Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-12 / 162. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. július 12. Félmilliárd dolláros beruházás Hegkezdődött az Adria olajvezeték építése Május elején az észak-jugoszláviai tengerparttal szembenéző Krk-szigeten megkezdődött a három szocialista ország közreműködésével megvalósuló nagy beruházás, az Adria olajvezeték építése. Már jó néhány éve elhangzott a javaslat: Jugoszlávia, Magyarország és Csehszlovákia, építsen közösen olajvezetéket a tartályhajókon érkező olaj to// A modem zene '75 // Egyhetes zenepedagógus tanfolyamon vettek részt hazánk zenepedagógusai a debreceni Lisz Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. A meghívott zeneszerzők, zenetudósok és az előadások témái fémjelezték a rendezvénysorozatot. Kárpáti János „A mai magyar zene történeti áttekintése’’ címmel az utóbbi évek zenei alkotásaiból adott ízelítőt. Balassa Sándor hazánkban és külföldön egyaránt ismert fiatal zeneszerző bepillantást engedett dodekafonián is túlmutató alkotásaiba. Lendvay Ernő és Földes Imre a legújabb zenei rendszerekről; Bozay Attila a Medáliák sorozatról; Pongrácz Zoltán a matematikai tételekkel is alátámasztott érvelésekkel bizonyította, hogy korunkban az ifjú nemzedék egyetlen „igaz útja”, ha leszámol: a dalammal, a harmóniával. Szokolai Sándor magával ragadó hévvel bizonyította ennek ellenkezőjét: csodálatos, ha a mai zenemüvekből is kicsendül a harmónia. Maradandó élményt nyújtottak az esténként megrendezett hagverse- nyek, melyek közül Matuz István fuvolaestje és a Párkai-kórus hangversenyei tolmácsolták leghitelesebben a mai szerzők modern müveit. Dimény Judit didaktikai okfejtései a 8—11 éves gyermekek zenei neveléséről, a modern zene im- provizativ és alkotó meg- szeretettetéséről új távlatokat nyithatnak a Bartók, Kodály által megindított zenei nevelésben. Dvorszky Magdolna vábbítására. A javaslatot részletes közgazdasági elemzések, majd 1974 januárjában döntés követte. Igaz, a vezeték megépítése sokba kerül, a kezdetben számított 350 millió dollár helyett esetleg több, mint fél- milliárdba, a kiadások azonban bőven megtérülnek. Az olaj vasúti szállítása ugyanis hosszú távon még drágább. Magyarország és Csehszlovákia olajigényének zömét (és így lesz ez a jövőben is) a Szovjetunió fedezi, hosszú lejáratú megállapodások alapján. Egy kisebb hányadot (Magyarország esetében az importnak körülbelül tizedét) más piacokon kell beszereznünk. Ezért ésszerű, ha mielőbb gondoskodunk a szállítási költségek lefaragásáról. A vezeték megvalósításának nagy előnye, hogy a beruházási terhek országok között oszlanak meg, sőt az olajvezeték finanszírozásában Kuvait és Líbia is részt vesz. A vezeték Krk-szigete mellől, Omasalj Öbléből in dúl a Zágráb melletti sisaki finomítóig. Ott kettéágazik egyik elágazása Jugoszlávia finomítóit látja el olajjal, másik elágazás pedig hazánk felé veszi útját és Csurgónál lépi át a magyar határt, Százhalombatta irányában. Itt a vezeték csatlakozik a már megépített Barátság—I olajvezetékhez, s az olaj ezen keresztül jut el Csehszlovákiába. A magyar szakaszon az építkezés jövőre kezdődik 1978-ban fejeződik be, és előreláthatólag 1979-ben üzembe helyezik. A vezeték évi 34 millió tonna olaj szál lítására lesz alkalmas. A 34 millió tonnából 24 milliót Jugoszlávia használ fel, marádékon1 pedig egyenlő arányban Magyarország és Csehszlovákia osztozik. B. T. Útkereszteződés, kanyarodás, előzés Az útkereszteződésben al. kalmazott elsőbbségi szabályokat az új KRESZ nem a jog, hanem a kötelezettség oldaláról szabályozza. Sehol nem említi azt, hogy a járműnek elsőbbsége van, hanem azt szabályozza, hogy ki köteles elsőbbséget adni. Az útkereszteződésben történő áthaladás elsőbbségének a szabályai ugyan változatlanok, de az új KRESZ alapesetnek a jobbkézszabályt tekinti. Lényeges változást hoz az új KRESZ az elsőbbségadási kötelezettségben. Jelenlegi szabályaink szerint az elsőbbségadásra kötelezett jármű vezetője az elsőbbséggel bíró járművet fékezésre vagy irányváltoztatásra nem kényszerítheti. A mostani sűrű TANÍTÓK Három megye levelező