Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-11 / 161. szám

1975. július 11. KELET-MAGYARORSZÁG 3 A jói gazdálkodás mindenki iigyo Jegyzetek a nyíregyházi városi párí-vb üléséről A nyíregyházi városi párt- vb júniustól minden ülésen értékeli egy vagy' két vállalat tevékenységét: időarányosan hogyan hajtották végre a Központi Bizottság 1974. de­cember 5-i határozatát. Az értékelésre az „üzemi négy­szög” hivatalos: meghívják a pártlitkárt, az igazgatót, a szakszervezeti titkárt, a KISZ-titkárt. A legutóbbi vb-ülésen a dohányfermentáló vállalat és az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat tervei, eredményei kerültek a vb elé. Mindkét vállalatnál gondbs takarékos- sági tervek készültek. A végrehajtó bizottság az elem­zés során rámutatott: a part Központi Bizottságának de­cember 5-i határozatának csak egy részét képezi a ta­karékosság előtérbe állítása, az a határozat a vállalatoknál a helyi gazdaságpolitika, a gazdálkodás javítását céloz­za. Ezért is hangzott el sok­szor a vb-ülés vitájában: a takarékossági intézkedési ter­vek komplexek, azokat sok szál köti össze a vállalat egész gazdálkodásával. A dohányfermentáló vál­lalatnál jobb szervezéssel el­érik, hogy a tartósan — pél­dául gyermekgondozási se­gélyen — távol lévő dol- ko/.c \í egy részének he. lyére nem vesznek fel másokat. A számítások sze­rint ennek ésszerű mértéke a fizikai dolgozóknál (14. az al­kalmazottaknál 8 fő lehet — amely a munka hatékonysá­gának további javításával kö­rülbelül másfél millió forin­tos megtakarítást jelenthet éves szinten. ■Sok gondot fordítanak a dohányfermentáló vállalatnál a termékszerkezet korszerű­sítésére. Szorgalmazzák a gaz daságtalan és egybep a fo­gyasztói, gyártási igényeknek is egyre kevésbé megfelelő termelés részarányainak csökkentését, amely körül­belül 2 és fél millió forintos megtakarítást eredményezhet. A>z anyag- és energia-meg­takarítás, a szállítás jobb megszervezése szintén sok tartalék feltárását jelenti, ígéretes az az együttműkö­dés, amelyet a szomszédos dohánygyárakkal valósítanak meg: a válogatásban kialakí­tott kooperáció nemcsak a dohánykészletek felhalmozó­dását csökkenti, hanem a rö- videbb ideig tartó raktározás eredményeként a minőség is javul. A munka jellegéből adódó­an egészen másfajta az élel­miszer kiskereskedelmi válla­lat intézkedési terve, ame­lyet sokoldalú megvitatás után fogadtak el a vállalat­nál: a pártvezetőség javasla­tára a már kész tervet is új­ra átdolgozták, javították. A kereskedelemben ugyan-, csak a létszámgazdálkodás az egyik legfontosabb, amelyet ebben az esztendőben alapve­tően befolyásol, hogy most tértek át a heti 44 órás mun­kaidőre. Az áruforgalom szerkezetváltozásában azon­ban már sokéves tapasztala­tok vannak, s ezek alapján javítják a munkát, növelik az élelmiszerek részarányát. Az első negyedév adatai azt jel­zik, hogy a célokat eredmé­nyesen valósítják még: a vállalati forgalom 11,3, ezen belül az élelmiszer-forgalom 13,8 százalékkal növekedett. A kereskedelemben az eredmények nagy mértékben függnek a készletelvtől, ezért erre különösen nagy figyel­met fordítanak, sokféle esz­közzel ösztönzik a jobb kész­letgazdálkodást. Sok más intézkedést is élet­be léptettek a jobb gazdál­kodás. a takarékosság érde­kében: a költségek csökkenté, se a munka verseny - mozga- lomnak is egyik fontos ré­sze. Erkölcsileg és anyagilag is ösztönzik a dolgozókat a Munkásszolidaritás Tarcsa László, a csomagoló brigád dolgozója tudja: ha a kollektíva nem segíti, nem si­kerültek volna a vizsgái. Ta­lán még ereje sem lett volna végigjárni az általános isko­lát. Nem