Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-11 / 161. szám
1975. július 11. KELET-MAGYARORSZÁG 3 A jói gazdálkodás mindenki iigyo Jegyzetek a nyíregyházi városi párí-vb üléséről A nyíregyházi városi párt- vb júniustól minden ülésen értékeli egy vagy' két vállalat tevékenységét: időarányosan hogyan hajtották végre a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatát. Az értékelésre az „üzemi négyszög” hivatalos: meghívják a pártlitkárt, az igazgatót, a szakszervezeti titkárt, a KISZ-titkárt. A legutóbbi vb-ülésen a dohányfermentáló vállalat és az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat tervei, eredményei kerültek a vb elé. Mindkét vállalatnál gondbs takarékos- sági tervek készültek. A végrehajtó bizottság az elemzés során rámutatott: a part Központi Bizottságának december 5-i határozatának csak egy részét képezi a takarékosság előtérbe állítása, az a határozat a vállalatoknál a helyi gazdaságpolitika, a gazdálkodás javítását célozza. Ezért is hangzott el sokszor a vb-ülés vitájában: a takarékossági intézkedési tervek komplexek, azokat sok szál köti össze a vállalat egész gazdálkodásával. A dohányfermentáló vállalatnál jobb szervezéssel elérik, hogy a tartósan — például gyermekgondozási segélyen — távol lévő dol- ko/.c \í egy részének he. lyére nem vesznek fel másokat. A számítások szerint ennek ésszerű mértéke a fizikai dolgozóknál (14. az alkalmazottaknál 8 fő lehet — amely a munka hatékonyságának további javításával körülbelül másfél millió forintos megtakarítást jelenthet éves szinten. ■Sok gondot fordítanak a dohányfermentáló vállalatnál a termékszerkezet korszerűsítésére. Szorgalmazzák a gaz daságtalan és egybep a fogyasztói, gyártási igényeknek is egyre kevésbé megfelelő termelés részarányainak csökkentését, amely körülbelül 2 és fél millió forintos megtakarítást eredményezhet. A>z anyag- és energia-megtakarítás, a szállítás jobb megszervezése szintén sok tartalék feltárását jelenti, ígéretes az az együttműködés, amelyet a szomszédos dohánygyárakkal valósítanak meg: a válogatásban kialakított kooperáció nemcsak a dohánykészletek felhalmozódását csökkenti, hanem a rö- videbb ideig tartó raktározás eredményeként a minőség is javul. A munka jellegéből adódóan egészen másfajta az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat intézkedési terve, amelyet sokoldalú megvitatás után fogadtak el a vállalatnál: a pártvezetőség javaslatára a már kész tervet is újra átdolgozták, javították. A kereskedelemben ugyan-, csak a létszámgazdálkodás az egyik legfontosabb, amelyet ebben az esztendőben alapvetően befolyásol, hogy most tértek át a heti 44 órás munkaidőre. Az áruforgalom szerkezetváltozásában azonban már sokéves tapasztalatok vannak, s ezek alapján javítják a munkát, növelik az élelmiszerek részarányát. Az első negyedév adatai azt jelzik, hogy a célokat eredményesen valósítják még: a vállalati forgalom 11,3, ezen belül az élelmiszer-forgalom 13,8 százalékkal növekedett. A kereskedelemben az eredmények nagy mértékben függnek a készletelvtől, ezért erre különösen nagy figyelmet fordítanak, sokféle eszközzel ösztönzik a jobb készletgazdálkodást. Sok más intézkedést is életbe léptettek a jobb gazdálkodás. a takarékosság érdekében: a költségek csökkenté, se a munka verseny - mozga- lomnak is egyik fontos része. Erkölcsileg és anyagilag is ösztönzik a dolgozókat a Munkásszolidaritás Tarcsa László, a csomagoló brigád dolgozója tudja: ha a kollektíva nem segíti, nem sikerültek volna a vizsgái. Talán még ereje sem lett volna végigjárni az