hallgatóinak konzultációs központja Nyíregyházán Kire számíthat a főiskolai, egyetemi tanulmányait levelező tagozatán végző felnőtt? Milyen lehetőség nyílik a magántanulás kiegészítésére, a vizsgákra való felkészülésre? Ezek a gondok foglalkoztatták a megyei tanács művelődésügyi osztályát, amikor napirendre került a mintegy 900 képesítés nélküli nevelő óvónő, tanító, tanár — levelező tagozatos tanulása. Tavaly novemberben úgy határoztak, Nyíregyházán megyei konzultációs központot hoznak létre a pedagógus továbbképző kabinetnél, hogy tantárgyi konzultációk, tanfolyamok, különféle foglalkozások szervezésével megkönnyítsék a már dolgozó, de képesítéssel nem rendelkező nevelők tanulását. Segítség több megyének A megyei konzultációs központ eddigi eredményei azt mutatják: érdemes és szükséges volt létrehozni a tanácsadó és konzultációs központot. Csaknem 1300 pedagógus levelező hallgató részére 76 konzultációs csoportban, 500 alkalommal, 58 féle szaktárgyi konzultációt szerveztek, 111 tanát' és 30 intézmény közreműködésével. A levelező oktatásban részvevők többsége a tanárképző főiskolán tanul, így több megye pedagógusainak tanulását segítette a szabolcsi konzultációs központ. A tanárképző főiskola levelező hallgatói közül 707-en szabolcsiak, 189-en Bihar megyében, Borsod megyében,, más megyékben Konzultációkat szerveztek az óvónők számára is. A lebonyolítást az első fél évben a késő indulás — november 15 — és a korai félévi vizsgakezdés — december 20 — nehezítette. Az első fél évben 158, a másodikban 342 alkalommal volt konzultáció. A foglalkozások számát a második félévben az is növelte, hogy ez év januárjától az óvónők konzultációit is a megyei központ szervezte. Gondot okozott azoknak a csoportoknak a foglalkoztatása, amelyek az előírt létszámot nem érték el. Ezekkel a levelező hallgatókkal a főiskola illetékes tanszéke — például énekzene — foglalkozott, vagy Hajdú152-en 132-en laknak. KRESZ ■’7S forgalom ezt a gyakorlatot már kezdte áttörni. Az új szabályozás a nemzetközi egyezményeknek, valamint a kialakulófélben lévő gyakor. latnak megfelelően a hirtelen fékezésre és a hirtelen irány- változtatásra való kényszerítést tiltja. A bekanyarodásra vonatkozó rendszabályok ugyancsak lényegesen változnak. A jobbra kanyarodó jármű köteles elsőbbséget adni a vele azonos irányból, a kerékpárúton közlekedő járműnek is. Ez a szabály szintén az egyene. sen haladó járművet részesíti előnyben a kanyarodéval szemben. A bekanyarodásra vonatkozó szabályok között utalni kell a bekanyarodó jármű és az úttesten áthaladó gyalogosok viszonyát szabályoz» í rendelkezésekre, amelyekről már az előzőekben szóltunk. Az előzésre vonatkozó szabályok között fontos, hogy az új szabály hangsúlyozza az előző és a megelőzendő jármű sebessége közötti különbség szükségességét, ezzel a nagy távolságra elhúzódó előzések korlátozását kívánja elérni. Az előzési szándékot a jövőben irányjelzéssel csak akkor kell jelezni, ha az irány- változással jár. Ha tehát egy kerékpárt, vagy oldalkocsi nélküli motorkerékpárt, stb. irányváltoztatás nélkül meg lehet előzni, a jövőben nem lesz szükség irányjelzést ad. ni. Uj szabály az is, amely előírja, hogy csak akkor szabad előzni, ha az előzni kívánó jármű előtt ugyanabban a forgalmi sávban haladó jármű 'irányjelzéssel előzési szándékot nem jelzett. Ez a szabály a nagy járművek mögött összetorlódó személygépkocsi-oszlopok gyors és biztonságos kibontását hivatott elősegíteni. Az új KRESZ 1976. január 1-én lép hatályba. A biztonság érdekében szükséges, hogy a szabályokat minden közlekedő ember, gyalogos, utas és járművezető egyaránt megtartsa. A szabályok megtartásának viszont előfeltétele, hogy azokat mindenki megismerje. (VÉGE) összevonásukra került sof- az egy- és kétszakosok, az első és a másod- és negyedévesek között. Utazgatás nélkül Konzultációkat tartottak Nyíregyházán kívül Mátészalkán is, ahol csaknem 200 levelező hallgató lakik, megkímélték őket az utazgatástól. Az elsőéves óvónők részére is -szerveztek Mátészalkán konzultációt, mert a hallgatók kétharmada ezen a vidéken lakik. A részvétel legjobb volt az