végzett látványos séges ahhoz, högv egy mun­kásember újra iskolapadba üljön, nyugodtan tanuljon, el­végezze az iskolát. Valika ..néni” így fogalma­zott: „Azokat, akik a brigá-i dunkból tanultak, lelkesítette! gazdálkodást segítő jó ötle­tek közzé tételére, a gazdál­kodás javítására. A jó tervek, az eredmé­nyek elismerése mellett a végrehajtó bizottság több ten­nivalóra is rámutatott- Az, hogy a város területén műkö­dő vállalatok, gyárak által tervezett közel 2 százalékos megtakarítás valóban meg­valósulhasson, még többet kell tenni. A két vállalat pél­dája is.sok újabb tényre hív­ja fel a figyelmet. Ezek közé tartozik például, hogy a le­hetséges és tervezett megta­karítások összegét elsősorban ne milliókban, hanem száza­lékban, arányokban tűzzék célul. így",.az év közbeni vál­tozások esetén is megfelelő az összehasonlítási alap és kritikusabb lehet az értékelés Ajánlotta a végrehajtó bi­zottság azt is, hogy*például a dohányfermentáló vállalat­nál célszerű lenne ^iszűrni a sokféle állami támogatást fel­tételező takarékossági terve­ket. A vállalat több. mint 6 millió forintos tervezett meg­takarításából . ugyanis több, mint 5 millió csak különbö­ző preferenciákkal érhető él — ami sokat von le az egyéb­ként jó terv értékéből. Na­gyobb előrelátásra is bíztatta a vállalatok vezetőit a végre­hajtó bizottság: bizonyos költségek növekedését már a tervezés időszakában is tudni lehetett, s a takarékos- sági tervekben mái- azokat is figyelembe vehették volna. Mindkét vállalat esetében felhívta a figyelmet a végre­hajtó bizottság: nagyon fon­tos, hogy. a tervek időarányos teljesítését is szem előtt tart­sák, nem lehet mindent az utolsó negyedévtől várni. A végrehajtó bizottság tagjai hangsúlyozták: a vállalatok vezetőinek év közben is kri­tikusan L«ll figyelni a ter­veket. ahol szükség van. hát. ran módosítsanak a jobb gazdálkodás érdekében. Kü­lönösén fontos, hogy minden dolgozó tudjon ezekről a ter­vekről. A helyi párt., szak. szervezet. KISZ-szervezet feladata is, hogy a jobb, ta­karékosabb gazdálkodás min­denütt az egész vállalat, min­den dolgozó személyes ügyé­vé is váljon. Marik Sándor A MEZŐGÉP Vállalat baktalórántházi gyárában dolgozik if j. Tóth Gábor lakatos. Szocialista brigádjuk a kongresszusi munkaversenyben a második helyezést érte el, az ifjú szakmunkás erkélyek vasszerkezeti munkáját hegcszti. (E. E.) MENNEK Á NYÍRSÉGBE Segítenek a be regie|J Most tizenegyezer hektár­nyi a búza vetés. Tavaly és az előző években Szatmár-Be- regben harmincezer hektáron termett búza. Az 1970-es nagy árvíz után különösen kiváló, magas, hektáronként 30 mázsa fölötti hozamokkal. Az idén azért jobb lesz a hektáronkénti átlagtermés búzából, mint amennyit az elmúlt évben sikerült beta­karítani, de a termőterület kevés. őszi árpa is volt az idén Szatmár-Beregben 3100 hek­táron. Csak volt. mert ezt már lényegében mindenütt betakarították. A hozamok közepesek, körülbelül azono­sak — területi átlagban — a tavalyiakkal. Rozs 1700 hektáron, tava­szi árpa 5200 hektáron ter­mett. összesen 21 000 hektár az idei kalászos terület Szat- már-Beregbert. Nem sok, összesítve is csak 60 százalé­ka a tavalyinak. Kapás nö­vény — kukorica, naprafor­gó, cukorrépa — viszont több van. mint bármikor az év­században. Őszi kalászosok helyett kapások teremnek most Szatmár-Beregben. És szépek a kapások, különösen a napraforgók, de a cukorré­pák is, ami bíztató. Szatmár-Bereg 65 termelő- szövetkezetében, a 21 000 hektárnyi kalászos területre most 280 kombájn áll rendel­kezésre. Köztük korszerű, nagy teljesítményűek is. Át­lagosan 75 hektár kalászos termény betakarítása