, tán lerágta már a felét. Örült ennek a kisegér, nyomban a padlásajtó felé vette az útját. Volt azon egy hasadék, szépen átbújt rajta. Hanem, amint felfelé kapasz­kodott a garádics szélén, szembetalálta magát két vil­logó szemmel és egy bajszos orral. Megkérdezte tőle ízibe: — Tüzesszemű, bajszos ál-, lat, nem láttad a nagyanyá­mat? Azt mondták, hogy itt: találom, sonkák között a pad­láson. Vezess hozzá, nagyon kérlek, mert magamban kissé félek. Egy cseppet sem va­gyok bátor, s szörnyen félek a macskától. A macska bámulva hallgat­ta mindezt, és még pislogni is - elfelejtett. Aztán megnyal­ta a szája szélét, és azt fe­lelte : — Jó helyen jársz, bizony, láttam, pirkadatkor itt talál­tam. S bár sovány volt, vén és lomha, mégis ízlett ám éhomra. S ha annyira kere­sed, nosza, gyere közelebb! Az ostoba egerecske kö­zelebb jött, és a macska — hamm! — bekapta. Zsombok Zoltán GYERMEKEKNEK MESEL A Játékok vízen — FÉNYKÉPEZŐGÉP vízparton... Simon Emil: NYÁR lett. Utána a következő sik­lik át az összekulcsolt kezek fplött. A GUMIMATRAC NEM VÍZI JÁRMŰ! A nap hevétől váratlanul kilyukadhat, vagy meglazulhat benne a dugó és akkor hirtelen süllyed le utasával együtt! Ezt ne fe­ledjétek el. Az úszóövet úgy használjátok, hogy a test súlypontja a közepe fölé ke­rüljön, így az erős hullám­zás se borítja fel. AKIK JÓL TUDNAK EVEZNI, rendszerint csó­naktúrára mennek. Igen él­vezetes a közbeiktatott gya­loglás, a portya is. Kikötés után szárazra tesszük a csó­nakot, felverjük a sátrunkat és csak ezután indulunk el. Az evezősnek soha se szabad megfeledkeznie a követke­zőkről: a part menti kikötés­nél legyen óvatos a sekély víz miatt. Orral ne fussunk ki a partra! Rekkenő hőség­ben csak kora reggel, vagy késő délután szálljunk vízre. Vízre soha ne menjetek egyedül! Ne féljetek tőle, de az esztelen játéknak ott sincs helye! Hajnalban a rigó kiált: álmos a nap, mint a diák! Erre kibújik az égre, nehogy szégyen s panasz érje. Délben az ég fényes ablak, biztató a madaraknak. Darázs röppen, kutya kapja, aztán orrát tapogatja, nagyot prüszköl, s ferdén futva eliramodik a kútra. Kút torkában kövér dinnye hintázva néz le a vízre. Öreg kotlós sok csibéje csipegetve megy a rétre. Amott, az erdei tóban. Hűvös kacsaúsztató van. Távol tarka tehéncsorda kapaszkodik fel a dombra. Legelik a selyem-füvet, telik majd a tejesüveg. A BUVÁRHARANGOT de­rékig érő vízben csináljátok. Ez a játék a víziszony leküz­désében lesz a segítségetek­re. Vegyetek mély lélegzetet és húzzátok fel bal térdete­ket, fogjátok meg a kezetek­kel. Feküdjetek a vízre, mi­közben a másik térdeteket is felhúzzátok és azt is megfog­játok. Ne féljetek, nem sül­lyedhettek el, mert á levegő fenntart benneteket. 'A HALACSKÁT legalább hárman játszhatjátok. A já­tékosok megfogják egymás kezét és kört alakítanak. Anélkül, hogy elengednétek egymás kezét, az egyik lel- ugrik és hanyatt fekszik a vízen. Társai pedig erős hú­zással átsegítik karjaik fe­/izszimes: 1. Megfejtendő: (nyolcadik négyzetben: D). 6. VÓ. 7. Hím állat. 8. Nagy- és Kis­van ebből a községből a fe­hérgyarmati járásban. 9. Felkavart víz! 11. Belső el- választású mirigy. 12. Ülő alkalmatosság. 14. A test motorja. 16. Megfejtendő. 18. Libahang. 20. Szeszes ital. 21. Cipész szerszám. 22. Azonos mássalhangzók. 24. Energia. 25. Beteget kezel, vigyáz, ellát. 27. A csökö­nyösség. 28. Éneke. 29. Csak­nem temet! Függőleges: 1. Fűszerezz. 2. Kutya. 3. Égitest. 4. Tóth Károly. 5. Huszonnégy órai. 6. Megfej­tendő. 10. Óv. 11. Rezsi kö­zepe. 13. Harmadik hatvány. 14. Árpából készítik. 15. Megfejtendő. 17. Tisztít. 19. Gabonaféle. 21. Elektromos­ság. 23. Hely rag (—’). 24. Férfinév. 26. Land-darab! 27. AT. Megfejtendő: Négy ismert üdülőhely a Duna-kanyarban: vízszintes 1, 16, függőleges 6, 15. Múlt heti megfejtés: PARIS — OSLO — RO­MA — LONDON. Könyvjutalom: Puskás Edit Besenyőd, Éli Ninetta, Horvtáh Ágnes Nyíregyhá­za, Vadon Erzsiké Nyírbá­tor, Hodai Tibor Mánd. Szülők fóruma Vakáció és család Egy kisfiúról, aki „kimosta" a kutyáját Augusztus az egyik legme­legebb hónap. Ilyenkor min­denki a vízpartra igyekszik. A sátrak gomba módra sza­porodnak a vizek partján, a folyók mentén. Sokan van­nak még, .akik nem tudnak úszni, félnek a víztől. Első­sorban nekik szól e néhány jó tanács, de az úszni tudók­nak is kellemes időtöltés le­het.

Next

/
Thumbnails
Contents