óvónőknél és a gyakorlati jegyre kötelezett szakosoknál; testnevelés, mezőgazdasági gyakorlat. A konzultációs központban nem volt téli, tavaszi szünet, az iskolai szünnapokon jobban ráértek a tanulásra a nevelők. Esetenként vasárnap is tartottak konzul-, tációt. Az utazás miatt a foglalkozásokat délelőtt kellett tartani. Délelőtt viszont szabad tanterem csak kollégiumban akad, ezért a konzultációk „bázis intézménye” a nyíregyházi Mün- nich Ferenc kollégium és a Váci Mihály általános isko■ ■■■■■■■■ lai diákotthon, valamint a mátészalkai középiskolai kollégium volt. A levelező hallgatók szervezett tanulását elősegítő konzultációs központ munkájához jelentős segítséget adott a növénytan, az állattan, a rajz, a kémia, a mező- gazdasági tanszék. A téli-tavaszi szünetben pedig az 1. sz. gyakorlóiskola adott helyet, felszerelést a foglalkozásokhoz. összesen harminc intézmény segítségével sikerült megszervezni a foglalkozásokat, köztük olyanokkal is, mint a városi uszoda, vagy a konzervgyár. A konzultációkat egyetemi végzettségű tanárok vezették, összesen 111-en. Ez év június 21- én értek véget a foglalkozások, s ez alatt a „tanítók tanítói” 3779 órát tartottak. Bázisiskolák Horváth Miklós, a megyei konzultációs központ vezetője elmondta: a továbbiakban az iskolák vezetőit körlevélben hívják fel, hogy segítsék továbbra is a levelező hallgatókat, gondoskodjanak a szükséges szabad időről, ösztönözzék őket a konzultációk látogatására. A szaktárgyi konzultációkat bázis iskolák kialakításával szeretnék megoldani. Az óvónők foglalkozásait úgy igyekeznek szervezni, hogy égy-egy alka-i lommal 6—8 órás elfoglaltságon vehessenek részt. Újszerű oktatást segítő in-í tézménnyel gazdagodott a; megye, végre van szervezett tanácsadó és segítő központja a sokszor magáramaradó, sok nehézséggel birkózó felnőtt hallgatóknak. Érdemes még jobban kihasználni a kínálkozó lehetőségeket. P. G. FILMJEGYZET ■ > ■ I ■ Nagyvárosi fények H • arsány ellentétekre épül Chaplin klasszikus filmje, melyet — a sorozat keretében — a magyar mozik felújítottak. Ez azonban csak a gondolati váz — pontosabban a sztori egyik vonulata. Chaplin alkotásai maradandók, mert megőrizték időszerűségüket, mert az eszköztár és a nyelv nem kopott meg, mert az ötletpetárdák ma is robbannak. A Nagyvárosi fények alaphelyzete: egy nagy úri tökfej csak akkor ismeri meg megmentőjét, amikor alaposan felöntött a garatra. Ha józan, szóba sem áll vele. Ezúttal ilyen egyszerű a sztori képlete. De milyen bonyodalmak származnak ebből a furcsa kettőségből! S mennyire tótágast áll a környezet, amikor szerepcserére kerül a sor és hőseink, a milliomos és a kisember hirtelen hangot váltanak. Az egyik — előbbi — részegségében, a másik meg azért, mert alkalmazkodni kénytelen. Se vége, se hossza a szellemes fordulatoknak. És természetesen nem marad el a happy end. Hogy kicsit érzelmes a befejezés? Tagadhatatlan; Chaplin külön csipetnyi szentimentalizmusért sohasem ment a szomszédba. Ezúttal mégsem kárhoztatjuk a megoldást, hiszen a szóban forgó jelenet hangsúlyosan ellenpontozza a mágnás környezet sivárságát, másrészt; ezzel hagsúlyozza Chaplin, hogy hisz a célratörés, a boldogságkeresés értelmében. A film negyvenöt évvel ezelőtt készült. Szövege nincs — és mégis friss. Vajon mi a titka? Valóban igaza lett volna a zseniális színész-rendezőnek, aki a Nagyvárosi fények készítése idején tiltakozott a hangosfilm ellen? Szó sincs ilyesmiről, egyébként Chaplin is beadta később a derekát. A Nagyvárosi fényekben a hangeffektusok nagyon is „játszanak”. Fontos szerepük van a komikus hatások megteremtésében. Ennél is eredetibb azonban az ötletparádé (kezdve a szoboravatás ceremóniájától, folytatva az ökölvívó-mérkőzés ellenállhatalanul mulatságos „szertartásával”, egészen a dolgok végleges elrendezéséig). A ritmus mindvégig pergő, a mozdulatok — ez Chaplinnél alfa és omega — remekül koreografál- tak. A Nagyvárosi fények fölött nem járt el az idő. A ma mesterei is megirigyelhetik. Remek szórakozás és tartalmas élmény. Kívánhatunk-e többet vígjátéktól? (veress) ; .. . <______________________ Január 1-től: új KRESZ