általános iskolát. Nem végzett látványos séges ahhoz, högv egy munkásember újra iskolapadba üljön, nyugodtan tanuljon, elvégezze az iskolát. Valika ..néni” így fogalmazott: „Azokat, akik a brigá-i dunkból tanultak, lelkesítette! gazdálkodást segítő jó ötletek közzé tételére, a gazdálkodás javítására. A jó tervek, az eredmények elismerése mellett a végrehajtó bizottság több tennivalóra is rámutatott- Az, hogy a város területén működő vállalatok, gyárak által tervezett közel 2 százalékos megtakarítás valóban megvalósulhasson, még többet kell tenni. A két vállalat példája is.sok újabb tényre hívja fel a figyelmet. Ezek közé tartozik például, hogy a lehetséges és tervezett megtakarítások összegét elsősorban ne milliókban, hanem százalékban, arányokban tűzzék célul. így",.az év közbeni változások esetén is megfelelő az összehasonlítási alap és kritikusabb lehet az értékelés Ajánlotta a végrehajtó bizottság azt is, hogy*például a dohányfermentáló vállalatnál célszerű lenne ^iszűrni a sokféle állami támogatást feltételező takarékossági terveket. A vállalat több. mint 6 millió forintos tervezett megtakarításából . ugyanis több, mint 5 millió csak különböző preferenciákkal érhető él — ami sokat von le az egyébként jó terv értékéből. Nagyobb előrelátásra is bíztatta a vállalatok vezetőit a végrehajtó bizottság: bizonyos költségek növekedését már a tervezés időszakában is tudni lehetett, s a takarékos- sági tervekben mái- azokat is figyelembe vehették volna. Mindkét vállalat esetében felhívta a figyelmet a végrehajtó bizottság: nagyon fontos, hogy. a tervek időarányos teljesítését is szem előtt tartsák, nem lehet mindent az utolsó negyedévtől várni. A végrehajtó bizottság tagjai hangsúlyozták: a vállalatok vezetőinek év közben is kritikusan L«ll figyelni a terveket. ahol szükség van. hát. ran módosítsanak a jobb gazdálkodás érdekében. Különösén fontos, hogy minden dolgozó tudjon ezekről a tervekről. A helyi párt., szak. szervezet. KISZ-szervezet feladata is, hogy a jobb, takarékosabb gazdálkodás mindenütt az egész vállalat, minden dolgozó személyes ügyévé is váljon. Marik Sándor A MEZŐGÉP Vállalat baktalórántházi gyárában dolgozik if j. Tóth Gábor lakatos. Szocialista brigádjuk a kongresszusi munkaversenyben a második helyezést érte el, az ifjú szakmunkás erkélyek vasszerkezeti munkáját hegcszti. (E. E.) MENNEK Á NYÍRSÉGBE Segítenek a be regie|J Most tizenegyezer hektárnyi a búza vetés. Tavaly és az előző években Szatmár-Be- regben harmincezer hektáron termett búza. Az 1970-es nagy árvíz után különösen kiváló, magas, hektáronként 30 mázsa fölötti hozamokkal. Az idén azért jobb lesz a hektáronkénti átlagtermés búzából, mint amennyit az elmúlt évben sikerült betakarítani, de a termőterület kevés. őszi árpa is volt az idén Szatmár-Beregben 3100 hektáron. Csak volt. mert ezt már lényegében mindenütt betakarították. A hozamok közepesek, körülbelül azonosak — területi átlagban — a tavalyiakkal. Rozs 1700 hektáron, tavaszi árpa 5200 hektáron termett. összesen 21 000 hektár az idei kalászos terület Szat- már-Beregbert. Nem sok, összesítve is csak 60 százaléka a tavalyinak. Kapás növény — kukorica, napraforgó, cukorrépa — viszont több van. mint bármikor az évszázadban. Őszi kalászosok helyett kapások teremnek most Szatmár-Beregben. És szépek a kapások, különösen a napraforgók, de a cukorrépák is, ami bíztató. Szatmár-Bereg 65 termelő- szövetkezetében, a 21 000 hektárnyi kalászos területre most 280 kombájn áll rendelkezésre. Köztük korszerű, nagy teljesítményűek is. Átlagosan 75 hektár kalászos