Kelet-Magyarország, 1975. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-10 / 160. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1975. július 10. ÁLLAMI TÁMOGATÁSSAL Szolgáltatni nem „leégés" Mit szólna, Kedves Olvasó, ha azt hallaná, hogy felszánthat a stadionok zöld gyepét és cukorrépát vetnek bele? Csodálkozna? Megrökönyödne? És mit szól, ha azt hallja tőlünk: Létrehoztak szolgáltatásra egy szövetkezetét, de nem azzal foglalkozik? Felháborodik? Bosszús lesz? Megrántja a vállát? Nem okoz akkora , megdöbbenést, mint az a másik hír okozhatna, pedig nem szolgáltatni, és az állam pénzét másra használni, mint amire adják, nem jelentéktelenebb dolog. A múlt év elejéig nem is volt könnyű tisztán látni ebhetnek bért és növelhetik a nyereséget, magyarul: kedvezőbbek a gazdálkodási feltételeik, mint más vállalatoké. Nem ez volt az első ilyen rendelkezés, ennél jóval korábban kedvezőbb feltételek között kaphattak hitelt a banktól a szolgáltatás fejlesztéséhez, ám ezzel a lehetőséggel kevesen éltek. A magyarázat legtöbbször az volt, hogy a szolgáltatás ráfizetéses, vagy legalábbis nem hoz nyereséget, ha pedig hoz, akkor sem annyit, mint a késztermékek gyártása. Megtérül ? Nem térül? ben a kérdésben. Akkor azonban megjelent egy rendelet a fogyasztási szolgáltató vállalatok kijelöléséről, valamint ezek jövedelem- és bérszabályozási rendszeréről és ekkor kiderült, hogy megyénkben mindössze a három fodrászszövetkezet, a demecseri szövetkezet és a Patyolat Vállalat sorolható ide, mert csak az ő tevékenységük túlnyomó többsége — a rendelet szerint általában kétharmada — tartósan fogyasztási szolgáltatás. Szolgál-1 Késztatást? | terméket? A rendeletnek elsősorban nem a kijelölés volt a célja, hanem olyan szabályozók kialakítása, amelyek ösztönzően hatnak a vállalatokra, szövetkezetekre ahhoz, hogy tevékenységükben ne csökkenjen, hanem nőjön a szolgáltatások aránya. Elég csak példákat említeni, hogy a szolgáltató vállalatoknak nem kell eszközlekötési járulékot fizetni, de az árakban épp úgy érvényesíthetik ezt, mintha fizetnének, vagy más szabályok szerint emelEzt a szemléletet igazolja, hogy a megye ipari szövetkezeteiben a szolgáltatás az összes árbevételnek körülbelül öt százalékát teszi ki. Tavaly — talán éppen az említett rendelet hatásárg a. I iw »Jobban ÍÉ^0(í)&,<*írftnÍ ází termék lés, az idén azonban már visszaesés van: az első negyedév szolgáltatási értéke csupán 74 százaléka a tavalyinak. Van példa ennek ellenkezőjére is. Az ma már megye- szerte ismert, hogy a Vasszerkezeti és Gépipari Vállalat a korábbi tehergépkocsik null- szervizén kívül a lakosság gépjárműveinek javításával is foglalkozik,: Ebben az üzémberr végzik a karambolozott kocsik javítását, de alkalmassá kívánják tenni a gépkocsik műszaki vizsgáztatására és még ebben az évben egy benzinkutat is építenek, hogy teljessé tegyék a gépjárművekkel kapcsolatos szolgáltatások körét. „.Miért?. Mert számításukat végeztek és kiderült, hogy a jelenleg végzőit szolgáltatások árából — ha az egész nyereséget erre fordítják — akkor is csak 20 év múlva térülne meg a beruházás. Világos, hogy így nem gazdaságos, azért született meg á terv a szolgáltatás bővítésére, amelyre mellesleg nagy szükség is van megyénkben. De épp így lehet példaként említeni az óra- és