jut egy kombájnra. Mindenki tudja, hogy ez nem sok, jó időjárás esetén 10—12 napi munka. Néhol annyi sem. Még a repce, az olajlen és a szója­bab betakarítása se okozhat problémát az idén. mert bő­séges a kombájnkapacitás. Éppen ezért intézkedés történt: a szatmár-beregi és a nyírségi termelőszövetkeze­tek területi szövetségeinek vezetői megegyeztek, hogy Szatmárból és Beregből el­sősorban a Nyírségbe men­nek a kombájnok segíteni a betakarításban. Természete­sen: nem. ingyen. A nagyari Május 1. Tsz kömbájnosai például, az idén a nagykállói járás szakszövetkezeteiben kezdtek hozzá az aratáshoz. A fizetőeszköz: szalma, ami a nagyari tsz-nek nincs. A kombájnokkal együtt men­tek a bálázógépek is és már­is szállítják a nyírségi rozs­szalmát a nagyari tsz-be. Ezzel fizetne1' a szakszövet­kezetek a kombájnok mun­kájáért. A nagyecsedi Rákóczi Tsz a szomszédos fábiánházi Kossuth Tsz-szeLés a nyírbá­tori Uj Barázda Tsz-szel kö­tött szerződést gépi aratási munkákra. A oeengeri Lenin Tsz a nagydobosi Petőfinek segít két Claas Dominátor kombájnnal, megegyezés sze­rint, pénzért. A csahold Er- döhát Tsz a máriapócsi Zöld Mező Tsz határában is arat az idén — kombájnokkal, szintén pénzért. A vásáros- naményi Vörös Csillag Tsz helyben, a Kossuth Tsz-nek segít. Kedvező időjárás ese­tén azonban Szatmár-Bereg­ben július 20—25.-e után nem marad aratnivaló. Má­sutt viszont — különösen a Nyíren — sok a rozs, és dőlt, kuszáit a termény. Kell a segítség. A két tsz-szövetség (a nyírségi és a szatmár-be­regi) közvetít is, ha kell. Mégis az a jobb, ha a ter­melőszövetkezetek közvetle­nül kötnek megállapodáso­kat. Szendrei József AZ ULLO munkát a Hámán Kató szo­cialista brigád, de amit tett, érdemes rá felfigyelni. Vállalta, hogy amíg Tarcsa László iskolába jár, elvégzik helyette is a munkát. Vállal­ták, hogy a fizetése nem csonkul, csak vállalja Laci is, hogy jól tanul. Ez amolyan sajátos szocialista szerződés a brigád és egyik tagja között. A feltételeket mindkét fél teljesítette. És most ott "11 a szerény bejegyzés a bri­gádnaplóban: Tarcsa LászLó sikeresen vizsgázott. Nem sok, de ők tudják igazán ér­tékelni, mi minden van e mondat mögött. Vékony Mik. lósné Valika „néni”, a szocia. lista brigád vezetője dicseke­det ezzel az eredménnyel. Megemlítette azt is, hogy van most egy olyan brigádtagjuk — az 56 esztendős Bárány Béláné —, aki az iskola 8. osztályának legjobb tanulója. A lehetőséget a vállalat, a MÉK mátészalkai almatáro­lója biztosította. De vajon elegendő lett volna ez? Alig­ha. Egy kollektívának a bíz­tatása, „jótállása” volt szük­a tudat, hogy elvégzik helyet­tük a munkát, s majd ha visszajönnek, pótolják.” S hozzátette: ezt ők a jó vizsga­jegyekkel honorálták. A munkásszolidaritás új módja ez. Sokszor beszélünk arról, milyen nagy áldozato­kat vállal, vagy kell vállalnia az üzemnek. a gazdasági társadalmi vezetésnek, anya­giakkal is hozzájárulni a fel­nőttek taníttatásához. Közben elhallgattuk, hogy legalább ennyi áldozatot — ha nem többet! — vállalnak társukért a brigádok, a kisebb kollektí­vák. Részben azzal, hogy el­végzik helyettük a munkát, de úgy is. hogy több1 brigád­ban, például a közép, vagy főiskolát végzettek patronál­ják a gyengébbeket, a most tanulókat. — Nem tudom, hogyan ün­nepelték meg Tarcsa László és Bárány Béláné jó. vizsgáit, de amilyen büszkén, szeretet­tel beszéltek róluk, tanúsítot­ta: egy-egy ember sorsának ügye is szocialista brigád­szellemet alakíthat ki. x F. K. hogy az idő felmeleg­szik. kiül a ház elé a napra. Szereti a mele­get. Az életéből több, mint ötven évet a kohó és az üllő mellett töltött