termény betakarítása jut egy kombájnra. Mindenki tudja, hogy ez nem sok, jó időjárás esetén 10—12 napi munka. Néhol annyi sem. Még a repce, az olajlen és a szójabab betakarítása se okozhat problémát az idén. mert bőséges a kombájnkapacitás. Éppen ezért intézkedés történt: a szatmár-beregi és a nyírségi termelőszövetkezetek területi szövetségeinek vezetői megegyeztek, hogy Szatmárból és Beregből elsősorban a Nyírségbe mennek a kombájnok segíteni a betakarításban. Természetesen: nem. ingyen. A nagyari Május 1. Tsz kömbájnosai például, az idén a nagykállói járás szakszövetkezeteiben kezdtek hozzá az aratáshoz. A fizetőeszköz: szalma, ami a nagyari tsz-nek nincs. A kombájnokkal együtt mentek a bálázógépek is és máris szállítják a nyírségi rozsszalmát a nagyari tsz-be. Ezzel fizetne1' a szakszövetkezetek a kombájnok munkájáért. A nagyecsedi Rákóczi Tsz a szomszédos fábiánházi Kossuth Tsz-szeLés a nyírbátori Uj Barázda Tsz-szel kötött szerződést gépi aratási munkákra. A oeengeri Lenin Tsz a nagydobosi Petőfinek segít két Claas Dominátor kombájnnal, megegyezés szerint, pénzért. A csahold Er- döhát Tsz a máriapócsi Zöld Mező Tsz határában is arat az idén — kombájnokkal, szintén pénzért. A vásáros- naményi Vörös Csillag Tsz helyben, a Kossuth Tsz-nek segít. Kedvező időjárás esetén azonban Szatmár-Beregben július 20—25.-e után nem marad aratnivaló. Másutt viszont — különösen a Nyíren — sok a rozs, és dőlt, kuszáit a termény. Kell a segítség. A két tsz-szövetség (a nyírségi és a szatmár-beregi) közvetít is, ha kell. Mégis az a jobb, ha a termelőszövetkezetek közvetlenül kötnek megállapodásokat. Szendrei József AZ ULLO munkát a Hámán Kató szocialista brigád, de amit tett, érdemes rá felfigyelni. Vállalta, hogy amíg Tarcsa László iskolába jár, elvégzik helyette is a munkát. Vállalták, hogy a fizetése nem csonkul, csak vállalja Laci is, hogy jól tanul. Ez amolyan sajátos szocialista szerződés a brigád és egyik tagja között. A feltételeket mindkét fél teljesítette. És most ott "11 a szerény bejegyzés a brigádnaplóban: Tarcsa LászLó sikeresen vizsgázott. Nem sok, de ők tudják igazán értékelni, mi minden van e mondat mögött. Vékony Mik. lósné Valika „néni”, a szocia. lista brigád vezetője dicsekedet ezzel az eredménnyel. Megemlítette azt is, hogy van most egy olyan brigádtagjuk — az 56 esztendős Bárány Béláné —, aki az iskola 8. osztályának legjobb tanulója. A lehetőséget a vállalat, a MÉK mátészalkai almatárolója biztosította. De vajon elegendő lett volna ez? Aligha. Egy kollektívának a bíztatása, „jótállása” volt szüka tudat, hogy elvégzik helyettük a munkát, s majd ha visszajönnek, pótolják.” S hozzátette: ezt ők a jó vizsgajegyekkel honorálták. A munkásszolidaritás új módja ez. Sokszor beszélünk arról, milyen nagy áldozatokat vállal, vagy kell vállalnia az üzemnek. a gazdasági társadalmi vezetésnek, anyagiakkal is hozzájárulni a felnőttek taníttatásához. Közben elhallgattuk, hogy legalább ennyi áldozatot — ha nem többet! — vállalnak társukért a brigádok, a kisebb kollektívák. Részben azzal, hogy elvégzik helyettük a munkát, de úgy is. hogy több1 brigádban, például a közép, vagy főiskolát végzettek patronálják a gyengébbeket, a most tanulókat. — Nem tudom, hogyan ünnepelték meg Tarcsa László és Bárány Béláné jó. vizsgáit, de amilyen büszkén, szeretettel beszéltek róluk, tanúsította: egy-egy ember sorsának ügye is szocialista brigádszellemet alakíthat ki. x F. K. hogy az idő felmelegszik. kiül a ház elé a napra. Szereti a meleget. Az életéből több, mint ötven évet a kohó és az