ékszerjavító részlegüket. Az egész szolgáltatás egy óramosóval kezdődött, ezzel is mindössze egy ember volt hajlandó dolgozni. Ma az egész országot ez a javító részleg látja el óra- tisztító szerrel. Aztán a sók éves tapasztalat azt is bizonyította, hogy a lakosságnak végzett szolgáltatások nagyságrendje csak megközelítő pontosággal tervezhető meg előre — hiszen ki tudná megjósolni, hogy a harmadik negyedévben hány óra romlik él -1-, ezért a híres svájci í/' YJpká SsCfrfertina órák szerelésére köröttek szerződést, mert így nem válik az egyenletes termelés a rapszodikus megrendelések függvényévé. Látni a szükségét, élni a lehetőségekkel! Igazság, hogy ma már nem elég egy "tevékenység rangsorolásakor csak azt vizsgálni, hogy ráfizetéses, vagy nyereséges-e. Azt is elemezni kell, hogy vajon gazdaságos-e? Arról azonban ilyenkor sem szabad megfeledkezni, hogy a szolgáltatásokra nagy szükség van és egyre inkább az lesz. Ezért vannak a kedvezmények, ezért a nagyobb lehetőségek, pnégha azokkal eddig Csak kevesen tudnak élni. Balogh József iiiliiiiiiiiiii Gyalogosok, autóbuszok A gyalogosok közlekedésére, a járművezetőknek a gyalogosokkal szembeni magatartására vonatkozó rendszabályok jelentősen erősítik a gyalogosok elsőbbségét. Ez kitűnik abból a rendelkezésből is, amely a gyalogos elsőbbségének tartalmát tételesen is szabályozza. Kimondja, hogy azt a gyalogost, akinek elsőbbsége van, az elsőbbségre kötelezett nem akadályozhatja és nem zavarhatja az úttesten történő áthaladásban. Az új KRESZ fenntartja azt a rendelkezést, hogy a kijelölt gyalogátkelőhelyen és annak közvetlen közelében a járművek egymást nem előzhetik, egymás mellett nem haladhatnak el. Szigorít is egyben az új rendelet: az álló jármű melletti megállást minden esetben kötelezővé teszi, tehát a jelenlegi szabállyal ellentét-» ben a megállás nem a jár-L művezető mérlegelésétől függ. A gyalogosok biztonságát szolgálják az új KRESZ-nek azok a rendelkezései is, amelyek a jelenlegi elsőbbséget bizonyos körben szűkítik, tehát látszólag hátrányosak a gyalogosokra. Jelenleg a gyalogosnak a kijelölt gyalogos átkelőhelyen, a közforgalmú járművek megállóhelyeinél lévő járda és a közelebb lévő járdasziget között, valamint útkereszteződésben kanyarodó járművekkel szemben van elsőbbségük. E három elsőbbségi helyzetből az új szabály tulajdonképpen másfelet tartalmaz. A jövőben a gyalogosnak nem lesz elsőbbsége a járdasziget és a járda közötti úttesten, tovább a kanyarodó járművel szemben annak a gyalogosnak, aki azon az úttesten halad át, amelyről a jármű elkanyaro- dik™A, .ÄUlagoaaalSrJßüäLlos.. vábbra is elsőbbsége van a kijelölt gyalogos átkelőhelyen, valamint a kanyarodó járművel szemben annak a gyalogosnak, aki azon az úttesten halad át, amelyikre a jármű bekanyarodik. A kialakult gyakorlatnak megfelelően mondja ki az új KRESZ, hogy a gyalogosnak a megkülönböztető jelzéseket használó járművekkel szemben sehol nincs elsőbbsége. A tömegközlekedést segítő szabályok közül igen fontos az a rendelkezés, amelv szerint lakott területen belül a járművek vezetői kötelesek a megállóban elindulási szándékot jelző autóbusz elindulását lassítással, szükség esetén megállással Is lehetővé tenni, — ha ezt hirtelen fékezés nélkül megtehetik. Az autóbusz, illetőleg a trolibusz vezetője