el. Most már nem kalapál. Van talán már öt éve is, hogy nem vett kalapácsot a kezébe. A szerszámokat is mind eladták, csak az üllő maradt meg. Ezt nem enged­te, hogy elvigyék. — Ezt nem adom — mor­dult a fiára, amikor azt is fel akarták pakolni. — Legalább ennyi emlékem maradjon. Mert a fia könyörtelenül elvitetett mindent, ami a mű­helyben és környékén talál­ható volt. — Téssek megérteni, apu­ka, nem vagyunk már abban a helyzetben, hogy apukának is dolgozni kelljen. Meg egy kis pihenés is ráfér, hisz nyugdíjban van. Szóval, csak az üllő ma­radt meg a műhely előtt. Sze­les időben ezzel szokták ki- támasztani az ajtót, míg a Skodával ki-, vagy beállnak. Mert a műhelyből garázs lett. A kapu előtt gyerekek ácso- rognak. Két fiú és három lány, tíz év körüliek lehetnek, Közel fél órája tanakodnak, csengessenek, ne csengesse­nek? — Hagyjuk az öreg ko­vácsot! — mondta az egyik lány. — Úgyis hiába, innen még nem vitt el senki egy szöget sím. De az egyik fiú nem tágí­tott. A csengőt is ö nyomta meg. Eközben a kovács ki­jött a kapuhoz. A gyerekek köszöntek, aztán a fiú azt mondta: — Vasat gyűjtünk és ... — de nem folytathatta tovább, mert az öreg közbevágott. — Nincs semmi! Már rég nincs! — és már csukta is be a kaput. Ám a fiú se hagy­ta magát. — Apukám mondta, hogy ha a mester bácsinak mégis akadna valami, estieg az a cíorba üllő ... Az öreg kezében megállt a kulcs. — Aztán ki a te apád? — szólt ki a kerítésen át. — Hát Balázs Miklós — válaszolt a fiú. — Úgy is szokták mondani, a Veres Ba­lázs. A kováés nem szólt sem­mit, csak nézte, kereste rajta a hasonlóságot. Az ötvenes években tör­tént, amikor Balázs meglá­togatta a műhelyben. Inkább alacsony, mint középtermetű volt, de hatalmas, széles val­ló férfi. Ügy mondták, a vá­rosból került hozzájuk tsz-el- nöknek. Bemutatkozott, az­után odaállt a műhely végébe cigerettát sodorni. — Csak kalapáljanak, mes­ter úr. tovább — mondta. — Ne zavartassák magukat! Amikor a cigarettának úgy a felénél tartott, megszólalt: „A tsz-nek egy jó kovácsra volna szüksége.” — Nem inkább egy erős emberre? — válaszolta ő, — aki helyrerázza ezt a tsz-t? — Erős ember már van — szivta tovább a cigarettát az elnök. — Igen? És kicsoda? — Én — mondta az elnök csendesen. — Balázs Miklós, vagy ha úgy jobban tetszik: a tsz elnöke. ——T- Hm ... — dünnyögte a kovács. — A városon is van­nak erős emberek? — Mi az? Birkózni akar? — Nem. de itt könnyen ki lehet próbálni. Mondjuk, itt ez a tízkilós kalapács, ha vagy kettőt ráüt az üllőre, én könnyen megmondom, hogy milyen erős. — És ha erős vagyok? — Hát mondjuk, hogy ak­kor belépek. Magukhoz . .. sendes volt a műhely, mintha az üres temp­lom. Az elnök a kala­pácsot méregette, a segédek mosolyogva cigarettáztak a műhely sarkában, ök tudták, mi következik. Látták már egy párszor a mesternek ezt a fogását. Ugyanis aki nem tudja, hogyan kell a kalapá­csot ráereszteni az üllőre, az nagyon meg szokta járni. Az elnök közben levetette a ka­bátját. felgyűrte az inge uj­ját és kalapáccsal a kezében szorosan az üllőhöz állt. A többi villámgyorsan történt. A kalapács felemelkedett, egyet fordult a levegőben, egy csattanás és az üllőből levált úgy három vagy négy­kilós darab. Mindenki csak bámult. Az elnök már a ka­lapját is felvette és az ajtó felé indult, amikor a kovács utána szólt: — Aztán mikor kéne men­ni? — Mondjuk, hogy holnap — szólt vissza az elnök az aj­tóból. Amikor idáig ért gondolat­ban az öreg kovács, szélesen elmosolyodott. Hát persze, hogy hasonlít rá. Ez a gyap­jas haj .. . Aztán már nyitot­ta is ki a kaput. Falpsik Ferenc 4 C

Next

/
Thumbnails
Contents