üllő mellett töltött el. Most már nem kalapál. Van talán már öt éve is, hogy nem vett kalapácsot a kezébe. A szerszámokat is mind eladták, csak az üllő maradt meg. Ezt nem engedte, hogy elvigyék. — Ezt nem adom — mordult a fiára, amikor azt is fel akarták pakolni. — Legalább ennyi emlékem maradjon. Mert a fia könyörtelenül elvitetett mindent, ami a műhelyben és környékén található volt. — Téssek megérteni, apuka, nem vagyunk már abban a helyzetben, hogy apukának is dolgozni kelljen. Meg egy kis pihenés is ráfér, hisz nyugdíjban van. Szóval, csak az üllő maradt meg a műhely előtt. Szeles időben ezzel szokták ki- támasztani az ajtót, míg a Skodával ki-, vagy beállnak. Mert a műhelyből garázs lett. A kapu előtt gyerekek ácso- rognak. Két fiú és három lány, tíz év körüliek lehetnek, Közel fél órája tanakodnak, csengessenek, ne csengessenek? — Hagyjuk az öreg kovácsot! — mondta az egyik lány. — Úgyis hiába, innen még nem vitt el senki egy szöget sím. De az egyik fiú nem tágított. A csengőt is ö nyomta meg. Eközben a kovács kijött a kapuhoz. A gyerekek köszöntek, aztán a fiú azt mondta: — Vasat gyűjtünk és ... — de nem folytathatta tovább, mert az öreg közbevágott. — Nincs semmi! Már rég nincs! — és már csukta is be a kaput. Ám a fiú se hagyta magát. — Apukám mondta, hogy ha a mester bácsinak mégis akadna valami, estieg az a cíorba üllő ... Az öreg kezében megállt a kulcs. — Aztán ki a te apád? — szólt ki a kerítésen át. — Hát Balázs Miklós — válaszolt a fiú. — Úgy is szokták mondani, a Veres Balázs. A kováés nem szólt semmit, csak nézte, kereste rajta a hasonlóságot. Az ötvenes években történt, amikor Balázs meglátogatta a műhelyben. Inkább alacsony, mint középtermetű volt, de hatalmas, széles valló férfi. Ügy mondták, a városból került hozzájuk tsz-el- nöknek. Bemutatkozott, azután odaállt a műhely végébe cigerettát sodorni. — Csak kalapáljanak, mester úr. tovább — mondta. — Ne zavartassák magukat! Amikor a cigarettának úgy a felénél tartott, megszólalt: „A tsz-nek egy jó kovácsra volna szüksége.” — Nem inkább egy erős emberre? — válaszolta ő, — aki helyrerázza ezt a tsz-t? — Erős ember már van — szivta tovább a cigarettát az elnök. — Igen? És kicsoda? — Én — mondta az elnök csendesen. — Balázs Miklós, vagy ha úgy jobban tetszik: a tsz elnöke. ——T- Hm ... — dünnyögte a kovács. — A városon is vannak erős emberek? — Mi az? Birkózni akar? — Nem. de itt könnyen ki lehet próbálni. Mondjuk, itt ez a tízkilós kalapács, ha vagy kettőt ráüt az üllőre, én könnyen megmondom, hogy milyen erős. — És ha erős vagyok? — Hát mondjuk, hogy akkor belépek. Magukhoz . .. sendes volt a műhely, mintha az üres templom. Az elnök a kalapácsot méregette, a segédek mosolyogva cigarettáztak a műhely sarkában, ök tudták, mi következik. Látták már egy párszor a mesternek ezt a fogását. Ugyanis aki nem tudja, hogyan kell a kalapácsot ráereszteni az üllőre, az nagyon meg szokta járni. Az elnök közben levetette a kabátját. felgyűrte az inge ujját és kalapáccsal a kezében szorosan az üllőhöz állt. A többi villámgyorsan történt. A kalapács felemelkedett, egyet fordult a levegőben, egy csattanás és az üllőből levált úgy három vagy négykilós darab. Mindenki csak bámult. Az elnök már a kalapját is felvette és az ajtó felé indult, amikor a kovács utána szólt: — Aztán mikor kéne menni? — Mondjuk, hogy holnap — szólt vissza az elnök az ajtóból. Amikor idáig ért gondolatban az öreg kovács, szélesen elmosolyodott. Hát persze, hogy hasonlít rá. Ez a gyapjas haj .. . Aztán már nyitotta is ki a kaput. Falpsik Ferenc 4 C