azonban ilyen esetben is csak akkor indulhat el, ha meggyőződött az elindulás veszélytelenségéről. Az új szabály tehát nem elsőbbségi helyzetet teremt, csupán az elindulás lehetővé tételét írja elő. A forgalom felesleges akadályozásának elkerülésére viszont az új szabály azt is előírja, hogy a trolibusz és az autóbusz vezetője elindulási szándékát irányjelzéssel csak akkor jelezheti, ha a jármű összes ajtaja már becsukódott. (Következik: kerékpárosok, utasak). SZAKMUNKÁSAVATÁS — Ez már csak az ünnepi része a dolognak — mondja az oklevelét böngészve Ilku János fűtésszerelő szakmunkás. — A munka egy hete megkezdődött: Július elsejétől szakmunkásként dolgozom. Most éppen a nyíregyházi banképületben... A zömök, szőke fiatalember néhány perce vette át szakmunkás-bizonyítványát a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat nagytermében, elégedetten szemléli a „kiválóan megfelelt” minősítést. Mellette a jutalomként kapott könyvcsomagot bontogatta Bíró Gusztáv ács-állványozó szakmunkás — ő jelesen végzet:. — Július 8-tól a mátészalkai hatvan lakás építésére irányították a brigádot, amelyben egy éve dolgozom. Itt maradtam a SZÁÉV-nél, mint csaknem minden itt tanuló társam... Amióta megszereztem az oklevelet, azóta többet vár tőlem a brigád. — Végeredményben nem tudunk többet, mint mondjuk egy hónappal ezelőtt — egészíti ki Illés János. — A szakmunkás-bizonyítvány viszont kötelez bennünket. Az én brigádom persze nem csodákat vár ettől a papírlaptól. Ugyanúgy segítenek, mint eddig, de... most már jobban számítanak a munkámra... Jobban számíthatnak* rám! A július 7-i szakmunkásavatáson száznegyven ifjú szakmunkás vette át oklevelét a négy szakmunkásképző intézet képviselőitől Nyíregyházán. A 110-es, 107-es, 118-as és 138-ás szakmunkás- képzőkben tizenegy szakmát tanult fiatalok tovább gyarapítják a négy és fél ezres nagyvállalat ifjúmunkásainak számát. Köszönetét mondtak oktatóinaknak, tanáraiknak — kikerültek az iskolapadból, a tanulóműhelyekből: a saját'lábukra kell állniuk. Most már a munkahelyi kollektívákon a sor, hogy segítsék őket. (taínavölgyi) Természetvédelmi területek a Szovjetunióban ■ V., 7 r; YSßf; Oroszország vadászvidékein év. év után nő a vaplak száma. A tudósok számításai szerint a jávorszarvas-nyájak évente 10 százalékkal gyarapodnak, a szarvasnyájak 13, a vaddisznócsordák pedig 22 százalékkal. A vadászterületek egészének egynegyede a „nyugalom övezetébe” tartozik. Ez i a természetvédelmi : terüle- ( tek létesítésével együtt azt eredményezte, hogy a flóra és a fauna sok értékes neme született meg — hangsúlyozzák a Mezőgazdasági Minisztériumban. A hód, a jávorSzáfvas,i!a tatárantilop, la£jllérekre; utaL A^környe- amely -néhány évtizede még ző tajgábán,'60<J,-fére fa, bo- a kipusztulás határán volt,- kq$»;fu,$1. -Meggaanadtak itt most sok körzetben már ke- többek között^ harmadkon reskedelmi mennyiségben" - vörösfenyők és ’ reliktumfordul elő. "Kársak is. A természetvédelmi terület tudományos munA minisztérium szakembe- katársai kidolgozták a eéd- rei ezzel kapcsolatban emlé- rus természetes és mestersé- keznek Oroszország egyik ges újjáteremtésének módlegrégibb természetvédelmi szereit. területének létrehozására. Ezt a rezervátumot a szibé- Az „oszlopokban ’, jól akkriai Keleti-Szaján-hegység- limatizálódott a coboly, ben létesítették 50 esztendő- amelyet a század elejére itt vei ezelőtt teljesen kipusztítottak. Az „Oszlopok” nevű tér- A Szovjetunióban a természetvédelmi terület eine- mészetvédelmi területek tel- vezése e vidéken található, jes nagysága mintegy 8 mil- 600—800 méter magas szik- lió hektár. z ember gyakran fél füllel kénytelen odafigyelni mások beszélgetésére akkor is, ha nem kíváncsi rá, ha egyáltalán nem érdekli. Például: vonaton, autóbuszon, vagy más közös közlekedési eszközön. Fél füllel — majdnem felületesen — tudomásul venni mások beszélgetését nem több, mint közömbösen hallgatni, csak hallgatni, mindaddig, amíg valami érdekes, különös, figyelmet felkeltő szöveg igénybe nem veszi az ember másik fülét, sőt, az értelmét is. Ilyesmiről senki sem tehet. Fél füllel az ember nem olyasmire figyel, amire kíváncsi, hanem csak kénytelen hallani azt, amit mások beszélnek. Utcán is előfordulhat de leginkább a vonatokon és autóbuszokon, ahol alkalmi közösségbe kerü lünk egymással akarva, akaratlan. Ilyen „fél füllel” hallottam a múltkor, az iskolai év végén két asszony beszélgetését — vonaton. Az egyik, az anyuka dicsekedett, hogy első osztályt végzett kicsi lánya menynyire jó tanuló. Hallottam a szavakat, akaratlan is örvendezett a lelkem, hiszen nekem is vannak gyermekeim, igaz, hogy két bitang fiú, egyik se lány. A kislány, aki éppen . 4 Fél füllel befejezte az általános iskola első osztályát, szintén ott volt a vonatban. Az ismerős néni (nem tudhatom hogy ki), anyuka dicsekvése után megkérdezte: — És az írás hogy ment? — Nagyon jól — felelte anyuka. — Csupa piros pont, csupa ötös ... — Az nagyszerű ... És hány betűt tud már a kislány? — Hatvan-hetvenet! — vágta rá anyuka. — Az igen, nagyszerű — hízelgett a néni. Mire az általános iskola első osztályát végzett kislány ránézett anyukájára és a nénire, száját keservesen elhúzta, mintha sírni akarna, mint akit nagyon megbántottak. Tiltakozott. — Anyukám! — kiáltott. — Nincs is annyi betű az ábc-ben! Csak, csak csak ... huszonnyolc alapbetű . . . nem .. . harminc- kettő ... Anyukám, nincs hetven betű .. . — Csend! — kiáltott anyu..— Te még nem tudod. Milliónál is több betű van, de á többit még meg kell tanulnod! ■ A — Bizony-bizony — helyeselt a néni. Ekkor figyeltem dda. Hová? A kislányra! Az a gyermek nem járt feleslegesen az első osztályba! Idővel egészen bizonyosan megtanulja majd, biztosra, hogy az eredeti latin ábc- nek (amely a magyar abc alapja) 26 betűje van. A magyar nyelv ezt hat betűvel kiegészítette (speciális hangok kifejezése miatt,) de átvett a magyar más nyelvekből is szavakat, ezek érthető kifejezése (leírása és kimondása) érdekében összetett kettes mássalhangzó betűkét 1 Is - alkotott. így a jelenlegi magyár ábc, a Magyar. Tudómé-- nyos Akadémia I ;,kfagyaf I > helyesírási szabályzata’“ -1 szerint 42 .betű. - Félfüles -; hallgatás után; ilyen: hely- - zetekben kénytelen az ember két füllel és egész ér- ; telemmel figyelni. Gondolkozni is, mert nem köny- nyű kapásból kimondani, , valójában hány betű is a jelenleg érvényes magyar ábc. 4 m a kislány, aki most végezte az általános iskola első osztályát, remélhetőleg pontosan megtanulja ezt , , • is. Anyukája és ismerős - nénikéje helyett > Széndreí József * I* „Számíthatnak rám...”
